Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! a«HSZOLNOK MEGYEI SZKP Politikai Bizottság Napirenden a gazdaságpolitika ülést tartóit az Elnöki Tanáoo Összehívták az Országgyűlést december 20-ra Januártól Kunszentmárton város A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet a brit kormány meghívására Nagy-Britan- niában tett hivatalos látogatásáról és Margaret Thatcher miniszterelnökkel, valamint más politikai és gazdasági vezető személyiségekkel ott folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót tudomásul vette és megállapította: a látogatás eredményes volt, elősegítette az előrelépés feltételeinek további javítását a magyar —brit kapcsolatok konkrét területein, hozzájárult a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés, bizalom erősítéséhez és jól szolgálta az enyhülés ügyét. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést december 20- án, pénteken 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a népgazdaság hetedik ötéves tervéről, az 1986. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről, továbbá a választójogi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatokat. A testület megtárgyalta a községi tanácsok pályázatait, amelyekben várossá nyilvánításukat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1986. január 1-től várossá nyilvánítja; Bács-Kiskun megyében Bácsalmás, Tisza- derecske, Békés megyében Mezőkovácsháza, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében Edelény, Tokaj, Fejér megyében Bicske, Sárbogárd, Hajdú-Bihar megyében Püspökladány, Komárom megyében Kisbér, Nógrád mé- gyében Szécsény, Pest megyében Budaörs, Sziget- szentmiklós, Somogy megyében Boglárlelle, Szabolcs- Szatmár megyében Tiszavas- vári, Szolnok megyében Kunszentmárton, Vas megyében pedig Vasvár községet. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi tanácsok és községi közös tanácsok szervezéséről, valamint községi tanácsok alapításáról. A lakosság számának növekedésére, az alapellátás intézményeinek kiépítettségére figyelemmel Érsekhalma, Felsőlajos és Újtelek belterületét községgé alakította. A továbbiakban az ügyészségi és a bírósági szervezetet érintően a tatai városi bíróság és a tatabányai városi bíróság összevonásáról, valamint a tatai városi ügyészség megszüntetéséről határozott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a közkegyelem gyakorlásáról kiadott törvény- erejű rendelet végrehajtásának tapasztalatait, majd kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gábor Ferenc ezredest vezérőrnagy- gyá kinevezte. Bel- és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. Az ülésről tegnap este kiadott közlemény szerint a Politikai Bizottság rámutatott, hogy jelenleg, a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések idején, a XXVII. kongresszusra való felkészülés jegyében minéan pártszervezetben olyan légkört kell teremteni, amely teljesen kizárja az elfogultságot és az öndicséretet, széles teret nyit a bírálatoknak, elsősorban az alulról jövő bírálatoknak. Ez elengedhetetlen része a vezetők felelősségének növelésére irányuló munkának, annak, hogy javítsák a pártbizottságok tevékenységét. Tekintettel arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások következtek be a lakosság számában, összetételében és területi megoszlásában, a Politikai Bizottság célszerűnek találta új népszámlálás megtartását, amelynek időpontja 1989 januárja lesz. A testület egyben jóváhagyta a kormánynak a néoszámlálás előkészítésével kapcsolatos javaslatait. Az élésen megvitatták a párt- és állami szervekhez eljuttatott információ javításának néhány kérdését. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az objektív információ fontos feltétele a megalapozott és hatékony döntések meghozatalának. A SZOT tegnap! ülésén Téma a VII. ötéves terv Éljünk jobban lehetőségeinkkel Nagy család a miénk A tűzikovácsok nem vágynak el Bohózat zenével ÚJ üzletek reményében ~Lakásokat építenek Bútorokat elvártanak Módosítja tevékenységét a Szolnoki Építő Javító és Szolgáltató Vállalat A VII. ötéves népgazdasági tervjavaslatról és a terv megvalósításált elősegítő Szakszervezeti feladatokról tárgyalt tegnapi ülésén a Szakszervezetek t Országos Tanácsa. A tanácskozáson Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is részt vett. Gál László, a SZOT titkára, a napirend előadója ráirfutatott, hogy a tervjavaslat minden korábbinál mélyrehatóbb társadalmi vitában formálódott s e folyamatban a szakszervezetek is feladataiknak megfelelően vetítek részt. Véleményezték a terv gazdaságpolitikai, műszaki-gazdasági', iparfejlesztési, szociálpolitikai elgondolásait, csakúgy, mint a népgazdasági terv egészét. Számos javaslatot észrevételt tettek a termeléspolitikára és az életszínvonalpolitikára egyaránt. A szakszervezeti javaslatok végső egyeztetésére a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén került sor, ahol a kormány képviselői hangoztatták, hogy kellő figyelemben részesítik a szakszervezeti kezdeményezéseket és azokat a terv véglegesítésekor hasznosítják. — Természetesen nem tudtuk minden törekvésünket maradéktalanul érvényesíteni — mondotta. Néhány életszínvonal-politikai kérdésben a jogos igények láttán gyorsabb fejlődésre tettünk javaslatot. Erre azonban csak a tervezettet meghaladó gazdasági növekedés esetén kerülhet sor. A szakszervezetek úgy látják, hogy a tervezők eredményes munkát végeztek, a törvényjavaslat megfelel a XIII. pártkongresszus határozatának. A terv az egész társadalom programja, céljait a szakszervezetek is támogatják, végrehajtásáért minden szükséges erőfeszítést megtesznek — mondotta. Az előadó a törvényjavaslat fő vonásait elemezve kifejtette, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazódik a minőségen alapuló hatékonyabb fejlődés kibontakozása, a műszaki haladás meggyorsítása, s mindezek eredményeként a lakosság élet- színvonalának és életkörülményeinek folyamatos javítása. A gazdasági növekedésben tervezett lépésváltás elsősorban a hatékonyság emelését veszi számításba, de növekednek a termelés fejlesztésére fordítható források is. A terv a gazdasági eredményekkel arányos életszínvonal-emelkedést tűz ki célul. A termelő infrastruktúrában a — szakszervezeti javaslatokat is figyelembe véve — kiemelt szerepet kap a távközlés. Jelentősen csökken a fogyasztói árak nö vekedési üteme. Továbbra is fenn kell tartani a teljes foglalkoztatást, s egyben meg kell teremteni a munkaerő strukturális változtatásának feltételeit. A szakszervezetek olyan foglalkoztatáspolitikát támogatnak. amely felgyorsítja a munkaerő átcsoportosítását a gazdaságtalanul termelő helyekről azokra a munkahelyekre, ahol ugyanazok a dolgozók hatékonyabb, hasznosabb munkát végezhetnek. Ez az átrendeződés áldozatokkal is jár, terhei megoszlanak a népImmár több mint 38 éve tevékenykedik Szolnokon az Építő Javító és Szolgáltató Vállalat. Hiszen a korabeli — 1947. június 30-án kelt — jegyzőkönyv tanúsága szerint jobbára kisiparosok hozták létre a vállalat jogelődjét, a Szolnoki Festőipari Munkások Termelő Szövetkezetét. Akkoriban negyvenen dolgoztak ott, és termelési értékük 600 ezer forint körül mozgott. Aztán ahogy teltek az évek, sűrűsödtek a feladatok, úgy gyarapodott a létszám, s bővült a tevékenységi kör. S mára már több mint kétszázhetven dolgozót foglalkoztatnak itt, s idei termelési értéktervük 62 és félmillió forint. A vállalat elsősorban építőipari tevékenységet folytat, s a gázszerelés kivételével a burkolástól az üvegezésig szinte minden munkát elvégez. Az építőipari ágazaton belül nyolcvan tagú festőrészlegük dolgozik, munkáját dicséri a megyeszékhely számos középületének külleme. Többek között a Széchenyi lakótelepen felépült új iskola, a városi tanács, a technika háza, a múzeum épületének festését a közelmúltban fejezték be. A száz szakembert foglalkoztató építőipari részlegük új épületek kivitelezését, lakóházak felújítását, karbantartását vállalja. Lakatos- és asztalosműhelyeikben különböző termékek készülnek. Faipari tevékenységük főleg a bútor- gyártásban merül ki, mivel ott irodákba beépített szekrényeket, polcokat gyártanak. A lakatosüzemben pedig garázsajtókat, kerítéseket készítenek. Persze, vállalnak másfajta munkákat is. Ezt bizonyítja például' a Mezőgép részére elkészített görgős szállítópálya. Ezek a tevékenységek hozzák a vállalat árbevételének mintegy 80 százalékát. A fennmaradó 20 százalék pedig a neonberendezések tervezéséből, gyártásából, és az ezt követő javításokból, karbantartásokból, valamint a címfestő részlegük tevékenységéből jön össze. Persze, a terv és a jelenlegi tényszámok összevetéséből az is megállapítható, hogy az idén egy-két millió forintos lemaradásuk lesz. Mint elmondták, ez egyértelműen a megrendelések csökkenésének következménye. A közelmúltban újabb öt évre megválasztott vállalati vezetés talán ezért is határozta meg azokat a területeket, ahol mindenképpen előrelépésre van szükség. így szeretnék a lakatos- és asztalosműhelyeik tevékenységét bővíteni, s ezáltal új termékekkel — főleg hiánycikkekkel — megjelenni a piacon. Szó van arról is, hogy jövőre már bekapcsolódnak a magánerős lakásépítkezésekbe. Manapság szinte minden termelőüzem és vállalat rákényszerül a profilbővítésre, hiszen a talponmaradás, sőt nyereséges gazdálkodás egyik fontos biztosítéka a sokszínű termékszerkezet. Ezért januártól különböző függesztőeszközök — így a daruk emelő- és drótköteleinek — minőségi vizsgálatát is elvégzik majd. Az ehhez szükséges berendezések már a helyszínen vannak, csupán csak hitelesítésük hiányzik. S ha ez megtörténik, az új évben már egy újabb szolgáltatással jelentkezhet a Szolnoki Építő Javító és Szolgáltató Vállalat. (Folytatás a 3. oldalon.) A Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár részére gyárt TKG—2,5 típusú kazántesteket a Szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet. A termokonténerekbe beépíthető kazánokból az idén mintegy 30-at szállítottak a megrendelőnek Fotó: T. K. L.
