Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 11. Magyar vezetők ■» ■ __Brr ■ r ■ _ ■ u dvozlo táviratai Kommentar I reformok útján Az egy hónappal ezelőtt lebonyolított választások eredményei még az eddig kétkedőket äs meggyőzték: Lengyelország jelentős előre­haladást ért el a konszolidá­ció folyamatában. A leg­frissebb varsói jelentések tükrében nyilvánvaló, hogy az új összetételű parlament, a szejm komolyan veszi a választóktól kapott bizalmat, s máris több fontos intézke­dést hozott. A múlt heti személyi vál­tozások során Wojciech Ja­ruzelski eddigi miniszterel­nököt államfővé választot­ták és Zbigniew Messner, a korábbi miniszterelnök-he­lyettes állt a kabinet élére. Jaruzelski egyik legközeleb­bi munkatársa, a közgazdász professzor Messner a hét végén mondott beszédében vázolta jövendőbeli kormá­nyának politikáját, saját meggyőződését a válságból kivezető út kérdésében. A politikai feszültség eny­hülésével Lengyelországban kétségtelenül a gazdasági helyzet került a közvéle­mény érdeklődésének előte­rébe. A sikeres választások után most mindenki a téli felkészülés — várhatóan ko­rántsem problémamentes — munkálatain, s végül magán a téli energia- és élelmiszer- ellátáson méri majd le a kormány munkájának ered­ményességét. Ez a próbaté­tel pedig egyáltalán nem Ígérkezik könnyebbnek, mint az állampolgárok bizalmá­ért vívott harc. A társada­lom teherbíróképességének növekedését tanúsítja a ha­zafias nemzeti újjászületési mozgalom (PRON) vezetésé­nek az a javaslata is, hogy bocsássák szabadon a nem visszaeső politikai elítélteket, illetve szüntessék meg a nyomozást vagy a bírósági eljárást azok ellen, akik elő­ször követtek el politikai jellegű törvénysértést. Mi­után a kormány és a LEMP központi bizottsága is egyet­értett az indítvánnyal, teg­nap utasították az ügyészi szerveket az intézkedés meg­valósítására. Egyelőre még nem tudni, hogy a Lengyel- országban nyilvántartott 91 politikai elítélt és 227 előze­tes letartóztatásban levő Kádár János, az MSZMP főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Jósé Edu­ardo dos Santost az MiPLA- Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, Angola nemzeti ünnepe, füg­getlensége kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából. * • • Lázár György, a Minisz­Lengyelországban szaba­don bocsátják a nem vissza­eső politikai elítélteket, il­letve megszüntetik a nyomo­zást vagy a bírósági eljárást azok ellen, akik politikai megfontolásból először kö­vettek el törvénybe ütköző cselekményt. Erre utasította a főügyész az összes len­gyel ügyészséget — jelentet­ték be szombaton este Var­sóban. Az ügyészségek minden egyes politikai esetet felül­vizsgálnak, és egyenként döntenek az eljárás leállítá­sáról, illetve a szabadon bo­csátásról. Az intézkedés nem vonatkozik azokra, akik tár­sadalmi szempontból külö­nösen veszélyes bűncselek­ményeket követtek el, vagy akik korábban már voltak tertanács elnöke táviratban üdvözölte Anibal Cavaco Silvát a Portugál Köztársa­ság miniszterelnökévé tör­tént kinevezése alkalmából. • • • Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Jo­seph Wariobának, a Tanzá­niai Egyesült Köztársaság új miniszterelnökének. büntetve, és vonatkozott rá­juk az 1983-as vagy az 1984- es amnesztia, illetve egyéb kegyelmi eljárás. Nem amnesztiáról van tehát szó, amiről a parla­mentnek kellene törvényt el­fogadnia. hanem az ügyész­ségek hatáskörébe tartozó egyedi revíziókról, amelyek keretében minden lehetsé­ges esetben enyhíteni fognak a törvény szigorán. A legfrissebb hivatalos adatok szerint Lengyelor­szágban 368 személyt tarta­nak fogva politikai okokból, közülük 277 van előzetes le­tartóztatásban, 91 a kisza­bott ítéletét tölti, ebből 11 olyan személy van, aki sú­lyos államellenes bűncselek­mény elkövetése miatt nem részesült az 1984-es közke­gyelemben. Perui tüntetik as amerikai nagykövetség épülete előtt Az utat katonák zárták le Telefotó — KS Lengyelország Politikai foglyok szabadon bocsátása Takarékosabb urogram Befejeződött az UNESCO ülésszaka közül hányat érint ez a jó­szándékról, megbékélési tö­rekvésekről tanúskodó dön­tés, de bizonyára nem ma­rad visszhang nélkül a la­kosság körében. A nyilatkozatok, esemé­nyek fényében nyilvánvaló: a mostani lengyelországi változások még csak kezde­tei egy hosszú, nagyon ne­héz útnak, a reformok út­jának. Amadou Mahtar M’Bow főigazgató zárszavával befe­jeződött Szófiában az UNES­CO közgyűlésének 23. ülés­szaka. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete Párizsban tartja közgyűlésének következő ülésszakát. Az október 8-tól november 9-ig tartott tanácskozáson csaknem 160 ország és szá­mos nemzetközi szervezet küldöttségei vettek részt. Megvitatták és jóváhagyták az UNESCO tevékenységi programját és költségvetését az elkövetkezendő két évre. A szófiai ülésszakára az­után került sor. hogy az Egyesült Államok kilépett az UNESCO tagjainak sorá­ból, beszüntette hozzájáru­lásának fizetését. Két ország — Nagy-Britannia és Szin­gapúr — már az ülésszak előtt bejelentette: 1986-tól nem kíván részt venni az UNESCO munkájában. Szin­gapúr el sem küldte képvi­selőit Szófiába. A brit kül­döttek felszólalásaiból kide­rült, hogy a londoni kor­mány csak a későbbiekben hozza meg végső döntését. A szófiai ülésszakon egyetlen ország sem követte az Egyesült Államok döntését. Az amerikai kilépést köve­tően az UNESCO kénytelen volt csökkenteni költségveté­sét, amely a következő két évben mintegy 18 százalék­kal lesz alacsonyabb az 1984 —85-ös büdzsénél. Horváth Gábor I világ országaiban Nyolcszáz milliárd dollár fegyverkezésre A világ országai jelenleg már évente mintegy 800 mil­liárd dollárnak megfelelő összeget fordítanak fegyver­kezésre és egyéb katonai cé­lokra. Míg a katonai kiadá­sok egy katonára számítva 1983-ban meghaladták a 25 600 dollárnak megfelelő összeget, addig az oktatási kiadások egy iskolás korú gyermekre számítva alig érték el a 450 dollárt — mu­tat rá most megjelent, köny­vében Ruth Leger Slvard amerikai kutatónő, az ame­rikai Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal köz- gazdasági osztályának volt vezetője. A könyv következtetése szerint a katonai kiadások hatalmas arányú növekedé­se elsősorban annak követ­kezménye, hogy mind költ­ségesebb fegyvereket állíta­nak elő. A kötet cáfolja azt az állítást, hogy a fegyver­kezés fellendíti a termelést és különösen a termelékeny­séget. Míg például az Egye­sült Államok ipari termelé­sének növekedési üteme las­sul, s jelenleg csak évi 2—3 százalékos növekedés vár­ható, Japán, amely nemzeti jövedelmének jóval kisebb részét fordítja katonai cé­lokra, gyors ütemben növeli a termelést és évi kilenc szá­zalékkal emelte a termelé­kenységet Ruth Leger Sivard adatai szerint. A szerző kö­vetkeztetése: a fegyverkezés tovább növeli a világgazda­ságban mutatkozó bizonyta­lanságot. Elhunyt Bódi Imre Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Bódi Imre elvtárs, a Tiszaföldvári Lenin Tsz és a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Szolnok Megyei Szövetségének nyugalmazott el­nöke hosszan tartó betegség után, 1985. november 6-án el­hunyt. Bódi Imre elvtársat a Tiszaföldvári Lenin Termelőszö­vetkezet és a TESZ0V saját halottjának tekinti. Temetése 1985. november 12-én, 14 órakor lesz a tiszaföldvári temető­ben. A Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet és a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége Messner a reformról A gazdasági reform eltö­kélt folytatása mellett tett hitet az új lengyel minisz­terelnök. A szerdán kineve­zett Zbigniew Messner a lengyel közgazdász társaság szombat-vasárnapi ülésén rámutatott, hogy támadhat­nak nehézségek a reform folytatásában, de visszakozás nem lesz. „Függetlenül attól, hogy mennyire találjuk sikeres­nek a reform beindítását, és mennyire komolynak a re­formot lasssító objektív vagy szubjektív tényezőket, az át­alakulások iránya egyértel­mű. Ha vannak is veszélyek, amelyek a reformot fenye­getik, számunkra akkor is csak egy út van: a reform, és erről az útról nincs visz- szavonulás” — szögezte le az új lengyel kormányfő. Bogotái vérengzés Bírálják az elnököt Kolumbiában vizsgálatot indítanak az igazságügyi pa­lotában a hét első felében történt vérengzés körülmé­nyeinek tisztázására — je­lentette be Bogotában Enri­que Parejo igazságügymi­niszter a kormány rendkí­vüli ülése után. A vizsgálat lefolytatására bizottság ala­kult. A kolumbiai kormány po­litikája ellen harcoló leg­nagyobb gerillaszervezet, a szélsőbaloldali M—19 moz­galom fegyveresei a hét ele­jén 27 órán keresztül tartot­ták megszállva az igazság­ügyi palotát. A hadsereg — az államfő utasítására — megostromolta az épületet, de csak a negyedik táma­dás után sikerült vissza­foglalni. A terroristák a ke­zükben levő túszokat, köz­tük a legfelsőbb bíróság el­nökét kivégezték. Az akció­nak közel száz halálos áldo­zata volt. A dél-amerikai országban most élesen bírálják Beli- sario Betancur elnököt azért, mert nem volt hajlandó tár­gyalni a gerillákkal, hanem elrendelte a palota ostromát, s ez a túszok életébe került. Az igazságügy területén dol­gozók közül mintegy 20 ez­ren sztrájkot terveznek til­takozásul a kormány lépése ellen. Bódi Imre agrárproletár család gyermekeként 1920. augusztus 13-án született Besenyszögön. Elemi iskolái elvégzése után, de még gye­reksorban uradalmi cseléd, részes arató és alkalmi munkásként kereste kenye­rét. 1938—41 között a Szol­noki Cukorgyár munkása volt. 1949-ben a besenyszögi földmívesszövetkezet ügyve­zető elnökéül, majd a ta­nácsválasztások után a köz­ségi tanács elnökéül válasz­totta szülőfaluja. Tiszaföld- várra ugyancsak tanácselnö­ki megbízatással költözött 1952-ben, s 1961-ig irányí­totta sikerrel a nagyközség tanácsapparátusának mun­káját. 1961-ben a Lenin Termelőszövetkezet elnöké­ül választottat, s mintegy két évtizeden át nagy része volt abban, hogy a szövetkezet országos hírű, kitűnő gazda­Hét halálos áldozata van egy szupermarket ellen vég­rehajtott rablótámadásnak a belghími Aalst városban, Brüsszeltől 20 kilométerre nyugatra. Röviddel az esti zárás előtt három fegyveres szállt ki egy szürke Volkswagen Golf gépkocsiból a Delhaize élelmiszerkereskedelmi há­lózat aalsti szupermarketje előtt. Berontottak az épület­be, magukhoz ragadták az aznapi bevételt, majd két gengszter a zsákmánnyal előrerohanó társukat fedezve tüzet nyitott a vásárlókra és eladókra, valóságos vérfür­dőt rendezve közöttük. A ki­járatnál a gengszterek egy éppen akkor érkező rendőr­járőrbe ütköztek. Üjabb lö­völdözés után gépkocsijukba ugorva villámgyorsan elhaj­tottak. és az ezt követő autós üldözésben sikerült egérutat nyerniük. A mindössze négy percig tartó rablótámadás mérlege hét halott, köztük egy csa­lád: egy 42 éves férfi, 38 ság lett. Megalakulásától el­nöke volt a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Me­gyei Szövetségének is. Több cikluson keresztül tagja volt a járási, a megyei pártbi­zottságnak is. Bódi Imre elvtárs életút­ját, politikai, szakmai mun­káját számos kitüntetéssel ismerték el. Az első szövet­kezeti elnök, aki vezető munkatársaival állami díjas lett, de birtokosa a Szocia­lista Munkáért Érdemérem­nek, s a Szocialista Magyar- országért kitüntetésnek is. Elkötelezett áldozatkész­sége, szerénysége, munkatár­saihoz fűződő embersége és közvetlensége révén köztisz­teletben álló, elismert ember volt. Halálával mély gyász érte a Lenin Termelőszövet­kezet tagságát, a termelő- szövetkezetek Szolnok me­gyei közösségét. éves felesége és 14 éves fiuk. Egy 35 éves férfit kilencéves kisfiával az áruház előtti parkolóban, gépkocsijukban ülve érték a halálos lövések. Három személy súlyosan, négy könnyebben megsebe­sült. A szombati rablótámadás kísértetiesen hasonlított két, Brüsszel környéki helység­ben szeptember 27-én ugyan­ennek az üzlethálózatnak két szupermarketje ellen elkö­vetett gengszterakcióra. A belga sajtóban „őrült bra- banti gyilkosoknak” nevezett álarcos rablók akkor nyolc személyt kaszaboltak, le, köztük egy gyereket és mintegy egymillió belga fontot zsákmányoltak. Ugyanezt a bandát gyanúsít­ják a hatóságok az 1982 szeptembere és 1983 októbe­re között üzletek és éttermek ellen elkövetett, összesen 12 halálos áldozatot követelő rablótámadássorozat elköve­tésével. A gyilkosokat a rendőrségnek eddig nem si­került azonosítania. Újra az „Ürült brabanti gyilkosok ?” Rablótámadás Belgiumban BRÜSSZEL A nyugat-európai közösség brüsszeli központjában hi­vatalosan közölték: a közös­ség országaiban — Görög­ország kivételével — 1985 szeptemberében összesen tíz­millió tonna acélt termel­tek. Ez 2,9 százalékkal több, mint augusztusban, de 2,4 százalékkal kevesebb, mint 1984 szeptemberében. ATHÉN Görögország Idegenfor­galmi vonzerejének növeke­déséről tanúskodnak a leg- frisebb adatok: 1985 első kilenc hónapjában 6,18 mil­lió külföldi látogatott az országba, 17,2 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. KAIRÓ Egy év alatt 100 millió dollárral csökkent Egyiptom bevétele a Szuezi-csatorna használati díjából. A csa­tornát üzemeltető társaság szerint ez a Perzsa-öböl menti országokban tapasz­talható gazdasági pangást tükrözi, valamint az irak— iráni háború következménye. SAN SALVADOR A dolgozók győzelmével ért véget Salvadorban mint­egy ötvenezer rrjunkás két­hetes sztrájkja. A jobbol­dali kormány ellen harcoló hazafiak rádiója, a „Vence- remos” bejelentette, hogy a Duartd-kojtimányi fénytelen volt engedni a dolgozók kö­vetelésének, és beleegyezett a fizetésemelésbe. MOSZKVA A nukleáris fegyverek el­távolítása Görögország terü­letéről elengedhetetlen ah­hoz, hogy atomfegyver-men­tes övezet jöjjön létre a Balkánon — írja a Pravda tegnapi számában Nyikolaj Mirosnyik, emlékeztetve ar­ra, hogy a görög szocialisták és a kormány ennek érdeké­ben cselekszik. Megkezdő­dött az amerikai nukleáris fegyverek kivonása görög te­rületekről — mutat rá a szerző. — Sajtójelentések szerint már eltávolították az országból az északon telepí­tett „Honest John” típusú rakétákat. KABUL Tézisekben foglalták össze az afgán forradalom nemze­ti-demokratikus jellegéről és legfontosabb feladatairól szóló megállapításokat Ka­bulban. Az okmányt Babrak Karmai, a Forradalmi Ta­nács elnöke, az ANDP KB főtitkára terjesztette a for­radalmi tanács kibővített ülésére meghívott párt- és állami aktíva elé. MANAGUA Az elmúlt három napban a nicaraguai hadsereg sike­res támadást hajtott végre az el'ienforradalmárok ellen Zelaya és Matagalpa tarto­mányokban. MADRID Több mint tízezren tüntet­tek tegnap Madridban Spa­nyolország NATO-tagsága ellen, A békeszervezetek éjs politikai pártok, köztük a Spanyol Kommunista Párt által rendezett kétnapos megmozdulás első napján, a „népi maratonon” 20 kör­nyező városból érkeztek bé­kemenetek és kocogóoszlo­pok a spanyol fővárosba és a Prado múzeummal szem­ben vertek tábort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom