Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
1985. NOVEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Törökszentmiklós bemutatkozik Szolnokon A színkompozíciók mestere Gy. Riba János emlékezete Szánkózók II. Törökszentmiklós mutatkozik be Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban november 22 és december 9 között. A rendezvénysorozat 22-én, délután 4 órakor az Életűnk, utunk című kiállítás megnyitójával kezdődik, öt órától az előtérben — a művelődési központ Mindennapi dolgaink elnevezésű sorozatában — törökszentmiklósi üzemek, vállalatok mutatják be termékeiket. A Com- pack Vállalat teakóstolót rendez, dé képet kaphatnak a látogatók a baromfifeldolgozó, a gabonaforgalmi- és malomipari vállalat, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság és az áfész tevékenységéről is. A gyermekgalérián ugyanebben az időpontban a törökszentmiklósi Szolnokon, a Szabadság utcában, a valamikori magánszanatórium épületében működik a városi' iskolafogászat és a városi gyermekideggondozó és gyermeklélektani intézet. Az előbbiben — az iskolafogászaton — jószerével a megyeszékhely minden általános iskoművelődési központ gyermek képzőművészeti szakkörének munkáiból nyílik kiállítás. A város művészeti együtteseinek gálaműsora este 6 órakor kezdődik a színházteremben. Fellép a Kodály Zoltán Zeneiskola kamarazenekara, a Rózsa Ferenc Téri Általános Iskola énekkara, a Liszt Ferenc kórus, valamint a Béke Tsz népdalköre és a Miklós néptáncegyüttes. A törökszentmiklósi napok rendezvénysorozata november 29-én, délután 2 órától a Mezőgép Vállalat szakember-találkozójával folytatódik, amelyen a Műszaki fejlesztési lehetőségek a magyar mezőgazdaságban, a VII. ötéves terv időszakában címmel hangzik el előadás és korreferátum. Kiállítások Termékgála Diáktalálkozó Ugyanezen a napon délután 4 órától „Suli-buli” diáktalálkozót rendeznek, amelyen a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak- középiskola, valamint a 605. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet diákjai ismerkednek meg és szórakoznak együtt a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium, a Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola és a 604. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóival. A programot Endrei Judit vezeti. játékos formában, a nagyobbaknál verbális, (szóbeli) pszichoterápiával történik. A kezelési módszerekhez szorosan hozzátartozik a szülőkkel való foglalkozás. A szülőknek igyekszünk tapintatosan tanácsot adni, mert a gyerekek lelki megbetegedéseinek hátterében, nagyon sokszor az őket körülvevő felnőttvilág problémái húzódnak meg, és a gyerek csak „tünetihordozó”, mivel ő a leggyengébb. Olykor lelki problémát okozhatnak a család és az iskola konfliktusai, a családon belüli gondok: a válás, az alkoholizmus is. Nő a betegek száma — Milyen együttműködési készséget mutat a szülő, az iskola? — Esete váloeatja. Van aki igazából partner. és mindent megtesz, hogy a gyerek minél hamarabb meggyógyuljon és van. aki csak látszólag működik együtt az orvossal. A pedagógusok sem mindig fogadták szívesen együttműködési szándékunkat, mert- úgy érzik, hogy bele akarunk avatkozni az ő .dolgukba. De hivatkoznak arra is. hogy a másik harminc mellett nem tudnak azzal az eggyel külön foglalkozni. Ezek a negatív példák. Ugyanakkor előfordul, hogv maguk a pedagógusok k*rik a gyerekek vizsgálatát Igazából csak a szolnoki pedagógusok lehetnek partnereink. hiszen egyelőre csak velük tudunk személyes kapcsolatot teremteni. — Mérhető az önök munkája? — Bizonyos mértékig ieen. Ha rendszeresen eliár valaki, akkor követni tudtuk, hogy tünetei megszűnnek, mérséklődnek vagy változatlanul fennállnak. Persze, ha a szülő nem hozza vissza a gyereket, akkor nem tudjuk mi történt: megszűntek a panaszok vagy csak nem tudnak vidékről a megye- székhelyre utazni a megadott időben, őszintén szólva valójában nem volt alkalmunk eddig tényleges területi munkára, hiába megyei a hatáskörünk. Már kaptunk egy gondozónői státuszt. Ez a gondozónő jár majd vidékre a családokhoz, vizsgálja a környezetet. Mindenesetre tapasztaljuk, hogy évről évre nő a betegeink száma, úgyhogy értelme volna a megye más településein is létrehozni a gvenmek-ideg- gondozói hálózatot, hiszen a lelki gyógykezelésekhez viszonylag rendszeres, gyakori megjelenés szükséges. Igv aztán — esetünkben — nyilván korántsinos azonos helyzetben egv szolnoki és mondjuk egy Tiszafüred környéki gyerek. Egri Sándor A Jászberényi Déryné Művelődési Központban rendezték meg az 1973-ban elhunyt. Gy. Riba János festőművész emlékkiállítását. A tárlatot befogadó nagyterem — enyhén szólva — nem eszményi hely a nagyszerű életmű részmunkáinak befogadására, s az is tény, hogy még számos, időtálló kép kívánkozott volna a tablókra. Bár az utóbbi megjegyzésünkhöz hozzá teszszük — nem a rendezőt kívántuk elmarasztalni —4, hogy Gy. Riba János művészi hagyatéka térben és időben meglehetősen szétszóródott. Az eddiginél sokkal alaposabb kutatást és méltatást igénylő festő ugyanis — bár ha élne „csak” nyolcvan éves lenne — művészi életútjának korai szakaszában meglehetősen hányatott sorsú ember volt. A jászföldtől távol, mesz- szi Horvátországban született, iskolái, egy részét is ott végezte, majd amikor kamaszkorában elveszítette szüleit, Magyarországra került, asztalosnak tanult. Nem tudjuk mestere nevét, pedig megérdemelné, hogy hálával emlékezzünk rá, hiszen a farostlemezekre, deszkákra, alkalmi papírokra erdei csendéleteket, őszi kéket s a messzi dalmát tengerpartot igézőén rajzolgató fiatalembert tulajdonképpen ő fedezte fel, támogatta szerény lehetőségeivel, hogy később grafikai, festői stúdiumokat folytasson a különböző pesti, budai magániskolákban. A korabeli kritikák szerint Gy. Riba János az 1920-as évek végén a legígéretesebb tehetségek egyike volt, huszonhét éves korában már a Nemzeti Szalonban állított ki, a Cigányasszony című képe igen nagy feltűnést keltett szakmai körökben is. Méginkább növelte művészi sikereit a híres Er- dőrészlettel, s ettől kezdve rendszeresen szerepelt a legrangosabb hazai kiállításokon. Chicagói filmfesztivál Uramisten a második Jelentős magyar sikert hozott a chicagói filmfesztivál. Gárdos Péter Uramisten című műve elnyerte a második díjat, az „Ezüst Hugó”-t, a film két főszereplője, Feleki Kamill és Eperjes Károly pedig megosztva kapta meg a legjobb férfialakításának járó díjat. A filmet a zsűri „,a legígéretesebb rendezésért” tüntette ki az elismeréssel. . Az 1930-as évek végén telepedett le Jászberényben, igaz, az akkori művészetpolitika legjobb műveit a fővárosba irányította, de Gy. Riba János mégis a Zagyva partján lelt hazájára, a leghosszabb vándorútra induló vásznain is a jászsági életet, az ottani kétkezi embereket festette. Legjobb műveivel számos külföldi kiállításon is nagy sikerrel szerepelt, munkáit szívesen vásárolták a romantikára hajlamos olasz műértők is. Pedig Gy. Riba János ebben a korszakában is szinte a naturalizmusig jutó realista festő volt, de kompozícióinak. színeinek költőisége a romantika híveinek is vonzó volt. Nem sokkal a második világháború befejezése után korhű és látványos képet festett a felszabadításról, témavilágában megújult, gazdagodott, de mégis hosszú évtizedekig a korábbiból nagyobb elszigeteltségben alkotott, bár a helyi és megyei tárlatokon rendszere sen kiállított. Ogy tűnt, képei láttán, hogy megéri új reneszánszát, sajnos utolsó éveiben betegsége miatt egyre kevesebbett festett. Mindezek ellenére életműve jelentős, művészi hagyatéka igen gazdag. Az emlék- kiállításon bemutatott harTársadalmi összefogással szabadidőközpontot hoznak létre Keszthelyen, a Balaton partján, a Helikon strandtól délre eső területen. Egy kikötésre is alkalmas kis öbölnél alakítják ki. Hozzáláttak a tavaly megszüntetett ládagyár épületeinek átalakításához is: hajótárolók, öltözők, mosdók lesznek bennük. Ezeket már a jövő év tavaszán birtokba vehetik a város lakói és vendégéi. Ugyanakkor a végleg I bezárt szükségkemping hemincegynéhány munka számos kiemelkedő képe egyértelműen bizonyítja: annak ellenére, hogy az 1366-(ban kiadott művészeti lexikonban egy sorral sem szerepel — egészen nagy formátumú művész merülne a feledés homályába, ha a jászságiak nem ápolnák értően és szeretettel Gy. Riba János emlékét, és az eddigi .elismeréseknél jóval többet érden*- lő munkásságát. Az emlékkiállítás Iegmu- tatósabb, legelragadóbb / képei minden bizonnyal azok — Szánkózók, Korcsolyázók stb. — amelyeken Gy. Riba János a hó és a téli égbolt kapcsolatát festi meg, a mozgás. a felszabadultság érzetével játszó gyermekekkel. A tél gyermeki Örömeit megnevezhetetlen szépséggel tükrözik ezek az olykor már bizarr színkompozíciójú képek. — ahogy a különböző erdőrészletek, berkek sugallják a háborítatlan természet harmóniáját, a mester bölcs látásmódját. A fák. az erdő fény-árnyék játékának legnagyszerűbb képe, talán a kis méretű (31x24 cm) Fasor, amely Paál László hasonló témájú kompozícióival — pl. Üt a fontaine- blaui erdőben — rokonítható, de Gy. Riba említett festményén sokkal több a fénv, a remény, bár a fák szikárabbak, kopárabbak. Méltánytalanság lenne — ha csupán a figyelemfelkeltés szándékával is — nem szólni Gy. Riba János portréiról. A P. L. portrék, a Sárika alszik és főleg a Jakkel ősökről készített remekmű azt bizonyítja, hogy Gy. Riba ennek a műfajnak is avatott mívelője volt. ahogy a különböző munkaábrázolásoknak — pl. Halászok, Kubikosok, Puttonyos stb. — is. Patrióta szemléletének. a hagyományokat mentő és továbbéltető szándékának szép példája a Vízimalom de a Felszabadítók című nagy méretű — az ábrázolás tel- jésségéből és hitelességéből adódóan — forrásértékű munkája is. lyén tenisz-, röplabda-, láb- tenisz-pályákat építenek, beton pingpong-asztalokat állítanak fel. A fürdőzőket szabadstrand és napozó várja majd. Szerepel a helyi tanács tervében egy klubház felépítése is. A keszthelyi vállalatok, intézmények többsége, valamint a lakosság további társadalmi munkával segíti a teljes egészében előreláthatólag a VII. ötéves terv végére elkészülő szabadidőközpont építését. Együtt a szülővel, a pedagógussal Lelki gyógykezelés gyerekeknek Látogatás a gyermeklélektani intézetben lása megfordul, az utóbbi Nem ideggyógyászat! — Intézetünk a gyermek- gyógyászati ellátáshoz tartozik, a Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézete gyermekosztályának részlege. 1968-ban alakult meg, kezdetben városi „jogkörrel” rendelkezett. 1981 óta megyei hatáskörű, hiszen a megyében csupán ez az egyetlen ilyen fajta intézet. Feladatunk a gyermekek lelki megbetegedéseinek gyógykezelése. Az intézet nevében azért viseli a lélektant. hogy világosan megkülönböztessük a gyermekideggyógyászattól (a gyermekneurológiától) . — Mi a különbség? — A gyermek-ideggyógyászaton a gyermekek idegrendszerének szervi megbetegedéseivel foglalkoznak, mi pedig a gyermeki lélekkel. — Említsünk példát, hogy a különbség közérthető legyen! A gyerek a „tünethordozó" — Tavaly (négye zen-két - száztizenhét volt a „beteg- forgalmunk”, ez körülbelül eze*r gyereket, fiatalt jelent, mert agy-egy beteg átlagban négyszer fordul meg az intézetben. Persze ez csak átlag: van. akinek hetente vissza kell jönnie, van akinek havonta, vagy kéthavonta és akad köztük, aki csak egyszer jelentkezik. A leggyakoribb korosztály az óvodásoké, az általános iskolásoké. — Miből áll az első vizs• gálát, melyek a leggyakoribb panaszok? — Az első alkalom az „ismerkedésé”. a problémák feltérképezéséé. Az orvosi vizsgálat után különböző vizsgálati módszerekkel, tesztekkel „bemérjük” a gyerekek fejlettségi szintjét, vizsgáljuk mozgás- és értelmi fejlettségüket. Leggyakoribb a fejlődésbeli elmaradás, jelentkezhetnek teljesítményzavarok, nagyon gyakori panasz, hogy bevizel a gyermek. Elég gyakoriak az olyan testi panaszok, amelyek hátterében nem állnak szervi elváltozások. Gondolok például hasfájásra, fejfájásra, feltűnő pislogásra, grimaszolásra — amelyek kóros szokásokként jelenhetnek rpeg. Gyakoriak még a magatartásbeli és viselkedési rendellenességek és a speciálisabb intézet, bizony nem is mentes az előítéletektől. Mert milyen gyerek az, akit az „ideggondozóba” hordanak? Tényleg, kik kerülnek ide, mit nyújt számukra az intézet? Oszlassuk közösen az előítéleteket! — fordultam dr. Sági László főorvoshoz, az intézet vezetőjéhez. — Az ideggyógyászaton gyógyítják például az agy különböző daganatait, az agyvelő-, az agyhártvagyullla- dást. A gyermekideggondozóba olyanok jönnek, akiknél konkrét szervi megbetegedést nem lehet kimutatni, de panaszok, tünetek vannak, például alvászavarok. — Hogyan kerülnek ide a gyerekek? Milyen korosztály tartozik az intézethez, hányán jönnek? — A gyerekek nagy részét gyermekorvos, körzeti vagy Iskolaorvos utalja be hozzánk. Ehhez azért ragaszkodunk. mert a lelki tünetek szervi megbetegedések kísérőiként is jelentkezhetnek, amelyeknek gyógykezelését gyermekgyógyász szakorvos iránvítia. Gyermekekkel és serdülőkkel is foglalkozunk 18 éves korig. neurotikus tünetek. Itt kell elmondanom, hogy hozzánk tartoznak a gyermekelmebetegségek, bár kifejezett elmebetegség gyerekkorban elég ritka, betegeinknek csupán egy százaléka szenved pszichózisban. Nos. emiatt az egy százalék miatt van, hogy a szülők viszo- lyognak az intézettől. Kívülállóként úgy vélik, hogy aki a gyermek-ideggondozóba jár. az bolond, a gyerekek is csúf öli ák egymást. Pedig hangsúlyozom, 99 százalékuk valamilyen más. lelki problémával jelentkezik. Ritkábbak, dé előfordulnak szorongásos, félelmi reakciók, alkalmazkodási zavarok, alvászavarok: például éjszaka felriad, vagy alvás közben járkál a gyerek. — Az orvos hogyan kerül közel a gyerekekhez, miből áll a kezelés? — Az intézetben természetesen nemcsak orvosok dolgoznak. hanem gyógypedagógus, pszichológus, logopédus. nszichooedagóslus. is. Sajnos eléggé gvakran Vénv. telenek vaevunk megelégedni gvófjvszeres kezelés alkalmazásával. például szorongáscsökkentő. hangulat- javító gyógyszert adunk, A fejlesztési programokat a gvógvpedagógus és a logopédus irányítja. A lelki gyógykezelés a kisebbeknél Korcsolyázók Tiszai Lajos Klubház, strand, sportpályák Szabadidőközpont a Balaton partién
