Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 29. Már Javában dolgoznak a munkások a szolnoki Várkonyl téri Zagyva-híd felújításán. Épül az ideiglenes gyalogosátjá­ró, bontják az útburkolatot, rakják a csöveket, s egymás után érkeznek a javításhoz szükséges gépek Fotó: — nzs — Klubok, olcsó éttermek, hétközi otthonok Szociálpolitika falun A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa folyamatosan figye­lemmel kíséri a falun és a tanyákon élő öregek helyze­tét. Főleg az alföldi tanyá­kon élők kerültek reflektor- fénybe, hiszen több mint 100 ezer ember — közülük sok nyugdíjas — életkörülmé­nyéről van sző. Egyre sürgetőbb az igény, hogy a legidősebbek és a legjobban rászorulók támo­gatásához összehangolják az állami, tanácsi erőket, ki­egészítve a társadalom segí­tőkészségével. Jelenleg 830 ezer termelőszövetkezeti tag él az országban, 51 százalé­kuk ma már nyugdíjas vagy járadékos. Az egyik legna­gyobb gond. hogy a támoga­tásukra is hivatott jóléti ala­pot csak az aktív dolgozók után képezhetik, ez a TOT véleménye szerint méltány­talan. Különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy a szö­vetkezeti parasztok átlagos nyugdíja 2624 forint. A szol­gálati időt ugyanis megha­tározza az a tény. hogy ha­zánkban a szövetkezeti moz­galom csupán 23 éves múltra tekint vissza. Az adottságok­ból eredően kevés szolgálati idővel, kis keresettel kerül­tek nyugdíjba, sok tízezren. A tanácsi erőfeszítések eredményeképpen ma már a nyugdíjasok 24 százalékát tudják valamilyen támogatás­ban részesíteni. S bár a kor­mány a közelmúltban külön- keretből 10 milliót irányzott elő támogatásukra, sajnos még sokan várnak jogos igé­nyük kielégítésére. Különböző fórumokon ha­tározták meg a legfontosabb célokat, minden városban olcsó étterem létesítése, a településeken klub. a hét­köznapi otthonok fejlesztése. A tanyasi öregek jobb ellá­tása és gondozása érdekében terepjárókat kell vásárolni. Sajnos, egy bizonyos rende­let értelmében évekig kell várni, míg megkapják az engedélyt. Bács-Kiskun me­gyében például 38 terepjáró kérvénye „utazik” a bürok­rácia útvesztőiben. Egv bélyegző, egy (megfelelő) aláírás és a mostani 9 tanya helyett sokkal többet tud­nának ellátni. De azok a jogszabályok... Békés megyei kezdeménye­zés, hogy a tanyai gondozást végző szervek együttműköd­nek az egészségügyi ügye­lettel, használják az utób­biak napközben kihasználat­lan járműveit. De lehetne so­rolni a jó kezdeményezése­ket Győr-Sopronból, Veszp­rémből, Baranyából, Nóg- rádból. .. Közös jellemző­jük: bár szorgalmazzák az elavult jogszabályok meg­változtatását, kezdeménye­zéseikkel igyekeznek enyhí­teni a falusi nyugdíjasok gondjain. Talán egy javasla­tot érdemes az érdekeltek fi­gyelmébe ajánlani: a gene­rációs lakások építését. Ezt nem tiltja jogszabály, terve­zési és szemléleti kérdése­ken múlik.. . A két országos szervezet a közelmúltban közös állás- foglalást adott közzé. Ennek lényege: nem szabad beke­rülni a mfutatók és számok reménytelenségének labirin­tusába. Tudni kell, kinek, hol, mikor mi a dolga. S ezt meg is kell követelni. A ten­nivalók egybevetése az egvik legfontosabb feladat. Úgy tűnik, vidéken már nemcsak beszélnek a nyugdíjasok problémáiról, hanem a meg­oldást is keresik. S inkább ma, mint ... holnapután. V. h. Expressz Eladtak negyedmilló ingatlant Másfél év alatt több mint negyedmillió ingatlant adtak el az országban az Expressz révén. Ez a hirdetési lap az ingatlanforgalomban máris nagy szerepet játszik. Ezen kívül több tízezer embernek sikerült a lapban elhelyezett hirdetések révén a korábbi­nál jobban fizetett, vagy a korábbinál alkalmasabb munkahelyet találni. Ugyan­csak tízezrekben fejezhető ki az eladott, megvett, lecse­rélt legkülönbözőbb tulajdo­nú tárgyak száma. Rövidesen minden nap megjelenő újság lesz az Ex­pressz, és újabb tartalom­mal bővül. Mozgalmasabbá váló gazdasági életünk igé­nyel egy úgynevezett mar­ketingújságot is, vagyis az árureklám és a piackutatás célját szolgáló sajtóterméket. Ezért a jövőben a termelő vállalatok az Expressz újság révén tájékoztatják a la­kosságot az árukínálatról. zongorázik. — 14.15; Népdalkö­rök pódiuma. —14.40; Hangos szótár. — 15.05: Bágya András dalaiból. — 15.20; Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Tinl-tonik. — 18.15: Közvetítés a Vasas—BVSC bajnoki vízilabda-mérkőzésről. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Gasparone — Részletek. — 21.05: Magyar anekdotakincs. — 21.35: Nóták. — 22.00: Mikrofórum. — 23.20: Francia sanzonok. — 0.15—4.20: Elfél után ... lünk a születésnapon? (ff). — 9.25: Magyar nyelv (ált. lsk. 2. oszt.) Szórakaténusz. Bóbita, bóbita é-iít (Mondatalkotás.) — 9.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) Mágneses kölcsönhatá­sok. — 9.50: A bábu. Lengyel filmsorozat IX/7. rész: Rzecki folytatja emlékiratait (ism.).— 10.45: Képújság. — 15.30; Iskola­tévé. Táborozás a múzeumban. A mi játszóterünk. — 15.45: Orosz nyelv kicsiknek — 5. rész. — 15.55: Lila fecske. (Az alsó­tagozatos magyar irodalomhoz.) I MŰSOROK I Rádió SZOLNOKI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. Hírek. — 17.05: Gilbert OfSulivan slá­gereiből. — 17.15: zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gu­lyás Erika. — 17.30: Másik ,lá- nos gyermekdalaiból. — 17.40: Üzemi lapszemle. — 17.45: Régi lemezalbumok. Utak előtt. A Corvina együttes felvételeiből. — 18.00—18.30: Alföldi krónika. KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44: Nép­zene. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.48: Évszázadok mesterművei. — 11.23: Török dalok. — 11.39: Ádámcsutka. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.43: Hangverseny dél­időben. — 13.50: Madrigálok.— 14.10: Magyarán szólva... — 14.25: Orvosi tanácsok ... —14.30: Dzsessz. — 15.00: Élő világiro­dalom. — 15.20: Hülya Gaydan (zongora) felvételeiből. — 15.42: Zala Tóth Erzsébet nótafelvé­teleiből. — 16.05: A Nyitnlkék postája. — 17.00: Világablak. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Szabó család... — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: Buda­pesti művészeti hetek — A vén cigány. — 20.26: Kedves lemeze­im. — 21.19: Népdalkórusok. — 21.30: Az egészségügy világkftz- oontiában. — 22.20: Tíz nerc külpolitika. — 22.30: Gibbons­madrigálok. — 22.42: Munkás­utánpótlás. — 22.52: Trióleme­zelnkből. — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Éjfél után . . . PETŐFI; 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — Közben: ip.00: Sportvilág. — 12.10: Fúvószene­kari hangverseny a 6-os stú­dióban. — 13.05: Popzene szte­reóban. — 14.00: Csipkay Éva 3. MŰSOR: 9.08: A Cherubini vonósnégyes hangversenye. — 10.31: A Sha­dows együttes felvételei. — 11.59: Az árnyék nélküli asszony — Részletek. — 13.05: Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Népdal­feldolgozások. — 13.50: Fúvós­zene. — 14.15: Orosz muzsika. — 15.14: A Magyar Rádió és Te­levízió énekkara énekel. — 15.25: Zenei tükör. — 16.00: Európai kulturális fórum 1985. — 16.30: Két versenymű. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Az Ú1 ma­gyar zene hónapja a rádióban. — 16.05: A Hamburgi Montever­di kórus énekel. — 18.30: Na maternjem jeziku. — 19.05: In der mutterspraohe. — 19.35: Mu­zsikáló természet. — 19.40: A szólótól a kamarazenekarig. — 21.25: Szimfonikus táncok. — 22.00: A Miskolci szimfonikus zenekar hangversenye. Televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna (ism.). — 9.00: iskolatévé. Környezetismeret (ált. isk. alsó tagozat) Mit ünnepe­— 16.23: Hirek. — 16.30: Bus­manok világa. Osztrák rövid- film. — 16.55: Képmagnósok, fi­gyelem!. (ism.). — 17.30: Sors­társak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja. —17.50: Képújság. — 17.55: Reklám. — 18.05: Tévéegyetem. Az ókori Hellász VI1I/2. rész: Műkéinél monarchiák (ism.). — 18.45: Há­rom nap tévéműsora. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Betti néni. Csehszlovák té­véfilm — III/3. rész. — 21.25: Stúdi ó’ 85. A televízió kultu­rális hetilapja. — 22.25: Tv-hír- adó 3. — 22.35: Himnusz. 2. MŰSOR: 16.00: Képújság. — 16.05: Ap­rók tánca. Keleti palóc (Doma- háza) (ism.). — 16.25: Zsebtivé (ism.). — 16.55: Természetbarát. A Telesport turisztikai maga­zinja. — 17.15: Csali. Horgász- tízperc. — 17.25: Vasas—BVSC bajnoki vizilabda-mérközés. Köz­vetítés a Komjádi uszodából. — 10.30: Körzeti adások. — Budapest. — Pécs. Szigetvár festője — beszélgetés zágon Gyulával. — Szeged. — 19.05: Kocsis Zoltán és Rados Ferenc zongoraestje — n. (Ism.). — 20.00: Kamera — különkiadás. Geraszimov és a Tolsztoj film 1. rész. — 20.30: Balettalbum — IV/4. rész. — 21.10: Tv-hiradó 2. — 21.30: Reklám. — 21.40: Egy férfi két nőnek. NDK filmvígiá- ték. — 23.10: Képújság. MOSZKVA I.: 12.30: Hírek. — 12.50: Doku­mentumfilmek. — 13.50: Hirek. — 13.55: A moszkvai Komszo­mol ügyei. — 14.25: Izgalmas ifjúkor — film. — 16.00: Távoli és közeli dal. — 16.45: Ma a világban. — 17.00: Sakk-VB. — 17.05: A mi kertünk. — 17.35: Filmkoncert. — 17.55: Hirek. — 18.00: A kegyelem nélküli front — sorozat. A hamis báró. — 19.00: Híradó. — 19.35: Doku­mentumfllm. — 20.35: Sakk-VB. — 20.50: Ma a világban. — 21.10: A nap gyermekei — té- véíilm I. rész. — 22.40: Hírek. — 22.45: Sportműsor. — 23.15: Koncert. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ: 15.45: Hírek. — 15.50: Harc­ban a tűz ellen — Dokumen­tumműsor. — 16.30: A tudomá­nyos kísérletezés nem varázs­lat — 3. rész (ism.). — 17.00: Csehszlovákia—Ausztrália barát­ságos női kosárlabda-mérkőzés. — 18.30 : Szakmunkástanulók mű­sora. — 19.00: Tv-torna. —19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Fiatalok tv-klubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárásjelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Szembekötősdl — Lengyel tv- film. (ism.). BUKAREST: 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Gaz­dasági figyelő. — 20.35: Dalok. — 21.00: Mihail Sorbul: A Ham­let szereplője — tv-film. — Tv-hiradó. Vegyszerrel, vagy nélküle? Elterjedt a hir: a 70. Országos Mezőgazda­sági, Élelmiszeripari Kiál­lításon és Vásáron a har­madszorra palántázott nö­vények virítottak a biokert­ben. Elődjeiket elvitte a peronoszpóra, s másféle kórokozó és kártevő. Meg­bukott volna a biokert? Eddig aligha szabad el­menni a következtetések­ben, hiszen a legelvakul- tabb növényvédelmi szak­emberek isi kénytelenek! el­ismerni, hogy a természet­ben léteznek a szabályozó mechanizmusok, máskép­pen fogalmazva, a „beállt biológiai egyensúly is ké­pes védeni a kultúrnövé­nyeket. Ám, mint az említett pél­da is sugallja, nem min­denkor képes megvédeni. S ezen, kiváltképpen a nagy­üzemekben, csodálkozni sem lehet, hiszen nagy te­rületen egy időben sok kár­tevő és kórokozó lehet jelen, s akkor csak a radikáli­sabb beavatkozás lehet eredményes. Sőt, mint egyes szakemberek állítják, a kiskertben is inkább arról van szó, hogy a kártevők nem találnak rá a kultúr­növényre. Magyarán, ha valaki néhány tő burgonyát ültet, van esélye arra. hogy elkerülik a bogarak, de ha már száz négyszögölön rak­ja földbe a gumókat, erre aligha számíthat. A növény­védőszerek nélküli terme­lésben így csak akkora az esélye a biztonságos véde­lemnek, mint ha valaki fá­jós fogát sósborszesszel öb­lögeti, s attól várja a gyó­gyulást. Sokkal biztosabb, ha betömi vagy kihúzatja a lyukas fogat, s természe­tesen az is biztosabb, ha a leginkább megfelelő nö­vényvédőszerrel pusztítja el a kórokozókat vagy kár­tevőket. Tagadnunk kellene a bio­technológiai el.váráisokjat ? Teljes bizonyossággal ilyet nem állíthatunk, hiszen gíyakorlati példák is létez­nek eredményes használa­tukra, másfelől a biotechno­lógia nemcsak a növényvé­dőszerek tilalmát foglalja magába, hanem az egyéb kémiai anyagoktól is igyek­szik megkímélni a földmű­velést. Ez utóbbit, eredmé­nyesebben is teheti, hiszen például műtrágyák nélkül, de okszerű szerves trágyá­zással lehet jól termelni. INyugat-Európában .számos példát találunk mindkét módszerre. Dániában mint­egy 200 farmer esküszik a biotiermelélsre, az NSZKj ban a mezőgazdaságilag mű­velt földterület 0,2 százalé­kán iäy módszereket alkal­maznak. s az Amerikai Egyesült Államokban is több mint tízezer farmer vá­lasztotta ezt az utat. Az ellentmondásoktól pensze ott sem mentes ez a termelési gyakorlat. Van­nak éltetői, akik idegenked­nek a kémiai anyagoktól, s pénztárcájuk vastagsága is megengedi, hogy a drágább, de csak természetes anya­gok) felhasználásával, előál­lított mezőgazdasági term'é- _ keket megvegyék. S persze vannak olyan szakemberek is, akik nem tartják köve­tendő gyakorlatnak a bio- termelést. Közéjük tartozik például Christian Kunze, a giesseni egyetem profesz- szora, aki a keszthelyi Georgikon-napok vendégle­ként azt mondta: nincs jö­vője a biotermelésnek — vagy ahogy ők nevezik, al­ternatív termelésnek — mert ugyanakkora termés előállításához lényegesen több föld kellene, több pe­dig nincs a Német Szövet­ségi Köztársaságban. Az, tény, hogy biotech­nikai módszerek alkalmazá­sával nagyobb a termelés kockázata, több termés elsik áldozatául a betegségeknek és a kártevőknek, tehát ke­vesebb kerül a magtárakba, raktárakba. De számos hazai szakembernek éppen e tény a ki;ndulópontj<a. Vagyis, felteszik a kérdést: kell-e több termés napjainkban ? Nem feltétlenül — mond­ják — mert jelenleg is ki­egyensúlyozott az ellátási a hazai tecmelésből, a fel efe­lé get pedig egyre nehezebb eladni. Érvelésük a csökke­nő világpiaci árakon nyug­szik. Jelenleg is mélyponton van a búza, a kukorica ára, nehéz eladni a húst és a kertészeti termékeket is. (Mindezekből kézenfekvőnek tűnik a következtetés: ke­vesebb terméssel is beérhet­nénk, s így csökkennének a költségek is. Mert az is tény: a műtrágyák, növény­védőszerek ára többször is emelkedett az utóbbi évek­ben, drágán jutnak hozzá­juk a gazdaságok, tehát költségkimélő gazdálkodássá is előléphetne a bioterme­lés. Idáig nincs lyuk a 'bioter­melés melletti érvelés háló­ján, ám az ország mostani gazdasági helyzetében itt nem szabad megállni. Az egyik legfontosabb népgaz­dasági cél a fizetési mérleg egyensúlyban tartása, s az agrárágazat jelentékeny ha­tással van a mérleg nyelvé­re. Minden harmadik hek­tárról exportálják a ter­mést. az ország összes ex­portjának negyedét, a nem iriibeö,-elszámolású kivitel­nek a 32—33 százalékát az élelmiszergazdaság adja. Ha tehát a biotermelés miatt a mezőgazdasági termelés csökkenésével számolnánk, azt is el kellene dönteni, milyen rriás forrásokból egyenlíthető ki az export­veszteség. Manapság, ami­kor az ipar sem jeleskedik lázi exportban, nehéz volna Ilyen forrást találni, tehát a mezőgazdasági termelés növeléséről nem mondhat le a népgazdaság. Meg kell tehát békélni a jelenlegi termelé­si módszerekkel, s persze ez nem zárja ki az újabb kísérletek létjogosultságlát. Kiváltképp nem a kisterme­lésben, a hobibikertekben. ahol elegendő szorgos kéz is van a jóval munkaigé­nyesebb biotermeléishezt Egyes elemeit alkalmazhatja — csinálja is — a nagyüze­mi mezőgazdaság, de ott a termelés biztonsága azonos hangú követelmény a kör­nyezet és az élelmiszert fo­gyasztó ember védelmévtel. Bár hosszú ideig a kemiká­liák használata uralja még a termelést, nincs tilos jel­zés a kísérletező kedvű, s kockázatot vállaló biokerté- szek előtt sem. V. Farka); József Az Igazságügyi Miniszté­riumban folyamatban van a családot érintő jogszabályok felülvizsgálata. Az MTI tu­dósítójának értesülése sze­rint e munkálatok is kap­csolódnak annak a hosszú távú népesedéspolitikai kon­cepciónak az érvényesítésé­hez, amelyről nemrég mi­nisztertanácsi döntés szüle­tett, kimondva, hogy a há­zasság és a családi élet sta­bilitását a jog és az igazság­szolgáltatás eszközeivel is támogatni kell. A tervezett jogszabálymó­dosítások során több intéz­kedés kerülhet szóba. Felve­tődött például a nők házas­ságkötési korhatárának fel­emelése a jelenlegi tizenhat­ról tizennyolc életévre. Fog­lalkoznak a jogi szabályozás olyan változtatásával is, amely a bíróság békéltető te­vékenységének fokozásával, valamint a szakszerű család­terápiái tanácsadás és csa­ládsegítő szolgálat megszer­vezésével azt hivatott előse­gíteni. hogy az együttélés alatt felmerülő különféle problémák lehetőleg ne fa­juljanak a végletekig, a vá­lásig. Családvédő jogalkotás

Next

/
Oldalképek
Tartalom