Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
1985. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II Szolnok Városi Tanács ülése A Szolnok Városi Tanács ülést tartott. Fenyvesi Józsefet, miután az SZMT vezető titkáriává választották, felmentette végrehajtó ibizottsá- gi tagságából és tanácselnöki tisztségéből. A Hazafias Népfront városi bizottságának javaslatára Bálint Ferencet, a városi tanács tagját megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a városi tanács elnökének. Az ülésen felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, és részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. ÉpSI a lenlnvárosi lineáris polietiléngyár A tervezettnek megfelelően, jó ütemben halad a Ti- - szai Vegyi Kombinát lineáris polietiléngyárának építése. A 6 milliárd forintos be- iruházás jelenlegi helyzetéből ítélve nincs akadálya annak, hogy az új gyár 1986 negyedik negyedévében megkezdje a próbatermelést. Évente 140 000 tonna olyan új típusú polietilént készít majd, amely a legfejlettebb ipari országokban is csak most van terjedőben, következésképpen jó exportcikk, s ugyanakkor a magyar népgazdaságnak is nagy szüksége van rá. A lineáris polietilént fizikai tulajdonságai emelik elődei fölé. Az egészen finom fóliától, a csöveken át. a nagy méretű testekig sok száz féle termék készíthető belőle. A szolnoki városi pártbizottság ülése A szolnoki városi pártbizottság ülést tartott. A többi között megtárgyalta a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló je- llentést, majd egyéb napirendeket vitatott meg. A pártbizottság személyi kérdésben döntött: Fenyvesi Józsefet, az SZMT vezető titkárát felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából. Az ülésen részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára. A Magyar Újságírók Szövetségének honvédelmi szakosztálya kihelyezett vezetőségi ülést tartott tegnap a Szolnoki Killián Syörgy Repülő Műszaki Főiskolán. Tóth György ezredes a Honvédelmi Minisztérium kiképzési főfelügyelősége képviseletében a tisztképzés rendszeréről tájékoztatta a sajtó munkatársait. Többek között elmondta, hogy most már üzemmérnöki diplomát is kapnak az újonnan avatott tisztek. Szólt arról is, hogy a meglévő hét katonai középiskolai kollégium mellé jövőre újabbak sorakoznak, így a katonai főiskolák egyik fő utánpótlási bázisa tovább erősödik. Megemlítette, hogy sikeresen végzik el a katonai főiskolákat azok is, akik érettségivel nem rendelkeznek, de helytállnak a tízhónapos előkészítő tanfolyamon. Honvédelmi tudósítók a Killián főiskolán Ismerkedés s tanssékl munkával A főiskola repülőmúzeumában (Fotó: Korányi Éva) Bede László ezredes részletesen ismertette a repülő műszaki főiskola életét. — beszámolva arról a sokféle tevékenységről is. melyet a műszaki tisztek képzése mellett folytatnak. Ebben a témakörben említette a helikoptervezetők képzését, a tiszthelyettes-képzést, a szakközépiskolai tiszthelyettesképzést, a katonai főiskolákra előkészítő tanfolyamok szervezését és a műszaki szakemberképzést a KM számára. A tájékoztatók után a honvédelmi tudósítók megtekintették a főiskola tanszékeit és múzeumát. Alföldi Szilikátipari Vállalat Alföldi Szilikátipari Vállalat — olvasom az épület falán elhelyezett táblán. Belépek az irodába, az igazgató vár rám. Amikor felhívtam telefonon, hogy találkozót beszéljek meg vele — megvallom őszintén — ^zt hittem, zárkózottabb lesz. Hiszen az ember a kudarcokról nem szívesen beszél. Elbocsátások, s ami mögöttük van — Szóval többek között az érdekli magát, hogy mi lett a törökszentmiklósiak sorsa? kérdez vissza Nagy Sándor, majd irövid gondolkodás után belevág: — A vállalat három — a szolnoki, a kunhegyesi és a törökszentmiklósi — telephelyen dolgozik. Török- szentmiklóson üvegtechnikai termékeket és laboratóriumi felszereléseket, ceruzaelemeket készítünk, és a Budapesti Akkumulátorgyár részére az R—20-as góliátelemeket gyártottuk. A múlt idő sajnos jogos, mert partnerünk tavaly új gépeket vásárolt, modernebb technológiát vezetett be, s így a bérmunkára már nem volt szüksége. Igaz, hogs' időben jelezte szándékát, s mi szinte már másnap elkezdtük a piackutatást, kerestük, hogy mit lehetne az elemek helyett csinálnunk. Az a szerencsétlenségünk, hogy ez a dolog pentosan a legrosszabb időszakban történt. Gondolja csak el, az üzemek, vállalatok vezetői tudták, hogy január elsejétől új gazdasági szabályozók lépnek életbe, de nem mertek tenni semmit, mivel pontosan nem ismerték a különböző rendelkezések gyakorlati hatását. Így mindenfelé csak elutasításba ütköztünk. Higv- gye el, szinte mást sem tettünk 9 hónapig, csak munka után szaladgáltunk. Igaz, voltak biztató jelek, de végül egyik várakozásunk sem jött be. Így került sor arra, hogy törökszentmiklósi üzemrészünkből öt- venhét embert el kellett küldenünk. Persze, ez sem ilyen egyszerű, hiszen segítettünk nekik az elhelyezkedésben, a különböző vállalatoknál, üzemeknél 150 munkahelyet ajánlottunk fel részükre. Még azt is elintéztük, hogy áthelyezéssel vegyék át őket, így senki sem károsodott... Nem volt ez öröm számunkra. de nem tudtunk mást tenni, — összegzi a tényeket némi keserűséggel az igazgató. — Ennek ellenére az idei 18 millió forintos nyereségtervünket szeptember 30-ig már több mint 1 millióval túlteljesítettük. Ebben az eredményben nagy szerepe van annak, hogy jelenleg gyártott termékeinknek egytől egyig stabil piacunk van. Igaz, Kunhegyesen még van némi szabad kapacitásunk, de nem sokáig. Decemberben'' ^nár szereljük a gépeket, s jövőre megkezdjük a lúgos akkumulátorok gyártását. S hogy minden simán menjen, tíz emberünk már hónának óta Budapesten van. az Akkumulátorgyárban sajátítják el a gyártás műveleteit. Bukésisakok, vizvisszaforgatók A vállalat szolnoki telephelyén különbőz» márvány- és gránitkövek között lépkedünk. — Ezzel is foglalkozunk — mutat a sírkövekre Kiss Tibor telepvezető. Kicsit odébb, az üzem bejárata előtt bukó- és munkavédelmi sisakokkal, hegesztőpajzsokkal telt kocsik sorakoznak. „A bukósisakokat hármas kooperációban készítjük — folytatja kísérőm — mi gyártjuk a sisakok vázát, Jászberényben festik, Kiskőrösön pedig „felöltöztetik” őket, vagyis megkapják a bélést és a napellenzőt. Az üzemcsarnokban kis szekrények sorakoznak. Előttük asszonyok serénykednek. Kezükben ecset. Pár mozdulat, s már ragasztják is a sisakokba az üvegszálas béléseket. — Ha megcsinálom naponta a 33—34-et. összejön a havi négyezer forint — válaszol a kérdésemre Tikos Imréné. — Ezek az elszívóberendezések nem régiek — büszkélkedik a telepvezető. — Igaz, a beszerelésük az idén elvett tőlünk egv hónapot, s másfél milliójába került a vállalatnak, de megérte, hiszen a dolgozók munkakörülményei nagyban javultak. Kunhegyest elhagyva, az út bal oldalán tábla jelzi, hogy az Alföldi Szilikátipari Vállalat műanyagüzeméhez érkeztünk. Csak az udvar közepén magasba törő kémény árulkodik arról. h<jev itt régen téglagyár lehetett — Itt készülnek majd a lúgos akkumulátorok — kalauzol az üres műhelyben Reményi Imre üzemvezető. Az udvaron Claas Dominá- tor kombájnok vezetőfülkéi, mosogatótálcák, savszállító tartályok, gépkocsik levegőterelő lemezei várnak szállításra. — Ezek is a mi gyártmányaink — bólint feléjük. A nagy csarnokban szinte elvesznek az emberek. Hatalmas — leginkább egy gőzmozdony kazánjához hasonlítható — szerkezetek sorakoznak egymás mellett. — Ezek a takarékos vízvisszaforgató berendezések — mutat rájuk a vállalat igazgatója. — Olajok és olajos iszapok, vegyszeres oldatok tisztítására alkalmasak. Vagyis ugyanazt a vizet többször is felhasználhatiák mondjuk a gépjárművek, traktorok mosáséinál, mert ez a berendezés fölfogja és megtdfeztMa a szennyvizet. Tudja, így kellene ezt máshol is csinálnunk. Arra gondolok, hogy ez a berendezés teljesen új találmány. Négy szekszárdi mérnök idén februárban nyújtotta be szabadalmaztatásra a találmányi hivatalnak. Gvor- san megkapták az engedélyt s áprilisban megkerestek bennünket hogy tudnánk-e vállalni a berendezés gvár- tását. Mi igent mondtunk, s szeptember végén elkészüli az első vízvisszaforgató. Azóta már több megrendelést kaptunk, s sokan érdeklődnek irántuk. Másfajta feszültségek A vállalat törökszentmiklósi üzemében üvegtechnikai termékeket és az R—6- os ceruzaelemeket gyártják. — Az utóbbiból az idén 42 millió készült, de jövőre már 45 milliós igénybejelentésünk van — sorolja a számokat Nagy Miklós üzemvezető. — Az üvegtechnikai üzemrészben hiteles mérőeszközöket — lombikokat, pipettákat, bürettákat — gyártunk laboratóriumok részére. Csak októberben több mint 3 millió forintot, hozott ez a tevékenységünk — teszi hozzá némi elégedettséggel. A műhelybe lépve furcsa látvány tárul elénk. Az asztaloknál fehér köpenyes nők fekete szemüvegben. Előttük vékony csövekből szökik elő a kékesfehér gá2fláng. Az egyik asszonyka boszorkányos ügyességgel hajlit- gatja, tekeri, forgatja a rideg üvegből készült mérőműszert. — Már 19 éve ezt csinálom — néz rám sötét szemüvege mögül Kovács István Sándorné. Fonodafejlesztés a Rábatexlben Növeli az értékesebb, finom fésültfonal-termelését a Rábatext Győri Textilipari Vállalat. Az e célra rendelkezésre álló, 72 millió forintos beruházási összeget gépek vásárlására költik. Részben szocialista, részben tőkés piacokról olyan berendezéseket szereznek be. amelyek megváltoztatják a fonalgyártás eddigi gyakorlatát. Míg mostanáig ugyanabból a pamutkeverékből készítették a szövéshez szükséges különféle finomságú fonalfajtákat, a jövőben (a pamutmegmunkálás tökéletesítése révén) lehetőség lesz arra, hogy már eleve más pamutkeveréket használjanak a durvább, és megint mást a finomabb fonalak gyártásához. Ez jelentős anyagköltségmegtakarítással jár majd Pályázat gyep-gabona váltógazdálkodásra A földek jobb hasznosítására — eddig nem alkalmazott megoldásként — újszerű pályázatot írt ki a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek az eddig kellően ki nem használt gyepterületüket feltörik, és meghatározott időn át gabonát termesztenek ezen a részen, anyagi támogatásban részesülnek. A feltört területen két éven át gabonát termesztő üzemek hektáronként és évente meghatározott összegű, maximum 4000 forint támogatást élveznek a területről értékesített gabona után. A két év elteltével azután a már kellően elmunkált részre végérvényesen gyepet telepíthetnek, megteremtve a magasabb színvonalú takarmányozás feltételét. Több mint 14 ezer sertést dolgoz fel évente a Kunhegyes és Vidéke Afész húsüzeme. Hússertéssel a helybélieken kívül Abádszalók, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabura szakcsoportjai, valamint a kunhegyesi és az abádszalóki termelőszövetkezet látja el, viszonzásképp a késztermékek nagyrésze is ezekbe a községekbe kerül. Képünkön: csomagolják a zsírt fotó; TKL — Nem nagyon lehet dobálni őket — bólintok a lombikok felé. — Mi viszont abból élünk, hogv sokat eltörnek belőlük, másképpen nem lenne elég megrendelésünk — válaszolja az üzemvezető. A csarnok, amelyben pár hónappal ezelőtt az R—20- as elemek készültek, most üresen tátong: — Már tárgyalunk, s hamarosan alumíniumöntvé- nyek készülnek majd itt — mondja az igazgató, miközben elhaladunk az épület mellett. Az udvar másik végében gyártják a ceduzaelemeket. Három gép, három műszakban szakadatlanul ontja az apró áramforrásokat. Szóval megy a munka. S ma már másfajta feszültségek indukálódnak az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzemében, mint az év elején, amikor az öt ven hét embert el kellett küldeni. Ez a másfajta feszültség jószerint csak az elemekben lelhető fel. N. T. Törökszentmiklósi „vihar” után