Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

1985. NOVEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Európában egyedülálló műemlék- cpület-együt- tes helyre­állítása folyik az Oroszlányhoz tartozó Majkpusztán. A kamalduli remeték 18. században épült volt házacskáit hozzák rendbe (KS) Magyar állami jás*b»r6nytai-u énekkar alakult H filozófus Varjas Sándor Akik látták a televízióban az európai kulturális fórum Operaház-beli gálaestjét, már találkozhattak a most alakult — s még . alakuló, formálódó — Magyar Álla­mi Énekkarral, Kodály Kál­lai kettősét énekelték. Zenei életűinkben régi hi­ányt pótol a hivatásos éne­kesekből, főfoglalkozású kó­rustagokból álló társulat A hangversenyélet oratórium- előadásait mindezideig a nagymúltú, amatőr kórus, á Budaoesti Kórus látta el. De évek óta hiányzott a főhi­vatású nagy vegyeskar, amely mindenféle programot tud nyújtani, amely a sok próbát, nappali munkát igénylő kórusműveket is be tudja mutatni. Az idén nyáron született az a művelődési miniszté­riumi leirat, amely szerint állami kórust kell alakítani. Az Állami Népi Együttes 42 tagot számláló kórusát csak­nem duplájára növelt, 80-as létszámmal. Magyar Állami Énekkar néven kívánják működtetni. Pászthy Miklós, az ének­kar igazgatója mondta el, hogy az új énekkari tagokat egy meghívásos és egy nyil­vánosan meghirdetett próba- éneklésen vették fel. 35 fér­fi és 45 nő lesz a kórus vég­leges felállása. Az alt szó­lam már megtelt, a többi most van alakulóban. Fő feladatuknak az Orszá­gos Filharmónia programjai­nak ellátását tűzték ki. Az első önálló estjét — Liszt­művekkel — 1986 március 15-én, a Mátyás templom­ban tartja a kórus. Majd Missa Solemnisét éneklik, március 27-én. A későbbiek­re tanulják Händel Messiá­sát, Haydn Évszakok című oratóriumának szólamait. (km) Október utolsó hetében jutott el az olvasókhoz az Egyetemi Szemle, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem rangos folyó­iratának új száma. A 16 ta­nulmány, cikk, pályamű kö­zött Szólni megyei szem­mel érdekesnek ígérkezik dr. Selmeczi József A filozófus Varjas (1885—1939) című, tizenkét oldalas írása. Bevezetőjében bemutatja a középiskolás diákot, aki he­tedikes korában 10 koronás, első díjat nyert a Németal­föld szabadságharcáról szóló értekezésével. Egyetemi hallgatóként került kapcso­latba szocialista meggyőző­désű társaival. 1907-ben megkapta történelem-latin- görög szakos középiskolai tanári diplomáját, s Jászbe­rényben kezdte meg tanári működését. Selmeczi kora­beli iskolai értesítők, a Jász Kürt, a Jász Újság század­elejei számait tanulmányoz­va, részletesen beszámol az ott eltöltött három esztendő­ről. A Jászberényi Főgimná­ziumban szaktárgyai mellett magyart, sőt mennyiségtant is tanít. Az önképzőkörben tarlárbírálóként tevékeny­kedik. Ugyanakkor a fővá­rossal sem szakad meg a kapcsolata, tagia a Magyar Filozófiai Társaságnak. és sokat publikál. Előadásokat tart a városban, részt vesz a jászberényi népművelési mozgalom megszervezésében. 1911 tavaszán azonban Varjast már nem találjuk Jászberényben. Miért került el a Szolnok megyei város­ból ez a kiválóan képzett rendkívül tevékeny pedagó­gus? Nem kisebb „bűne” volt, mint az, hogy a város­ban létrehozta az első szo­ciáldemokrata szervezetet. Ugyanakkor agitációt folyta­tott Gyalog János mezőtúri parasztember képviselővé történő megválasztása mel­lett, Apponyi Albert gróf. volt kultuszminiszter ellen, s bizonyos sikerrel: nagy számú szavazatot gyűjtöttek össze. Ezért Varjast üldöz­ték és elbocsátották az állá­sából. Fegyelmi eljárást in­dítottak ellene azzal a vád­dal, hogy „az ifjúságot a ha­za ellen uszítja". Vezető szerepet vállalt az őszirózsás forradalom idején megszervezett Propaganda Bizottság létrehozásában, a Tanácsköztársaság idején tisztséget viselt az Oktatás­ügyi Népbiztosságon. Az el­lenforradalom győzelme után letartóztatták. Egyik tanít­ványa, Illés Gyula megkísér­li, hogy kiszabadítsa a váci börtönből, — erről ír Beat­rice apródjai című életrajzi regényében, — de csak a szovjet kormány egyik fo­golycsere-egyezménye alap­ján sikerült kiszabadulni, és a Szovjetunióba jutni, 1922 februárjában. Dr. Selmeczi József tanul­mányának befejező részében a Szovjetunióban eltöltött évekről ír. Egy évig a Kül­ügyi Népbiztosságon dolgo­zott. Ezt követően azonban más szakterület került s e filozófiai kutató és oktató munkájában bontakoznak ki azok a szellemi energiák, amelyeket gazdag élete során felhalmozott. A Moszkvai Lomonoszov Egyetem pro­fesszoraként tevékenykedik, egy ddsszentálció védésének vitája után halt meg, szívro­ham következtében. A hamvait tartalmazó ur­nát a moszkvai Novo-Gye- vicsje temető falában he­lyezték el. Emléktábláján ez a szöveg áll: VARJAS SÁNDOR FILO­ZÓFUS-BOLSEVIK, 1885— 1939. Nyitott falvak, városok Egy vizsgálat tanulságai Tudományos tanácskozás a mogyoszókhelyen Szolnok Megye Tanácsa, az Építőipari Tudományos Egyesület Szolnok megyei csoportja és az MTA Regio­nális Kutatások Központja kecskeméti településkutató csoportja A falvak térkapcso­latai és fejlesztési lehetősé­gei Szolnok megyében cím­mel tudományos ankétot rendezett tegnap a megyei tanács nagytermében. A ta­nácskozást dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója nyi­totta meg, a résztvevőket Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se köszöntötte. Az ankét témája az a vizsgálati anyag volt, ame­lyet a kecskeméti település­kutató csoport 1984—85-ben végzett a Szolnok megyei falvak egymással illetve a városokkal kialakított kap­csolatairól. A szakemberek dr. Csatári Bálint, a föld­rajztudományok kandidátu­sa irányításával először kí­sérelték meg felmérni, ele­mezni egy megye falvainak valamennyi térkapcsolatát, mindazokat a településháló­zati jelenségeket, tényező­ket, amelyek a falusi lakos­ság mindennapos mozgáste­rét meghatározzák. A vizs­gálat során a községi taná­csok szakigazgatási szervei­nek közreműködésével 20 oldalas kérdőíveken mérték fel a települések államigaz­gatási, kiskereskedelmi, egészségügyi, oktatási és közművelődési, szolgáltatási, közlekedési kapcsolatait. A beérkezett válaszok alapján a vizsgálathoz mintegy 18 ezer adat állt a kutatók ren­delkezésére, melyet kétféle módon dolgoztak fel. Az ágazati elemzések hagyomá­nyos és kartografikus mód­szerekkel készültek, a kis­térségek és a falufejlődés fontosabb tényezőinek meg­határozása számítógépes ma­tematikai módszerrel tör­tént. A kutatás összegzése egy kétszáz oldalas tanul­mány, melynek összeállítá­sában a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Akadémiai Bizottság munkatársai is részt vettek. A tanácskozá­son a kutatás eredményeit összegző 200 oldalas tanul­mányhoz kapcsolódó előadá­sok és korreferátumok hang­zottak el. A vitában és a hozzászólásokban is megfo­galmazódott az az elisme­résre méltó tény, hogy a megyei tanács megbízásából végzett tudományos munka a megye hosszú távú telepü­léshálózati fejlesztéséhez ad támpontot. T. G. — BJU. A jászberényi Déryné Mű­velődési Központban novem­ber 21-ig tekinthető meg Gy. Riba János festőművész em­lékkiállítása. Gy. Riba János 1905-ben szüleitett a Ihorváltországi Gyulavesen, ahol asztalos­mesterséget tanult. Mestere hamar felfigyelt jó rajzkész­ségére. Képességeit Budapes­ten a Képzőművészeti Főis­kolán tökéletesítette, majd életét teljes egészében a festészetnek szentelte. 1938-ban telepedett le Jászberényben, és rövidesen a Jászság elismert festője lett. Egyéni, kiforrott stílu­sával hitelesen örökítette meg a jászsági táj színeit és életét. Életképein, zsánerké­pein, tájképein, csendéle­tein, sajátos technikájú tus­rajzain kívül portréival is nagy népszerűségre tettsztrt Az emlékkiállítás napon­ta 17 óráig tekinthető meg a Déryné Művelődési Köz­pontban, Bronzkori kutatás Tűrkevőn Három bronzkori kultúra, a füzesabonyi, a gyulavar- sándi és a terjámosi találko­zási pontját, lelőhelyért tár­ta fel a túrkevei Ballapusz- tán levő Terehalmon Csányi Marietta a szolnoki Damja­nich János Múzeum régésze által vezetett kis kutatócso­port. Az idei ásatás estik a kezdetet jelenti, — a száz méternél nagyobb átmérőjű, legalább hat méter magas, óriás halmon egy tizszer tíz­méteres szelvényt bontottak meg. A feltárás körültekin­tő és aprólékos kézimunkát igényel ezért a munka üteme is lassúbb a megszokottnál. A közelmúltban befejezett idei ásatások során annyit máris sikerült megállapítani, hogy Szolnok—Békés megye határához közel levő halom nem temetkezési hely. ha­nem középső bronzkori la­kóhely lehetett. Erre utal, hogy már a föld első vallatása nyomán kü­lönleges házmaradványt tár­tak fel. A földbe épített kö­rülbelül 30 centi vastag, agyagfalú ház ugyan a jelek szerint leégett, de padlóján üemérdeknyi gyönyörű, fé­nyezett díszítésű szépen ki­égetett agyagedény-töredé- kek konzerválódtak. Az épü­let maradványai közül kerek zsámolyszerű ülőalkalmatos­ság, vagy asztal, továbbá kisebb méretű ablakok is előbukkantak. Találtak álla­ti, : i, ,oson timarad vány ok a t), csontból készült eszközöket és bronzba öntött szerszámtö­redékeket. A földbe kialakí­tott: bronzkori , laikóháznaiki eddig csak a felét sikerült feltárni, folytatása jövőre lesz amikor is minden bi­zonnyal több, hiteles rész is napvilágra kerül a közép bronzkori emlékből. A kez­deti sikerek azt sejtetik, hogy érdemes a terehalmi ásatásokat tovább folytatni. Az értékes lelőhelyet lefed­ték és a tavaszig gondosan óvják az időjárás viszontag­ságaitól. Az összegyűjtött kerámiatöredékeket a mú­zeum restaurátorműhelyé­ben rekonstruálják és a tár­gyakat később kiállításon is bemutatják. Közösen kiadott könyvek Magyar és szovjet kiadók együttműködése A jászság festője volt Gy. Riba János emiékkiáliítása dapesten az ünnepi könyv­héten is. A Kárpáti Kiadó sátrában a közös kiadvá­nyok mellett azok a köny­vek kaphatók, amelyek a Kárpátontúli Terület magyar ajkú lakossága számára je­lentek meg. A kiadó magyar szerkesz­tőségének vezetője, Fejes Já­nos a jövő évi tervekről 6zólva elmondta: az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadóval elő­ször készülnek közös köte­tek. A Madrid határán cí­mű könyv Zalka Máté éle­tét eleveníti fel, s megjelen­tetik Bállá László novellás- kötetét. A legtöbb kiadványt ezúttal is a Mórával együtt­működve gondozzák. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye mellett 12 szovjet szerző művét adják ki, közöttük Valentyin Kata- jev híres ifjúsági regényét, a Távolban egy fehér vitor­la címűt. E könyvműhellyel együtt jelentetik meg a vo- gul mondákat közreadó. Medveünnep következik című könyvet és a Hatlábú- ak égen-földön című, képes rovar tan-kiadványt. A Kos­suth Könyvkiadóval négy könyvet gondoznak. Közöt­tük lesz Stern Dezső kötete, a Nehéz utakon, amely egy magyar internacionalista visszaemlékezéseiről szól. Valentin Pikul történelmi tárgyú regénye, a Rekviem egy hajókaravánért, a II. világháború idején játszó­dik, s egy, a Szovjetunióba fegyverutánpótlást szállító hajóraj sorsát eleveníti fel. Az Európa Könyvkiadóval három közös kiadványt ter­veznek, közöttük Kvitka— Osznovjananko Hrihorij klasszikus ukrán szerző' Hal- javszkij úr című regényét, amely sajátos képet ad a XVIII—XIX. századi Orosz­ország falusi életéről. A Gondolat, a Magvető és a Zrínyi katonai Kiadóval egy-egy közös kötet megje­lentetését tervezik. Az ungvári székhelyű Kár­páti Kiadó a jövő évben 25 féle magyar nyelvű könyv megjelentetését tervezi, a Kossuth, az Európa, a Mag­vető, a Gondolat, a Zrínyi, a Móra Kiadóval, valamint az Ifjúsági Lap- és Könyv­kiadóval közösen. A Szov­jetunió Kárpátontúli Terüle­tének kiadója — amely idén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját — 27 éve adja közre orosz, ukrán és ma­gyar klasszikusok, kortárs szovjet szerzők alkotásait, jelenteti meg magyarul a Szovjetunió népeinek nyel­vén írt műveket. Az együttműködés ered­ményeiről Borisz Gvargyi- onov, a Kárpáti Kiadó igaz­gatója tájékoztatta Ungvá- ron Csakvári D. Jánost, az MTI munkatársát. Mint el­mondta. a kiadó eddig mint­egy 3300 könyvet jelentetett meg, több mint 48 millió példányban. Ebből félezer kötet, csaknem 15 millió pél­dányban magyar könyvmű­helyekkel közös kiadvány­ként látott napvilágot, szol­gálva a két testvéri szoci­alista ország népednek köl­csönös megértését, a kultu­rális kapcsolatok erősödését, a tapasztalatok cseréjét. A kiadó elsőként 1958-ban a Móra Kiadóval vette fei a kapcsolatot, majd a közös könyvkiadásba fokozatosan bekapcsolódott több más magyarországi könyvmű­hely: a Kossuth, a Gondolat, az Európa, a Magvető, a Zrínyi és a Zeneműkiadó. Az együttműködés révén nemcsak a közösen gondo­zott kiadványok száma nőtt, hanem témakörük is bővült, gazdagodott. A Kossuth Kia­dóval közösen olyan fontos könyvek jelentek meg. mint például Lenin életrajza és a nagy honvédő háború tör­ténete, vagy a Szovjetunió neves párt- és állami veze­tő személyiségeinek memo­árkötetei. A közös könyvkiadás fej­lődése lehetőséget adott ar­ra is, hogy a magyar olvasók szélesebb körben ismerked­hessenek meg az ukrán iro­dalommal. A szépirodalmi alkotások mellett ukrán- magyar és magyar—ukrán szótár is megjelent. Az együttműködést gazdagítják az iskolai tantervben sze­replői, közösen kiadott ol­vasmányok is. A Kárpáti Kiadó orosz és ukrán fordí­tásban közreadja magyar klasszikusok és kortárs írók alkotásait. Többek között Petőfi Sándor, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Illés Béla, Mesterhá­zi Lajos, Thurzó Gábor és Gáli István művei láttak napvilágot. A kiadó rendszeresen részt vesz magyarországi könyv­kiállításokon a Mezsdunarod- naja Knyíga Országos Egye­sülés, a magyarországi Kul­túra Külkereskedelmi Válla­lat és a Szovjetunió Szerzői Jogvédő Hivatala budaoesti kirendeltsége szervezésében. Az ungvári könyvműhely évről évre bemutatkozik Bu­Ház a halomban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom