Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

xxxvi. évi. 887. sa.. 1985. nov. 14.. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok el­ső titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irány­elveiről szóló javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhe­lyettesének előterjesztésében a tagdíjfizetés rend­jének módosítására szóló javaslatot. A Központi Bizottság Németh Károly elvtárs­nak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészü­letek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíjfizetés rendjét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy tovább­ra is súlyos veszélyeket rejt magában a szélsőséges impe­rialista körök által szított fegyverkezési verseny, a vi­lág különböző részein kiala­kult katonai és politikai fe­szültség. Ugyanakkor a szo­cialista országok békepoliti­kája, a néptömegek növek­vő békeakarata, a tőkés or­szágok felelősen gondolkodó politikusainak a fellépése, az élénkülő kelet—nyugati pár­beszéd hozzájárul a nemzet­közi légkör javításához, a feszültség enyhítéséhez. . A Központi Bizottság '* tájékoztatást hallga­tott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének 1985. október 22— 23-i szófiai üléséről. Jóvá­hagyta küldöttségünk tevé­kenységét, és hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az ülésen elfogadott nyilat­kozatban foglaltak megvaló­suljanak. A Központi Bi­zottság kifejezte meggyőző- * dését, hogy a Szovjetunió­nak, a Varsói Szerződés tag­államainak a javaslatai jó alapul szolgálnak a feszült­ség csökkentéséhez, a nem­zetközi biztonság megszilár­dításához; megfelelő feltéte­leket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi ta­lálkozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapo­dások szülessenek. A Genfben folyamatban levő szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a vi­lágűr militarizálásának, le­hetővé teszi a hadászati, va­lamint a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökken­tését, és a . fegyverzet ala­csonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél biztonsá­gát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából hang­súlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hoz­zájárulnak az egész emberi­séget érintő kérdések megol­dásához. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa el­nökének részvétele a jubile­umi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul síkraszáll az ENSZ egyete­messége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vál­lal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kife­jezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó euró­pai kulturális fórum hozzá­járul a kulturális együttmű­ködés, a nemzetközi légkör javításához, a népek közötti megértés és bizalom erősíté­séhez. a Pártunk és kormá­nyunk az elmúlt idő­szakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlesztésének kiemel­kedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszk­vai megbeszélése, amelyen áttekintették az országaink­ban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerő­sítette a Politikai Bizottság­nak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak je­lentőségét, hogy pártjaink azonosan ítélik meg a nem­zetközi helyzetet és a kibon­takozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meg­győződését, hogy a magyar— szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul or­szágaink előrehaladásához, a szocialista közösség egységé­nek erősítéséhez. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs prágai talál­kozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialis­ta ország együttműködésének fejlesztését. A munkameg­beszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden terüle­tére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szövetségének elmé­lyítését szolgálja a lenini nemzetiségi politika követ­kezetes megvalósítása. Kádár János és Erich Ho- necker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedés­sel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyé­ben folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési program előmoz­dítja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítá- ~sát, az ipari kooperáció fej­lesztését. a A Központi Bizottság **■ hangsúlyozta, hogyha-, zánk a békés egymás mel­lett élés szellemében válto­zatlanul érdekelt a más tár­sadalmi rendszerű országok­kal folytatott párbeszédben ' a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatnak szer­ves része, hozzájárul a nem­zetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hi- vaitalos látogatása, megbe­szélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt év­ben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbe­széd folytatását jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremté­sére. A tárgyalások megerősítet­ték a két félnek a kapcsola­tok bővítésére Irányuló szán­dékát, hozzájárultak az eh­hez szükséges feltételek ja­vításához. Lázár György elvtárs Ja­pánban tett látogatása, tár­gyalása Nakaszone Jaszuhi- ro miniszterelnökkel alkal­mat teremtett országaink * helyzetének, egymás állás­pontjának jobb megismeré­sére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. m A Központi Bizottság **■ megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-ame­rikai országok hépeinek a politikai és gazdasági füg­getlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hi­vatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnökével, Jósé Eduardo dos Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság ve­il A Központi Bizottság átte­kintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalata­it, és megállapította: A terv fő céljainak meg­felelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, meg­őriztük a népgazdaság stabi­litását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapaszta­latokból azonban kitűnik az is. hogy a termelés szerkeze­tének és a gazdálkodás haté­konyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mérsékelteb­ben növekedett. A Központi Bizottság, ki­indulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazda­ságpolitikai céljául a gazda­sági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszín­vonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához el­engedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki ha­ladásnak és a termelési zetőível, Robert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananá- val folytatott tárgyalások megerősítették hazánk szoli­daritását a dél-afrikai ag­resszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nem­zeti felszabadító moz­galmakkal, úgyszintén a ko­rábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének ma­gyarországi látogatása állam­közi kapcsolataink fejleszté­sét szolgálta. e A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre to­vábbra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság. Az imrerialista be­avatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és nö­veli a nemzetközi feszült­séget. A Magyar Népköztár­saság változatlanul a közel- keleti válság olyan átfogó, Igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos ér­dekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Dél­afrikai Köztársaságban ki­alakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és el­nyomás rendszerét, a jogai­ért küzdő többség ellen al­kalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolá­sáért küzdő haladó és de­mokratikus erőket. szerkezet korszerűsítésének a meggyorsítása. I A Központi Bizottság *• rámutatott, hogy az intenzív fejlődés kibonta­koztatásának alapvető felté­tele szellemi és anyagi erő­forrásainak jobb hasznosítá­sa. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a haté­kony foglalkoztatóst. Ez megköveteli a céltudatos, fe­gyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállala­tok és a dolgozók érdekelt­ségének növelését a teljesít­mények fokozásában. A ter­melő ágazatokban nagy fi­gyelmet kell fordítani a kor­szerű, versenyképes, jövedel­mező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá téte­lére, illetve visszaszorításá­ra. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel .bővíté­sét és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jöve­delem hazai felhasználásá­ban növekedjen a felhalrrio­(Folytatás a 2. oldalon.) Egyre több autósnak Jut eszébe, hogy gondoskodjon Jobb futófelületű gumikról. Legalábbis erre utal az Ojszászl Áfész gumiszerelő műhelyének megnövekedett forgalma. A mű­hely a futózott gumi értékesítésén kívül kerékcentírozással és kisebb Javításokkal is foglalkozik Mozgalmas bókaóv, program 1986-ra A tavaly októberben tar­tott X. Országos Békekonfe­renciát követő időszak mun­káját és az ENSZ által meg­hirdetett nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismer­tették az Országos Béketa­nács nemzetközi sajtótájé­koztatóján, tegnap az Atri­um Hyatt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára többek között hangsúlyozta: mozgalmas bé­keévet zárt az OBT, hazánk­ban érezhetően emelkedett a békemunka tekintélye, és a politikai' mozgalom ma már sajátos vonásokkal rendel­kezik. A nemzetközi békeév ha­zai programjai között számos jelentős esemény kap helyet. Az 1985-ös siker nyomán pél­dául jövőre is megnyílik a fővárosban a nemzetközi bé­keklub és bővítik az úgyne­vezett politikai turizmust is: csoportokat és egyénileg uta­zó — elsősorban fiatal — vendégeket várnak hazánk­ba, hogy megismertessék őket törekvéseinkkel, hazánk életével. Májusban nagy­szabású nemzetközi béke­hétvégét rendeznek Buda­pesten. 1986 októberében, a XI. Országos Békekonferen­cián összegzik majd a mun­ka eredményeit­Szigorodó előírások Fontos feladat a felelősség tudatosítása Környezetvédelmi fórum Szolnokon Tegnap délelőtt Szolno­kon, a MÁV Csomóponti Művelődési Házban kör­nyezetvédelmi fórumot szer­vezett a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal, a Vasútasok Szakszervezete és a Magyar Államvasutak. Tolnai Ildikó, a Vasutasok Szakszervezete Központi Ve­zetőségének titkára nyitotta meg a fórumot A tanácskozás vitaindító előadásai közül az elsőt Fő- cze Lajos, a SZOT osztály- vezetője tartotta. A szak- szervezeteknek a környezet- védelmi feladatok megoldá­séiban való részvételéről el­mondta hogy széles körű társadalmi akciókkal, felvi­lágosító munkájukkal szol­gálták a környezetvédelem ügyét. Több ezer gazdálko­dó szervezet, szocialista bri­gád részvételével szervezték a „Rendet tisztaságot a munkahelyeken és környé­kén május 1-re” akciót. A szakszervezeti szervek — a maguk sajátos eszközei­vel — a prioritást kapott legfontosabb környezetvé­delmi célok megvalósítását szorgalmazzák, így a levegő, és a vízkészletek minőségé­nek védelmét, valamint a hulladékgazdálkodás, a hul­ladékok ártalmatlanítását. A következő előadáson Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyoz­ta, hogy a környezetvédelem legfontosabb mai feladata az emberi felelősség tudato­sítása. Mindenki előtt vilá­gossá kell tenni, hogy a mai. a természet értékeit gyak­ran semmibe vevő gyakorlat nemcsak az elkövetkezendő nemzedékeket „rövidíti meg”,, hanem a ma élőket is károsítja, hátrányos helyzet­be hozza. A mai gondokon nem lehet csak pénzzel vagy a jogi szabálvozás eszközei­vel úrrá lenni. Mindenek előtt arra van szükség, hogy termelési, társadalmi célja­ink újszerűén, a környezet­védelmi igényeket szem előtt tartva fogalmazzuk meg A környezetvédelem egyik legfontosabb területe a köz­lekedés — folytatta az ál­lamtitkár — és a vasút az ágazaton belül viszonylag kedvező helyzetben van. Teendői azonban a MÁV- nak is bőségesen vannak: csökkenteni kell a vasúti pá­lyák menti zajterhelést, csökkenteni kell a levegőbe kerülő nitrogénoxid meny- nyiséget, a technikai eszkö­zök jó műszaki állapotban tartásával mérsékelni a környezet szennyezését. Várszegi Gyula, a MÁV vezérigazgató-helyettese, a vasút környezetvédelmi fel­adatait konkrét adatokkal érzékeltette Elmondta, hogy a villamos vontatás terjedé­sével a légszennyezés mér­séklődött, a MÁV csupán félmillió forint légszennyezé­si bírságot fizet évente. A vasút VH. ötéves tervi környezetvédelmi feladatai­ról szólva a vezérigazgató­helyettes elmondta, hogy a számítások szerint a vasút pénzügyi lehetőséged csak arra adnak lehetőséget, hogy a szigorodó környezetvédel­mi előírásokkal lépést tart­son.

Next

/
Oldalképek
Tartalom