Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
6 Nemzetközi körkép 1985. NOVEMBER 30. — Érdekes és fontos időszakban érkeztek Lengyel- országba — fogadta újságíró küldöttségünket látogatásunk kezdetén Jeremi Czulinski, a külügyminisztérium sajtófőosztályának helyettes vezetője. — Megtartotta első ülését az újonnan megválasztott lengyel parlament a szejm, mely fontos kérdésekben döntött. Ezek sorában igen jelentős, hogy új miniszterelnök került a kormány élére Zbigniew Messner személyében. Azon a napon, amikor az új szejm meghallgatta a miniszterelnök programbeszédét, határozott az ország úi kormányának összetételéről, déli 12 órakor kezdte meg szokásos keddi sajtó- konferenciáját az Interpress sajtóközpontban Jerzy Urban kormányszóvivő. A jelenlevő újságírók elsősorban a személyi változások iránt érdeklődtek, de mivel a szejm ülése csak a délutáni órákban kezdődött, ezekre nem tudott választ adni. Arról viszont szólt: a párt további munkája szempontjából igen jelentős, hogy Wojciech Jaruzelski első titkár, aki eddig a kormányfői tisztet is betöltötte, több időt fordíthat majd a soron- levő pártkongresszus politikai -előkészítésére. A nyugati újságírók kérdései továbbra is arra irányultak a sajtókonferencián, hogy kétségbe vonják a további gazdasági és politikai kibontakozás lehetőségeit, ötven perc alatt 25 kérdést tettek fel a jelenlevők. Nagyrészük fenntartással fogadta azt a bejelentést, hogy a lengyel ügyészségek megkezdik a vizsgálatot azoknak a nem törvényes foglyoknak az ügyében, akiknél várható, hogy a jövőben megváltozik a magatartásuk a szocialista lengyel állammal szemben. Erre a lengyel hazafias népfront, h PRON tett október végén javaslatot. Nem kevesen vannak azok a nyugati újságírók, akik a megcáfolhatatlan tények ellenére is igyekeznek hamis képet adni Lengyelországról. S ha már egy-egy ügy nem szolgálja ezt a törekvésüket, igyekeznek azon minél előbb túlhaladni. így van ez többek között a jegyrendszer mind teljesebb felszámolása kérdésében. Jelenleg csak a hús- és húskészítményeket, a csokoládét és a benzint adják jegyre, korlátlanul vásárolható az üzletekben cukor, tej és tejtermék, mind jobb a választék a különböző közszükségleti cikkekből, így a cipőkből, konfekció- termékekből. Meglepetéssel vette tudomásul a kormányszóvivő azt is. hogy míg a korábbi sajtókonferencián egy olsztyni diák halálának szerencsétlen körülményeiből akartak ooliti- kai ügyet kovácsolni, addig ezen a napon ezzel kapcsolatban egyetlen kérdés sem hangzott el. — Ez az új kormány a szakértők kormánya — hívta fel a figyelmünket egv beszélgetés keretében Kajetan Grusiecki, az Interpress sajtóügynökség főszerkesztő-helyettese. — A miniszterelnök közgazdász, de több hasonló képzettségű tagia van a kormánynak. Még a társadalmi, politikai, vagy kulturális kérdésekkel foglalkozó minisztereknek is van gazdasági képzettsége, a négy miniszterelnök-heLengyelországi változások Az ÚJ kormányfő• Zbigniew Messner lyettes ismert közgazdász szakember. Így érthető, hogy a miniszterelnök expozéjának középpontjában az a kérdés állt, miként lehet megvalósítani a következő években az ország előtt álló gazdasági feladatokat. A gazdasági reform folytatásának szükségességét hangsúlyozta, mely egyik legfontosabb feltétele a kibontakozás és a stabilitás erősítésének. Ezért fogadta nagy érdeklődés a meghirdetett programot, melyet a következő napon egy nemzetközi sajtókonferencián is részletesen megmagyarázott a miniszterelnök Ezért kapott nagy figyelmet több olyan kérdés, mely számunkra is ismerős gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésének feladatai között: a termelés modernizálása. a gazdasági struktúra korszerűsítése, a technikai és tudományos haladás felgyorsítása, eredjné- nyeinek hasznosítása a gyakorlatban, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel szélesítése, az ország pénzügyi egyensúlyának biztosítása. Beszéde egyben válasz volt a kibontakozásban kételkedőknek ■is... A politikai kibontakozásban nagy szerepet vállaltés vállal a lengyel hazafias népfrontmozgalom, a PRON. Erről kaptunk tájékoztatást Augustyn Koguttól. a szervezet országos elnökétől. — Három évvel ezelőtt a lengyel társadalom igen megoszlott volt. Ekkor a politikai pártok egvezményt kötöttek, hogy segítik a demokratizálódási folvamat erősítését, a kormányzati munkát és az összefogást, a társadalom előtt álló feladatok elvégzésére. Ezt erősítette meg 1983-ban a PRON kongresszusa. Aktívan részt vett a mozgalom az úi választási törvénv előkészítésében. Fontos feladatnak tekintjük az állampolgári jogok védelmét. A PRON a különböző tanácskozásokon egybegyűjti a lakosság véleményeit, javaslatait, azokat a kormányzati szervek felé továbbítja. Most például a kidolgozás alatt álló ötéves népgazdasági tervvel kapcsolatban végezzük ezt a politikai munkát. Nagyon fontosnak tartjuk, hogv a helyi kérdésekkel való törődés erősödjön mindenhol. Augustyn Kogut egyben a poznani vajdaság PRON szervezetének elnöke is. Társadalmi munkában végzi tevékenységét, egyébként egy építőipari vállalat dolgozója. Hasonló a helvzet a vajdaság városaiban, településein. A lakosság többek között a gyermekintézmények fejlesztésében, a környezetvédelemben kéri a PRON aktív közreműködését. De foglalkoznak az elmúlt években felbomlott családok egyesítésével, az országba visszatelepülök segítésével, a külföldi utazások akadályainak felszámolásával, a politikai megté- vedtek meggyőzésével is. A politikai kibontakozásban nagy szerepe van a szakszervezetek újjászervezésének. Erről több helyen is kaptunk tájékoztatást. A LEMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Zygmund Czar- zasty a politikai konszolidációs folyamat első állomásának a szakszervezetek újraszervezését tartotta, melyet a képviselőválasztások sikere követett, s a folyamat befejezésének a párt soronlevö kongresszusát jelölte meg. Az új szakszervezeti mozgalomnak, az OPZZ-nek, jelenleg a dolgozók közel 55 százaléka tagja. Alulról kezdték az építkezést, a munkahelyeken, s csak most kerül napirendre a területi, ágazati szervezetek fejlesztése. Teljesen az önkéntességen alapul a tevékenység, nem kötelezik az alapszérvezeteket arra, hogy bármilyen felsőbb szervezethez kapcsolódjanak, önálló jogi személyként tevékenykednek, s nem csak tagjaik, hanem a munkahelyek valamennyi dolgozóinak érdekeit képviselik. Természetesen a párt- szervezetek mindenhol naev figyelmet fordítanak a szak- szervezetek munkájának segítésére. Francisek Ciemny. az OPZZ szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szakszervezetek igen kis apparátussal dolgoznak. A munka fő figyelme a helyi tevékenységre irányul. Ennek eredménye, hoey a szervezettség a bányászoknál, a kohászoknál, a pedagógusoknál meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor a fiatalok körében még nem kielégítő a szakszervezetek befolyása. A dolgozók további megnyerésének feltétele, hogy a szakszervezetek mind nagyobb figyelmet fordítsanak az olyan kérdésekre, melyek foglalkoztatják a dolgozókat. Ilyennek jelölte meg a bérekkel. az árak alakulásával való foglalkozást, a lakásépítés gyorsítását, a fiatalokkal való törődést. Jártunk Poznanban az országos és nemzetközi hírű Centra elektromechanikai üzemben. Itt a dolgozók egy harmada tagja a szak- szervezetnek. Wojciech Ja- godzinski, az üzemi szak- szervezet elnöke jelentős eredményként értékelte, hogy békekérdésben megfelelő megállapodást tudtak kötni a vállalat vezetésével, mind többet törődnek a dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének javításával, a szakképzettség növelésével. A szervezet érdek- védelmi tevékenységével az üzem valamennyi dolgozója egyetért. Az egv hetes út tapasztalatai. a látogatások ps őszinte beszélgetések arról győztek meg bennünket, hoev erősödnek a gazdasági és politikai kibontakozást és stabilitást akaró erők Lengyelországban. Mitzki Ervin Címkéoünkön a varsói óváros főtere látható GÖRÖGORSZÁG Papandreu kutyaszorítóban Ügy tűnik, hogy elszabadultak az indulatok Hellasz földjén. A hidegvérűeknek. amúgy sem mondható görögök mind gyakrabban vonulnak az utcákra, hogy til- takozzanaklilköveteljék az ország területén lévő amerikai katonai bázisok felszámolását, hogy kinyilvánítsák nemtetszésüket a kormány gazdaságpolitikája iránt. Nyilvánvalóan figyelmeztetések ezek a tüntetések, s ezek a figyelmeztetések elsősorban Andreasz Papandreu miniszterelnöknek szólnak. Mindezek alapján joggal vetődhet fel a kérdés: a nyár óta ennyit változott volna a „világ” Görögországban, hiszen a tömeg- megmozdulásokon akkor még a kormányfőt ünnepelték? Mint villámcsapás Kétségkívül változott ez a világ, bár nem akkorát, amekkorának a felszínen látszik A megfigyelők már tavasszal hangoztatták azt, hogy Papandreu, ha győzni akar, a szaporodó gazdasági gondok miatt előbbre hozza a menetrend szerint csak ősszel esedékes választásokat. Nos, ez a vélemény azóta beigazolódott: a kormányfő június elején szólította az urnákhoz a szavazókat, s — ha nem is olyan elsöprő többséggel, mint 1981 őszén — nyert. Ahogy a választási örömünnep elült, úgy kellett mind inkább szembesülni a gazdasági bajokkal. A növekvő megélhetési költségekkel, a még mindig kétszámjegyű, 18 százalékok infláció. a munkanélküliség következményeivel. Az embereket — érthető okokból — már ezek is bosszantották. S ekkor, mint derült égből a villámcsapás, jöttek a szigorú gazdasági intézkedések: a közületi kiadások visszafogása, a kétéves bérstop, stb. Még az illúziók is szertefoszlottak, a PASOK választási ígéretei hatalmas kérdőjeleket kaptak, csalódott választók sokasága vonult az utcákra, csatlakozott a szakszervezetek felhívására az általános sztrájkhoz. Segítség — milyen áron? A gazdaság állapota any- nyira leromlott, hogy a kormány kénytelen volt segítséget kérni a Közös Piactól és az Egyesült Államoktól. Az Európai Gazdasági Közösség 1,47 milliárd dolláros hitelt szavazott meg Görögországnak, részben azonnal, hogy enyhítse az esztendő végére várható há- rommiliárd dolláros, rekordnagyságú fizetési mérleghiányt. A gyorskölcsönt azonban szigorú feltételekhez kötötték a közöspiaci partnerek: az infláció megíéPapandren miniszterelnök Elszabadultak az indulatok. Kormányellenes tüntetés Athénban kezését, a bérek visszafogását, a fizetési mérleghiány és a több mint 12 milliárd dolláros külföldi adósság csökkentését, a magánszektor támogatását kívánják cserébe. Hasonló kérelem érkezett Athénból Washingtonba is. A hírek szerint Papandreu elment volna az ENSZ-köz- gyűlés jubileumi ülésszakára, ha az amerikai vezetőkkel is tárgyalhat, de azok elzárkóztak a találkozótól. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan most akarja megleckéztetni a heves Ameri- ka-ellenes érzelmeket tápláló görgőket. Görögországnak és személy szerint Papandreunak tehát „fizetnie” kéne, s valószínűleg kénytelen lesz fizetni. Fel kéne hagynia haladó, renitens magatartásával a NATO-ban, az amerikai politikai bírálatával. El kéne fogadnia az Egyesült Államokkal kötött támaszpontegyezmény angol nyelvű változatát, amely szerint az amerikai katonai bázisok a szerződés megújításával 1988 után is ott maradnak Görögországban. Halálos lövés Külső és belső nyomás — ellenkező előjellel. Ez az, ami rányomja bélyegét napjaink amúgyis zaklatott Görögországéra. Papandreu kutyaszorítóba került. Tekintettel kell lennie arra: a görögök 1981 őszén azt segítették a kormányfői székbe, hogy javítson sorsukon. Számolnia kell a görög nemzeti érzelmekkel, mindenekelőtt az Amerika-ellenességgel, miközben az Egyesült Államok zsarolja, s zsarolhatja szorult helyzetében. Szembe kell néznie négy esztendős kormányzása hibáival, amit egy olyan formátumú politikusnak, mint ő, nehéz elviselni. S végül, nem feledkezhet meg hazai politikai ellenfeleiről sem. A feszült helyzetben erőre kaptak a szélsőséges elemek Görögországban. Az előzményekhez tartozik, hogy a rendőrség lelőtt egy fiatalembert az 1973-as diákfelkelés évfordulóján tartott demonstráción. Hiába határolta el ettől magát Papandreu, hiába vonta felelősségre a bűnösöket, a halálos lövés nyomán tovább nőtt a feszültség az országban. S ami a legaggasztóbb: az ellenfelek ezt ki is használják, de nem Görögország javára. Noha a halottak tízezrein kívül további tízezrek sebesültek meg a Japán elleni atom'tá!madáisok következtében, az amerikai hatóságok nemcsak hogy visszautasították a kétségbeesett segélykérelmek teljesítését, de megakadályozták a Vörös- keresztet is a különböző nemzetközi segélyszállítmányokért apelálló felhívásának továbbításában. Sőt mitöbb — amint az egy Tokióban most megjelent könyvből kitűnt — az amerikai megszálló hatóságok minden eszközzel akadályozták az atombombák szörnyűséges pusztításairól és a helyszíneken kialakult katasztrofális helyzetről szóló hírek terjesztését, s még attól sem riadtak vissza, hogv elkobozzák a hirosimai és nasa- szaki áldozatokat kezelő japán orvosok által gyűjtött adatokat. Minderre egy japán jogásznő. Siina Maszae derített fényt, azt követően, hogy tanulmányozta Japán 1945 és 1952 közötti amerikai megszállásáról nemrég nyilvánosságra hozott, a washingtoni országos könyvtárban őrzött, évtizedeken keresztül „szupertitkosnak” minősített dokumentumokat. S az említetteket rögtön megírta „Genbaku hanzai”, azaz „Az atombomba bűne” című könyvében, saját bevallása szerint azért, hogy ráirányítsa a figyelmet a bomba támadótok áldozatainak szenvedéseire és ezzel összefüggésben az Egyesült Államok felelősségére. A könyv árusítása alig néhány nappal ezelőtt kezdődött meg s az ellső több ezer példányt azonnal szétkapkodták. Siina elsőként írt arról amiről mostanáig rendkívül kevés japán ember tudott, hogy az amerikai megszálló hatóságok Hirosimára és Nagaszakira teljes segélyes hírzárlatot rendeltek el. A nemzetközi Vöröskereszt felhívására küldtek ugyan egyetlen segélyszállítmányt Hirosimába, de a szerző szerint kifejezetten politikai célzattal, hogy csökkentsék az amerikaellenes érzelmeket. Két nappal a Hirosima elleni atomtámadás után a hatóságok azt állították, hogy a „bomba valamennyi áldozata meghalt, azaz nincsenek túlélők az áldozatok között.” A Vöröskereszt képviselőinek az azonnali segélyszállításokat sürgető táviratait pedig útközben ..elfogták” s így azok nem juthattak el Svájcba. Siina beszámolt arról, hogy a hatóságok 1945 novemberéiben léptették életbe a teljeís hírzárlatot, miután a kezdeti jelentések még ecsetelhették a szörnyű pusztításokat. Ekkor azonban Washingtonban úgy döntöttek, hogy „fel kell venni a harcot az ellenséges japán propagandával szemben, s meg kell akadályozni, hogy az rosísz fényt vessen az Egyesült Államokra”. S ettől kezdve — egészen 1952- ig — az amerikai megszállók elkobozták a hirosimai és nagaszaki helyszínekről készített japán filmeket, az orvosok által gyűjtött adatokat, s ellenőriztek mindenfajta __ az atombombával k apclsolatos — japán tudományos kutatást. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombomba azonnal több, mint kétszázezer halálos áldozatot követelt. Az atomtámadások utáni első öt hónapban több tízezren haltak meg amiatt, mert nem részesültek megfelelő orvosi ellátásban, s nem kaphatták meg a szükséges gyógyszereket. Siina Maszae közölte, hogy a könwének eladásából befolyt összegeket a két amerikai atombomba ma is élő áldozatainak megsegítésére ajánlja fel. Összeállította: Majnát József A stabilitás útján Atombomba és hírzárlat
