Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

1985. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Patakvölgyi Jánosné irányításával tükör előtt beszélnek a gyerekek PöszoségtOI a súlyos beszédhibáig Tükör által gyógyultan Logopédusok műhelyében fértünk öt gyerek menetel, tán­col a ritmusos slágerre. Az egyik össze-vissza lépked, sehogy sem érez rá az ütem­re, a másiknak néha sikerül. A logopédus ebből is fontos következtetésekre jut: — A beszédhibás gyerekek ritmusérzéke kevésbé fejlett — magyarázza Patakvölgvi Jánosné, a szolnoki logopé­dia tanárnője — hiszen a mozgás és a hallás, a beszéd között szoros az összefüggés, ök — mutat a négy-ötéves gyerekekre — valamennyien pöszék. Ez a beszédhiba azonban teljességgel meg­szüntethető. — Hány tanítványuk van? — Jelenleg háromszáz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szolnokon csak ennyi a beszédhibás kisgyerek. Va­lószínűleg több. Elég gyak­ran sajnos, már csak isko­láskorban utalják logopédiá­ra a tanulót. Olyanokat, akik nem jártak óvodába. Ha ide­jében felfedezik viszont a be­-szédhibát, akkor természete­sen megelőzhető az iskolai kudarc, annál is inkább, mert a tapasztalatok szerint ezeknek a gyerekeknek elég magas az intelligenciahá­nyadosuk. Náluk a rossz ta­nulmányi eredménv egyér­telműen a beszédhibára ve­zethető vissza. — Mikor, s kinek kellene logopédushoz vinni a gyere­keket? — Feltétlenül az iskolás­kor előtt. A köztludatban azonban sajnos, nem eléggé ismert a logopédia. A szü­lők, de még a gyermekorvo­sok között is akad olyan, aki nem tulajdonít jelentőséget a pöszeségnek vagy raccsolás­nak. Majd kinövi a gyerek — vélik. A szolnoki logopédia 1979- ben a Kisegítő Iskolában ka­pott helyett. A foglalkozta­tó termekben három logopé­dus javítja, gyógyítja, s fejleszti a gyerekek beszéd- készségét. Emellett az utób­bi években társadalmi mun­kában megvizsgálják a me­gyeszékhely valamennyi óvo­dását, s „beiskolázzák” az arra rászorulókat. A foglal­kozások ugyanis felérnek egy iskolaelőkészítő tanfolyam­mal. A gyerekek nemcsak a rosszul ejtett hangokat ta­nulják meg helyesen monda­ni, hanem verseket, éneke­ket, is elsajátítanak, rajzol­nak, beszélgetnek, s még leckét is kapnak. Sajnos, azonban nem minden be­szédhiba gyógyítható telje­sen, illetve van olyan is mint például az idegi erede­tű dadogás, amely kiújulhat. — Az igen súlyosan be­szédhibás gyerekek számára speciális általános iskolát hoztak létre Kőszegen, ahol a tanulás mellett szép ered­ménnyel javul a diákok ki­ejtése is. Csak hát melyik szolnoki szülő engedi el olyan messzire a kisgyerme­két? — mondja Fülöpné Fe- rencz Zsuzsa, aki jó tíz év­vel ezelőtt a megyében az egyetlen logopédus volt. — Jó lenne egy ilyen intéz­ményt létesíteni a Tiszántú­lon is. — Megelégednénk persze Szolnokon egy óvodával is — szól közibe Patakvölgvi Jánosné. — Már ki is dol­goztuk a tervét. Elképzelé­seink szerint egv óvodába gvűitenénk össze a súlyo­sabb beszédhibás gyerekeket. Az egésznapos foglalkozással — természetesen játékosan — biztosan jobb eredménye­ket tudnánk elérni. S ha már a terveknél tartunk. Jövőre is szeretnénk megnyitni a nyári logopédiai tábort. Az idei, amelyet a zagyvarékasi tanács anyagi segítségével tudtunk megvalósítani, igen jól sikerült. Iskolakezdés előtt álló cigénygyerekekkel foglalkoztunk intenzíven két héten keresztül. Javítottuk a (beszédhibáikat, csiszoltuk, fejlesztettük a szókincsüket, kifejezőkészségüket. A taní­tóik szerint is eredményesen. — Tapasztalataik szerint több vagy kevesebb a be­szédhibás kisgyerek, mint korábban? — Sajnos egyre több, s ez nemcsak annak a követ­kezménye, hogy az utóbbi időben megvizsgálunk vala­mennyi óvodást. Szoros ösz- szefüggést találtunk a be­szédhiba és a koraszülés között. Szinte valamennyi tanítványunk kis súllyal 2,3 kg alatt született — véleke­dik Fülöpné. — A beszédhiba megelőzé­sét is ilyenformán már a terhesség idején kell elkez­deni? — Feltétlenül ez lenne a jó. Noha. még akkor is elő­fordulhat beszédhiba, rossz példa, vagy szervi elváltozás, esetleg műtét következtében. S ha már a megelőzés nem sikerült legalább korábban, amikor a gyermek már meg­tanult beszélni, akkor kelle­ne a logopédián javítani, ..gyógyítani” a rosszul ej­tett hangokat. T. G. Szolnoki zenekar a genfi fesztiválon ÚJ hírközlés Fokozza a biztonságot Hét új bányabeli hírköz­lő rendszer gyártását és építését fejezi be az idén a Veszprémi Szénbányák Vállalat. Az ehhez szüksé­ges eszközök nagy részét várpalotai üzemében gyárt­ja, egyre nagyobb válasz­tékban és mennyiségben. A különböző műszerek és be­rendezések összekapcsolá­sával olyan hálózatot épít ki a mélyművelési bányákban, amely gyors és pontos infor­mációkat továbbít a bizton­ság és a termelés helyzeté­ről a diszpécserközpontba, így, a többek között, folya­matosan közli a termelés, a szellőztetés, a vízemelkedés és az energiaellátás adatait. A jövőben egyébként több számítógéppel összekapcsolt hírközlő rendszer kerül a hazai bányákba. Jelentős szakmai sikert tudhat magáénak a három éve amatőrként indult szol­noki rockegyüttes, a WU—2. Az azóta profivá érett négy­tagú zenekar az Interkoncert közvetítésével — a budapes­ti Első Emelet együttessel közösen — meghívást kapott Svájcba, a november 6. és A Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese tegnap este a Budai Vigadóban lépett a közönség elé. Műsorukban — amelyet szakmai zsűri is minősített — dunántúli, szé­kelyföldi, kalotaszegi, sza- mosháti, galgamenti, györgy­10. között megrendezésre kerülő kelet-európai zene­karok fesztiváljára. A Wü—2 — lengyel, bolgár, cseh és szlovák zenekarok mellett — november 9-én lép fel a genfi kultúrpalotá­ban, csaknem teljesen új dalokból összeállított ma­gyar nyelvű műsorával. falvi, gyimesi, kalocsai és méhkeréki táncok szerepel­tek. Az együttes több olyan új koreográfiát is bemuta­tott, amelyet saját tagjai, táncosai, zenészei készítet­tek. Jászság! táncosok a Buda/ Vigadóban Zenénk a nagyvilágban Ifjú politikusok vetélkedőié a megye- székhelyen A hét végén Szolnok város legjobb ifjú politikusai mér­ték össze tudásukat. Az évente megrendezésre kerü­lő hagyományos vetélkedő, amely most a NOSZF köze­ledő évfordulójának állított emléket, tartalmában az MSZMP XIII. kongresszusa határozatára, megyénk és országunk főbb politikai ese­ményeire, valamint aktuális külpolitikai kérdések isme­retére épült. A verseny győztese a Kő­olajkutató Vállalat dr. Ker- tai György alapszervezete, második a Kötivizig Rudas László alapszervezete, har­madik a MÁV Járműjavító Üzem Bagi Ilona alapszer­vezetének csapata lett. E három csapat képviseli városunkat a november 23- án, Törökszentmiklóson meg­rendezésre kerülő megyei döntőn. Hermész-bál gólyákkal A hagyományok szerint a felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatóit vidám, zenés gólyabálon avatják és készítik fel a közelgő „ve­szedelmekre”, s fogadják társaikká a magasabb évfo­lyamú hallgatók. A gólyabáli szezont Szol­nokon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola nyitotta meg szombaton este a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A rendezvény Boros Ottóné, a főiskolai ta­gozat igazgatójának köszön­tő szavaival kezdődött, majd nyitótánc következett. A humoros gólyaesküt Her­mész, a ravaszság, lelemény, ékesszólás istene, az utazók, tolvajok s nem utolsó sor­ban a „szatócsok” és „kocs- márosok” pártfogója szavai után mondták el az elsőéve­sek. A bőséges vacsora, a bo­rozó és drinkbár remek ita­lai után Mihályi Péter vi- deo-discós teremtett jó han­gulatot, este tízkor pedig Éliás István parodista fo­kozta az izgalmakat. Szép­ségkirálynő- s természetesen királyfiválasztás, tombola sem maradhatott ki a haj­nali háromig tartó mulatság­ból. A közel ötszáz fiatalt. Szü­lőt megmozgató gólyaava­tást, amelyre meghívást kap­tak a megye főiskolái, Kívés Judit, a főiskola KISZ-bi- zottságának titkára és hall­gatótársai szervezték. Kiss Lajos lighanem portyázó eleink vitték elő­ször külföldre a magyar zenét. 926- ban jegyezte fel egy jámbor Szent Gallen-i szerzetes az ott járó lovas magyarokról, hogy ettek-it- tak, majd „elkezdtek ször­nyűséges hangon isteneikhez ordítozni” — vagyis énekel­ni. Zenetörténetünk persze nem erre az „exportra” a legbüszkébb. A 16. század­ban Bakfark Bálint szemé­lyében a legnagyobb lantmű­vészt és lantkomponistát adtuk Európának, a 19. szá­zadban Liszt Ferencet, kivá­ló karmestereket, hegedű- művészeket. Auer Lipót pél­dául az orosz, majd szovjet hegedűiskola megteremtője volt. Századunkban tömér­dek muzsikusunk vált vi­lághírűvé, nemcsak Bartók, Kodály, hanem előadómű­vészeink is, százszámra. A világhírű magyar mu­zsikusok többsége válaszút elé került: vagy elhagyja hazáját a karrier reményé­ben, vagy itthon marad, de lemondhat a nemzetközi ná- lyafutásról, sőt 1945 előtt mindenféle fényesebb kari rierről is. Ugyanis zenekul­túránk, Zeneakadémiánk on­totta a tehetségeket, de nem teremtette meg, méltó ittho­ni tevékenykedésük feltéte­leit, s nem volt olyan haté­kony intézményrendszere sem, amely szervezte volna a zeneművészek rangos je­lenlétét a nagyvilágban. Mennyire jellemző, hogy mind Bartók, mind Kodály külföldi — bécsi — kottaki- edóhoz vitte műveit, mert a hazai vállalkozásoktól sem rendszeres kiadást, sem a művek előadásának gondo­zását nem remélhette. Századunkban több hul­lámban rajzottak ki a világ­ba muzsikusaink, kenyér, bol­dogulás reményében. Sokat ártott az ötvenes évek me­rev felfogása, muzsikusaink elzárása a nyugati országok­tól. Igaz, zenekultúránk je­lenléte a Szovietunióban és a néni demokratikus orszá­gokban azoknak az éveknek a vívmánya. A hermetiku­san lezárt nyugati határ volt a fő oka azonban annak, hogy 1956-ban oly sok ze­neművészünk távozott. E cseonet sem politikai emig­rációról csakhamar kiderült, hogy képviselői a magyar művészetnek új hazájukban is. Voltaképpen a legutóbbi bő negyedszázad eredménye, hogy zenekultúránk, a ha­zai fejlődéssel összhangban, kiléphetett a nagyvilágba, mégpedig Magyarország képviseletében. Az első nagyhatású koncertsorozat az 1958-as brüsszeli világki­állításhoz fűződik. Ugyaneb­ben az évben került sor az Operaház felszabadulás utá­ni első jelentős külföldi ven­dégjátékéra. a világ vezető zenés színházai egyikében, a moszkvai Bolsojban. A Magyar Állami Ooera- ház jóval több külföldi tur­nét teljesített az utóbbi ne­gyedszázadban, mint a meg­előző 75 esztendőben. Éne­kes szólistái közül Kincses Veronika, Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Polgár László (a névsor nem teljes!) szinte többet van színpadon külföldön, mint itthon. Rendszeresen jár­ja Európát a Szegedi Nem­zeti Színház operatársulata is. Szimfonikus zenekaraink is nagy becsben állnak vi­lágszerte: nemcsak a főváro­si zenekarok utaznak gyak­ran, más városaink — pél­dául: Győr, Szombathely — nagyegyüttesei is szívesen látott vendégek. Vonósné­gyeseink attól kezdve, hogy a Tátrai-vonósnégyes nem­zetközi rangot szerzett, fo­lyamatosan járják a világot. Hangszeres szólistáink kö­zül a 30-as években hírne­vet szerzett Fischer Annie éppoly sokat látszik külföl­dön, akár Rántó Dezső, Ko­csis Zoltán, a gordonkás Pe- rényi Miklós, Onczay Csa­ba — és sorolhanám tovább. Ma már kétségtelen tény, nem szükséges az emigrációt választania annak a muzsi­kusnak, aki nemzetközi kar­rierre vágyik, s arra érde­mes is. Zenei életünk hírét persze nem csupán az előadók vi­szik szét a világba. Jelen­tős tényező a magyar hang­lemez, amelynek értékét külföldi pályázatokon szer­zett tömérdek nagydíj is •kifejezi. Számos országban kedveltek a magyar kiadású kották, zeneműkiadásunk­ban rendkívül ielentős té­tel az export, a Szovjetunió­tól Kínáig. Spanyolország­tól Japánig használják kot­táinkat. Zeneszerzőink nemzetközi sikerei aligha sorolhatók fel. Jellemző, hogy Szokolay Sándor operája, a Vérnász. budapesti bemutatója (1964) óta 20 külföldi együttes mű­során szerepelt. Sokfelé is­merik és becsülik Balassa Sándor, Bozay Attila, Kur- tág György, Láng István. JLendvay Kamilló. Petrö- vics Emil, Sárai Tibor. Szöl- lősy András alkotásait. A zenei nevelés Kodály nevéhez fűződő magyar módszerét tömérdek ország­ban tanulmányozzák és al­kalmazzák — hovatovább több eredménnyel, mint mi magunk. E módszer legjobb ismerői rendszeresen kapnak kurzusok tartására külföl­di meghívásokat, sok ér­deklődő pedig nálunk ta­nulmányozza zenepedagó­giánk metódusát. Kórusaink rendszeresen szerepelnek külföldi versenveken, százá­val nvertek értékes díjakat e rangos találkozókon, ne­gyedszázad alatt. enei diplomáciánk Is az elmúlt 25 év­ben fejlődött ki. Egész zenekultú­ránk elismerése rej­lik amögött, hogy sok nem­zetközi zenei társaság vá­lasztott vezetőségében tevé­kenykedik magyar szakem­ber. Zenekultúránk egész nemzetközi fogadtatása ösz- szefügg hazai fejlődésével, de azzal is, hogy magunk is minden külföldi értékre fi­gyelve tervezünk nyílt és fogékony magyar zenei éle­tet. Breuer János A törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai egyebek között a karcagi állatkórházba is kijárnak gyakorlatra. Felvételünkön a negyedikesek egy csoportját tájékoztatja az intézménj életéről dr. Juhász Péter T. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom