Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

1985. NOVEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szakszervezeti kislexikon II dolgozók tömegszervezetei A szakszervezetek, a mun­kásosztály és a többi dolgo­zó réteg legátfogóbb tömeg­szervezetei. A tőkésorszá­gokban az osztályharc alap­ján álló szakszervezetek harcra szólítják, a dolgozó­kat a gazdasági és szociális célkitűzésekért, az élet- és munkakörülmények javítá­sáért, az egyre fokozódó munkanélküliség csökkenté­séért, a műveltségi színvo­nal emeléséért. E harcban összefogásra törekednek a más szakszervezetekbe tö­mörült, vagy szervezetlen dolgozókkal. A szocialista országokban a szakszervezetek a szocia­lizmus építésére mozgósítják a dolgozókat. Bevonják tag­jaikat a gazdasági és politi­kai ügyek intézésébe. Fog­lalkoznak a dolgozók világ­nézeti nevelésével, szervezik a szocialista építést szolgá­ló termelési mozgalmakat. A szakszervezetek a demokra­tikus centralizmus elvei alapján épülnek fel. A ma­gyar szakszervezeti mozga­lom legfelsőbb szerve a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A szakszervezetek kongresszusa választja. Az elnökség a szervezési felada­tok ellátására titkárságot vá­laszt. Párizsban, 1945. október 3- án alakult meg a Szakszer­vezeti Világszövetség, mint nemzetközi szakszervezeti központ. Székhelye 1951-ig Párizs, 1967-ig Bécs, azóta Prága. Több, mint kilencven országban vannak tagszerve­zetei, melyeknek taglétszá­ma mintegy 150 millió. Harcol a munkásosztály gazdasági érdekeiért, a de­mokráciáért, a békéért, a szakszervezeti mozgalom egységéért. Megalakulása után harc bontakozott ki a tőkésekkel együttműködő szakszervezeti mozgalom ve-, zetői, és a munkásosztályt ténylegesen képviselő szak- szervezetek vezetői között. A jobboldali vezetés alatt álló szakszervezetek 1949-ben szakítottak a Szakszervezeti Világszövetséggel, és meg­alakították a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségét. A szakszervezeti mozgalom legfelsőbb szerve a Szakszervezeti Világkong­resszus (1970-ben Budapes­ten tartotta ülését), amely megválasztja a Főtanácsot és a Végrehajtó Bizottságot. A Főtanács választja meg az Elnökséget és a Titkárságot. Bányászoknak Pszichológiai laboratórium Hallásvizsgáló laboratóriu­mot és munkapszichológiai bázist hoz létre a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat. A cél­ja, a zaj által okozott hal­láskárosodások megakadá­lyozása, illetve az ezt szol­gáló széles körű szűrővizsgá­latok bevezetése. Így a leg­kisebb eltérésre is felfigyel­hetnek. A hallás károsodása ugyanis nemcsak kellemetlen a dolgozónak, hanem egyben munkájának biztonságát is csökkenti. Ugyancsak a biz­tonságos munkavégzést szol­gálja a munkapszichológiai bázis, amely eszközeinek al­kalmazásával választják majd ki a különböző mun­kahelyekre a legmegfelelőbb embert. Elsősorban a nagy­teljesítményű gépek vezetői­nek kijelöléséhez „kérdezik meg” a különböző teszteket és műszereket, hiszen náluk á jó reflexek és a koncent­ráló készség elengedhetetlen. Szerepe lesz a pszichológiai laboratóriumnak a bánya­mentők kiválasztásában, el­lenőrző vizsgálatában, sőt vezető utánpótlás kijelölésé­ben is. Ez utóbbi érdekében az elmúlt hónapokban mint­egy 200 művezetőt, főak­nászt és aknászt vizsgáztat­tak a munkapszichológia eszközeivel és módszereivel. Hamarosan elfelejtik az évtizedes bosszúságot Csatornát építenek Jászladányon A Rózsa Ferenc utca kör­nyéke Jászladányon csak egy tanácstagi körzet a 35 kö­zül. A hat utcányi, 100 ház­ból álló körzet lakóinak éle­te is megegyezik a falu más részén lakóéval. Miért is volna más, hiszen megkö • zelítőleg egyformán része­sülnek a községi juttatások­ból, élvezik a fejlődés ered­ményeit, érzékelik a megol­dásra váró problémákat. A 6900-as lélekszámú község­ben az alapellátás megfele­lő. nincs szégyenkezni való­juk más, hasonló nagyságú települések előtt a közműve- sítettséggel, az intézmé­nyeikkel. társadalmi és gaz­dasági életükkel sem. Természetesen azért Jász- ladánynak is megvan a ma­ga sajátos gondja, ami egy­formán érint minden ott la­kót. A községi fórumokon sokan panaszkodnak a köz­rendre, a közbiztonságra, az állattegészségügyi helyze­tükre, elégedetlenek az ívó­vízellátással, a vízelvezetés­sel, az ellátás és a szolgál­tatások további javítását szorgalmazzák. Nem könnyű persze igaz­ságot tenni és sorrendet fel­állítani a tanácsnak a jogos kérések között, mert minden­ki a saját problémáját taitja a legégetőbbnek. És. ha a megoldásban nem ö követ­kezik, akkor, vagy egyetér­tőén tudomásul veszi a dön­tést, vagy pedig méltatlan­kodva visszavonul minden közösségi cselekedettől, mondván, ha őt nem segí­tik, tőle se várjanak sem­mit. így van ez a tanács­tagi körzetek esetén is, mert könnyen elfelejtik a falu közepén élők és szélső utcák lakóinak gondjait, ne­tán a perifériák lakói áll­nak elő teljesíthetetlen ké­réssel. A Rózsa Ferenc utcában a belvízelvezetés megoldását kérték évtizedek óta. Kal­már István tanácstag szen­vedélyesen beszél az előz­ményekről. — Negyven éve nem volt olyan falugyűlés, ahol fel ne vetették volna a környéken uralkodó áldatlan állapotot. Eredetileg természetes víz­folyás volt itt, a lakók mesz- sze elkerülték ezt a vidéket. Majd szűkült a hely, az em­berek feltöltötték az ősmo­csárt, ami kanálissá zsugo­rodott össze. Fontos szerepe maradt, azért mert a falu központjának a' csapadékvi­zét vezette ki a Dósa-gödör- be. Az átjárók, a kocsibejá­rók azonban rendre megállí­tották a vízfolyást, ami az utcán keresett magának he­lyet. Még nyáron se száradt ki, ott poshadt, büdösödött, trágyalét gyűjtött, a ?az, szemét döglött állatokat rej­tegetett. Aki nem látta, most el se tudja képzelni, hogyan nézett ki e környék. Valóban elképzelhetetlen már, mert rendezett, gyalult utca fogadja a járókelőt, a nádas helyén burkolt árok látható. A jászkiséri Vízgaz­dálkodási Társulat dolgozói rézsűt egyengetnek, terepet igazgatnak és vonulnak to­vább, rendet, tisztaságot hagyva maguk után. Nem is gondolják, hogy milyen örö­met okoztak a környék la­kóinak, akik most fellelke­sülve tervezgetnek. Fákat, virágokat ültetnek, salak- utat építenek, mintautcát csinálnak a falu és maguk gyönyörűségére. Ezek után érdemes kaszálni, gereblyéz­ni odakint, és az udvarok ia más képet mutatnak majd. Hamarosan elfelejtik az év­tizedes bosszúságot és ter­mészetes lesz számukra a szép környezet. Hogy miért nem történ­hetett mindez évekkel ez­előtt, erre Donkó Jenő, ta­nácselnök ad választ. El­mondja, hogy 10 éve kez­dődött meg Jászladányban a belvízelvezető rendszer kiépítése, és még legalább annyi ideig tart. Évenként 2—2,5 millió forintot költe­nek a munkákra, amit eddig teljes egészében a megyei tanácstól kaptak. Az idén több mint 2 kilométer nyílt csatornát építettek meg a Kossuth Lajos úton, a Pető­fi, Rózsa Ferenc utcában és megoldották a főtér vízel­vezetését is. Ütemezés sze­rint most jutottak a 19-es számú tanácstagi körzet régen hangoztatott panaszá­nak orvoslásához. Nagyon szép, hogy a lakók ezek után példát akarnak mutatni, más területen is eseményszámba ment a víz- elvezetés megoldása és ja­vult a közhangulat is. Az így feltámadt lelkesedés, egy kis tanácsi segítséggel, nagyszerűen kamatoztat­ható a településfejlesztés­ben. Erre a lendületre azon­ban máskor és máshol is szükség van, hogy a falu előre haladjon, szépüljön, gazdagodjék. LP Kulcs helyett hón A REKLÁMÜGYRŐL REÁLISAN Minden bizonnyal sok ol­vasót élénken foglalkoztat a Tomi mosópor: kulcs a kulcshoz slogennel indított reklámakciója körül kiala­kult bonyodalom. Az információs csatorná­kon — sajtó tv, rádió — ke­resztül eddig megjelent tá­jékoztatások • nem adtak egyértelmű magyarázatot az ügyben. Ezért mindenkép­pen szükséges a történtekkel kapcsolatos tények ismerte­tése — némi jogi kommen­tárral. Mi is történt valójában? A Tiszamenti Vegyiművek mosószer üzemében megva­lósult kapacitásbővítés cél­ja az volt, hogy ezzel a bel­földi mosószerellátás hosszú távon való zökkenőmentes biztosításához a vállalat a Tomi tnosószerekkel járul­jon hozzá. A kapacitásbőví­téshez 10 millió forint hitelt vett a vállalat fel, ennek törlesztéséhez és a korábbi­hoz képest nagyobb volume­nű termeléshez piacot kell biztosítani. Ennek egyik módja a reklám. Ezért a vállalat 1985. februárjában azzal az elgondolással ke­reste meg a Mahirt, hogy országos jellegű, vásárlást ösztönző akciót szeretne in­dítani, melyre reklámjavas­latot kért. A koncepcióban fődíjként személygépkocsi, míg kiegészítő nyeremény­ként — a mosóporos dobo­zokban elhelyezett bonon lé­vő igazolószelvény beküldé­sével megnyerhető — 3 kg- os Tomi gála szerepelt. A Mahir négy javaslata közül a vállalat a kulcsos variációt fogadta el, melyre a Mahir részletes reklámter­vet dolgozott ki, továbbá a reklám kivitelezésére is vál­lalkozott. Az eredeti terv szerint az 1985. augusztus 1. napjától számított egy hó­napon keresztül forgalomba kerülő maxi Tomildobozok valamelyikében egy Wart­burg személygépkocsi kul­csát rejtik, ezenkívül bizo­nyos mennyiségű bónt he­lyeznek el a dobozokban, melyek a kiegészítő nyere­ményre jogosítanak. A kulcs betéteiével kap­csolatban azonban a válla­lat részéről aggályok merül­tek fel, egyrészt esetleg könnyen fellelhető, másrészt a kampányt tönkretevő pró­bálkozások történhetnek, ezért a visszaélés lehetőségé­nek kizárása volt a cél. Az aggályok között fel sem merült — s a későbbi vál­toztatásnak nem is az volt az oka —, hogy esetleges visszaélésre már a kiszállí­tás előtt lehetőség lenne, hi­szen az akció indításától a reklám megjelenéséig a vál­lalat részéről az e reklám­mal foglalkozó néhány bea­vatott személyen kívül más­nak nem is volt tudomása a reklámról. Felvetődött az is, hogy kulcs helyett kulcsot jelké­pező bont kell elhelyezni. Ismét aggály: a veszély ugyanaz. A Mahir — mivel ilyen jellegű reklámkampány megvalósítására még nem vállalkozott — a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóságtól kért szakvéleményt. E szak- vélemény figyelembevételé­vel történt közösen a dön­tés. hogy kulcs helyett bizo­nyos mennyiségű bőn kerül a dobozokba, a megtalálók a beküldött igazolószelvény el­lenében egy Tomi gála mo­sóport kapnak, míg az 1985. december 20-ig postára adott bonok részt vesznek a sorso­láson, ahol eldől, hogy ki lesz a Wartburg fődíj nyer­tese. A probléma abból adódott, hogy közben a tv-ben, a rá­dióban és a sajtótermékek­ben közzétett reklám az ere­deti terv alapján elkészült. A vállalat részéről ugyan felmerült, etikus-e az a megoldás. hogy a reklám- szöveg módosítása nélkül, menet közben megváltoztat­ják a „játékszabályokat”, a kulcshoz való hozzájutás módját. A Mahir megnyug­tató válasza: ez így is eti­kus. Mint utólag bebizonyoso­dott, nem lett volna szabad elfogadni a szakvállalat vé­leményét, ettől eltérően még leállíthatták volna a reklá­mot. A vállalat számára azért hatott meggyőzően a Mahir véleménye, mert azt gondolta, ha nem tesznek a dobozokba kulcsot, nem is találhatnak, így reklamáció nem lesz. Ezt bizonyítja az is, hogy a bóntulajdonosok- tól reklamáció nem érkezett. Utólag már az is feltételez­hető, hogy akkor is többen jelentkeztek volna a legkü­lönfélébb kulcsokkal — jól­lehet a reklámban Wart- burg-kulcsról, van szó — ha valóban egy megkülönbözte­tett jelzéssel ellátott kulcsot helyeznek a dobozba. De ek­kor kellő erkölcsi és jogi alappal tisztázni lehetett volna a „kulcskérdéseket”. Felelősség, reklámetika A Magyar Reklámetikai Kódex a reklámra vonatko­zó jogszabályokon túlmenő, a reklámtevékenység rész­leteire és egyes különleges erkölcsi vonatkozásaira is kiterjedő szakmai önszabá­lyozás formájában össze­foglalóan tartalmazza a rek­lámmal kapcsolatos erköl­csi normákat. A kódex alap­ján az etikai felelősség két­ségtelen fennáll, e kérdés­ben a Magyar Reklámszö­vetség Etikai Bizottsága az 1985. október 1-i teljes ülé­sén hozott határozatában megállapította, hogy: „a To­mi mosópor reklámakció alaphirdetései a fogyasztó­kat nem tájékoztatták arról, hogy kulcs helyett csupán nyeremény sorsolásra jogo­sító szelvények kerültek a dobozokba, ezzel a fogyasz­tókat megtévesztették: a hir­detések nem taltalmazták a kódex előírásaiban ellentét­ben az akció lényeges felté­telét, hogy a jutalomszel­vények december 20-ig kül­dendők be. A bizottság meg­állapította, hogy az elköve­tett hibák abból adódtak, hogy az akció technikai és szervezési feltételeit kellően nem gondolták át. Ezáltal a fogyasztókat ugyan károisa. dás nem érte, de a reklám hitele csorbát szenvedett”. A kódex értelmében a Ma­hir és a TVM felelőssége kö­zös, de a két fél viszonyá­ban nem egyenlő ez a fele­lősség, ugyanis az aggály fel­merülésekor a Mahir-nek mint a reklámtevékenység­gel foglalkozó szakvállalat­nak kellett volna tudni, hogy menet közben a fődíj­hoz való hozzájutás mód­ját megváltoztatni nem le­het, és azt mondani, hogy vagy megváltoztatják a rek­lámszöveget. vagy továbbra is a kulcsos verzióban gon­dolkozva egy biztonságos megoldásra kellett volna ja­vaslatot tennie. Sőt, ha a vállalat ragaszkodott volna az eredeti reklám megjele­néséhez, a Mahir_nek kellett volna kérni a média leállítá­sát. Ezzel szemben még a vállalatot megnyugtatva nyi­latkozott az etikusság kér­désében, s ezért nagyobb a felelőssége. A Mahir nem is vitatja az ügyben fennálló felelősségét. A Reklámszövetség az ügy kapcsán kerekasztal-beszél. getést szervezett a Mahir, a TVM és az üggyfel foglalko­zó, illetve érdeklődést tanú­sító újságírók részéie. Ez alkalommal a beszélgetés fő iránya nem a TVM, hanem egyértelműen a Mahir felé fordult. Ez már sajnos, nem változtat azon a helyzeten, hogy az ügyben eddig meg­jelent riportok, újságcikkek a vállalatot olyan meg vilá­gításba helyezték, mintha a felelősség kizárólag a TVM- et terhelné. Az akció folytatódik A reklám ily módon való megjelenésében a vállalat részéről szándékosan megté­vesztő magatartás nem állt fenn. A sorsolással a vásárló, véletlen alapon, hozzájut a fődíjat jelentő Wartburghoz. A bónt tartalmazó dobo­zok az egyes szállítmányok közé keverve azóta már az üzletekbe kerültek. Az 1986. január 20-án. délelőtt 11 órakor a Népstadion Press- termében tartandó nyilvá­nos sorsoláson dől el, ki az, aki egy doboz mosópor árá­ért egy Wartburg személy- gépkocsit nyer. Az akció te­hát folytatódik, melynek részletes feltételeiről a na­pokban ismét megjelenő hir­detésekből kap tájékoztatást a közönség. Dr. Tóta Áronné a TVM igazgatási és jogi osztályának vezetője A KISZÖV Alkotó Ifjúság pályázatára beérkezett munkákból nyílt kiállítás a napokban a szövetség szolnoki központjában. A több mint száz pályaművet nyolc kategóriában díjazták TKL Négy személyes utánfutó Mecsek lakókocsi Négyszemélyes utánfutó lakókocsi sorozatgyártását kezdte meg pécsi üzemében a Pannonautó Vállalat. A „Mecsek—280”-nak nevezett új guruló kempingházikó a Lada futómű és fékrendszer kivételével alvázától a fel­építményéig és a beépített bútorokig a vállalat saját tervei alapján hazai anya­gokból és saját kivitelben készül. A szerkezetét és bú­torzatát olcsó alapanyagok­ból, mégis a komfortigén} ek legmesszebbmenőbb kielégí­tésének igényével tervezték meg. A viszonylag olcsó árá­hoz képest nagy belső terű,, kényelmes lakókocsiból a piackutatás szerint pillanat­nyilag ezerre van kereslet, s a mecsekalji vállalat évente háromszázat képes összesze­relni. A „Mecsek—280”-as gör­dülő kempingházban beépí­tett szekrény, főzóasztal és mosogató, lábpumpával fel­tölthető víztartály, kétsze­mélyes fekhellyé átalakítha­tó étkezőasztal és pad, vala­mint egy külön ágy és ki vánságra föléje szerelhető negyedik fekhely szolgálja lakóinak kényelmét. Helyet hagytak benne a szabvány­méretű hűtőszekrénynek, s megoldották a kocsi két­százhúsz voltos villamos há­lózatra történő csatlakozta­tását is. Az új magyar gyártmányú lakókocsit az Autóker forgalmazza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom