Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

1985. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megkezdődött Abádszaló kon az általános Iskolabő­vítése TKL Rejtélyes kincsek Az NDK-beli Drezda me­gye Goldbach (Aranypatak) nevű településén sok-sok éve szájról szájra jár a faluban elásott kincs legendája. A napokban a faluban la­kó Axel Doubrowa házának ajtaja előtt a talajt egyen­gette, amikor lapátja el­akadt egy agyagedényben. A gazda szeme-szája elállt a csodálkozástól, amikor a kiásott edényben 226 darab ezüstérmét talált. A szakér­tők később megállapították, hogy az érmék a XIII—XIV századból származnak. A fa­lubelieket jelenleg az izgat­ja, vajon ez a lelet volt-e a legendában szereplő kincs, vagy az igazi nagy „fogás” hátravan-e. A tudósoknak viszont egy másik éremlelet okoz fejtö­rést, amit egy iskolásfiú ta­lált a közelmúltban, egy ka­vicsbányában, ugyancsak Drezda megyében, ötvenhat darab első és második szá­zadból származó, Neró és Marcus Aurelius császárok portréit ábrázoló római ezüst­dénárról van szól. A szak­emberek nem értik, hogyan kerülhettek ide ezek az ér­mék, mert ez a vidék, West­lausitz környéke mindig rendkívül gyéren lakott volt. A kérdéses korban itt élt germánok nem ismerték a pénzt fizetési eszközként, s az érméket beolvasztották és ékszereket készítettek belőle. Szülök Iskolája Konfliktusok a családban; a példa szerepe a nevelés­ben; nagyszülők és unokák; milyen legyen a házi könyv­tár... Néhány kiragadott té­ma a TIT Szolnok Megyei Szervezete pedagógiai, pszi­chológiai szakosztálya neve­lőknek ajánlott jegyzéké­ből. Mire való akkor a szü­lői értekezlet — gondolhat­ná bárki a fenti kérdések­ről. Minek külön TIT-elő- adás, amikor a szülők szá­mos más fórumon amúgyis megbeszélhetik a pedagógu­sokkal gyermeknevelési gondjaikat. A kérdés persze korántsem ilyen egyszerű. A szülői értekezletek, tanári fogadóórák valóban sok le­hetőséget adnak az iskola és a család közötti kapcsolat szélesítéséhez, az egységes nevelési módszerek megbe­széléséhez. Am az ilyen al­kalmak száma korlátozott, s valljuk meg őszintén — ter­mészetesen tisztelet a kivé­telnek — a szülők pedagó­giai kultúrája nemigen fe­lel meg az igényeknek. En­nek ismeretében aligha von­hatja kétségbe bárki a peda­gógiai. pszichológiai isme­retterjesztő előadások hasz­nát. Ugyanezt bizonyítja a pedagógiai témájú előadások száma, a hallgatóság aránya. 1982-ben, ’63-ban négyszáz illetve 446 előadást tartottak megyénk pedagógusai, ame­lyet mindkét évben csak­nem húsz-húszezren hall­gattak meg. Az előadások több mint felét a községek­ben tartották. A számok persze aránytalanságokat takarnak. A legtöbb előadás Szolnokon, Jászberényben, Mezőtúron, Karcagon, s az e városokhoz közeli községek­ben hangzott el, miközben Kisújszállás és Törökszent- miklós „fehér foltnak” szá­mít. A legtöbb előadást a pályaválasztás, az esztétikai, a művészeti, valamint a csa­ládi nevelés kérdéseiről tar­tották. A tavalyi esztendő kevésbé volt sikeres a szakosztály életében. Csökkent ugyanis a tanácsok a „Szülők Akadé­miája”, a „Szülők iskolája” sorozatokra fordított támo­gatása, s nehezítették a munkát a szakosztály veze­tésében jelentkiező gondok, személycserék is. Az idén új vezetőket választottak a szakosztály élére. Az elnöki teendőket Mrenáné dr. Sza- kálos Ilona, a Megyei Peda­gógiai Intézet igazgatóhe­lyettese látja el, s a vezető­ség további tagjai Ferencz Attiláné, a Szolnoki K. Bo- zsó Üti Általános Iskola igazgatója, valamint Nagy János, a Jászberényi Tanító­képző Főiskola adjunktusa. Az új vezetők fő felada­tuknak a szakosztályi élet felpezsdítését, a különböző pedagógiai intézményekkel való kapcsolatok szélesítését, elmélyítését tűzték ki, to­vábbá szeretnék növelni az ismeretterjesztésben részt vevő fiatal nevelők számát is. A szakosztályban jelenleg száznegyvenkét pedagógus dolgozik, a TIT megyei szer­vezete tagságának több mint tíz százaléka. Az új vezető­ség a jövőben a Jászberényi Tanítóképző Főiskola TIT csoportjának végzős hallga­Megújulás előtt a TIT pedagógiai szakosztálya tóival szeretné bővíteni az előadók számát. Tervet dolgoztak ki arra is, hogyan segítsék jobban a szakosztály pedagógusainak munkáját. A témajavaslatok mellett módszertani, szak­mai kiadványokat állítanak össze, s előadói konferen­ciákat rendeznek. Október elején például Kósa Erzsé­bet szociológus volt a szak­osztály vendége, aki az ér­tékekről tartott nagysikerű előadást. Rövidesen — no­vember 27-én — pedig Füle Sándor főiskolai tanár, a TIT Pedagógiai Választmá­nyának titkára a tanulás ta­nításáról beszélget megyénk tudományos ismeretterjesz­tésben aktív szerepet vál­laló pedagógusaival. A kon­ferenciák természetesen nemcsak a TIT-előadó ha­nem a tanár számára is egyaránt hasznosak, tovább­képzést jelentenek. Ugyancsak a tervek között szerepel az előadások témái­nak szélesítése, s a Szülők Akadémiája illetve a Szülők iskolája sorozatok folytatá­sa. Annál is inkább mivel ez utóbbiak tematikája fel­öleli a nevelés szinte vala­mennyi területét. S ilyen­formán egy komplex peda­gógiai, pszichológiai alapot jelentenek a szülők számá­ra a gyermeknevelésben. — tg — 75. előadás A krónikás—lemezen is Arcok és sorsok Országos portrébiennálé Hatvanban Szombaton megnyílt a Hat­vani Galériában az Arcok és sorsok című, V. országos portrébiennálé, amelyen százhuszonegy festő és szob­rász szerepel munkáival. A portrébiennálé díjazott­jai között van Fazekas Mag­dolna szolnoki festőművész, aki harmadik díjat, bronz­diplomát kapott. Tavaly nyáron új darab­bal lépett fel a Budai Park­színpad közönsége elé a Rock Színház társulata. Ste- fán Heym regényét, a Dávid király krónikáját dolgozta át a szövegíró, Miklós Ti­bor. A veretes ókori törté­nethez készített zenét Ke­mény Gábor, valamint Ko- csák Tibor. Eíhán, az írástudó, a re­gény, illetve a rockopera fő­hőse a hatalommal szembe­kerülve elbukik. Bibiliai vi­lágot idézve mond ki örök igazságokat. Tegnap az Erkel Színházban hetvenötödször -»láthattuk A krónikást. A tár­sulat a bemutató óta csi­szolta az előadást. Feszeseb­bé lett, hiszen azt szeret­nék, ha itthon mind többen lennének a produkcióra kí­váncsiak, s mert külföldi vendégszereplésekről is tár­gyalnak már. A 75. elő­adásra megjelent a rockope­ra teljes zenei anyagát tar­talmazó nagylemez is. Dalosünnepek Jászberényben A hét végén került sor Jászberényben a vasas da­losünnepek 1985—66. évi or­szágos hangversenysorozatá­nak megnyitójára, melyet a közelgő Liszt-évforduló tiszteletére szerveztek. Az ünnepélyes megnyitó november 23-án, szombaton este 7 órakor volt a Hűtő­gépgyár Munkás- és Ifjúsá­gi Házában. A zsúfolásig megtelt teremben Vörösmar­ty Liszt Ferenchez írott ódája elhangzása után Schmidt Mihály idézte fel a nagy magyar zeneszerző éle­tének, pályájának jelentő­sebb eseményeit, majd mél­tatta művészetét, magyarsá­gát, munkájának nemzeti és nemzetközi jelentőségét. Ekt követően hét kórus mutatta be műsorát. A jász­berényi Vasas Munkáskórus Bedőné Bakki Katalin és Csirke Béláné vezetésével Händel: Ottone című operá­jából énekelt részleteket. A budapesti Lampart Vegyes­kar — karnagyuk, Kalmár Márton, vezetésével — ho­mogén hangzásra törekedve szólaltatta meg a műveket. Elnyerte a közönség tetszését Durkó Zsolt: Felhőt röpít a szél című művének tolmá­csolása, kár, hogy a záró Liszt-mű nehézsége miatt a közönség nem kaphatott tel­jes élményt. Harmadikként a karcagi 626. sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézet vé- gyeskara szerepelt Mészáros Ferenc vezetésével. Zárószá­muk, a jókedvvel megszólal­tatott ugrótánc szép sikert aratott. Zongorán Koppány Mária működött közre. A fiatal kórust a patinás hírű Palotásy János Vegyeskar követte a dobogón, Bedőné Bakki Katalin és Husznay Mária vezényletével. Igé­nyes, szép műsoruk méltán kapta a koncert első vas­tapsát. Az est legszebb, kiválóan kidolgozott műsorát a har­mincegy tagú budapesti MOM Bartók Béla Vegyeska­ra szolgáltatta. Káprázatds virtuozitással szólaltatták meg Rossini—-Kistétényi Új­évi köszöntőjét, Dawson spirituálé-feldolgozását. A hangverseny legkedvesebb meglepetését jelentette a jászberényi 606. sz. Klapka György Ipari Szakmunkás- képző Intézet kórusa. A kis létszámú vegyeskar üde, tiszta, csengő hangon, kedve­sen mutatta be jól megvá­lasztott műsorát. A hang­versenyt a Vasas Művész- együttes vegyeskarának mű­sora zárta Vass Lajos dirigá­lásával. Egressy—Vörösmar­ty Szózatát, valamint Kodály Zrínyi szózatát adták elő drámai megfogalmazásban dr. Meláth Ottó szólista köz­reműködésével. A hangver­seny Fasang Árpád zene­szerző, a zsűri elnöke zár­szavával ért véget, majd a kórusok a rendező szervek emléktárgyait vehették át, s a „maratoni” koncertet Liszt, Magyar ünnepi dal című mű­ve zárta. A november 24-i, vasárnap délutáni hangversenyre a csodálatos akusztikájú, kitű- tő orgonájú jászberényi fő­templomban került sor. Az érdeklődők zsúfolásig meg­töltötték az épületet. A két­napos találkozón a kórusok műsorában több Bach-, és Handel-mű is felcsendült, hi­szen a közelgő Liszt-évforduló szinte egybeesik a két ba­rokk mester születésének 300. évfordulójával. A temp­lomi hangversenyen az össz- karok műsorát Händel; Hal­leluja című kompozíciója nyitotta meg, Vörös János vezényletével, a Vasas Mű­vészegyüttes szimfonikus ze­nekarának közreműködésé­vel. Az ünnepélyes D - dúr­bán felcsendülő zene áradó- an töltötte be a helyiséget, hatása magával ragadta a hallgatóságot. A Handel-mű után Bach Már nyugosznak a völgyek című korálja áhí­tattal szólalt meg Bedőné Bakki Katalin és a kórusok tolmácsolásában. Kodály: Liszt Ferenchez című, Vö­rösmarty versére írott alko­tását Zongor Árpád dirigá­lásával mutatták be. A kon­cert zárószáma — a két nap legnagyobb vállalkozása — Liszt Koronázási miséje volt, a kórusok és a zenekar tolmácsolásában. Szólista­ként nagyszerűen működtek közre — Felker Gabriella szoprán, Kovács Zsuzsa alt, Kállai Gábor tenor, Bátor Tamás basszus és Szabó Krisztina hegedű. Orgonán Mezey Gyula játszott. A monumentális egyházi mb hatásosan szólt közel négy­száz énekes és zenész elő­adásában. A grandiózus al­kotás előadásában kiemelke­dő szerepet töltött be Vass Lajos, aki világos és szug- gesztív dirigálással mindig kézben tartotta a produk­ciót. Ennek köszönhető, hogy az előadók úrrá tudtak len­ni a zavaró tényezőkön (ke­vés próba, nagy távolság az énekkar, a zenekar, a szó­listák, a karmester és az or­gonista között). A kétnapos rendezvény — melynek si­keréhez a házigazdák ki­emelkedő szervező munkája is hozzájárult — méltó volt Liszt, Bach, Händel nevéhez, a közreműködők nagyszerű felkészültségéhez, a zenesze­rető hallgatóság várakozásá­hoz. Czeglédi Zoltán LAPSZEMLE Hírünk az országban Népművészeti szoba Karcagon A' messze földön ismert, fantáziagazdag kunsági népművészet szép hagyo­mányainak megőrzésére, ápo­lására eredeti kun szoba és bemutatóterem létesítését tervezi a karcagi Népművé­szet és Háziipari Szövetke­zet. Erre a célra hagyomá­nyos kunsági lakóházat újí­tanak fel. A szobában mu­tatják majd be a jelenleg alkalmazott kun és szűrhím­zés forrásanyagát, a korabe­li párnavégeket, cifraszűrö­ket, továbbá a szövetkezet kitüntetett művészi munkáit, és jelenlegi termékskáláját. Kalocsa után Karcagon dí­vik legjobban a nagy ügyes­séget és türelmet igénylő vertcsipke-készítés, ezért kü­lön helyet szánnak a csipke­verés, a népi hímzéskultúra legszebb értékeinek. A kun szoba megismerteti látoga­tóit a hímzés technikájával, a vertcsipke készítésének tu­dományával és a késztermé­kek széles skálájával. Kfnai és magyar tévések együttműködése Három évig tartó tárgya­lások után tegnap Peking- ben a Magyar Televízió kép­viselői előzetes egyezményt írtak alá kínai partnerekkel Puccini Turandot című ope­rájának megfilmesítésére. A rendező Szinetár Miklós lesz. A zenei felvételeket májusban és júniusban Ma­gyarországon fogják elké­szíteni, a képfelvételeket pe­dig szeptember—októberben Kínában. A stáb eredeti helyszíneken, így a pekingi tiltott városban fog dolgoz­ni. Itt négy éve egy másik nemzetközi produkciót is forgattak már; a Magyaror­szágon is vetített Marco Po- ló-sorozatot. Az elmúlt hetekben fő­ként a heti- és szaklapokban találkozhattunk gyakorta Szolnok megye mezőgazda- sági, ipari és kulturális éle­téből vett írásokkal, elemző cikkekkel. Közismert, hogy Tisza - kürtön országos hírű arbo­rétum van. Azt azonban, hogy Karcagon is eltölthe- tünk néhány órát a ritka fák és növények birodalmá­ban, kevesen tudják. Ezek fölött vállalt védnökséget a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutatóin­tézete, melyről a Kertészet és Szőlészet 45. számának egy cikke tudósított.- Gépalkatrészeket nyernek bontásból a Mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Ter­melőszövetkezetben — ad­ta hírül a Magyar Mezőgaz­daság 46. számában Gonda Sándor. Érdekeltség a vevő és az eladó között című cik­ke. Ebben a számban olvas­hatjuk azt az írást is, amely Kengyelen és a Szolnoki Cu­korgyárban készült. Témá­ja: a kiugró minőség, vala­mint az indokolatlan árkü­lönbség. Ha valaki el szeret­né olvasni, A cukorrépa be­takarítása közben — cím alatt találja meg. A Magyar Kereskedelmi Kamara belkereskedelmi munkabizottságának tanács­kozásán vett részt legutóbb a Világgazdaság 85. számá­nak tudósítója. Az ülésről készült cikkben az észak-al­földi területi bizottság pro­pagandára vonatkozó javas­latait olvashatjuk. A mezőgazdasági gyomnö­vények és egyéb növény-, it/al aj betegségek sok gondot okoznak a szakembereknek. A kutatóintézetekben, a gya­korlatban egyre több „gyógyszert” alkalmaznak, fedeznek fel. A Növényvéde­lem idei 10. számában két megyei jellegű írás is talál­ható. Az egyik a gyomirtás jelentőségét, a kórokozók és az állati kártevők elleni vé­dekezés technológiáját, mód­jait taglalja, címe Szolnok megye búzatermesztésének növényegészségügyi elemzé­se. A másik írás témája a nehezen' irtható gyomnövé­nyek elterjedése Szolnok megyében, amely új techno­lógiák bevezetését javasol­ja az érintett gazdaságok­nak. Egyre inkább elterjedt kedvtelés és munkaforma a méhészkedés. A nyárvégi méhlegelőkről, a megporzás- ról ír Nagy András kisúj­szállási méhész a Méhészet 10. számában. Ugyancsak itt, egy adáb&zalóki kollégája a nagy Boczonádi-féle gépe­sítés lehetőségéről írja le tapasztalatait. Egy kísérletről kommen­tár nélkül. A Magyar Nem­zet november 2-i számában csépai, jánoshidai, jászberé­nyi példák illusztrálásával a családsegítő központok mun­kájáról olvashatunk. Együttműködési megálla­podást kötött a Budapesti és a Tiszamenti Vegyiművek. Céljuk — többek között — a vegyi hulladékok közös |hasz nősít ása. A környezet­védelem volt a „főszereplő” azon a szolnoki fórumon is, ahol a vasút okozta szeny- nyeződés mérsékléséről, megszüntetéséről tárgyaltak. Ez is a Magyar Nemz« ha­sábjain jelent meg novem­ber 14-én. Teljes önállóság címmel a Figyelő 45. szám« közli Szegedi András írásét, amely a tejipari vállalatok új jö­vedelemszabályozását elem­zi. Zöld Marci szűkebb hadi­ja — Fegyverneken — cím­mel egy kis közösségi klub munkájáról ír az Üj Tükör 44. száma. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Olvasószolgálata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom