Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
1985. NOVEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mostoha körülmények Szakmunkásképzés Tiszafüreden A tanműhelyben elfogadhatóak a körülmények Az első pillantásra leginkább szükséglakásnak véli az ember. Pedig az általános iskola udvarvégében meghúzódó szerény, földszintes épület egy tekintélyes intézménynek ad otthont. Tiszafüreden több évtizedes hagyománya van a szakmunkásképzésnek, ezért is csodálkozik az érdeklődő, hogy milyen mostoha körülmények között folyik jelenleg a leendő munkások képzése. A füredi iskola még csak nem is önálló, hanem a karcagi 629-es számú szakmunkásképző intézet kihelyezett tagozata. Mogyorósi Ottó igazgató észrevehetően nagy önuralmat erőltet magára, amikor az oktatás körülményeiről beszél. — Az elméleti óráknak összesen két tanterem jut. így reggel héttől este hétig folyamatosan, ötperces szünetekkel kényszerülünk tanítani. Kell-e bizonygatnom, hogy ez megviseli a tanárokat és tanulókat egyaránt. — Tiszafürednek, pontosabban a szakmunkásképző intézetnek meglehetősen nagy a vonzáskörzete. Nehéz elhinni, hogy képesek betölteni szerepkörüket. — Szó sincs arról, hogy megfelelünk a feladatnak. Évente mindössze negyvenötven végzőst tudunk adni az iparnak. Hogy ez menynyire nevetségesen kevés, talán azzal bizonyíthatom, hogy minden esztendőben száztíz-százhúsz friss szakmunkásra volna igénye a ©anz-Danubius tiszafüredi daru gyáregységének. És akkor még meg se fordulhat a fejünkben, hogy a helyi szövetkezetek szakmunkásigényeit képesek lennénk akár csak részben is kielégíteni. A beiskolázási körzetünk a szomszédos Heves és Hajdú megyék néhány közeli településére is kiterjed. Évről évre négyszáz-ötszáz fiatal jelentkezik hozzánk. Szívesen felvennénk őket, de hova? — Milyen szakmákat sajátíthatnak el a tanulók Tiszafüreden? — Négy vasas szakmában folyik a képzés, nevezetesen esztergályos, géplakatos, vas-fém-szerkezet lakatos és hegesztő szakmákat adunk a tanulók kezébe. Egyelőre csak álmodozunk arról, hogy az úgynevezett lányos szakmákra is beiskolázhatunk. Nagyon kellene Füreden és a környékén szabó, fodrász... A lányok szükségmegoldásból kénytelenek valamelyik vasas szakmát választani. Jelenleg is van nálunk olyan leány, aki hegesztő lesz. — A rossz körülmények mellett is szinte minden esztendőben szép szakmai sikereket érnek el a tiszafüredi szakmunkástanulók. — Különösen az esztergályosaink dicsekedhetnek a különböző versenyeken szerzett díjakkal. Tavaly a szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjében egy esztergályos diákunk hatodik helyen végzett. A megyei vetélkedőkön is rendszeresen megszerzik a dobogós helyek valamelyikét a tanulóink. Mindez köszönhető a jól felkészült oktatói gárdánknak és a Ganz-Danubius nemrégiben átadott korszerű tanműhelyének. A darugyárral egyébként is szoros kapcsolatban állunk, a KISZ_szer- vezetünk a múlt évben beolvadt a gyár alapszervezetébe, aminek máris megmutatkoznak az előnyei. Tanulóink ugyanis, hogy a gyár dolgozójának érezhetik magukat, ott élnek az idősebb szakemberekkel, ahol majd elhelyezkednek a szakmunkásbizonyitvány megszerzése után. — Tudom, hogy nem sokáig kell már ilyen áldatlan körülmények között tanítaniuk. — Ha minden igaz, az 1987—88-as tanévet már az új nyolctantermes intézetben kezdhetjük meg. Az iskolaépítéssel párhuzamosan készül egy új tanműhely is, tehát valóban nem tart sokáig a „kiszenvedésünk”. A terveinkben szerepel az építőipari szakmák körének bővítése, néhány lányos szakma bevezetése és sok más, amelyhez jelenleg hoz- zás se kezdhetünk. Az új iskola átadása lehetővé teszi majd, hogy évente négyszáz-ötszáz tanulót oktathassunk. Pillanatnyilag mindössze százötvenhatos a létszámunk, első évest csak hatvanat, legfeljebb hetvenet tudunk felvenni. A körülményeinkről még csak annyit: a tanórán kívüli foglalkozásra nincs semmiféle lehetőségünk, nincs szakkörünk és szertárunk. Ez utóbbi hiánya már-már katasztrofális, hiszen az értékes szemléltető eszközöket egy sufniban vagyunk kénytelenek tárolni. A gyerekek testi nevelésére alig gondolhatunk, hiszen nincs tornatermünk, előfordul, hogy télen is az udvaron tartjuk a tornaórákat. Mégis ott vagyunk a megyei sportversenyeken és olyan eredményeket érünk el, amelyek a tornateremmel . rendelkező intézeteknek is dicsőségére válhat. A helyi MHSZ-szel fenntartott kapcsolatunknak köszönhető, hogy jól működő motoros és lövész szakkörünk van. A darugyár rendszeresen elviszi tanulóinkat kirándulni, országot járni, vagyis igyekszünk elfeledtetni a gyerekekkel, hogy mostohák a körülmények. — Talán nem helyénvaló a kérdés, de ha most hirtelen teljesülne egy kívánsága, mi lenne az? — Legalább hat tanterem .. . Bendó János Fotó: T. Katona László A Katona József Színház vendégjátéka Szolnokon „Hát kabát ujjamat rángatja feleségem: Ostoba Kuka te, most mutasd meg magad”. Básti Juli és Sinkó László Übü mama és papa szerepében a november 3-án, vasárnap este 7 órakor bemutatásra kerülő Alfred Jarry rémbohózatában. Az abszurd dráma nagymesterének agyatlariított antihőseit a Zsámbétki Gábor rendezte Übü királyában láthatjuk. November 4-én, hétfőn este 7 órakor Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című játékfűzérét; 5-én, kedden este pedig Bulgakov Menekülés című drámáját láthatja a szolnoki közönség a Katona József Színház társulatának előadásában. Politikai míivoitsógünk Ismernünk kell a világot, hogy érthessük. Értenünk kell a világot, hogy helyes irányba formálhassuk állásfoglalásainkat, tetteinket. Isrhernünk és értenünk kell múltunkat, jelenünket, a jövő várható tendenciáit, mindazt, ami meghatározza a közösség, és benne az egyes személyek sorsát, cselekvési lehetőségét. Ismernünk és értenünk kell tehát a politikát. A politikát — a szó tág, mondhatnánk, legtágabb értelmében. Tudnunk kell a politikai élet eseményeiről, a döntésre jogosult és hivatott szervek elhatározásairól, a vezetők állásfoglalásairól. De tájékozottság szükséges abban is, ami ezek mögött húzódik — nem nélkülözhető a gazdasági törvényszerűségek értő megközelítése, a nemzeti múlt máig eleven tanulságainak, az országok sorsát egymáshoz kapcsoló nemzetközi folyamatoknak ismerete. A termelés, az értékesítés, a megélhetés, a művelődés, a szociális viszonyok, a települési körülmények — mind-mind összefüggnek a politikával, politikai tartalmat is hordoznak. A politika világához napjainkban az élet rendkívül sokfajta szférája kapcsolódik, s egyikük mozgása sem látható át és érthető meg megfelelő politikai ismereteken alapuló műveltség nélkül. A közvetítő eszközök skálája a mai vi lágban nagymértékben kiszélesedett. Az elektronika forradalma megsokszorozza az informálódás intenzitását. Ám mindezek ellenére nem veszítette el szerepét az írott szó, amely változatlanul megőrizte kitüntetett helyét az ismeretek elsajátításában. a könyv (miként az újság) a politikai tájékozódásban ma sem nélkülözhető. Sőt, alighanem az eddiginél is nagyobb szükség van rá, a hírek, információk özönében a mélyebb összefüggéseket elsősorban a politikai könyvek, folyóiratok segítségével lelhetjük meg. Az elemző, az átfogóbb folyamatokat bemutató művek segítenek hozzá, hogy a részletek sokasága rendszeres egésszé álljon össze, hogy felfedezzük az események, történések sokaságában a meghatározó törvényszerűségeket. Szükségünk van tehát a politikai tárgyú könyvekre. S ezt a szükségletet a könyvkiadás — nyugodtan mondhatjuk — növekvő színvonalon elégíti ki. A hazai és külhoni szerzők tollából napvilágot látó könyvek, tanulmányok, cikk- és beszédgyűjtemények a világpolitika, a gazdaság, a társadalmi élet megannyi területét világítják meg és mutatják be az eligazodni, művelődni kívánó olvasóknak. Az érdeklődés, az eligazodás vágya személyes indítékú, de nemcsak az egyéni lét szükségleteiből ered. Társadalmunk életének egyik alapvető vonása ma, hogy a dolgozó ember, az állampolgár, a társadalmi szervezetek tagja a korábbinál erőteljesebben válhat a döntések részesévé, járulhat hozzá az elhatározások kimunkálásához. Márpedig érdemben állást foglalni, legyen szó a vállalati stratégiáról, a település fejlesztéséről, a szociális feltételek alakításáról, vagy bármi másról, ez mindenekelőtt hozzáértést igényel. Az járulhat okosan hozzá egy-egy döntéshez, aki képes felmérni a várható következményeket. És ehhez politikai tájékozottságra, tudásra van szükség. Közérdek és személyes érdek is tehát, hogy társadalmi méretekben fokozódjék az állampolgárok, különösen a párttagok politikai műveltsége, tájékozottsága. Ehhez segítenek hozzá a politikai tárgyú könyvek, amelyek fontosságára, társadalmi szerepére hivatott felhívni a figyelmet a ma kezdődő rendezvénysorozat. A megjelenő könyvek széles választéka, az író—- olvasó találkozók és egyéb összejövetelek mind azt szolgálják, hogy még jobban egymásra találjon a politikai könyv és a politika iránt érdeklődő ember. Mégpedig nemcsak most a politikai könyvnapokon, hanem az esztendő minden napján. Gyenes László Nemtoion árnyak A Cselédek a szobaszínházban Pályázat középiskolásoknak Az MTA Atommag Kutató Intézete az 1986. március 3—8. között megrendezendő debreceni fizikusnapok al kaiméból pályázatot hirdet középiskolások számára a következő témákban: 1. Fizikai kísérletek és mérések élő anyagokon. (A pályamunkák a pályázó által végzett kísérletekről, mérésekről és azok eredményeiről számoljanak be, ismertetve a kísérleti módszereket is.) 2. Az energiatermelés kockázatai. (A pályamunkáktól a téma tanulmányszerű feldolgozását várjuk 10—15 gépelt oldal terjedelemben.) 3. Számítógépek alkalmazása biofizikai kísérletekben, biológiai rendszerek viselkedésének modellezéseben. (A pályamunkák biofizikai kísérletekben , vagy azok eredményeinek kiértékelésében felhasznált, a pályázó által készített számítástechnikai segédberendezéseket vagy számítógépes programokat ismertessenek). Beküldési határidő: . 1986. február 10. A pályamunkákat az ATOMKJ Titkárságára (Debrecen, Pf. 51. 4001) kérjük beküldeni. Pályadíjak témánként: 1 elsődíj 2000 Ft, 1 második díj 1500 Ft, 1 harmadik díj 1000 Ft. A legkiemelkedőbb pályamunka az ATOMiKI 3000 forintos HATVANI DIJÁT kapja. A pályázat eredményhirdetésére a fizikusnapok keretében kerül sor. A dráma- és prózaíró Jean Genet, a negyvenes évek második felében kibontakozó francia irodalmi újhullám egyik zseniális „fenegyereke” nálunk nem tartozik a széles körben olvasott írók közé, annak ellenére, hogy Nagy Péter fordításában 1965 óta magyarul is hozzáférhető a Szolnokon, a Szobaszínházban most műsorra tűzött Cselédek című drámája, amelyet a hazai közönség az 1978/79-es évadban már láthatott a Józsefvárosi Színházban is. A viszonylagos ismeretlenség némileg talán megmagyarázható azzal, hogy Genet egyéni hangú. ab- szúrdba hajiló, stilizált, rituális elrendezésű játékaiban nehezen követhető, szinte barokkos prózai lírával közvetíti a polgári értékrend bomlásának riasztó képeit. S az is tény, hogy egyfelvonásosai más élményt jelentenek olvasva, és teljesen mást a színpadon. Hogy a bonyolult nyelvezetű, többrétegű cselekmé- nyű, nemegyszer sokkoló hatású művei indíttatását jobban megértsük, alaposabban meg kell ismernünk a hányatott sorsú szerző szélsőségesen ellentmondásos életútját: a 20. századi polgári társadalom számkivetettjének vergődését az árvaházaktól, javítóintézetektől a börtönök során át az ellenállási mozgalomig, majd a francia Nemzeti Irodalmi Nagydíjig. Egy biztos, életútja mindennek nevezhető, csak szokványosnak nem Genet, akit Sartre „szent komédiás és mártír”- nak tart, az abszúrd dráma művelői közé tartozik, s a kritikusok egy része az Ar- taudféle „kegyetlenség színháza” irányzat legkiemelkedőbb képviselői közé sorolja. A Cselédek Genet egyik legelső és legjellemzőbb drámája, cselekménye, az „úr-szolga viszony” reális társadalmi konfliktusának emberi áttételeire épüli. Csizmadia Tibor rendezői értelmezésében az az elementáris harc kerül előtérbe, amit az ember önmaga személyiségéért, önmaga megváltásáért nap mint nap folytat. Egy olyan küzdelem, amelyben az embernek — hogy megalkothassa saját világát — először el kell pusztítania szinte mindent; s ha az új felépítése nem sikerül, vállalnia kell önnön kudarcait. A nemtelenek árnyak ösztön-lebegése, ugyanakkor emberek és testek kemény, kíméletlen fizikai és lelki harca ez a játék. Ehhez a színészt és nézőt egyaránt igénybe vevő játékhoz a szereplőkben nagyszerű társakat talált a rendező. Tóth József (Madame),. Tóth Tamás (Claire) és Muosi Zoltán (Solange) példás alázattal és hihetetlen koncentrálással oldják meg feladatukat. Mindhárman mást csinálnak — s azt felsőfokon —, így csakis önmagukhoz lehet viszonyítani őket. Szerepjátékuk alkatuknak megfelelően őszinte s ez— mintegy játéka játékban — az alapja az egész darabnak. Mindezt úgy teszik, hogy szinte nem is vesszük észre, hogy férfiak játsszák a női szerepeket; küzdelmük kozmikus értelmezése a nemtelenség- nek. Mindhármuk számára fantasztikus teher- és tehetségpróba tehát ez a játék, amelynek erősen stilizált terét El Kazovszkij tervezte. Hogy végül is mi a konkrét (és követhető) cselekménye a Madame és két cselédje furcsa viszonyát ábrázoló darabnak, az — a Zoltán Gábor fordítása alapján, a Szigligeti Színház és a Gödöllői Művelődési Központ közös produkcióban készült — előadásból nehezen deríthető ki. Inkább csak érezzük, megsejtjük a fény és a sötétség örök harcát, amelynek a darabbeli végkicsengése — Földényi F. László szavaival — az, hogy „az éjszakának ennek a nőnemű és mégis nemtelen lénynek a nyugalmát” csak nagyon nehezen háboríthatja bármi is! S ha ezt az előadást csupán egyfajta művészi „ujjgyakorlat”-ként fogjuk fel, mindez elfogadható; a néző katartikus beavatásához azonban kevés. L. Gy.
