Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

XXXVI. évf.JSM.sz.,1085. nov. 5. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Könnyű sikerek nélkül A gazdasági nehézségek súlyosbodásával egyidőben világszerte megerősödtek az importl-takairékossági törek­vések. Ami hazánkat illeti, az elmúlt évtizedben Ma­gyarország is több terméket és nyersanyagot vásárolt a konvertibilis elszámolású or­szágokból, mint amennyi reá­lis lett volna. A világgazda­ságban lezajlott ismert vál­tozások többsége kedvezőt­len a számunkra, ennek kö­vetkeztében fizetőképessé­günk megőrzése, a népgazda­ság egyensúlyának javítása okán egyre sürgetőbb fel­adattá vált az importtal va­ló ésszerű takarékoskodás. A konvertibilis Ibehozíatalból származó termékeket, alkat­részeket, anyagokat, techno­lógiákat igyekszünk hazaival, vagy más szocialista ország­ban beszerezhető produk­tummal helyettesíteni. A Mohácsi Farostlemez- gyárban például az érték­elemzők tevékenysége nyo­mán tűnt ki, hogy a farost­lemez a korábbinál kevesebb energiával is előállítható. Csak ennek köszönhetően évente 15 millió forinttal csökkenhet a gyár termelési költsége, ugyanakkor 5—6 millióval azáltal, hogy egyes importvegyszereket hazai­val, illetve szocialista or­szágból származóval helyet­tesítenek a technológiai fo­lyamatban. A Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a közelmúltban derült ki, hogy egyes import csomagolóanyagok helyett hazaiak is alkalmazhatók. Az importhelyettesítésből adódó költségcsökkentés és valutatakarékoskodás mér­téke egyenként — példánk­hoz hasonlóan — gyakran nem igazán számottevő, ám országos összesítésben több milliárd forintra rúg. Arról nem beszélve, hogy akad nem kevés példa a nagy ösz- szegű megtakarításra is. A Szolnoki Papírgyár tavaly befejeződött fejlesztése csu­pán ez év első négy hónap­jában csaknem másfélezer tonna úgynevezett mázolt- papír-import helyettesítését eredményezte. A könyvek és újságok alapanyagát koráb­ban jobbára konvertibilis valutáért vásárolta az ország. Hasonló nagyságú megtaka­rítást ígér az Ipari Minisz­térium egy kezdeményezé­se, amely eddig tőkés orszá­gokból behozott elektromoto­rok, illetve azok alkatrészei- íek hazaival való helyettesí­tését szorgalmazza. A kezdeményezések to­vábbi részletezése helyett elégedjünk meg annak meg­állapításával, hogy ma már az iparvállalatok vezetői és beosztott dolgozói — terve­zők, technológusok, kereske­dők -r döntéseik előtt egyre gyakrabban és egyre alapo­sabban megvizsgálják, mi­lyen lehetőségek mutatkoz­nak az importtal való taka­rékoskodásra. Nem kis részt ennek köszönhető, hogy Ma­gyarország — szemben sok más országgal — megőrizte, sőt, javítja fizetőképességét. Hogy népgazdaságunk meg­ítélése kedvező a világpia­con. Hogy olyan termékek, alkatrészek, nyersanyagok megvásárlására nyílik lehe­tőségünk, amelyek jelenleg csak tőkés országokban kap­hatók. Még a külföldre uta­zó magyar turisták számára is előnyösek a mai törekvé­sek. hiszen ha kevesebb de­vizát kell kiadni importcik­kekre, több valuta marad a világot járó magyar állam­polgárok számára is. (KS) Sevardnadze—Shultz Szovjet—amerikai tárgyalások Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására munkalátogatásra tegnap Moszkvába érkezett George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. A repülőtéren Shultzot Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. Az amerikai külügymi­niszterrel együtt Moszkvá­ba érkezett Robert McFarla- ne, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója. Kevéssel az amerikai po­litikusok megérkezése után Moszkvában megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalá­sok Eduard Sevardnadze és George Shultz között. Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter moszk­vai megbeszélésein áttekin­tették a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, s Mi­hail Gorbacsov és Ronald i(Folytatás a 2. oldalon.) MA: Kell a rizs Behozni a lemaradást 3. gidai Ferihegy 2 4. oldal Tükör által gyágyultan 5. oldal Mérsékelték a veszteségeket, növelték a gabonatermelést MÁSODVETÉS HASZNA NAGYRÉVEN Az idei évet megelőző két aszályos esztendő megkérdő­jelezte a másodvetések gazdaságosságát a mezőgazdasági nagyüzemek többségében. Akadt olyan gazdaság a megyé­ben is nem egy, ahol az időjárás kedvező változásának re­ményében megpróbálták kétszer hasznosítani a szántóterü­let egy részét, de a tartós szárazság miatt az újravetett táb­lákon még a másodvetés ráfordításai sem térültek meg. Az idén, nyár elején a megyei mezőgazdasági koordinációs bi­zottság is úgy foglalt állást, hogy csak ott szabad szorgal­mazni a másodvetést, ahol az agrotechnikai feltételek ked­vezőtlen időjárás esetén is biztosítják annak gazdaságos­ságát. A termőterület üzemi és népgazdasági szempontból egyaránt fontos kettős hasz­nosításának egyik legfonto­sabb feltétele adott volt a Nagyrévi Tiszazug Tsz-ben a karán lekerülő elővetemé- nyek után másodvetéssel hasznosítható területek 70 százalékát öntözni tudják a téeszbeliek. A fővetésben termesztett zöldborsó és az őszi árpa betakarítása után 210 hektárt vetettek be rövid tenyészidejű silókukoricával, és az Agrocoop Állattenyész­tési és Takarmánytermelési Rendszer integrációjában ta­karmánycirokkal. Kevés hí­ján egymillió forint értékű azaz mintegy 320 vagon Siló- alapanyagot termeltek meg így a másodvetéssel, aminek a haszna is kettős. Egyrészt a hektáronkénti termelési értéket növelve biztosí­tották jószágaik tömeg­takarmány-szükségletét. Másrészt az eredetileg siló­zásra szánt fővetésű kuko­ricaterületből 55 hektárt meghagyhattak szemtermés­re. Figyelembe véve a közös gazdaság idei, 6,2 tonnás ter­mésátlagát, tiöbb mint 300 tonna értékesíthető abrak- nakvalóhoz Is hozzájutott te­hát a téesz a másodvetés ré­vén. A nagyrévi határban az elmúlt napokban még a nap- rafargótáblákon dolgoznak a kombájnok. A másodvetésű olajos növények kései beta­karítása adott munkát az arató-cséplő gépeknek. A nyáreleji jégverés után a Tiszazug Tsz 200 hektáros búzatábláján 100 százalékos kárt állapítottak meg az Ál­lami Biztosító szakemberei. A téesz növénytermesztői gyorsan megmunkálták a jégverte területet, és beve­tették nagy olajtartalmú napraforgóval, akkor, ami­kor a fővetésű napraforgó­táblák már sárgállottak a virágtól. Nem volt hiábava­ló a munka és a költség, hi­szen a 200 hektáron termett mintegy 15 vagonnyi olajos mag értéke meghaladja az 1 millió 200 ezer forintot. A Tiszazug Tsz növényter­mesztési szakemberei számí­tásai szerint a másodveté'sek mérlege pozitív. Mintegy fél­millió forint volt ugyanis a borsó, az árpa és a búzate­rületek újrahasznosításánál szükséges talajmunkák. a vetőmagvak, az öntözés és a kemikáliák költsége. Ezzel szemben több mint három­millió forintot tett ki a má­sodvetésben előállított ter­mékek értéke. Nem tűnnek meghatározónak a szövetke­zet idei gazdálkodásában ezek a számok, de azt min­denképpen jól illusztrálják: ha csak részben is, de sike­rült mérsékelni a másodve­tésekkel a jégverés okozta károkat, és a gabonater­mesztésen belül növelni az egyik legfontosabb abrak­alapanyag, a kukorica ter­melését. T. F, A Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezetben már megkezdték a tavaszi termékek gyúrá­sát. A jövő év márciusáig nyugatnémet megrendelőknek nadrágokat, kabátokat, szoknyákat és sportruházati termékeket varrnak. Felvételünk a szabászaton ké­szült D. G. A háztartásokban használatos szokványos teaféléken kívül, több gyógyteát is csomagolnak a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi gyárában. A csipkebogyó, ka­milla, bodzavirág, hársfa-tea filteres kiszerelésben került az üzletekbe T. K. L. A fővárosban MEGEMLEKEZÉSEK AZ ELLENFORRADALOM ÁLDOZATAIRÓL Tegnap koszorúzási ün­nepséget rendeztek a nép- hatalom hőseinek Köztár­saság téri emlékhelyén. A fellobogózott téren több szá­zan gyűltek össze, hogy tisz­telegjenek az ellenforradal­márokkal vívott küzdelem­ben a pártház védelmében elesettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magaso­dó domborművű kőfalnál a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, a Po­litikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára és Borbély Gá­bor, a pártbizottság titkára koszorúzott. Ezután elhe­lyezték a tisztelet és az em­lékezés virágait az emlék­falnál a kerületi pártbizott­ságok, a Fővárosi Tanács, az állami és társadalmi szerve­zetek a főváros lakosságá­nak képviselői, a pártház egykori védői és a hősök hozzátartozói. Az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sír­jait megkoszorúzták a Me­ző Imre úti temetőben is. A Munkásmozgalmi Panteon sírsétányán a hősi halottak nyughelyeire a Himnusz el­hangzása után koszorút he­lyezett el a Budapesti Párt- bizottság nevében Srósz Károly és Borbély Gábor. A budapesti fegyveres erők és testületek képviseletében Elkán Károly vezérőrnagy, Budapest helyőrségparancs­noka, Konczer István rend­őr vezérőrnagy, a Budapesti Rendőrfőkapitányság veze. tője és Kelemen Győző mun­kásőr vezérőrnagy, a Mun­kásőrség budapesti parancs­noka koszorúzott. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a pártház vé­delmében resztvettek nevé­ben Úszta Gyula, a MEASZ alelnöke és Tóth Lajos el­nökségi tag koszorúzott. A fővárosi ifjúsági szervezetek részéről Dersi Mihály, a KISZ Budapesti Bizottságá­nak titkára és Csizmár Gá­bor, a Magyar Ottörők Szö­vetségének Budapesti Elnök­sége elnöke helyezte el a megemlékezés virágait. . Jó minőségű barnaszén Bányát avattak Mányon Tegnap megkezdődött a széntermelés a Tatabányai Szénbányák mányi bányájá­ban. Egyetlen gombnyomás­sal működésbe hozták az 1700 méter hosszú föld alat­ti szállítórendszert, s néhány percen belül felszínre került a bánya terméke a jó minő­ségű eocén korú barnaszén. Az esemény alkalmából munkásgyűlést rendeztek, amelyen ott volt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Pizottság titkára és Kapolyi László ipari mi­niszter. Az új bánya jelentőségét Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák vezérigazgató­ja méltatta. Egyebek között elmondotta, hogy az új má­nyi bányában az első ütem­ben a föld felszínéhez kö­zelebb eső területről 21 mil­lió tonna szenet termelnek ki. Ebben a medencében azonban ennél lényegesen több tüzelőanyag rejlik. Az eddigi kutatásokkal 150 mil­lió tonna barnaszenet mu­tattak ki, annyit, mint amennyi a tatabányai szén­medencében volt, s amit 90 év alatt aknáztak ki. Az új medence tehát több mun- íkésnemzedék részére nyújt munkát, biztos megélhetést. A mányi bányában az idén 100 000 tonna, az átlagosnál jobb minőségű, háztartási tüzelésre alkalmas szenet termelnek. A beruházás folytatódik, s jövőre már 350 000 tonna szenet külde­nek felszínre. 1988-ban érik el a termelési csúcsot, ekkor már 900 000 tonna szenet bá­nyásznak. Az ünnepi gyűlésen Hava­si Ferenc gratulált a bánya tervezőinek és építőinek. Az ünnepi gyűlés befeje­zéseként Kapolyi László és Fekete Laios kitüntetéseket adott át a bánya építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. 35-en részesül­tek miniszteri KISZ, illetve vállalati Itítüntetésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom