Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

1985. NOVEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Társadalmi munkában tárolótér épül a szjóródo és egyéb anyagok részére a Szolnoki Közterületfenntartó Intézmény kertészeti telepén. A környék rendezéséhez, a talaj­munkákhoz több nagyvállalat nyújtott gépi segítséget. A kivitelezést az intézmény Pro Űrbe Szocialista Brigádja bonyolítja. A képen a betonelemeket daruval emelik helyűkre Ha a volán mögé ül az ember Szeszes italt egy kortyot sem! Ünnep előtti játéknézőben Legók, Barbie-babák, robotok Az előrelátó szülők, nagy­mamák, nagypapák és roko­nok már ezekben a napok­ban nézelődnek, vásárolják a gyerekek karácsonyi aján­dékát. Mit kínálnak a játék­boltok, — osztályok azok­nak, akik nem az utolsó percben akarják kiválaszta­ni a fenyőfa alá a meglepe­tést? Ezzel a kérdéssel in­dultam játéknézőbe a szol­noki üzletekbe. Az IKV sport és játékbolt­jában pillanatnyilag 9 mil­lió forint értékű árukészlet várja a vásárlókat. Akadnak köztük újdonságok is, mint például a várépítő, a repülő­gép-építő Lego. Kevés vi­szont az olyan Lego játék, amelyik a kislányok számá­ra készült. Bő választék van viszont fésülködőkészletek- ből. A Barbie-babákat ke­resők új típusúak közül is választhatnak. A szokásostól eltérően fiúbabát is kapni, Michael Jackson miniatűr mása is a boltokba került. Ki-ki pénztárcája teherbírá­sa szerint vehet öltöztethe­tő babát 200—610 forintért. Újdonságnak számít, hogy a csilingelő bébijátékok nem­csak zenélnek, hanem mo­zognak is. A játékrobotok közül új és régebben tervezett dara­bok is választhatók, a pisz- tolyos változat például telje­sen új. A boltba az ünnepe­kig folyamatosan érkezik áru, de nem túlzás azt állítani* hogy már most ünnepi kész­lettel várják a vásárlókat. Nemcsak itt, hanem az áru­házak játékosztályain is na­gyobb a kínálat, bővebb a Vá­laszték a tavalyinál. A Cent­rum és a Skála Áruház „spe­cialitásokkal” is felkészült az ünnepekre. A Centrumban mintegy 5 millió forint érté­kű a játékkészlet. Olcsók, kedvesek a szovjet áruházi cseréből származó plüssálla­tok, egységesen 48 forintos áron. ötszáz forintért kapha­tók a nagyméretű éneklő bol­gár babák. Szintén Bulgáriá­ból hozták a műanyag teher­autókat, kamionokat. A Centrum Központtól tőkés importból származó Legókat és a gyerekek körében. köz­kedvelt puha testű babákat kapott az áruház. Csak a Centrumban található a ke­resett Pille orgona. Több kü­lönlegességgel is szolgál meglepetésül, mint például az elemmel működő, mozgó, síró, cumizó baba. A Skála Áruházban a Ská- la-Coop által szállított áruk jelentik a különlegességet. Ilyennek számít a Rodolfó- féle bűvészjáték, amely há­rom változatban kapható 235—440—750 forintért. Az idén több van a tavaly for­galomba hozott, népszerű Police közlekedési játékból. Újdonság a nagyobb elemek­ből álló Lego, amelynek da­rabjait a kisebb gyermekek is ügyesen forgathatják. A Lego játékok egy sorozata már elfogyott, az ünnepekig még újabb szállítmányt vár­nak. Minden üzletben a tavalyi­nál nagyobb a választék a társasjátékokból, kevés vi­szont a diavetítő (ki tudja, miért, hiszen a diafilm meg egyre több), szerény a kíná­lat felhúzható játékokból. Az ünnepekig még várnak az üzletekbe újabb szállít­mányokat, de ez inkább mennyiséget, „utánpótlást" jelent. Nagy meglepetésekre, újdonságokra már nem lehet számítani közvetlenül az ünnepek előtt, csak a tőkés importból származó áruk (például Legók) érkeznek a boltokba. Érdemes tehát ezekben a napokban, hetek­ben vásárolni, hiszen már most mindenki megtalálhat­ja a gyermekek ízlésének és korának megfelelő játékot, az ünnepek előtti napokban pedig nem a választék, ha­nem a tumultus lesz nagyobb. Magyar vállalatok a tokiói vásáron Az IBUSZ, a Hungarhotels, a Danubius és a Malév Air Tours képviseli a magyar idegenforgalmat a november 25—28. között megrendezen­dő tokiói nemzetközi utazá­si kongresszuson és turiszti­kai vásáron. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal véd­nöksége alatt kiállító ma­gyar vállalatok hazánk ide­genforgalmi programjai mellett a jövő évi buda­pesti tavaszi fesztivál és a Liszt-év eseményeit is nép­szerűsítik. I Körösök vfzrafza 1823-ból Megjelent Gyulán Huszár Mátyásnak, a Körösök és a Berettyó szabályozását meg­alapozó vízügyi értekezése. Ez ma már tudománytörté­neti jelentőségű mű, 1823-ban németül és latinul íródott, és bár kéziratban maradt, közismert volt a szakembe­rek körében. A tudományos munkákban gyakran idézett értekezés könyvalakban most került először a vízügyi szakemberek, a helytörténeti kutatók asztalára. A rend­kívül értékes munka rész­letes leírását adja a vízsza­bályozás előtti Körösköznek, a folyóknak és árterületük­nek, s megadja a szabá­lyozás lehetséges módját is. A Marostól a Hortobágyig terjedő térség vízrajzi leírá­sát tartalmazó, s rendkívül szép kiállítású kötet Huszár Mátyás eredeti térképeiből is ízelítőt ad. — A közelmúltban egy al­gériai állampolgár az álta­la vezetett BMV-vel 150— 160 kilométeres sebességgel száguldott este a Jászságban, mégpedig olyan állapotban, hogy előtte alaposan a po­hár fenekére nézett. Noha a féknyom 40 méter volt, a jármű 100 kilométeres üt­közési sebességgel rohant az út szélén álló teherautó pót­kocsijának. s ennek követ­keztében öten haltak meg. lékes alkoholos befolyásolt­ságot okoz. Szaporább lesz a pulzus, csökken az ítélőké­pesség, megnyúlik a reakció. Ennyi alkohol lebontásához hat óra szükséges. — Ha valaki előző ette, éjfél előtt, körül becsipett, reggelig még kialudja a b ágyadtságát? — Tudom, ez így él a köz­tudatban, pedig ez súlyos té­vedés. Ha a szervezet egész­séges, és a máj jól dolgozik, óránként 7—10 gramm alko­holt képes lebontani. Igen- ám, de a másnaposságot, az italozás utáni fáradtságot a gyógyszerek, a fájdalomcsil­lapítók nem szüntetik meg, sőtt tovább fokozzák a ve­szélyt. — Mit javasol, mi a teen­dő? — Ha valaki gépjárművet vezet, pihenje ki magát, és 8 órával indulása előtt egyál­talán ne igyon szeszes italt. Még pedig egyetlen kortyot sem. mert ez beláthatatla- nul súlyos következmények­kel járhat.' Sajnos, így igaz. Én is is­merek egy fiatalembert, aki miután jól felöntött a garat­ra, afféle virtusságból bele­ült az autóba, amellyel esze­veszett száguldásba fogott. Az egyik kanyarban el vés z­Tragikus K. László esete is, aki jászapáti külterületén ittasan vezette a személygép­kocsiját, és áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, ahol nekihajtott egy szabá­lyosan közlekedő autónak. Ebben az esetben az a döb­benetes, hogy a vétlen ko­csi' egyik utasa meghalt. De említhetem a 19 éves T. Gyulát, aki Mezőtúron itta­san felborult a motorral, és súlyos sérüléseibe belehalt. Vagy Törökszentmiklóson N. Lászlót, aki szintén poharaz- gatás után ült motorra, és egy betonoszlopnak rohan­va azonnal szörnyethalt. Sajnos, a tavalyi év hason­ló időszakához viszonyítva szeptember végéig a halálos balesetek száma 29-ről 50-re emelkedett, és ez! figyelmez­tető jel. — Mit tesz, tehet a rend­őrség mindezek ellen? — Az alkoholos befolyá­soltság mértékétől függően nyolc ezrelék alatt szabály- sértés, felette vétség lesz a dologból. Ilyenkor 2 hónap­A „nemszeretem’* hónapok beküszüntével a közúti ellenőr­zés is gyakoribb. Felvételünk Abádszalók térségében készült a volán mögött a döntéseit. Laboratóriumi kísérletek bi­zonyítják, hogy már egy kis pohár, jobban mondva stam­pedli konyak —, noha lát­szólag élénkíti, köznyelven szólva „feldobja” az embert — a valóságban feladatvég­zés során hibára, hibákra késztet. Tény, hogy azok az emberek, akik mindössze ennyi töményt fogyasztottak, a tevékenységeiket sokkal többször elvétették. mint akik egy csepp italt sem it­tak. Képzeljük el ezeket az .'.apró” tévedéseket 80—100 kilométeres sebességnél a volán mögött az országuta­kon. Konkrét példát említve: 44 gramm alkohol amely megfelel 1 deciliter kisüsti pálinkának, egy átlagember­nél egy óra múlva egy ezre­tette uralmát a gép felett, és olyan súlyos koponya-, és végtagsérüléseket szenvedett, hogy napokig élet-halál kö­zött lebegett. Ráadásul az egyik karját a roncsolódások következtében amputálni kellett, és több mint egy évig kórházi ápolásra szo­rult. A napokban távozott, a szülei vitték, vezették haza, mert fejsérülései miatt vál­tozatlanul munkaképtelen. Tragédia a családnak, tragé­dia egy még élete delelőjén sem lévő fiatalembernek. Talán mindezt elkerülhette volna, ha valaki lefogja a kezét, elveszi előle a konyak­kal teli poharakat, miközben a slusszkulccsal játszadozott az étterem és a presszó asz­talain... D. Szabó Miklós A témának az a szomorú időszerűsége, hogy közútja­inkon a legtöbb halálos bal­eset az őszi és a tél előtti hó­napokban következik be. Sajnos, az ellenőrzésnél nem ritka, hogy 15, 17 éves le­génykék is kapatosán ka­paszkodnak a száguldó mo­torok kormányába. Vajon hogyan alakult eddig a me­gyei baleseti statisztika, melyek a tapasztalatok, kü­lönös tekintettel az ittas gép- járművezetőkre. A kérde­zett Kádár János rendőr szá­zados, a Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács titkára. — Évente megyénkben mintegy 600 sérüléssel járó baleset történik. Az előidé­ző okok között most két tényt említek csak: a gyors­hajtást és az ittas vezetést Olyankor ez a kettő együtt okozza a tragédiát. Tévhit, hogy csak az óránkénti száz­kilométeres száguldás tiltott, hiszen a relatív, viszonyla­gos gyorshajtás is súlyos sé­rüléseket okozhat. Ha a látá­si és útviszonyok rosszak, ha a jármű műszaki vagy a ve­zető pszichikai állapota nem megfelelő, a 60 kilométeres haladás is gyorsnak számít. Az is igaz, hogy a súlyos sé- jnüléfeek, tragédiák mintegy 20 százaléka ittas vezetés kö­vetkezménye. — Említene néhány pél­dát? tói 1 évig vagy több ideig bevonjuk a vezetői enge­délyt, és megbírságoljuk az illetőt. Akkor is. ha nem követett el balesetet. Dehát itt is a megelőzés a legfonto­sabb. Évente szervezzük pél­dául a gépjárművezetők to­vábbképzését. Azt is tapasztaljuk, hogy nem kevés munkahelyen a vezetők is isznak, azaz ők sem mutatnak jó példát. Sőt, afféle bocsánatos bűnnek számít a kortyolgatás. A nemkívánatos jelenség egészségügyi következmé­nyeiről, vonatkozásairól dr. Ábel Aladár, a MÁV-kórház laboratóriumának osztályve­zető főorvosa ad felvilágo­sítást. — Köztudomású, hogy a magyar törvények egyértel­műen tiltják a vezetés előt­ti, alatti alkoholfogyasztást. Hogy miért? Azért, mert az elfogyasztott alkohol hatá­sát a központi idegrendszer­re fejti ki, és az agybeli gát­lások csökkenése, megszű­nése következtében sajnos csökkennek a legmagasabb szellemi funkciók. Azaz a ímegfigyelőképesség, az ön­fegyelem, az illető lebecsü­li, képtelen valósan értékel­ni a fenyegető veszélyhelyze­tet. gyorsan, jól mérlegelni Évente hótszáz ügy A legrövidebb időn belül ítélkeznek Perek a munkaügyi bíróságon Van olyan bíróság, amely­nek ügyeiről csak ritkán tu­dósítunk lapunkban. Nem mintha titok övezné a mun­kaügyi vitákat, inkább ab­ból a megfontolásból, hogy ezek az ügyek talán közvet­len környezetükben a legta­nulságosabbak, és a bűn­ügyeknél kevésbé érdekel­hetik az olvasót. Pedig adott esetben a munkaügyi viták is szolgálhatnak közérdek­lődésre számot tartó érde­kességekkel, tanulságokkal — állítja dr. Kis István, a Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke. — Milyen helyet foglal el a munkaügyi bíróság a jog­rendszerben? — Sajátos a helye az igazságügyi szervek között, hiszen az igazságszolgálta­táshoz tartozik, de külön bíróság. Olyan ügyeket bírál el, amelyekben közbülső fó­rumon — a munkaügyi dön­tőbizottságon — már hatá­rozat született. Pereink költ­ségmentesek és bíróságunk mindig tanácsban — bíró és két népi ülnök — ítélkezik. — Évente hány ügy kerül a munkaügyi bíróságra, és milyen jellegűek? — Három ügycsoportban — munkajog, szövetkezeti jog és társadalombiztosítási jog — ítélkezünk. A megyé­ben háromszázötven munka­ügyi döntőbizottság műkö­dik, illetékességi körükbe 195 ezer dolgozó tartozik. A munkaügyi döntőbizottságok évente 2100—2400 ügyben járnak el. Határozataik ne­gyede, ötödé ellen nyújtanak be keresetet a munkaügyi bírósághoz. Az évi közel 700 ügyünk legnagyobb része társadalombiztosítással kap­csolatos. Arányukban ezt követik a fegyelmi felelős­séggel kapcsolatos ügyek, az ipari- és termelőszövet­kezeti tagsági viták, a dol­gozók kártérítési felelőssé­gével kapcsolatos perek. A munkaviszony megszünteté­se miatt egyre kevesebben fellebbeznek a munkaügyi bírósághoz, érezhető ugyan­akkor, hogy a dolgozók egy­re aprólékosabban érvénye­sítik anyagi igényeiket, leg­csekélyebb költségeiket is felszámítják. A dolgozóknak itt segíthetne többet a szak- szervezet jogsegélyszolgála­ta. Elvétve fordulnak elő szabadság, tanulmányi sza­badság, leltár- vagy raktár­hiány miatt beadott perek. — Csökken vagy nő a munkaügyi perek száma? — Az utóbbi években csökken. Korábban évente az ezret is elérte. Ennek hát­terében az áll, hogy a mun­kahelyek egyre inkább föl­ismerik a munkajog szere­pét, fontosságát, fokozott fi­gyelmet fordítanak a helyes munkaügyi gyakorlatra. Igyekeznek képzett szakem­bereket, főállású jogtaná­csosokat beállítani, aprólé­kosan előkészíteni döntései­ket és megalapozott hatá­rozatokat hozni. — Polgári vagy büntető­ügyekben egy-egy per. hó­napokig is elhúzódhat. Így van ez a munkaügyi perek esetében is? — Nem. A munkaügyi bí­rósággal szemben támasztott Igény áiz időszerűség, azaz az ügyeket a lehető legrö­videbb időn belül ki kell tűzni tárgyalásra, hiszen olyan perekről van szó, amelyek esetében a késleke­désből erkölcsi, anyagi hát­rány származhat. Gondol - junk például arra, ha a munkáltató mond fel a dol­gozónak. Ezért nálunk az ügyek fele egy hónapon be­lül befejeződik, egy évén túl húzódó ügyünk hosszú ideje nem volt. — A munkaügyi bíróság nemcsak ítélkezik. Milyen módon tartanak kapcsola­tot a munkáltatókkal? — Ha a munkaügyi bíró­ság kirívóan súlyos vagy fismétlődő ' mulasztásokat észlel, amelyek a dolgozók jogait csorbítják, vagy a társadalmi tulajdon megká­rosításához vezethetnek, jelzi ezt az észrevételét a munkáltatónak. Ahhoz, hogy átfogó képet alkothassunk a munkál1 taták munkaügyi gyakorlatáról; szoros kap­csolatot kell tartanunk a gazdálkodó szervekkel, a munkaügyi döntőbizottságok vezetőivel, a szakszervezeti bizottságokkal. A népi ülnö­kök az ítélkezési gyakorla­tot ismerik meg, a jogtaná­csosok tanácsot kérnek tő­lünk. — E —

Next

/
Oldalképek
Tartalom