Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

1985. NOVEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Környezet — és ami mögötte van GÁZ VAN!? Háromezren sorban állnak — Első a biztonság — A javítás háttérbe szorul Környczetank szokásaink. ízlésünk, kul­turáltságunk tükre. A ren­detlen műhelyek, irodák, raktárak, eladóterek, a pisz­kos járművek bizonyítvá­nyok rólunk, akárcsak a gondozott üzemcsarnokok, irodaépületi folyosók, szo­bák, a tisztán szolgálatba ál­lított tömegközlekedési esz­közök. De hol van erre em­ber, s energia? Talán éppen ott a baj, hogy egyből ez a kérdés ve­tődik fel mindannyiunkban, magyarázatot keresve, csak az a bökkenő, hogy ettől még nem lesz rend, tisztaság. Mi­lyen szokatlan, már-már feltűnő, ha olyan helyre lé­pünk be. ahol minden a „he­lyén van”. Azonnal látszik az ilyen munkahelyeken — és ebben termelőüzemek éppúgy adnak példát, mint iskolák, tanácsi irodák, egészségügyi intézmények — hogy akik ott dolgoznak, azoknak fontos, milyen kör­nyezetben telnek napjaik, éveik. Lépjünk tovább. Bizonyos, sokan vagyunk olyanok, akik feszengve álltunk, ültünk már ilyen, olyan váróhelyi­ségekben, főnöki előszobák­ban. s tagadhatatlan. né­melykor a nevethetnék ke­rülgette az embert, annyira kiütközött a felszíni máz alól az erőlködés, a fontos­kodás. Amint az sem ritka­ság. hogy már az előszobá­ban látottak, hallottak meg­győzik a várakozót: iffi rend­ben. szervezetten mennek a dolgok, ki-ki tudja a fel­adatát. a bútorok a munkát szolgálják; s nem azért ke­rültek ide. hogy hirdessék, akiinek az előszobájában ilyesmi áll, az nem akárki. Ez a kivagyiság — bár a Minisztertanácsnak, a cél­szerű takarékosság jegyében több határozata is van a közületi költekezés kordá­ban tartására — nehezen ki­vesző. lassan gyógyuló be­tegség. Persze, merni hazai nyavalya. A nemrégiben megjelent sajátos iróniájú Murphy törvénykönyve pél­dául azt állítja: „a főbejá­rat pompázatossága fordított arányban áll a cég alapvető fizetőképességével”. Ebben — hazai tapasztalatok sze­rint is — rengeteg az igaz­ság. Némelyek, mintha színhá- zasdit játszanának, a kulisz- szák — fényűző bútorok, vastag szőnyegek, dús leve­lű szobanövények — mögé rejtik a szellemi szegénysé­Tanácskozás a vezetőképzésről Kétnapos konferencia kez­dődött tegnap Budapesten a vezetőképzés korszerűsítésé­ről a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Művelődési Minisztérium szervezésében. A tanácsko­záson a vezetőképzésnek az oktatási rendszerben betöl­tött szerepét elemzik, meg- v’tatják a fejlesztés irányait és foglalkoznak a képzés tail almi kérdéseivel is. Az országban 40 vezető­képző intézményben és szá­mos vállalatnál is foglal­koznak vezetőképzéssel. Az elmúlt években a hálózat ki­épült, így nincs szükség an­nak bővítésére. Sokkal fon­tosabb munkájuk hatékony­ságának javítása, a követel­ményeknek megfelelő kor­szerű vezetőképzés kialakí­tása. Ehhez a jelenleginél jobb munkamegosztásra van szükség a vezetőképző inté­zetek és a felsőoktatási in­tézmények között. Tervezik, hogy az egyetemeken és a főiskolákon bevezetik a ve­zetési alapismeretek okta­tását. get, földhözragadtságot, bíznak abban, hogy megté­veszthetik azt, aki kívülről jön. Akik azonban birtokon belül vannak, az ott dolgo­zók, vajon hogyan véleked­nek e színházasdiról? Elke­rülve a félreértést: a tünte­tő kopottság, a nemtörődöm­séget bizonyító szegénység természetesen nem azonos az egyszerűséggel, a célsze­rűséggel, a hivalkodás mel­lőzésével. De hát nincsen középút? Van bizony, hiszen — például — az országban ezerhétszáz állami iparvál­lalat, ipari szövetkezet, kis­vállalat, kisszövetkezet, 1527 tanácsháza, 2500 művelődési otthon, negyven színház van, hosszú tehát a sora azoknak, akik fogadnak és akiket fo­gadnak valahol, valamilyen környezetben. Ez a környe­zet legtöbbször átlagos, se nem vonzó, se nem taszító, hiján van az eredetiségnek, de rendezett, elfogadhatóan gondozott. Ezért szúrnak sze­met kivagyiság és ápo- latlanság.. nevetséges külsőségekkel takaródzó felfuvalkodottság — ..hát ugye ide külföldiek járnak” —, vagy éppen lom­tárral vetekedő termek, amelyekbe belökték a mé­regdrága, korszerű mérőmű­szereket. nem sokat törőd­ve vele: a kisebb vagyon, amit kifizettünk értük, il­lőbb elhelyezést érdemelne. Az illő elhelyezést — s per­sze nem kizárólag a mérő­műszerekre. számítógépekre, hanem elsősorban az embe­rekre ügyelve — nem az „adjuk meg a módját” elvé­nek tisztelete diktálja, ha­nem a szükségszerűség felis­merése. Szükségszerű ugyan­is. hogy adott környezethez adott munkamagatartás, tel­jesítményszínvonal tartozik. Vannak persze kivételek, de ezek azok. amelyek erősítik a szabályt. Érdekes, hogy a munkahelyi környezet kul- türáltsága milyen gyakran nincs összhangban a techni­kai, technológiai színvonal­lal, a nyereséggel. Gyanít­juk tehát, a környezet túl­zott szerephez juttatásában, vagy éppen elhanyagoltsá­gában akár egy személynek is meghatározó szerepe le­het. Baj ez? Nem. Baj akkor van. ha a közösség utat ad a szélsőségeknek, ha tűrd a rongyrázást, vagy ha meg­engedi a szervezetlenséggel ölelkező rendetlenséget. (Folytatás az 1. oldalról) október végéig 31 millió ru­bel értékűt teljesített a Szolnoki Mezőgép Vállalat. Legnagyobb vevőjének, az NDK-beü Kombinat Fort- sohrittnek 26,7 millió rubel értékű silózó, illetve rend­forgató adaptert és pótalkat­részeket adott el, csehszlo­vák partnerei megrendelésé­re 10.4 millió rubel értékben szállított gépeket. E két or­szágon kívül az idén a Me­zőgép termékei Bulgáriában, Lengyelországban és Kubá­ban találtak vevőre. Az idén a vállalat terme­lésének mintegy 45 százalé­kát exportálják a szocialista országokba. Az eddigi szál­lítmányok minőségével, a szállítási fegyelemmel elége­dettek a megrendelők, ezzel •is magyarázható, hogy jövő­re a KGST országaiba irá­nyuló kivitel növekedésére számít a Szolnoki Mezőgép. A vállalat 1986-ra 43 millió rubeles szocialista exportot tervez, 30 millió rubel ér­tékű termék eladására már a szállítási szerződéseket is megkötötték. Jövőre ismét az NDK-beli és. a csehszlo­Bidapcsti Hitelbank Az első kereskedelmi pénzintézet egy éve Csaknem egy éve műkö­dik Magyarországon a Buda­pesti Hitelbank, az első és ma még az egyetlen alapve­tően kereskedelmi bank jel­legű tevékenységet folytató pénzintézet, amely a Magyar Nemzeti Bank budapesti in­tézetéből alakult önálló bankká 1985. január 1-én. Nyereségorientált pénzinté­zetként jogot kapott arra, hogy a budapesti tanácsi felügyeletű vállalatok, ipa­ri és kereskedelmi szövetke­zetek, közüzemi vállalatok és kisvállalatok bankszámláit vezesse, betéteket gyűjtsön, beruházási és forgóeszköz­hiteleket nyújtson. Foglal­kozhat értékpapírok kibo­csátásával, forgalmazásával, saját tőkével vállalkozások­ban vehet részt. A pénzinté­zet lényegében teljes belföl­di üzleti banki felhatalma­zással rendelkezik. A bank az induláskori hat­százzal szemben jelenleg mintegy 800 különböző mé­retű vállalatot finanszíroz; számos újonnan alakult kis­szövetkezet finanszírozását forgóeszköz-. illetve adott esetben fejlesztési hitellel történő ellátását — kezdte meg. Ezeknél a szervezetek­nél — mivel újonnan ala­kultak és kis tőkeerővel ren­delkeznek — nem a hagyo­mányos módon 'járnak el a hitelképesség megítélésénél. Az adott ügylet jövedelme­zőségét vizsgálják, később pédig folyamatosan figye­lemmel kísérik a termelési, értékesítési folyamatot. Szükség esetén helyszíni vizsgálaton értékelik a szö­vetkezeti vezetés színvona­lát, szervezettségét, hogy az kellő biztosítékot nyújt-e a hitel visszafizetésére. A vállalkozási tőkekihe­lyezés bővítése érdekében speciális tartós betétpolitikát alakítottak ki. Arra ösztön­zik ügyfeleiket, hogy a ná­luk elhelyezett, időszakos fel nem használt pénzeiket hosszabb távra, magasabb kamat ellenében kössék le. Az így megnövelt fejlesztési források lehetőséget nyújtot­tak a vállalkozási tőkekihe­lyezés szélesítésere, a fej­lesztési hitelezés bővítésére. vák vállalatok lesznek a szolnokiak legjelentősebb vásárlói. A Ganz Danubius tiszafü­redi darugyára az idén 570 millió forintos árbevételt tervezett, és egész termelését a szocialista országokban, döntő részben a Szovjetunió­ban értékesíti. A szerződé­sek szerint a gyár 1200 dol­gozójának 1985-ben negy­ven. 5/6 megapondos, úgy­nevezett N-típusú portálda­rut kell teljes egészében el­készítenie, a gyár részfel­adatokat old meg húsz, 16 tonnás portáldaru, tíz, úgy­nevezett szekciós úszódaru és tíz, úgynevezett vizes úszódaru gyártása során. Az exportszállításokat az idén nagymértékben nehe­zítette a rendszeres vagon­hiány, ezenkívül az üzem alapanyagellátási gondokkal is küszködött. A gyár öt­ven szocialista brigádjának segítségével azonban úrrá tudtak lenni a nehézsége­ken és ha a vagon-,. illetve az anyagellátottság nem romlik tovább, a Ganz Da­nubius tiszafüredi gyára tel­jesíteni tudja 570 millió fo­rintos árbevételi tervét. Panaszügyi előadónk ik­tatja, stemplizi, továbbküldi a gázbekapcsolással foglalko­zó panaszos leveleket, tele­fonál, jobbra, balra. Intézke­dik. Intézkedne, ha volna rá módja. Beleolvasok az indu­lattól hevülő panaszáradat­ba. Dr. Horgosi Ödön főis­kolai docens levelét máshol is keltezhették volna, nem­csak Jászberényben: „A munkálatok késői kez­dése és elhúzódása követ­keztében a mai napig (októ­ber 25.) a város több lakó­házában, lakótömbben, a Touring Hotelben, stb. stb nincs fűtés. Az összkomfor­tos lakások lakóit a Város­gazdálkodási Vállalat sem­minemű hirdetéssel, közhíre­léssel nem értesítette arról, hogy az immár 10 napos fű­téskiesés következtében mi­lyen álláspontra helyezkedik a lakások komfortfokozatát, a fűtési díj mértékét ille­tően. Ismeretes, hogy léte­zik, egy olyan rendelkezés, ha 72 órán túl tartósan vál­tozás áll be a komfortfoko­zatban, úgy azt csökkenteni •kell, illetve a fűtés kimara­dása esetén fűtő alkalmatos­ságról kell gondoskodnia a bérbeadónak, aki az egész fűtési idény díjának több mint 50 százalékát erre az időre beszedte”. Adj uram, de rögtön... A Ti gáz szolnoki üzem- igazgatóságához három me­gye — Pest, Szolnok és Nóg- rád — tartozik. Kakuk Jó­zsef főmérnök nem valami nyugalmas napokat él: — A gázszolgáltatónak a vezetéképítés okozza a leg­nagyobb gondot Amit el le­hetett volna végezni év köz­ben, most kell üzembe he­lyezni. Mind a három me­gyében ez a helyzet. Két­száz kilométer új gázvezeték épül a lakosság pénzéből az idén. Amikor még az ájjam pénzét fordították rá, nem volt ilyen nagymérvű fej­lesztés. — Csupán ez a gondok forrása? — Korántsem. A helyi ta­nácsok beruházóként koor­dinálják ezt a munkát. Tár­sulásokat szerveznek, tervet készíttetnek, kivitelezőt ke­resnek. Nem mindegyikük­nek van kellő jártassága eb­ben. Amellett a kivitelezők állománya is igen összetett. Gazdasági munkaközösségek, tszrmelléküzemágak. szak- és szerelőipari vállalatok, kis­iparosok egyaránt megtalál­hatók köztük. Ebből adódik, hogy az építési fegyelem nem a legjobb. Mivel mindez általánosan jellemző, az üzembe helyezések 60—70 százaléka az utolsó negyed­évre esik. A Tigáz természe­tesen egyszerre nem képes énre a munkára. A bizton­ság mellett a jó minőség megkövetelésére serkent bennünket az is, hogy a ve­zetékek a mi váljaLatunk tulajdonába kerülnek. Csep­pet sem mindegy számunk­ra. hogy mit veszünk át. — A lakók 60—80 ezer fo­rintot invesztálnak a gáz be­vezetésére. és kivitelezők magatartása miatt mégis fáz­nak ... — Nemcsak az utcai veze­tékek miatt. Ha azok megfe­lelnek a műszaki követelmé­nyeknek. akkor jöhet az üzembe helyezés. Az a bai. hogy a tortúra a lakóházak kerítésén belül folytatódik. — Hányán várnak a gázra? — A hozzánk tartozó me­gyében hétezer fogyasztó be­kapcsolását terveztük. Több mint kilencezer bekötést kell elvégeznünk. Hatezren már túl vagyunk. A hátralevő he­tekben kell tehát még há­romezer fogyasztó kérelmét teljesíteni. — És önöknek nemcsak ez a dolguk ... — A javítási munkákat kell ezért háttérbe szoríta­nunk. Nyáron, amikor a ja­vítási igény is kicsi, na­gyobb erőt tudtunk volna a vezetékek átvételére össz­pontosítani. — A hátralevő háromezer bekötés munkálatainak gyor­sításáért mit tesznek? — Egész sor intézkedést kellett foganatosítanunk. Rendszeresekké váltak a túlórák, a vasárnapi mun­kák, a vállalaton belül át­csoportosítások az egyik ki­rendeltségből a másikba. Debrecenből és Miskolcról is dolgoznak nálunk szerelők. — Mire számíthatnak az igénylők? — Akinek a lakásában rendben a vezeték és mű­szakilag kifogástalan az ut­cai hálózat is. december ele­jén számíthat a gázra. A töb­biek az év végén. Tizen­nyolc éve dolgozom a gáz­szolgáltatásban, de ilyen te­her még nem hárult az üzemigazgatóságra. Ráadásul az utcáról sem tudunk em­bereket felvenni, mert nagy szakértelmet, biztonságot megkövetelő munka ez. Ami pedig a jászberényi levélíró panaszát illeti: nem minket marasztal el. Az igaz­ság kedvéért azonban meg kell jegyeznem, hogy a he­rényi vezetők sok mindent megtettek a vezetékek üzem­be helyezésének meggyorsí­tásáért. A városi tanács pél­dául már akkor biztosított számunkra szolgáltató he­lyet, amikor a gáz még nem is volt a városban. Szentend­rén ez csak nyolc év után következett be. Dolgozóink méltányolják ezt a segítsé­get, és a november 7-i szün­napokon 2x20 lakásba vezet­ték be a gázt. — Milyen tanulságok levo­nására készteti önöket idei helyzetük? — Mindenekelőtt arra, hogy a vezetéképítés üteme jövőre sem csökken. Ezért a tanácsoknak idejében kell felkészülniök. hogy a kivi­telezők ne késlekedjenek a munkák kezdésével és azok folytatása is zavartalan le­gyen. Erre annál inkább szükség van, mert a mosta­ni tempó mellett azok a vál­lalati munkák kerülnek hát­— A szolnoki városi ta­nács műszaki osztálya régóta a lakosság által teremtett kényszerhelyzetben végez tűzoltó munkát, — mohdja Honti Antal, az osztály he­lyettes vezetője. — Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a kulcskérdés a gázvezeték építésének előkészítése. Amíg nincd \meg minden anyag, nem szabad elkezdeni a munkát. A jószándékú len­dület kevés. — Ebből úgy tűnik, mint­ha a lakosság függetlenítené magát a városi tanácstól. — Ez a munka annyira önerős, és önálló, hogy kez­detéről sokszor csak akkor szerez tudomást a műszaki osztály, ha útfelbontási vagy közterületfoglalási engedély- kérés érkezik hozzá. Ilyen tömeges gázbevezetésre vol­taképpen senki sem készüli fel igazán. Lapozgatom a jegyzetfü­zetem, és csóválom a fejem. Hogy lehet az, hogv a kivi­telezők a lehetőségek felmé­rése nélkül tesznek ajánla­tot? Miért nem gondolnak anra. hogy felelőtlenségükkel a lakók százait hozzák igen kellemetlen helyzetbe? Az emberek általában jóhisze- műek, készpénznek veszik a számukra kedvező ígérgeté­sek betartását. Sokan ezért nem szerezték be a téli tü­zelőanyagukat. Minek az. — gondolták, hiszen itt lesz a gáz. Tudom, mindennek haj­térbe, melyeket folyamato­san végeznünk kellene. A jlavítások melleét gondolok itt a rendszeres ellenőrzések­re. Márpedig a biztonság ro­vására nem kockáztathat senki, a tragédiákat meg kell előzni. — A bekapcsolások mel­lett mi okoz önöknek gon­dot? — Számunkra a legtöbb gondot a szolnoki acélcső­vezetékek korróziója okozza. Lassan negyedszázados az itteni vezetékhálózat, fel kell újítani. Ez a munka egyébként már megkezdő­dött. — Milyen jelek figyelmez­tetnek sürgős befejezésre? — A Centrum áruházzal szemben levő négyemeletes lakóházból például gáz­szivárgást jelentettek. A pincében 100 százalékos robbanási koncentrációt ta­pasztaltunk. Az volt a sze­rencse. hogy nem keletkezett ott szikra. A lakóház főve­zetéke szitához hasonlított. — A műanyagból készült csövek nem jobbak? — Az elosztóhálózat a töb­bi településen nem ilyen öreg, négy-öt év óta mű­anyag vezetékeket fektetnek le. — Ez esetben pedig a földmozgás követeli a minő­ségi munkát... — Nagyon is megkövete­li a kivitelezői fegyelmet. Vácon például hetvenkét sü­ketnéma gyermek aludt már cius 18-án. amikor az ottho­nuk előtti műanyag vezeték­ből pincéjükbe szivárgott a gáz, és ott felrobbant. Igazi szerencse, hogy a haja szá­la sem görbült meg egvet- len gyermeknek sem. Egv középnyomású vezeték fé­lelmetes munkát tud végez­ni. Es akkor már nem tartja a hátát a kivitelező, csak a szolgáltató. Hallgatom a főmérnököt és közben arra gondolok, hogy a lakók esetenként jobbán megválogathatnák a kivite­lezőket. Amint hallom, van például olyan részlegvezető is. akit fegyelmi úton távolí­tottak el a Tigáztól. Hogy miért a lakosságnak adresz- szálom ezt, az mindjárt ki­tűnik. — Mit jelent ez konkré­tan? — Néhány kivitelező a le­hetőségek felmérése nélkül tett kedvező ajánlatot. A ta­pasztaltabbaknál pedig (KÉV-Metró szolnoki üzem- vezetősége. AÉV stb) anyag­hiány hátráltatja a munkát. A lakók nem mindenhol in­tézik jól saját ügyüket. Né­ha az a közös csákányozás, lapátolás hiányzik, amit a Kertész utcában megszervez­tek. Ott októberben kezdték a munkát, és már a bekötést végzik. Ha a pletykafalui ré­szen is ilyen munka lett volna, megrövidült volna a kivitelezési idő. Néhány he­lyen azonban azt tartják: minek dolgozzam, ha már fi­zettem? Megértőbb hozzáál­lással saját gondjukat eny­híthetik az emberek. togatása eső után köpönyeg, — emlékezzünk arra, mit mondott a szolnoki üzem- igazgatóság főmérnöke: ..a vezetéképítés üteme jövőre sem csökken”. Idejében szó­lunk tehát: meg kell előzn1 az idei tortúra ismétlődését. A kivitelezőknek idejében kell elkezdeniük és jó minő­ségben végezni munkájukat, időt hagyva a Tigáznak az üzembe helyezésre. Ez eset­ben sokkal többről van szó, mint a határidők betartásá­ról. Simon BéU Nagyüzemek szocialista exportja Nem elég, hogy fizettem? Többről van sző

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom