Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-05 / 260. szám
1985. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Patakvölgyi Jánosné irányításával tükör előtt beszélnek a gyerekek PöszoségtOI a súlyos beszédhibáig Tükör által gyógyultan Logopédusok műhelyében fértünk öt gyerek menetel, táncol a ritmusos slágerre. Az egyik össze-vissza lépked, sehogy sem érez rá az ütemre, a másiknak néha sikerül. A logopédus ebből is fontos következtetésekre jut: — A beszédhibás gyerekek ritmusérzéke kevésbé fejlett — magyarázza Patakvölgvi Jánosné, a szolnoki logopédia tanárnője — hiszen a mozgás és a hallás, a beszéd között szoros az összefüggés, ök — mutat a négy-ötéves gyerekekre — valamennyien pöszék. Ez a beszédhiba azonban teljességgel megszüntethető. — Hány tanítványuk van? — Jelenleg háromszáz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szolnokon csak ennyi a beszédhibás kisgyerek. Valószínűleg több. Elég gyakran sajnos, már csak iskoláskorban utalják logopédiára a tanulót. Olyanokat, akik nem jártak óvodába. Ha idejében felfedezik viszont a be-szédhibát, akkor természetesen megelőzhető az iskolai kudarc, annál is inkább, mert a tapasztalatok szerint ezeknek a gyerekeknek elég magas az intelligenciahányadosuk. Náluk a rossz tanulmányi eredménv egyértelműen a beszédhibára vezethető vissza. — Mikor, s kinek kellene logopédushoz vinni a gyerekeket? — Feltétlenül az iskoláskor előtt. A köztludatban azonban sajnos, nem eléggé ismert a logopédia. A szülők, de még a gyermekorvosok között is akad olyan, aki nem tulajdonít jelentőséget a pöszeségnek vagy raccsolásnak. Majd kinövi a gyerek — vélik. A szolnoki logopédia 1979- ben a Kisegítő Iskolában kapott helyett. A foglalkoztató termekben három logopédus javítja, gyógyítja, s fejleszti a gyerekek beszéd- készségét. Emellett az utóbbi években társadalmi munkában megvizsgálják a megyeszékhely valamennyi óvodását, s „beiskolázzák” az arra rászorulókat. A foglalkozások ugyanis felérnek egy iskolaelőkészítő tanfolyammal. A gyerekek nemcsak a rosszul ejtett hangokat tanulják meg helyesen mondani, hanem verseket, énekeket, is elsajátítanak, rajzolnak, beszélgetnek, s még leckét is kapnak. Sajnos, azonban nem minden beszédhiba gyógyítható teljesen, illetve van olyan is mint például az idegi eredetű dadogás, amely kiújulhat. — Az igen súlyosan beszédhibás gyerekek számára speciális általános iskolát hoztak létre Kőszegen, ahol a tanulás mellett szép eredménnyel javul a diákok kiejtése is. Csak hát melyik szolnoki szülő engedi el olyan messzire a kisgyermekét? — mondja Fülöpné Fe- rencz Zsuzsa, aki jó tíz évvel ezelőtt a megyében az egyetlen logopédus volt. — Jó lenne egy ilyen intézményt létesíteni a Tiszántúlon is. — Megelégednénk persze Szolnokon egy óvodával is — szól közibe Patakvölgvi Jánosné. — Már ki is dolgoztuk a tervét. Elképzeléseink szerint egv óvodába gvűitenénk össze a súlyosabb beszédhibás gyerekeket. Az egésznapos foglalkozással — természetesen játékosan — biztosan jobb eredményeket tudnánk elérni. S ha már a terveknél tartunk. Jövőre is szeretnénk megnyitni a nyári logopédiai tábort. Az idei, amelyet a zagyvarékasi tanács anyagi segítségével tudtunk megvalósítani, igen jól sikerült. Iskolakezdés előtt álló cigénygyerekekkel foglalkoztunk intenzíven két héten keresztül. Javítottuk a (beszédhibáikat, csiszoltuk, fejlesztettük a szókincsüket, kifejezőkészségüket. A tanítóik szerint is eredményesen. — Tapasztalataik szerint több vagy kevesebb a beszédhibás kisgyerek, mint korábban? — Sajnos egyre több, s ez nemcsak annak a következménye, hogy az utóbbi időben megvizsgálunk valamennyi óvodást. Szoros ösz- szefüggést találtunk a beszédhiba és a koraszülés között. Szinte valamennyi tanítványunk kis súllyal 2,3 kg alatt született — vélekedik Fülöpné. — A beszédhiba megelőzését is ilyenformán már a terhesség idején kell elkezdeni? — Feltétlenül ez lenne a jó. Noha. még akkor is előfordulhat beszédhiba, rossz példa, vagy szervi elváltozás, esetleg műtét következtében. S ha már a megelőzés nem sikerült legalább korábban, amikor a gyermek már megtanult beszélni, akkor kellene a logopédián javítani, ..gyógyítani” a rosszul ejtett hangokat. T. G. Szolnoki zenekar a genfi fesztiválon ÚJ hírközlés Fokozza a biztonságot Hét új bányabeli hírközlő rendszer gyártását és építését fejezi be az idén a Veszprémi Szénbányák Vállalat. Az ehhez szükséges eszközök nagy részét várpalotai üzemében gyártja, egyre nagyobb választékban és mennyiségben. A különböző műszerek és berendezések összekapcsolásával olyan hálózatot épít ki a mélyművelési bányákban, amely gyors és pontos információkat továbbít a biztonság és a termelés helyzetéről a diszpécserközpontba, így, a többek között, folyamatosan közli a termelés, a szellőztetés, a vízemelkedés és az energiaellátás adatait. A jövőben egyébként több számítógéppel összekapcsolt hírközlő rendszer kerül a hazai bányákba. Jelentős szakmai sikert tudhat magáénak a három éve amatőrként indult szolnoki rockegyüttes, a WU—2. Az azóta profivá érett négytagú zenekar az Interkoncert közvetítésével — a budapesti Első Emelet együttessel közösen — meghívást kapott Svájcba, a november 6. és A Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese tegnap este a Budai Vigadóban lépett a közönség elé. Műsorukban — amelyet szakmai zsűri is minősített — dunántúli, székelyföldi, kalotaszegi, sza- mosháti, galgamenti, györgy10. között megrendezésre kerülő kelet-európai zenekarok fesztiváljára. A Wü—2 — lengyel, bolgár, cseh és szlovák zenekarok mellett — november 9-én lép fel a genfi kultúrpalotában, csaknem teljesen új dalokból összeállított magyar nyelvű műsorával. falvi, gyimesi, kalocsai és méhkeréki táncok szerepeltek. Az együttes több olyan új koreográfiát is bemutatott, amelyet saját tagjai, táncosai, zenészei készítettek. Jászság! táncosok a Buda/ Vigadóban Zenénk a nagyvilágban Ifjú politikusok vetélkedőié a megye- székhelyen A hét végén Szolnok város legjobb ifjú politikusai mérték össze tudásukat. Az évente megrendezésre kerülő hagyományos vetélkedő, amely most a NOSZF közeledő évfordulójának állított emléket, tartalmában az MSZMP XIII. kongresszusa határozatára, megyénk és országunk főbb politikai eseményeire, valamint aktuális külpolitikai kérdések ismeretére épült. A verseny győztese a Kőolajkutató Vállalat dr. Ker- tai György alapszervezete, második a Kötivizig Rudas László alapszervezete, harmadik a MÁV Járműjavító Üzem Bagi Ilona alapszervezetének csapata lett. E három csapat képviseli városunkat a november 23- án, Törökszentmiklóson megrendezésre kerülő megyei döntőn. Hermész-bál gólyákkal A hagyományok szerint a felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatóit vidám, zenés gólyabálon avatják és készítik fel a közelgő „veszedelmekre”, s fogadják társaikká a magasabb évfolyamú hallgatók. A gólyabáli szezont Szolnokon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola nyitotta meg szombaton este a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A rendezvény Boros Ottóné, a főiskolai tagozat igazgatójának köszöntő szavaival kezdődött, majd nyitótánc következett. A humoros gólyaesküt Hermész, a ravaszság, lelemény, ékesszólás istene, az utazók, tolvajok s nem utolsó sorban a „szatócsok” és „kocs- márosok” pártfogója szavai után mondták el az elsőévesek. A bőséges vacsora, a borozó és drinkbár remek italai után Mihályi Péter vi- deo-discós teremtett jó hangulatot, este tízkor pedig Éliás István parodista fokozta az izgalmakat. Szépségkirálynő- s természetesen királyfiválasztás, tombola sem maradhatott ki a hajnali háromig tartó mulatságból. A közel ötszáz fiatalt. Szülőt megmozgató gólyaavatást, amelyre meghívást kaptak a megye főiskolái, Kívés Judit, a főiskola KISZ-bi- zottságának titkára és hallgatótársai szervezték. Kiss Lajos lighanem portyázó eleink vitték először külföldre a magyar zenét. 926- ban jegyezte fel egy jámbor Szent Gallen-i szerzetes az ott járó lovas magyarokról, hogy ettek-it- tak, majd „elkezdtek szörnyűséges hangon isteneikhez ordítozni” — vagyis énekelni. Zenetörténetünk persze nem erre az „exportra” a legbüszkébb. A 16. században Bakfark Bálint személyében a legnagyobb lantművészt és lantkomponistát adtuk Európának, a 19. században Liszt Ferencet, kiváló karmestereket, hegedű- művészeket. Auer Lipót például az orosz, majd szovjet hegedűiskola megteremtője volt. Századunkban tömérdek muzsikusunk vált világhírűvé, nemcsak Bartók, Kodály, hanem előadóművészeink is, százszámra. A világhírű magyar muzsikusok többsége válaszút elé került: vagy elhagyja hazáját a karrier reményében, vagy itthon marad, de lemondhat a nemzetközi ná- lyafutásról, sőt 1945 előtt mindenféle fényesebb kari rierről is. Ugyanis zenekultúránk, Zeneakadémiánk ontotta a tehetségeket, de nem teremtette meg, méltó itthoni tevékenykedésük feltételeit, s nem volt olyan hatékony intézményrendszere sem, amely szervezte volna a zeneművészek rangos jelenlétét a nagyvilágban. Mennyire jellemző, hogy mind Bartók, mind Kodály külföldi — bécsi — kottaki- edóhoz vitte műveit, mert a hazai vállalkozásoktól sem rendszeres kiadást, sem a művek előadásának gondozását nem remélhette. Századunkban több hullámban rajzottak ki a világba muzsikusaink, kenyér, boldogulás reményében. Sokat ártott az ötvenes évek merev felfogása, muzsikusaink elzárása a nyugati országoktól. Igaz, zenekultúránk jelenléte a Szovietunióban és a néni demokratikus országokban azoknak az éveknek a vívmánya. A hermetikusan lezárt nyugati határ volt a fő oka azonban annak, hogy 1956-ban oly sok zeneművészünk távozott. E cseonet sem politikai emigrációról csakhamar kiderült, hogy képviselői a magyar művészetnek új hazájukban is. Voltaképpen a legutóbbi bő negyedszázad eredménye, hogy zenekultúránk, a hazai fejlődéssel összhangban, kiléphetett a nagyvilágba, mégpedig Magyarország képviseletében. Az első nagyhatású koncertsorozat az 1958-as brüsszeli világkiállításhoz fűződik. Ugyanebben az évben került sor az Operaház felszabadulás utáni első jelentős külföldi vendégjátékéra. a világ vezető zenés színházai egyikében, a moszkvai Bolsojban. A Magyar Állami Ooera- ház jóval több külföldi turnét teljesített az utóbbi negyedszázadban, mint a megelőző 75 esztendőben. Énekes szólistái közül Kincses Veronika, Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Polgár László (a névsor nem teljes!) szinte többet van színpadon külföldön, mint itthon. Rendszeresen járja Európát a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata is. Szimfonikus zenekaraink is nagy becsben állnak világszerte: nemcsak a fővárosi zenekarok utaznak gyakran, más városaink — például: Győr, Szombathely — nagyegyüttesei is szívesen látott vendégek. Vonósnégyeseink attól kezdve, hogy a Tátrai-vonósnégyes nemzetközi rangot szerzett, folyamatosan járják a világot. Hangszeres szólistáink közül a 30-as években hírnevet szerzett Fischer Annie éppoly sokat látszik külföldön, akár Rántó Dezső, Kocsis Zoltán, a gordonkás Pe- rényi Miklós, Onczay Csaba — és sorolhanám tovább. Ma már kétségtelen tény, nem szükséges az emigrációt választania annak a muzsikusnak, aki nemzetközi karrierre vágyik, s arra érdemes is. Zenei életünk hírét persze nem csupán az előadók viszik szét a világba. Jelentős tényező a magyar hanglemez, amelynek értékét külföldi pályázatokon szerzett tömérdek nagydíj is •kifejezi. Számos országban kedveltek a magyar kiadású kották, zeneműkiadásunkban rendkívül ielentős tétel az export, a Szovjetuniótól Kínáig. Spanyolországtól Japánig használják kottáinkat. Zeneszerzőink nemzetközi sikerei aligha sorolhatók fel. Jellemző, hogy Szokolay Sándor operája, a Vérnász. budapesti bemutatója (1964) óta 20 külföldi együttes műsorán szerepelt. Sokfelé ismerik és becsülik Balassa Sándor, Bozay Attila, Kur- tág György, Láng István. JLendvay Kamilló. Petrö- vics Emil, Sárai Tibor. Szöl- lősy András alkotásait. A zenei nevelés Kodály nevéhez fűződő magyar módszerét tömérdek országban tanulmányozzák és alkalmazzák — hovatovább több eredménnyel, mint mi magunk. E módszer legjobb ismerői rendszeresen kapnak kurzusok tartására külföldi meghívásokat, sok érdeklődő pedig nálunk tanulmányozza zenepedagógiánk metódusát. Kórusaink rendszeresen szerepelnek külföldi versenveken, százával nvertek értékes díjakat e rangos találkozókon, negyedszázad alatt. enei diplomáciánk Is az elmúlt 25 évben fejlődött ki. Egész zenekultúránk elismerése rejlik amögött, hogy sok nemzetközi zenei társaság választott vezetőségében tevékenykedik magyar szakember. Zenekultúránk egész nemzetközi fogadtatása ösz- szefügg hazai fejlődésével, de azzal is, hogy magunk is minden külföldi értékre figyelve tervezünk nyílt és fogékony magyar zenei életet. Breuer János A törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai egyebek között a karcagi állatkórházba is kijárnak gyakorlatra. Felvételünkön a negyedikesek egy csoportját tájékoztatja az intézménj életéről dr. Juhász Péter T. K. L.
