Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

1985. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Orvosi rendelő épttl Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. A szolnoki AÉV két hó­napja kezdte el a munkát. A kétszintes épület 1400 négyzetméter alapterületű lesz és 37 millió forintba kerül. Várhatóan jő vő szeptemberben adják át fotó; T.Z. Értékelés és tervezés Jászberényben Csökkenő anyagi források mellett is dinamikus fejlődés Legfontosabb: a minőség Vigyázat, hamisítják! Ma már csak az idősebbek emlékezhetnek a reklámszö­vegre, amellyel a régi hí­res cégek portékáikat véd­ték. Arra figyelmeztettek, hogy az általuk gyártott termék hasonmását is lehet kapni, csakhogy silány anyagból, rosszabb kivitel­ben. Aki pedig a jó minő­ségűt akarja, az vizsgálja meg tüzetesen, helyén van-e a védjegy. Mert az jelzi a garantáltan jó minőséget. Igen. valaha létkérdés volt a minőség, őrzésére és javítására a kíméletlen kon­kurenciaharc is rákénysze- rített. A magyar ipar sok vonatkozásban állta is a versenyt: izzóink, elektro­mos turbináink, hajóink, a sokfajta élelmiszer korának kiválóságai közé tartoztak Európában, a világban. És ma mi a helyzet a minőség­gel? Igaza van-e közvéleke­désnek, amely a hazai ter­méket alsóbbrendűnek ítéli, szalad a külföldi után? Igaz-e, hogy amit mi csi­nálunk, az rossz? A holnap Budapesten megrendezésre kerülő újabb minőségügyi konferencia, amelyet ia| MTESZ hívott össze, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatallal, elsősorban arra a kérdésre keresi a választ: mit tehet a gazda­ságirányítás a javuló minő­ségért? Mert a feladat nagy erőfeszítéseket igényel to­vábbra is. Kitűnt, évente legalább 5 milliárd forint kár keletkezik a termékek silány kivitelezéséből. Mind­ez külföldön is megingat­hatja hírnevünket és piaci pozícióinkat, és mindennapos bosszúságokat okoz a hazai vásárlóknak. Iyen például a kétezerötszáz forintos női csizma, amelynek zippzárja egy hét után tönkremegy: a 22 ezer forintos színes tele­vízió. amelyet nem sokkal a garanciaidő után már ja­vítani kell. A minőség, te­hát közérzetet is formál ná­lunk, bizalmatlanságot kelt tudatunkban: netán minden magyar áru gyenge minősé­gű? A magyar műszaki értel­miséget is zavarják ezek a fenntartások. Elmondják, va­laha hazafias tett volt a hazai termék vásárlása. S ma is, egyes nyugati orszá­gokban a határokon belül gyártott sokkal drágább az importnál. Abban viszont geyet értenek, hogy az ittho­ni áruk kultuszáért a ter- melőnek meg kell vívnia, a bizalmat el kell hódítania. S ezt csak minőséggel le­het. Ebből a felismerésből ered a MTESZ eddigi kon­ferenciáinak következtetése: iparunkban meg kell terem­teni a gyártás közbeni haté­kony minőségszabályozást. El kell érni, hogy a minő­ségellenőrzés — amely eddig inkább a selejt kiszűrésére volt jó — minőségbiztosítás­sá fejlődjék. A szigorú minőségszabá­lyozásnak igen fejlett mód­szerei vannak az ipari ál­lamokban. Egész tervezési rendszerek, technológiai so­rok garantálják a termékek magas paramétereit. Ezek az üzemek ma már abban is versenyeznek, ki költ töb­bet a korszerű minőségel­lenőrző berendezésekre, ki használ fel jobb, tartósabb anyagokat, alkatrészeket. Teljes üzemeket forgatnak fel a jobb minőség biztosí­tása érdekében: a megvál­tozott gyártási programok, sorrendek kíméletlen beve­zetésével, a munkafegyelem fokozásával segítenek a ba­jokon. Nálunk sem ismeret­len egészen a minőségsza­bályozás: a Rába Vagon- és Gépgyár, az Egyesült Izzó ilyen rendszereknek köszön­hetően tud jót produkálni, eladhatót a legigényesebb külföldi piacon is. A mostani tanácskozás azt helyezi nagyító alá, ho­gyan lehetne szélesebb kör­ben elterjeszteni ezeket a megoldásokat. A konferen­cia előadói abból indulnak ki, hogy a minőség követel­ményét már a gazdaságirá­nyítás szintjéről kell meg­határozni. Ebből a szem­pontból érdekes lesz annak vizsgálata, hogy vajon az idén bevezetett új gazda­sági szabályozók, a vállalati irányítási szervezet fejlesz­tése hogyan hatott és hat ma a termékminőségre. Vi­lágos ugyanis, hogy a gyár csak akkor szedi össze ere­jét, ha ez kifizetődik szá­már,a ha a jobb termék több nyereséget hoz, mint a rosszabb.Nem rejtik véka alá az előadók azt a felté­telezésüket, hogy nálunk ma még kevés az anyagi, a piaci ösztönzés a jóra, mint ahogy az is igaz, hogy saj­nos a kiváló termékeiket gyártó üzemek nagyobb be­vételeiből támogatják az el­adhatatlan árukat kibocsátó, s ezért veszteséges vállala­tokat. Nemrégiben országos fel­mérés készült, amely bizo­nyította, nálunk a mennyi­ségi hiányoknál sokkal szembetűnőbb az alacsony minőség. A minőséget te­kintve gyártmányaink lema­radása árucsoportonként 3— 8 év. Egyes fogyasztási cik­keket gyártó cégek külföl­dön már 6—8 évet garan­tálnak termékeik két javí­tása között. Gyakorlatilag ezek a termékek gyorsab­ban elavulnak mint meghi­básodnak. Igaz, ilyen töké­letes termékeket csak aránylag nagy szériában kifizetődő gyártani, ahol a darabszám bőven megtéríti a minőségszabályozásra köl­tött nem kis összegeket. Fé­lő tehát, hogy a magyar ipar kicsiny hazai, vagy bonyo­lulttá váló külföldi piacai igen nagy szériákat nem tesznek lehetővé. A szakem­berek ezért felvetik, hogy a KGST keretében megvaló­suló szakosodás, integráció hathatós eszköze lehetne a jobb minőség elérésének: érdemes lenne minőségi ol­dalról is átgondolni, milyen tartalékokkal rendelkezünk a szocüafista partnerekkel való gazdasági együttműkö­désben. tpftőmaBkáMfc célja az életkörülmények formá­lása. Tudjuk, az életminősé­get kell javítanunk. Ez pe­dig elválaszthatatlan a ben­nünket körülvevő javak, a minket szolgáló eszközök, munka tárgyaink minőségé­től. Túl vagyunk egy fon­tos mezsgyén: ami életünk­höz alapvetően hozzátarto­zik, abban nem szenvedünk komoly mennyiségi hiányt. Most a minőségre kell össa- pontosítani. 'Lehet, a Hű­lünk gzadagabb országokban ez könnyebben megy? A holnap kezdődő VI. minőség­ügyi konferencia minden bizonnyal azt a jelszót hir­deti meg: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a drága anyagot, s energiát, valamint a pótolhatatlan emberi alkotóerőt rossz mi­nőségű termékekbe öntsük. Ilyen okkal ítélhetjük a konferenciát fontos ese­ménynek, a témát pedig méltónak az állandó köve­tésre, napirenden tartásra. K. F. A jászberényi Városi Tanácsnál már hónapok óta dol­goznak az elmúlt tervidőszak értékelésén és a következő előkészítésén, öt évvel ezelőtt egy keretterv készült a VI. ötéves tervidőszak gazdálkodására, amely számolt a kedvező vagy a kedvezőtlen hatásokkal. A pénzügyi for­rások ugyan csökkentek, talán minden eddiginél dinami­kusabban fejlődött a város. A pontos eredményekről Búzás Sándor, a Jászberényi Városi Tanács elnöke még nem adhatott tájékoztatást, mert a VI. ötéves terv feladatainak végrehajtását a vá­rosi tanács a jövő év második ülésén értékeli. Annyit azonban megtudtunk, hogy néhány kivételtől eltekintve az eredeti célokat elérték. Azokon túl pedig megvalósul­tak olyanok, amire évek, évtizedek óta nem volt lehető­ség. Közülük a legfontosabb a Jászberény fejlődését hosz- szú időre meghatározó gáz­program. A Hűtőgépgyár je­lentős terhet vállalt ebből, és még óvodával, bölcsődé­vel, sportlétesítményekkel, szállodával is gyarapította a várost. Az Egyesült Jászsá­gi Áfész a kereskedelem és vendéglátás területén lépett — jóval a terven felül — előbbre. Más gazdasági egy­ségek is hozzájárultak az ellátás, a szolgáltatások ja­vításához, a lakosság pe­dig 186 millió forint) a szá­mítottnak ez csaknem a kétszerese) értékű társadal­mi munkával segítette a fel­adatok megoldását. Iskola- építésben, parkok, játszóte­rek kialakításában, közterü­letek rendezésében mérhető a kezük munkája, a közmű- hálózat bővítését pedig a munkán túl pénzzel is se­gítették. A VII. ötéves terv tanácsi feladatairól viszont a testü­let már az 1985. szeptember 27-i ülésén határozott. — A tervkoncepció kidol­gozásánál figyelembe vettük a városi pártértekezlet által meghatározott feladatokat, a jelölőgyűléseken és tanács­tagi beszámolókon elhang­zott lakossági véleményeket, kéréseket — mondja Bú­zás Sándor. — A konkrét feladatoknak alapjául szol­gáló koncepcióról kikértük a népfront és a szakmaközi bizottság véleményét is. A következő öt évben 1 milli­árd 797 millió forinttal gaz­dálkodhatunk. Ennek 81 százalékát azonban a taná­csi intézmények fenntartá­sára. működtetésére kell for­dítanunk. Fejlesztésre 344 milliót fordíthatnak, (vagyis ugyan­annyit, mint az ötödik és hatodik ötéves terv idején), amiből továbbra is kiemelt feladatként kezelik a lakás- felújítás javítását. A felé­pítendő 900 lakásból azon­ban csak 78 lesz tanácsi ér- tékesítésű. Az OTP — és a magánlakások építését te­lekkialakítással, terület­előkészítéssel segítik, gon-' dóinak a fiatal házasok, többgyermekes családok tá­mogatására is. A vízellátásban különösen a vízbázis növelésével idén jelentős előrelépés történt. A lakásépítések azonban megkövetelik újabb kutak fúrását, a tározótér bővíté­sét. Környezetvédelmi szem­pontok indokolják a szenny­vízcsatorna-hálózat építését és a Zagyva-meder régóta halogatott rendezését. Az elmúlt öt évben isko­laépítéssel, bővítésekkel el­érték az egyműszakos taní­tást. jelentősen javultak az oktatás feltételei. Ezért 1990-ig csak két tornaterem épül, és négy tantermet kap az Erősáramú Szakközépis­kola. Az egészségügyi ellá­tásban is mérsékelt fejlesz­tésre nyílik csak lehetőség, pedig a regionális szerepet betöltő kórház ennél jóval többet igényelne. A konyha rekontsrukciójára és a mű­szerellátás javítására fut­ja, de elmarad a korábban elfogadott hosszú távú szak­mai fejlesztés. A következő öt évben nem várható látványos fejlesz­tés a kereskedelemben sem. Rekontsrukciókat, a piac és a vásártartás feltételeinek javítását tervezik, az áfész beruházásában pedig meg­épül a Hatvani úton egy kis AIBC. Lakossági és vállalati erők bevonásával folytató­dik a gázprogram megvaló­sítása és a közművek építé­se. Hasonlóképoen társadal­mi összefogással szándékoz­nak enyhíteni a közműve- sítettség lemaradását. A víz­vezeték-ellátás 60, a burkolt utak kiépítettsége csak 34 százalékos, még mindig hi­ányzik járda és sokan pa­naszkodnak a közvilágítás­ra. Űj szeméttelep kialakí­tása is szerepel a tervek kö­zött, és gondolnak — bár va­lamennyi egvházi kezelés­ben van — a temetők gon­dozásának támogatására is. — A tervkoncepcióban a meglehetősen kevés fejlesz­tési pénz elköltésére két vál­tozatot dolgoztunk ki. A tes­tület az infrastrukturális fejlesztésre, a környezetvé­delmi feladatokra nagyobb hangsúlyt fektető változatot fogadta el. A pénz felhasz­nálásában megnőtt az önál­lóságunk, mert rugalmasan átcsoportosíthatjuk a kiadá­sokat, ezzel együtt természe­tesen a felelősség is na­gyobb. Számoltunk azzal, hogy a VII. ötéves terv kon­cepciójában meghatározott célokat a lakosság támogat­ja. Ügy véljük, hogy a vá­ros minden polgára vala­milyen formában érdekelt azok megvalósításában. Ezért bízunk abban, hogy a lakók a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásá­val is — ami 24 millió fo­rintot jelent a fejlesztési pénzek között — hozzájárul­nak a feladatok teljesítésé­hez. Ellenkező esetben fon­tos, közérdekű célok megva­lósításáról kell lemonda­nunk. L P. Tovább dolgozhat az M 44-es mozdony Sikerrel fejeződött be az a konstrukció-módosítási kísérlet, amelynek elvégzé­sével a Szolnoki Járműjaví­tó Üzem műszaki kollektí­váját bízta meg a MÁV Ve­zérigazgatósága. A vasút eddig legmegbíz­hatóbb mozdonya, az M 44- es üzemképességének továb­bi biztosítását kellett megol­dani. A Ganz-Mávag — megszüntetve az említett mozdony gyártását, — olyan, nagy értékű és munkaigé­nyes alkatrészek gyártását sem vállalta már, melyeket a MÁV üzemeiben nem tud­nak elkészíteni. E fődara­bok hiánya a mozdony ja­vítását teljesen megbénítot­ta volna, növelve — a gép­park csökkenése miatt, — a vasút szállítási gondjait. A mozdony működési ide­jének meghosszabbítását új motortípus beépítésével le­hetett megoldani, melynek alkatrészigényét a Ganz- Mávag a későbbiekben ki tudja elégíteni. A konstruk­ció-módosítást kísérletkép­pen három mozdonyon vé­gezték el. Az új motortípus beépítésével a kapcsolódó segédberendezéseket. vala­mint a vezérlést is át kellett tervezni a beépítési és sze­relési lehetőségek figyelem­be vételével. Keverőüzem Jászdózsén Boltokat nyit a Tarnamenti Tsz —Soya receptúra alapján óránként 5, évenként 8 ezer tonna, száznál is több fajta táptakarmány és koncentrá- tum előállítására alkalmas. A nagy teljesítmény követ­keztében a tsz a saját jó- szágállománvának takar­mányellátásán túl más szö­vetkezetek igényeinek kielé­gítésére is képes. Ezért ja­nuártól több takarmányhol­tot is nyit a környéken. Szeptemberben új részleget alapított Tószegen a szolnoki Bőrtex. A több mint húsz nőt foglalkoztató műhelyben 3 hónapos tanulóidő után kezdődik meg a norma szerin­ti termelés TKL A Jászdózsai Tarmenti Tsz az Agárdi Agrokomplex Termelési Rendszer tagja­ként. nagy teljesítményű ke­verőüzemet épített, mely no­vember elején kezdte meg a termelést. A mintegy 6 mil­lió forintos beruházás épí­tése a tatabányai Delta Inari Szövetkezet kivitelezésében tavaly augusztusban kezdő­dött. Az automatizált keve­rőüzem az amerikai Central

Next

/
Oldalképek
Tartalom