Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Orvosi rendelő épttl Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. A szolnoki AÉV két hónapja kezdte el a munkát. A kétszintes épület 1400 négyzetméter alapterületű lesz és 37 millió forintba kerül. Várhatóan jő vő szeptemberben adják át fotó; T.Z. Értékelés és tervezés Jászberényben Csökkenő anyagi források mellett is dinamikus fejlődés Legfontosabb: a minőség Vigyázat, hamisítják! Ma már csak az idősebbek emlékezhetnek a reklámszövegre, amellyel a régi híres cégek portékáikat védték. Arra figyelmeztettek, hogy az általuk gyártott termék hasonmását is lehet kapni, csakhogy silány anyagból, rosszabb kivitelben. Aki pedig a jó minőségűt akarja, az vizsgálja meg tüzetesen, helyén van-e a védjegy. Mert az jelzi a garantáltan jó minőséget. Igen. valaha létkérdés volt a minőség, őrzésére és javítására a kíméletlen konkurenciaharc is rákénysze- rített. A magyar ipar sok vonatkozásban állta is a versenyt: izzóink, elektromos turbináink, hajóink, a sokfajta élelmiszer korának kiválóságai közé tartoztak Európában, a világban. És ma mi a helyzet a minőséggel? Igaza van-e közvélekedésnek, amely a hazai terméket alsóbbrendűnek ítéli, szalad a külföldi után? Igaz-e, hogy amit mi csinálunk, az rossz? A holnap Budapesten megrendezésre kerülő újabb minőségügyi konferencia, amelyet ia| MTESZ hívott össze, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatallal, elsősorban arra a kérdésre keresi a választ: mit tehet a gazdaságirányítás a javuló minőségért? Mert a feladat nagy erőfeszítéseket igényel továbbra is. Kitűnt, évente legalább 5 milliárd forint kár keletkezik a termékek silány kivitelezéséből. Mindez külföldön is megingathatja hírnevünket és piaci pozícióinkat, és mindennapos bosszúságokat okoz a hazai vásárlóknak. Iyen például a kétezerötszáz forintos női csizma, amelynek zippzárja egy hét után tönkremegy: a 22 ezer forintos színes televízió. amelyet nem sokkal a garanciaidő után már javítani kell. A minőség, tehát közérzetet is formál nálunk, bizalmatlanságot kelt tudatunkban: netán minden magyar áru gyenge minőségű? A magyar műszaki értelmiséget is zavarják ezek a fenntartások. Elmondják, valaha hazafias tett volt a hazai termék vásárlása. S ma is, egyes nyugati országokban a határokon belül gyártott sokkal drágább az importnál. Abban viszont geyet értenek, hogy az itthoni áruk kultuszáért a ter- melőnek meg kell vívnia, a bizalmat el kell hódítania. S ezt csak minőséggel lehet. Ebből a felismerésből ered a MTESZ eddigi konferenciáinak következtetése: iparunkban meg kell teremteni a gyártás közbeni hatékony minőségszabályozást. El kell érni, hogy a minőségellenőrzés — amely eddig inkább a selejt kiszűrésére volt jó — minőségbiztosítássá fejlődjék. A szigorú minőségszabályozásnak igen fejlett módszerei vannak az ipari államokban. Egész tervezési rendszerek, technológiai sorok garantálják a termékek magas paramétereit. Ezek az üzemek ma már abban is versenyeznek, ki költ többet a korszerű minőségellenőrző berendezésekre, ki használ fel jobb, tartósabb anyagokat, alkatrészeket. Teljes üzemeket forgatnak fel a jobb minőség biztosítása érdekében: a megváltozott gyártási programok, sorrendek kíméletlen bevezetésével, a munkafegyelem fokozásával segítenek a bajokon. Nálunk sem ismeretlen egészen a minőségszabályozás: a Rába Vagon- és Gépgyár, az Egyesült Izzó ilyen rendszereknek köszönhetően tud jót produkálni, eladhatót a legigényesebb külföldi piacon is. A mostani tanácskozás azt helyezi nagyító alá, hogyan lehetne szélesebb körben elterjeszteni ezeket a megoldásokat. A konferencia előadói abból indulnak ki, hogy a minőség követelményét már a gazdaságirányítás szintjéről kell meghatározni. Ebből a szempontból érdekes lesz annak vizsgálata, hogy vajon az idén bevezetett új gazdasági szabályozók, a vállalati irányítási szervezet fejlesztése hogyan hatott és hat ma a termékminőségre. Világos ugyanis, hogy a gyár csak akkor szedi össze erejét, ha ez kifizetődik számár,a ha a jobb termék több nyereséget hoz, mint a rosszabb.Nem rejtik véka alá az előadók azt a feltételezésüket, hogy nálunk ma még kevés az anyagi, a piaci ösztönzés a jóra, mint ahogy az is igaz, hogy sajnos a kiváló termékeiket gyártó üzemek nagyobb bevételeiből támogatják az eladhatatlan árukat kibocsátó, s ezért veszteséges vállalatokat. Nemrégiben országos felmérés készült, amely bizonyította, nálunk a mennyiségi hiányoknál sokkal szembetűnőbb az alacsony minőség. A minőséget tekintve gyártmányaink lemaradása árucsoportonként 3— 8 év. Egyes fogyasztási cikkeket gyártó cégek külföldön már 6—8 évet garantálnak termékeik két javítása között. Gyakorlatilag ezek a termékek gyorsabban elavulnak mint meghibásodnak. Igaz, ilyen tökéletes termékeket csak aránylag nagy szériában kifizetődő gyártani, ahol a darabszám bőven megtéríti a minőségszabályozásra költött nem kis összegeket. Félő tehát, hogy a magyar ipar kicsiny hazai, vagy bonyolulttá váló külföldi piacai igen nagy szériákat nem tesznek lehetővé. A szakemberek ezért felvetik, hogy a KGST keretében megvalósuló szakosodás, integráció hathatós eszköze lehetne a jobb minőség elérésének: érdemes lenne minőségi oldalról is átgondolni, milyen tartalékokkal rendelkezünk a szocüafista partnerekkel való gazdasági együttműködésben. tpftőmaBkáMfc célja az életkörülmények formálása. Tudjuk, az életminőséget kell javítanunk. Ez pedig elválaszthatatlan a bennünket körülvevő javak, a minket szolgáló eszközök, munka tárgyaink minőségétől. Túl vagyunk egy fontos mezsgyén: ami életünkhöz alapvetően hozzátartozik, abban nem szenvedünk komoly mennyiségi hiányt. Most a minőségre kell össa- pontosítani. 'Lehet, a Hűlünk gzadagabb országokban ez könnyebben megy? A holnap kezdődő VI. minőségügyi konferencia minden bizonnyal azt a jelszót hirdeti meg: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a drága anyagot, s energiát, valamint a pótolhatatlan emberi alkotóerőt rossz minőségű termékekbe öntsük. Ilyen okkal ítélhetjük a konferenciát fontos eseménynek, a témát pedig méltónak az állandó követésre, napirenden tartásra. K. F. A jászberényi Városi Tanácsnál már hónapok óta dolgoznak az elmúlt tervidőszak értékelésén és a következő előkészítésén, öt évvel ezelőtt egy keretterv készült a VI. ötéves tervidőszak gazdálkodására, amely számolt a kedvező vagy a kedvezőtlen hatásokkal. A pénzügyi források ugyan csökkentek, talán minden eddiginél dinamikusabban fejlődött a város. A pontos eredményekről Búzás Sándor, a Jászberényi Városi Tanács elnöke még nem adhatott tájékoztatást, mert a VI. ötéves terv feladatainak végrehajtását a városi tanács a jövő év második ülésén értékeli. Annyit azonban megtudtunk, hogy néhány kivételtől eltekintve az eredeti célokat elérték. Azokon túl pedig megvalósultak olyanok, amire évek, évtizedek óta nem volt lehetőség. Közülük a legfontosabb a Jászberény fejlődését hosz- szú időre meghatározó gázprogram. A Hűtőgépgyár jelentős terhet vállalt ebből, és még óvodával, bölcsődével, sportlétesítményekkel, szállodával is gyarapította a várost. Az Egyesült Jászsági Áfész a kereskedelem és vendéglátás területén lépett — jóval a terven felül — előbbre. Más gazdasági egységek is hozzájárultak az ellátás, a szolgáltatások javításához, a lakosság pedig 186 millió forint) a számítottnak ez csaknem a kétszerese) értékű társadalmi munkával segítette a feladatok megoldását. Iskola- építésben, parkok, játszóterek kialakításában, közterületek rendezésében mérhető a kezük munkája, a közmű- hálózat bővítését pedig a munkán túl pénzzel is segítették. A VII. ötéves terv tanácsi feladatairól viszont a testület már az 1985. szeptember 27-i ülésén határozott. — A tervkoncepció kidolgozásánál figyelembe vettük a városi pártértekezlet által meghatározott feladatokat, a jelölőgyűléseken és tanácstagi beszámolókon elhangzott lakossági véleményeket, kéréseket — mondja Búzás Sándor. — A konkrét feladatoknak alapjául szolgáló koncepcióról kikértük a népfront és a szakmaközi bizottság véleményét is. A következő öt évben 1 milliárd 797 millió forinttal gazdálkodhatunk. Ennek 81 százalékát azonban a tanácsi intézmények fenntartására. működtetésére kell fordítanunk. Fejlesztésre 344 milliót fordíthatnak, (vagyis ugyanannyit, mint az ötödik és hatodik ötéves terv idején), amiből továbbra is kiemelt feladatként kezelik a lakás- felújítás javítását. A felépítendő 900 lakásból azonban csak 78 lesz tanácsi ér- tékesítésű. Az OTP — és a magánlakások építését telekkialakítással, területelőkészítéssel segítik, gon-' dóinak a fiatal házasok, többgyermekes családok támogatására is. A vízellátásban különösen a vízbázis növelésével idén jelentős előrelépés történt. A lakásépítések azonban megkövetelik újabb kutak fúrását, a tározótér bővítését. Környezetvédelmi szempontok indokolják a szennyvízcsatorna-hálózat építését és a Zagyva-meder régóta halogatott rendezését. Az elmúlt öt évben iskolaépítéssel, bővítésekkel elérték az egyműszakos tanítást. jelentősen javultak az oktatás feltételei. Ezért 1990-ig csak két tornaterem épül, és négy tantermet kap az Erősáramú Szakközépiskola. Az egészségügyi ellátásban is mérsékelt fejlesztésre nyílik csak lehetőség, pedig a regionális szerepet betöltő kórház ennél jóval többet igényelne. A konyha rekontsrukciójára és a műszerellátás javítására futja, de elmarad a korábban elfogadott hosszú távú szakmai fejlesztés. A következő öt évben nem várható látványos fejlesztés a kereskedelemben sem. Rekontsrukciókat, a piac és a vásártartás feltételeinek javítását tervezik, az áfész beruházásában pedig megépül a Hatvani úton egy kis AIBC. Lakossági és vállalati erők bevonásával folytatódik a gázprogram megvalósítása és a közművek építése. Hasonlóképoen társadalmi összefogással szándékoznak enyhíteni a közműve- sítettség lemaradását. A vízvezeték-ellátás 60, a burkolt utak kiépítettsége csak 34 százalékos, még mindig hiányzik járda és sokan panaszkodnak a közvilágításra. Űj szeméttelep kialakítása is szerepel a tervek között, és gondolnak — bár valamennyi egvházi kezelésben van — a temetők gondozásának támogatására is. — A tervkoncepcióban a meglehetősen kevés fejlesztési pénz elköltésére két változatot dolgoztunk ki. A testület az infrastrukturális fejlesztésre, a környezetvédelmi feladatokra nagyobb hangsúlyt fektető változatot fogadta el. A pénz felhasználásában megnőtt az önállóságunk, mert rugalmasan átcsoportosíthatjuk a kiadásokat, ezzel együtt természetesen a felelősség is nagyobb. Számoltunk azzal, hogy a VII. ötéves terv koncepciójában meghatározott célokat a lakosság támogatja. Ügy véljük, hogy a város minden polgára valamilyen formában érdekelt azok megvalósításában. Ezért bízunk abban, hogy a lakók a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásával is — ami 24 millió forintot jelent a fejlesztési pénzek között — hozzájárulnak a feladatok teljesítéséhez. Ellenkező esetben fontos, közérdekű célok megvalósításáról kell lemondanunk. L P. Tovább dolgozhat az M 44-es mozdony Sikerrel fejeződött be az a konstrukció-módosítási kísérlet, amelynek elvégzésével a Szolnoki Járműjavító Üzem műszaki kollektíváját bízta meg a MÁV Vezérigazgatósága. A vasút eddig legmegbízhatóbb mozdonya, az M 44- es üzemképességének további biztosítását kellett megoldani. A Ganz-Mávag — megszüntetve az említett mozdony gyártását, — olyan, nagy értékű és munkaigényes alkatrészek gyártását sem vállalta már, melyeket a MÁV üzemeiben nem tudnak elkészíteni. E fődarabok hiánya a mozdony javítását teljesen megbénította volna, növelve — a géppark csökkenése miatt, — a vasút szállítási gondjait. A mozdony működési idejének meghosszabbítását új motortípus beépítésével lehetett megoldani, melynek alkatrészigényét a Ganz- Mávag a későbbiekben ki tudja elégíteni. A konstrukció-módosítást kísérletképpen három mozdonyon végezték el. Az új motortípus beépítésével a kapcsolódó segédberendezéseket. valamint a vezérlést is át kellett tervezni a beépítési és szerelési lehetőségek figyelembe vételével. Keverőüzem Jászdózsén Boltokat nyit a Tarnamenti Tsz —Soya receptúra alapján óránként 5, évenként 8 ezer tonna, száznál is több fajta táptakarmány és koncentrá- tum előállítására alkalmas. A nagy teljesítmény következtében a tsz a saját jó- szágállománvának takarmányellátásán túl más szövetkezetek igényeinek kielégítésére is képes. Ezért januártól több takarmányholtot is nyit a környéken. Szeptemberben új részleget alapított Tószegen a szolnoki Bőrtex. A több mint húsz nőt foglalkoztató műhelyben 3 hónapos tanulóidő után kezdődik meg a norma szerinti termelés TKL A Jászdózsai Tarmenti Tsz az Agárdi Agrokomplex Termelési Rendszer tagjaként. nagy teljesítményű keverőüzemet épített, mely november elején kezdte meg a termelést. A mintegy 6 millió forintos beruházás építése a tatabányai Delta Inari Szövetkezet kivitelezésében tavaly augusztusban kezdődött. Az automatizált keverőüzem az amerikai Central
