Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
1985. NOVEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Jöjj és lásd Lehet-e győztese a háborúnak, mennyire lehet igaz a győztes öröme? Unos-untálán feltett kérdések, s a sematikus válaszok özöne miatt bizony már megesett, hogy az okos szóra se figyeltünk fel. Majdhogy így járt a legutóbbi moszkvai film- fesztivál közönsége, amikor „ej, ej, már a Klimov is háborús filmeket csinál” kéz- legyintéssel fogadta az utóbbi évtized legőszintébb, „frontfilmjét” a Jöjj és lásd című nagyszerű alkotást. Elem Klimov — emlegetik a mai szovjet művészeti élet fenegyerekeként — úgy forgatott háborús filmet, hogy a harc, az embertelenség, a véres bosszú szinte „belemar” a néző arcába, — de a mű egésze és lényege mégis másról szól, a vetületek, a következtetések egyetemlegesek és csaknem időtlenek. Pedig jól behatárolt film a Jöjj és lásd, térben és időben egyaránt A bjelorusz falucska, Haliny a II. világháború idején, a frontok mozgása közepette. A téma is „köznapi”, legalábbis negyven év távlatából az. Pedig a látvány szörnyű: egy falu népének lemészárlása. Csak hát aki átélt hasonlót, akinek idegeiben ott maradt a háború iszonyata, az talán belefáradt a rettegésbe, közönyössé vált. A fiatalok meg? Mondják, őket annyi minden más érdekli, miért pont a háború borzalmaival foglalkoznának, s miért is rontanák meg a félelem érzésével napjaikat. Elem Klimov — a Hurrá, nyaralunk című filmjét és az Agóniát láthattuk tőle — nem véletlenül egy gyerekember arcán tükrözteti a látottakat. A tizenöt éves fiú — egy moszkvai kisdiák Al- josa Kravcsenko játssza — nem kívülálló a történetben, de helyzete szülte azok miatt mégiscsak csupán szenvedő szemlélője az eseményeknek. Végignézi anyjának, testvéreinek halálát, a kisgyerekek elszenesedését, a tűzben, minden minden emberi gonoszságnak szemtanúja, amit a „teremtés koronája” egyáltalán képes elkövetni. Bizony, megalázó, lealázó az emberre ez a film. Klimov azt, éppen azt akarta bizonyítani, hogy a háború az ember ellen folyik. A néma gyermekarc mindent elmond a fasiszták kegyetlenkedéséről, majd az elfogott gyilkosok haláláról. Klimov nem tétovázik az általa igaznak vélt tétel felállításával és kimondásával: a háborúban mindenki elveszti emberi arcát, függetlenül attól, melyik oldalon harcol. Egyértelművé teszi: a háború az ember az emberiség alapvető érdekei ellenes emberi „szülemény”. De meghagyja a rendező a kiutat — lásd a Hitler-képekre történt lövöldözés — a gyűlölettől vagy fájdalomtól eltorzított lelkületű ember is visszanyerheti egyensúlyát, s emberségét. Innen már csak egy lépés a gondolati következtetés: az emberiség ne legyen önmaga ellensége. — ti — Meghosszabbították a kurzust Nyugdíjasok szabadegyeteme Meghosszabbították a nyugdíjasok szabadegyetemének tanulmányi idejét. A TUT József Attila Szabadegyeteme — amely a ®e- rontológiai Központtal együtt, s a HNF támogatásával 1983 őszén kétéves kurzust szervezett a nyugdí-. jasoknak — nemrég megnyitotta a harmadik évfolyamot is. Miként dr. Lengyel Éva, a Gerontológiai Központ főorvosa az MTI munkatársának elmondta, kezdetben csaknem 500 nyugdíjas jelentkezett erre az oktatásra. Többségük rendszeresen látogatta az előadásokat, konzultációkat, szemináriumokat, élt azzal a lehetőséggel, hogy kedvező feltételek között művelődhet, gyarapíthatja biológiai, művészeti tudományos, műszaki ismereteit. Azt tapasztalták, hogy ez a rendszeres elfoglaltság elősegíti fizikai erejük, szellemi frissességük megőrzését; ezért keveselték a kétévi tanulmányi időt, és kérték, hogy még egy esztendeig folytathassák a tanulást ebben a formában. Kívánságukat teljesítette a TIT Szabadegyetem : lehetővé tette, hogy a harmadik évfolyam hallgatóiként tanulhassanak tovább. Három színházi este Szolnokon Gondolatok egy vendégjáték ürügyén Jelenet Mihail Bulgakov Meneküli« című drá májából. Koranhln (Benedek Miklós) és Csarnota tábornok (Vajda László) Az alábbi rendhagyó jegyzetféle nem kritikának készült. A Katona József Színház szolnoki vendégjátéka alkalmával látott három drámáról és színpadra állításukról a hozzáértők már korábban elmondták véleményüket, hiszen az Ubü király, a Stílusgyakorlatok és a Menekülés nem új darab a színház műsortervében. Ügy gondolom, az írás műfaja nem kérdőjelezi meg a gondolatok értékét olyan értelemben, hogy ami az előadásokból számunkra tanulságul szolgálhat, az — szubjektív és bevallottan elfogult — lapszéli jegyzetekben, szövegfoszlányokban is testet ölthet. Ha képes lennék rá, minden mondatomat más stílusban kellene megfogalmaznom. Nemcsak azért, mert a különlegesen ötletes Stílusgyakorlatok jelenetfüzére erre késztetne. Elsősorban azért, mert a három egymást követő estén annak a lassan körvonalazódó csodának lehettünk tanúi. hogy ez a színház mindent tud az életről és rólunk, emberekről — amit tudni és láttatni érdemes. Mindent el tudnának játszani nekünk precízen és teljes átlénygüléssel, legyen az a mindennapokban fő- vagy mellékszerep. Legyen az ösztöneink ostoba és buja torz- képe, Übü papa, a hadrakelt karalábé; csip-csup küzdelmeinek és távoli múltba vesző eszmékért vívott fegyveres harcaink komikus pantomimja, az egyszemélyes lengyel hadsereg, vagy a képzelete ketrecét eltörni képes, tárgyaink és embertársaink között csetlő-botló önmagunk hosszú nyakú, pa- szományos kalapú fiatalembere. Ugyanolyan élménnyel éltük át — a vesztes oldalára törvényszerűen állt — hősök tragikus sorsáról írt torokszorító történetet Bulgakov drámájában, mint Übü papa és cimborái gyomorfordító tobzódásait. Bár a három dráma időben, térben egymástól nagy távolságokban született, s ezzel együtt világlátásban stílusban. az emberi élet bemutatásában gyökeresen más következtetéseket érvényesít — a megjelenítés hitele egyformán adott teljes és gondolatainkban tovább gyűrűző, elgondolkodtató színházi élményt. És még valami. Egy előadás akkor lesz — az elidegenítés eszközei mellett is — a mindnyájunkban ott rejtőző igény szerint ünneppé, ha mi, a nézőtéren ülők annyira együtt játszunk a színészekkel, mint ahogyan ezeken az estéken történt. A közönségszervezés bizonytalanságai miatt az esetenként zsúfolásig megtelt színházban az együttes játékra és közös örömre, bánatra egyszerre képes nézősereg látványa mutatja, erre a csodára így is szükségünk van. B.J.U. Hz időjárás nem ismétli önmagát Beszélgetés egy meteopata meteorológussal A természet titkait fürkészve hosszú évszázadok óta izgatja az embereket az időjárás. Hiedelmek, babonák, jóslatok kísérik a népi szólásokban, mondókákban is testet öltött jelenségeket, a zivatart, a villámlást, a szivárványt. De manapság, a műholdakkal, számítógépekkel dolgozó modern meteorológia sem rejt kevesebb érdekességet a tudni vágyók számára, mint a letűnt korok csillagjóslása. Azzal a szándékkal kopogtattunk be az Országos Meteorológiai Szolgálat szolnoki, alcsiszi- geti állomására, hogy — eloszlatva sok magunkban hordott félreértést — meglessük: milyen is a valóságban egy meteorológus munkája. Kérdéseinkre Kostyó István, az állomás vezetője válaszolt. — Megtudhatjuk-e, milyen idő lesz holnap? — A nap minden szakában fölteszik nekem ezt a kérdést a barátaim, az is- merőseim, akikkel összefutok, de nekik is csak nemhivatalos választ adhatok. Nekünk nem az a feladatunk, hogy előrejelzéseket készítsünk — bár kizárólag tájékoztató jelleggel — adhatunk a velünk szerződéses kapcsolatban álló üzemeknek, vállalatoknak rövid távú prognózist. A Központi Előrejelző Intézet több ezer feldolgozott adatból — köztük vannak a mi méréseink is — háromórás előrejelzéseket készít: nekünk erre felszerelésünk sincs. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén 12 olyan kihelyezett állomása van, mint a miénk, amely éghajlatkutatással foglalkozik. — Ha nem előrejelzést készít — mit csinál egy meteorológus? — Tudja, akik kilátogatnak ide — és sokan jönnek iskolákból, üzemekből — csak annyit látnak: valamelyikünk kimegy, széjjelnéz, levegőzik valamennyit és aztán újra beül a szobába. Ebben annyi igazság van, hogy megfigyeléseket végzünk; s ennek csak egyik részét oldják meg a műszerek. Az adatrögzítéshez a meteorológus vizuális megfigyelései is szükségesek. Óránként kell regisztrálni az időjárásváltozás minden fő elemét — az éjszakai megfigyelést a repülőtér végzi, így is elég monotonnak tűnik ez a munka, mert a reggel 6-tól 8-ig tartó ügyeletben mindig ugyanoda és ugyanazzal a céllal megyek; de mégis nagyon szép, mert az időjárás soha nem ismétli önmagát: a 19 éves munkám alatt nem volt két egyforma Időjárási helyzet. — Hogyan és milyen méréseket végeznek? — A műszerek egy része kinn a szabadban, az úgynevezett műszerkertben van. Mérőeszközök és íróműszerek rögzítik a mérés eredményeit. A Légkörkutató Intézet számára széljelzővel magassági szélmérést végzünk néhány évvel ezelőtt Exkluzív Interjú magam készítettem hozzá egy teodolit állványt, mert nem tudtuk megfelelő magasságban biztonságosan elhelyezni. Ezt azóta már más állomásokon is használják. Ezenkívül a nedvességet, a lehullott csapadék mennyiségét, a napfény erősségét és időtartamát, a maximum és minimum-hőmérsékletet, két centimétertől két méteres mélységig a talaj hőmérsékletét mérjük. A légnyomást a barométerrel, a radioaktív szennyeződés mértékét egy speciális számlálóval vizsgáljuk, s továbbítjuk a polgári védelem számára. — Ezenkívül hova jutnak még el az adatok? — A szükségeseket a megyébe továbbítjuk. Rendszeres a kapcsolatunk a KPM út- és hóügyeletével, az Ingatlankezelő Vállalattal — különös tekintettel a fűtési idényre — a megyei tanács mezőgazdasági osztályával, a téeszekkel, az építőipari vállalatokkal, a cukorgyárral — és még sorolhatnám, hiszen a mezőgazdaság), az ipar, a közlekedés nem él. hét meg időjárási adatok nélkül. Feladatunk szerint az ösz- szes adatot — a meteorológiai világszervezet által előirt módon a számok nyelvére lefordítva kódoljuk, s a kékestetői gyűjtőközpontba továbbítjuk. Ott az adatok számítógépekre, a regisztrá- tumok mikrofilmekre kerülnek. A további felhasználás már az QMSZ hatáskörébe tartozik: többek között ezeket használják fel a beszélgetésünk elején említett előrejelzésekhez. — Milyen következménye van annak, ha egy vagy több továbbított adat hibás vagy rossz? — Kezdetben, amikor még nem voltak pontos műszerek, ilyen eset gyakran előfordulhatott. Szolnokon 1872 óta végeznek rendszeres méréseket, s van egy kézzel írt régi megfigyelési könyvünk, melyet Tauber Mór postai főtiszt vezetett. Ennek az első lapján is ott áll a figyelmeztetés: észlelj lelkiismeretesen! A városban 1959-től működik az állomás, s azóta már minden műszerből kettő van, hogy a mérés biztos legyen. Ha mégis előfordulna, hogy rossz adatot továbbítunk, a tapasztalt szakemberek ránézésre meg tudják állapítani a bakit. URH-kapcsolatban állunk minden állomással — s tőlük nemcsak azt tudjuk megkérdezni, hogy milyen az időjárás náluk; a kelet-magyarországiak azonnal ellenőrizni és figyelmeztetni is tudnak minket. De természetes és szükséges, hogy az ember hajtsa önmagát: a meteorológus szenvedélyes szakember — az adatszolgáltatásban csak maximalista lehet. Kostyó István egyébként megírta a meteorológiai állomás történetét. Hozzáteszi; — Remélem sikerül valahogyan kiadatni. Tudja ez az életem. Meteopata vagyok. így mondják, ha valaki nagyon érzékenyen reagál az időjárásra. Bálint Judit Fotó: Korányi Éva Pedagógusok továbbképzése a jászberényi főiskolán (Folytatás az 1. oldalról.) binatorikát annak idején még nem tanulták a 10—20 éve végzett nevelők. Mindezt viszont most tanítaniok kell. A matematikai foglalkozások jó alkalmat teremtenek majd arra, hogyan lehet könnyen, s jól elsajátíttatni a kisdiákokkal a tudományág különböző fogalmait, megtanítani őket a matematikai gondolkodásra. Végül húsz óra marad az úgynevezett egésznapos nevelés kérdéseinek megvitatására. A nevelés, a tanulás a szabadidő tervezésétől egészen az iskola társadalmi környezetével való együttműködésig terjed a témák skálája ebben a fejezetben. A továbbképzés „tananyaga” alkalmas arra, hogy a nevelők elmélyíthessék, rendszerezhessék ismereteiket a legújabb szaktudományi eredményekről. Ha úgy tetszik nagyobb szakmai önállóságot, biztonságot^ s egy új, korszerű szemléletmódot adhat a tanfolyam a résztvevőknek. S ez akár már menet közben is éreztetheti a hatását. A továbbképzés 120 órája ugyanis a tanév végéig tart, különböző időpontokban — mégpedig jobbára akkor amikor az iskolai munka ezt megengedi — egy-egy hetes foglalkozásokat tartanak a főiskolán. Az intenzív tanfolyam végén záródolgozatot készítenek a tanítók, s szóbeli vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsgabizottság négyféle minősítéssel értékeli a dolgozatot illetve a szóbeli feleletet. „Kiválóan megfelelt”, -„jól megfelelt”, „megfelelt” illetve részt vett” osztályzatot kaphatnak a nevelők. A kiváló és a jó minősítés — s ez megintcsak újdonság a pedagógustovábbképzésben — az erkölcsi siker mellett fizetésemelést is jelent. — tg — Mátéi a Margitszigeten átépítik a vízesést Ma várhatóan fél évre leállítják a Margitsziget felső csúcsánál, a sziklakért közelében levő vízesést, amely a termálkút 38 fokos vizével táplálja a halastavat. A Zsigmondi-forrás fölé épült ház falához kőrakás „támaszkodik” s a víz ezen zúdul a medencébe. Az évek során a kövek között beszivárgó víz annyira éláztatta az épület falát, hogy a beázás most már veszélyezteti a benne levő két lakást. A szakértői vélemények alapján a beázást az épület és a medence kívülről történő szigetelésével lehet megszüntetni. Ehhez elbontják a kőtömeget, s a munkák végeztével — az időjárástól függően, a tervek szerint tavasszal — a jelenlegi formájában állítják vissza a látványosságot. A munkákat a Tetraeder Gazdasági Munkaközösség végzi, költsége előreláthatóan 2,5—3 millió forint lesz.