Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvi. évf. 262. #*., 1985. nov. 7., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Erkölcsi érdekeltségi rendszer Kertészkedni (tudni) kell Mai szovjet irodalom fordításával kezdte Az ember javára November 7. tiszteletére Koszorúzás a Lenin-emlékmünél a fővárosban és Szolnokon ilágtörténelmi jelentőségű esemény évfordulóját ünnepeljük. Az elmúlt hatvannyolc esztendő cáfolhatatlanul bizonyította: a nagy októberi szocialista forradalom az emberiség fejlődésének új korszakát nyitotta meg. Az elnyomorító kizsákmányolás, az ebből eredő megalázó igazságtalanság társadalmi alapjainak szétzúzásával, a szabadság és a társadalmi egyenlőség korábban ismeretlen fokának kivívásával, a pro- letáriátus történelmi ügyének diadalra vitelével az egyetemes haladás és a szocializmus olyan messzire sugárzó távlatait teremtette meg, amelyek azóta is utat mutatnak a földkerekség valamennyi progresszív mozgalmának, a szebb, jobb és igazságosabb életért harcba indulóknak. Az októberi győzelem óta eltelt csaknem hét évtizedben a szocializmus különféle ellenfelei hasztalan próbálták meg korszakos vívmányait elpusztítani, eszméit lejáratni, eredményeit kételyekkel övezni, s mindezzel a történelem menetét visszafordítani. Ezek a törekvések kudarcot vallottak és kudarcra lesznek ítélve a jövőben is, hiszen a forradalom, az általa lehetségessé vált dinamikus szocialista fejlődés — a munkásemberek, a néptömegek valóságos érdekeit képviselve — oly hatalmas energiákat szabadított fel, olyan roppant emberi, erkölcsi tartalékokat mozgósított* amelyekkel szemben alul kellett — és kell — maradni minden haladásellenes erőnek. November 7-re emlékezve, ezért a népben, a dolgozó milliókban rejlő történelemalakító cselekvőkészséget, az ember szüntelenül jobbra törő pro- métheuszi lényegét is ünnepeljük. A szovjet nép — a marxizmus-leninizmus eszméit valóra váltó szocialista fejlődés révén — az emberiség sorsának, a huszadik századi haladás ügyének meghatározó, alakító erejévé vált A polgárháború, az intervenció kemény próbatételeit leküzdve, az új szovjet állam a társadalmi és gazdasági fejlődés terén elért eredményeivel példát mutatott és harcaikhoz biztos fedezetet nyújtott a világ progresszív mozgalmainak, a szocializmus, a kommunizmus nemzetközi harcosainak. Döntő szerepet vállalt, és minden más nemzetnél súlyosabb áldozatokat hozott a fasizmus megsemmisítésében. A második világháború után a Szovjetunió — gazdasági és katonai potenciáljának jelentékeny mértékű fejlesztésével — hatékonyan el tudta hárítani a hidegháború korszakának újabb, a korábbiaknál még borzalmasabb pusztítással fenyegető veszedelmeit. Napjainkban, amikor a béke fenyegetettsége, az atomháború rettenete, az imperializmus szélsőséges körei által kikényszerített fegyverkezés, a nemzetközi feszültségek hullámmozgása aggodalommal, fokozódó nyugtalansággal tölti el Földünk valamennyi felelősen gondolkodó emberét, akkor nagy nyomatékkai kell emlékeztetnünk arra, hogy az októberi forradalom egyik legfontosabb vívmánya, maradandó érvényű dokumentuma a békéről hozott történelmi súlyú dekrétum volt. S a Szovjetunió azóta is töretlenül, következetesen vállalja október örökségét, a béke állhatatos védelmezé- sét. A világ jelenbeli gondjainak, konfliktusainak megoldásához — Ajtmatov, a híres szovjet ' író szavait idézve — egyfajta „planetá- ris tudatra”, vagyis az egész emberi nem sorsáért, holnapjáért felelősséget érző magatartásra van szükség. A Szovjetunió külpolitikája erről a felelősségről tanúskodik. Folytonos tehát a nagy októberi szocialista forradalomhoz, a lenini párt célkitűzéseihez hű, a szocializmus eszméinek, értékeinek lényegéből fakadó történelmi küldetés teljesítése — az egész emberiség jövője érdekében. Ezért vált a Szovjetunió az elnyomott népek és a jóakaratú emberek reménycsillagává. Természetesen, a szocializmus fejlődése sem volt mentes az ellentmondásoktól, a megtorpanásoktól, a torzulásoktól. De közvetve az is a szocializmus erejét, történelmi szükség- szerűségét bizonyítja, hogy eddigi — históriai léptékkel mérve még viszonylagosan rövid — útja során mindig képes volt a korrekcióra, önmaga megújítására, a saját eredendő elveihez szabott továbbhaladásra. Folyvást ■csalatkozniuk kellett tehát azoknak, akik úgy vélték, hogy a szocializmus felélte belső tartalékait, kimerítette lehetőségeit, akik azt hangoztatták, hogy az átmeneti torzulásokkal elveszejtette távlatait. A kitűzött nagy, történelmi célok megvalósításához, természetesen hósz- szú fejlődési folyamatra van szükség, ezt szem elől téveszteni önáltatás volna. e annyit határozottan állíthatunk: a szocializmusnak van átgondolt stratégiai érvényű vá- lásza, perspektívákat adó mozgósító hatású programja az emberiség jelenlegi nagy kérdéseinek megoldására. Ezt bizonyítja a Szovjetunió Kommunista Pártja újjászerkesztett programjának most közzétett tervezete is, amely az ország társadalmi- gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján előirányozza a szocializmus tervszerű és mindenoldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom haladását a kommunizmus felé. A szocialista világrend- szer kialakulása, amelyben a Szovjetunió létének és in- itemadionalista segítségének kulcsszerepe volt, azt is világosan megmutatta, hogy a nagy októberi szocialista forradalom történelemformáló eseményei nem kivételsze- rűefc nem az egyedi körülmények véletlenszerű össz- játékaként alakultak, hanem bennük a történelmi-társadalmi fejlődés Marx, Engels és Lenin által fölismert törvényszerűségei fejeződtek ki. A szocialista átalakulás szovjetkinióbeli útja egyetemes tanulságokat kínál, ezeket azonban valamennyi szocialista országnak a maga történelmi hagyományaihoz, sajátosságaihoz szabottan kell — mégpedig alkotó módon — felhasználnia. A saját gondjainkat nekünk kell megoldani, vívmányainkat — másfelől — nem szabad valamiféle korlátlanul alkalmazható modell eredményének tekinteni. Az előttünk álló nem csekély nehézségek leküzdésében, céljaink valóra váltásában mindenekelőtt a saját erőnkre kell támaszkodnunk, de közben éreznünk kell és érezzük is, hogy a szocialisPál Lénárdnak. az MSZMP KB titkárának ünnepi beszéde, amely tegnap este hangzott el a rádióban és a televízióban. ta országok közösségét ösz- szekötő sokoldalú politikai- gazdasági-kulturális és társadalmi kapcsolatok munkánkhoz nélkülözhetetlen, nagy értékű hozzájárulást jelentenek. Ezek között a kapcsolatok közdtt megkülönböztetett jelentősége van a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunknak. Az MSZMP XIII. kongresszusának határozatát idézve: „Elsőrendű nemzeti érdekünk a magyar —szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. Pártjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az elvek, az alapvető célok és az érdekek azonossága, összekötik a proletár internadonalizmíus és a barátság erős szálai.” Napjainkban nálunk — és a szocialista országok többségében is — a gazdaság fej- lesizlbés^ret, hatékonyságának növelésére, társadalmi céljaink valóra váltásának anyagi feltételeire összpontosul leginkább a figyelem. Egyik fő — most talán a legfőbb — feladatunk a továbblépésünkhöz nélkülözhetetlen tudományos-műszaki haladás gyorsítása, a szocialista közösség országaiban rejlő óriási szellemi alkotó erő minél hatékonyabb kihasználása. Olyan korszakban élünk, amelyben minden erőforrás mozgósítására szükség van, de különösen fontos, hogy.a legértékesebb, legrugalmasabb, legcsodálatosabb erőforrást: az emberi alkotó erőt, amelyet a tudás, a tapasztalat, az ismeret és a küzdelemre való vállalkozás készsége csak megsokszorozhat, az eddiginél sokkal jobban kamatoztassuk. Éppen ennek érdekében nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy szocialista fejlődésünk nem pusztán gazdasági kérdés. Fő cél- kitűziésünk elérésében: a gazdasági-társadalmi haladás meggyorbítiásában, az ország életének minden oldalú fejlesztésében jelentékeny és nélkülözhetetlen szerepe van a szocialista demokrácia kiszélesítésének, az intézményeink jobb működésének, a tágabb értelemben vett kultúra, a művelődés különböző területeinek, a művészeteknek. Meggyőződésünk, hogy a szocialista társadalomnak az emberi viszonyok tökéletesítésében éppen úgy be kell váltania eredendő ígéreteit, mint a műszaki-gazdasági fejlődés szilárd megalapozásában. A nagy októberi szocialista forradalom örökségéhez, eszményeinkhez akkor vagyunk hűek, ha következetesen szem előtt tartjuk, hogy a szocíializtmusban mindennek az ember felemelkedését, tartalmas életét kell szolgálnia. Érvényesüljön a jelszó: „Mindent az ember nevében, mindent az ember javára”. ovember 7-e alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar kommunisták és, >népünk egésze nevében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a testvéri szovjet népet. Szívből kívánom, hogy töretlen lendülettel haladjanak tovább a nagy októberi szocialista forradalom által megkezdett úton, érjenek el újabb sikereiket országuk építésében, az emberi értékek gyarapításában, a szocializmus és a béke világméretű ügyének szolgálatában. A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a felvonulási téren, a Lenin-em- lékműnél. A magyar és szovjet zászlókkal, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóival díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt ösz- sze az ünnepi eseményre. A szoborral szemben csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Pontosan 10.00 órakor kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Losönczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, aki ezután Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter társaságában ellépett a katonák sorfala előtt A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János főtitkár és Németh Károly főtitkár- helyettes, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál, és Traut- mann Rezső az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a kormány elnöke és Maróthy László miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. Koszorúzott a Szovjetunió budapesti nagykövetsége és a diplomáciai testület más képviselői. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagv októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott párt-, állami-, társadalmi- és tömegszervézeti tisztség- viselőknek, aktivistáknak, a fizikai és a szellemi alkotómunkában élen járó dolgoA társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Hámori Csabe, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkára, Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára, és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke koszorúzott. A fegyveres erők nevében Oláh István, Kamara János belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség Országos parancsnoka helyezett el koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport képviseletében, Alekszej Gyemidov altábornagy, Anatolij Maku- nyin altábornagy és Vlagyimir Afanaszjev mérnök-vezérőrnagy koszorúzott. Budapest Főváros Tanácsa koszorúját Szépvölgyi Zoltán elnök, és Farkasinszky Lajos elnökhelyettes helyezés Vasbetonipari Művek szolnoki gyára, az Újvárosi Általános Iskola tanárai ' és diákjai, a hazánkban ideig- te el. A szobor talapzatát virágokai borították el a fővárosi üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóinak és a budapesti fiataloknak a küldöttei is. Ünnepi zászlódíszbe öltöztek a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére a megyeszékhely közterei, intézményei, épületei. Az ünnepségek, koszorúzások sora reggel 8 órakor a köztemetőben kezdődött, ahol a szovjet katonák sírjához a Papírgyár, a Beton- lenesen állomásozó szovjet zóknak, eredményes munkájuk elismeréseként. * A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendealakulatpk képviselői, és a környékbeli lakosok helyezték el a kegyelet és a megemlékezés koszorúit, virágait. Kilenc órakor a városközpontban, a Hősök terén a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatára a városi pártbizottság képviseletében Varga Sándorné első titkár és Badari László titkár, a városi tanács nevében Fenyvesi József tanácselnök és Márton Ernő, a pártvezetŐ- ség titkára helyezett el koszorút. Elhozták a megemlékezés virágait, koszorúit a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok, a város fegyveres erői, testületéi, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, Szolnok lakói is. Tíz órakor a Lenin-szo- bor előtt a magyar és a szovjet himnusz hangjai után a megemlékezés és a hála első koszorúját az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága nevében Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára helyezte el. Ezután a megyei tanács képviseletéiben Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Vankó Attiládé, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára koszorúzott. Koszorúkkal ékesítették a szobor talapzatát az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok, a fegyveres testületek megyei parancsnokai, képviselői. Koszorút helyeztek el a Titász és a Volán Vállalat dolgozói, és virágcsokrokkal borították be a szobor talapzatát a megyeszékhely általános és középiskolás diákjainak tanulóinak képviselői, lakosai is. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hanjaival fejeződött be. két. Az ünnepségen jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettese, a Politikai Bizottság tagjai és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (Folytatás a 3. oldalon.) Kitüntetések a Parlamentben A Lenin-szo bornál Majoros Károly és Szűcs János koszorúzott a megyei pártbizottság nevében
