Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 30. őszi séta Szentendrén A hazai és külföldi, a vá­ros- és falulakó turisták egy­aránt szívesen keresik föl a fővároshoz közeli hangula­tos városkát, Szentendrét. Nemcsak nyáron, a szezon idején, hanem ilyenkor, ősz­szel is sok látogatót csábit Szentendre varázsa. Üdítő sétára hív a sok múzeum és emlékház, macskaköves, zeg­zugos. szűk utcácska, az ősz sárguló köpenyével takart Duna-part. Aprócska üzletek, kis kávéházak, formás ház­tetők — íme néhány kép az őszi városról. Fotó: Korányi Éva Három meglepetés egy napra ' lkonyodik. A né­M pes lakótelep egyetlen ABC-jé- nek pénztárai­nál akkora sorok kígyóz­nak, hogy láttukon sokan inkább másnapra halasztják a vásárlást. A többség azon­ban munkából hazafelé tartva vállalja a sorban ál­lást, mert kell a vacsorá­nak való. A pénztárosok serényen mozognak, piff-puff-pafí, és máris kiírja a gép az ösz- szeget. ök is sietnek, akár­csak az emberek. (Igaz, akad közöttük olyan is, aki­nek komótos mozdulatai­ból akár arra is következ­tethetnénk, hogy nehezen meghálálható szívességet tesz valakinek.) Magam is a megszokott mozdulattal, számolatlanul csúsztatom a zsebbe a visz- szajáró pénzt. Eszembe se jut kételkedni abban, hogy esetleg nem jól adtak visz- sza, s a világért nem tar- tanár', fel a számolással a mii;' elmetlenül to­porgö. • alább húsz em­bert. Végre r.int vagyok a le­vegőn, szatyromban a napi tejjel, kenyérrel, párizsival. Hirtelen eszembe jut, hogy még miit kellett volna ven­nem, de nincs lelki erőm még egyszer sorba állni. Hazaérve még le se pa­kolok, amikor kisebbik 'gyerekem berobban .a la­kásba, hogy azonnal adjak neki húsz forintot, mert elfelejtett rajzlapot venni, s negyed óra múlva zár az üz­let. Megszokott mozdulattal nyúlok a pénztárca gyanánt is használt zsebembe — mert tudtam, hogy abban kell lennie az ABC-ben. a százasból visszakapott 56 fo­rintnak. És akkor ért az első meglepetés. Hogy lehetsé­ges, hogy 56 helyett 36 fo­rintom van, amikor nem lyukas a zsebem, és mellé sem dughattam a fémhú­szast, mert akkor hallanom kellett volna a csörgését. Biztosan rosszul emlékszem, villan belém a kétely, de a véletlenül megőrzött blokk tanúsítja: 44 forintot fizet­tem, a kezemben van 36, a százasból tehát hiányzik húsz. Mostanában már jár­tam úgy kétszer is, hogy tévedésből kevesebbet kap­tam vissza, de a pénztáros a helyszínen korrigálta az érezhetően nem szándékos tévedését. No, sebaj — gondoltam, végül is nem egy tragikus nagyságú összeg. Majd leg­közelebb figyelmesebb le­szek. Amíg ezen méláztam, lányom már vissza is érke­zett a rajzlapbeszerzéisből.' Kirakja a pénzt, 6 forintot. Ekkor jött az aznapi má­sodik meglepetés: ugyan mikor mehetett fel a rajz­lap ára 20 fillérről hetven­re, mert a visszaadott pénz alapján a 20 db húszfillé­res lap 14 forintot ér. — Biztosan vettél mást is, cso­kit. rágót stb — mondom, mert ismerve gyerekem, né­Amíg egy ár a cédulára kerül Vásárlás közben a legrit­kábban jut eszünkbe, hogy vajon kik őrködnek azon, mennyit is írhatnak a ke­reskedők az árcédulára. Az árak sokfélesége, a néha üz­letenként változó kiírások között a vevőknek mindez föl sem tűnik. Ritkán vesz- szük észre, hogy valami már évek óta ugyanannyi­ért kapható, vagy a jobb minőségű árut alig valami­vel drágábban kínálják. Pe­dig a mindennapi közérze­tünket is befolyásoló fo­gyasztói árak fölött mind szigorúbban őrködnek az árhatóságok. Az Országos Anyag- és Árhivatal mellett a helyi tanácsok és az ága­zati minisztériumok — pi­acfelügyeleti jogosítványuk alapján — ellenőrzik az árakat. Ennek módszere az évek során alaposan megválto­zott, s túlzás nélkül állíthat­juk, az idei év fordulópon­tot hozott. A gazdálkodás­ról szóló törvényben a kor­mányzat meghatározta a korrekt gazdálkodás szabá­lyait, és az elvárható üzleti magatartást. £ keretjellegű szabályozásban nemcsak az feltűnő, hogy elsősorban magatartási normákat ír elő, hanem lehetővé teszi a gaz­dálkodás, és ezen belül az árképzés komplex értékelé­sét is. A korábbiakkal szem­ben nem a hasznot, hanem magát az árat veszi górcső alá, s ennek arányos voltát vizsgálja. fl piachoz igazítva Az árhatóságok feladata — fogalmazta meg Hübner Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal ellen­őrzési főosztályának vezető­je —, hogy a gazdaságpoli­tikai célkitűzések, az anti­inflációs törekvések megva­lósítását elősegítse«, s en­nek érdekében ellenőrzéseik során arra ösztönözzék a gazdálkodókat, hogy az ára­kat a piaci viszonyokhoz igazítsák. Emellett változat­lanul szigorúan járnak el, ha tisztességtelen gazdálko­dói magatartásra, árdrágí­tásra, a vevők megkárosítá­sára bukkannak. E munkát segíti az éves árellenőrzési terv, amely pontosan rögzíti az egyes árhatóságok feladatait, az elvégzendő vizsgálatok szá­mát és jellegét. Az általános érvényű szempontokon túl, természetesen, az árhatósá­gok más és más tényezőre helyezik a hangsúlyt. Példá­ul az építőiparban a lakás­építéshez felhasznált anya­gok és szolgáltatások árait vizsgálják meg tüzetesebben ez évben. A belkereskede­lemben a haszonkulcs al­kalmazását kísérik megkü­lönböztetett figyelemmel az ellenőrök, sőt azt is meg­vizsgálják, hogy vajon mi, fogyasztók, hogyan kaptunk kedvezményt. Bejelentési kötelezettség Az első félévben az árha­tóságok 606 esetben szabtak ki valamilyen büntetést, ezen belül kereken százszor bukkantak tisztességtelen árra, 89 esetben pedig vagy leszállították az indokolat­lanul magas árat, vagy el­rendelték — összesen mint­egy 20 millió forinttal — a vevők kártalanítását. Jóné- hányszor előfordult azon­ban, hogy nem lehetett pon­tosan megállapítani, kik vásároltak a drágának talált portékából, így mintegy 15 millió forintot fizettek be a vétkesek a Piaci Interven­ciós Alapba. Az árellenőrzés feladatá­nak megfelelően nemcsak utólag tárja fel a hibákat, hanem megelőzi az indokp- latlan áremelést. Ezt szol­gálja a bejelentési kötele­zettség, amelynek értelmé­ben a gazdálkodóknak ár­emelési szándékukat be kell jelenteniük az Országos Anyag- és Arhivatalnál, s annak jogában áll azt — maximum egy évre — elha­lasztani. (A legfontosabb alapanyagokra, félkészter­mékekre és egyes kiemelt késztermékekre 1981 óta vo­natkozik ez a szabály). Az antiinflációs gazdaságpoli­tikának megfelelően tavaly decemberben e kötelezettsé­get újabb termékekre ter­jesztették ki, igáz, ez csak szeptember 30-ig volt ér­vényben. Mindenesetre, ebben az időszakban, amikor a fo­gyasztási cikkek, szolgálta­tások majdnem teljes köré­re kiterjedt a bejelentési kötelezettség, a kérelmek túlnyomó többségét — több százat — nem találták ala­posnak, és elhalasztották az áremelést. Az időlegesen bevont termékeknél — 14 esetben — 78 millió forint­nyi indokolatlan áremelést akadályozott meg az árhiva­tal. Bár a kiegészítő rendel­kezés mandátuma néhány hete lejárt, de az abban fel­sorolt jónéhány cikkre vál­tozatlanul fennmaradt a be­jelentési kötelezettség. A hi­ányzó piaci kontroll helyett az árhivatal kénytelen meg­akadályozni az olykor indo­kolatlan áremelést. Új ellenőrzési módszer Az antiinflációs gazdaság- politika sikere azonban nemcsak az ellenőrzésen múlik, hiszen egy piacra orientált ' gazdaságban az árakat hosszú távon nem le­het adminisztratív eszközök­kel korlátozni. Ennek sze­repét fokozatosan át kell vennie a hiánytól megsza­badult piacnak. Ám, ez hosszú folyamat, így várha­tóan a következő években sem csökkennek az árható­ságok feladatai. Éppen ezért az Országos Anyag- és Ár­hivatalban most dolgoznak az ellenőrzés új módszerein, amelyek a vásárlók érdeke­it is védik a következő években. L. Bfc Tíz év — tíz fejezet Megjelent az Ez a divat évkönyv jubileumi száma Ízléses és tartalmas. Ezzel a két jelzővel lehet talán a legtömörebben minősíteni az Ez a divat című havilap leg­újabb könyvét, az Évkönyv ’86-ot, a jubileumit, a tize­diket. Természetesen a di­vat a fő attrakciója ennek a kiadványnak is, a divat és a divattal kapcsolatos té­mák foglalják el az ezúttal 292 oldalas, színes fotókkal gazdagon illusztrált kötet­ben a legtöbb helyet. S hogy az Évkönyv ’86 (amint erre az évszám is utal) elébe­megy a divatnak, az is ter­mészetes, hiszen — a kötet­ben szereplő tréfás mottó­val szólva — „Divat az, amit tegnapelőtt mindenki ha előfordul ilyesmi. Most viszont semmi mást nem vá­sárolt, örült hogy zárás előtt kapott rajzlapot. Ekkor ment fel bennem az a bizonyos... Lehetséges, hogy egy szűk óra leforgása alatt sorozatosan és mind­ketten tévedtünk; avagy a pénztárosok voltak annyira fáradtak, hogy egyikük húsz, másikuk tíz forintot téve­dett. (Az ügy tisztázására nem volt mód, mert a bolt közben bezárt, és egyébként is a pénztártól való távozás után.. .) Hát, ez van — nyugtat­tam magam. Azért is iszom egy nohár hűs, friss tejet. Felbontom’, kitöltőm, kortyolom..., de hisz ez savanyú! Bejött' tehát az az­napi harmadik meglepetés is. Végül is nem nagy ügy egyik sem. S hogy mégis szóba hozom, annak egyet­len oka van: legyünk fi­gyelmesebbek és türelme­sebbek — eladók pénztáro­sok, vásárlók egyaránt! — 1. *y. ­irigyelt, ma mindenki visel és holnap mindenki kidob.” Ezért aztán a szabásminta­melléklettel kiegészített év­könyvi házivarroda is szá­mos újdonságot ajánl az ügyes kezű asszonyoknak. A jubileumi évkönyv egyébként stílusosan tíz fe­jezetre oszlik, amelynek a címeit sincs itt hely felso­rolni, álljon példának csak egyetlen egy: „VIII. fejezet, amelyben csupa-csupa érde­kesség, különlegesség, ku­riózum sorakozik 35 oldalon. Nem érdemes tartalomjegy­zéket írni, a benne foglal­takról az ajánlás röviden ennyi: ínyenceknek való.” Természetesen nemcsak az ínyencek, hanem az egy­mástól korban vagy termet­ben különböző olvasók la­pozzák majd minden bi­zonnyal érdeklődéssel az évkönyvet, amelyből — tar­talomjegyzék helyett — né­hány címszót azért érdemes megemlíteni. Például: „Kö­zépkorúak kedvére”, „A gömbölyű gyönyörű”, „Hol végződik a ruha, hol kezdő­dik a nő”, „A gyerek attól szép, hogy gyerek”, „Bűvész- és művészparádé”, „Híres nők — híres parfümök”. A kötetben szerepel, aki nem szeret szerepelni (Bárd András, a Zalaegerszegi Ru­hagyár Békés megyei szüle­tésű férfidivat-tervezője), s szerepel, aki a szerepei ré­vén világsztár (Silvie Var­tan, Brigitte Bardot, Sophia Loren, Alain Delon). Hasz­nosítható tippekre lelhet a kiadványban, aki köt, aki horgol, aki az otthonát sze­retné szebbé tenni, vagy ép­pen olasz fagylalttal szeret­né meglepni a vendégeit. És az is, aki a karácsony családi ünnepét örömet oko­zó ajándékkal kívánja gaz­dagítani. Akár ezzel a kötettel... <KS) Egy takarékos brigád Ünnepi összejövetel a TVM-nél A takarékossági világnap­ról emlékeztek még hétfői rendkívüli ös&aeiövetelükön a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában a kriolit üzemben dolgozó Zemplén Géza Szocialista Brigád tag­jai. A 11 tagú kollektíva 1978-ban alakult, többször arany fokozatot ért el, tavaly a Vállalat Kiváló Brigádja címet is elnyerte. Persze nemcsak a kitüntetéseket gyűjti. Tagjainak 60 száza­léka munkája mellett fele­lősségteljes társadalmi meg­bízatásoknak is eleget tesz. A munkahelyi anyag- és energiatakarékosságban pél­damutató kollektíva tagjai egyéni életükben is takaré­koskodnak, valamennyiük KST-tag, átutalási betét­számla-tulajdonos, ötüknek ifjúsági betétben is gyűlik a megtakarított pénze. A gyár­ban segítséget nyújtottak az OTP-nek a betétfajták nép­szerűsítésében, szervezésé­ben. Közreműködésükkel az idén 133 dolgozó nyitott át­utalási betétszámlát, 16 fia­tal pedig öt évre szóló ifjú­sági takarékbetét szerződést kötött. A Zempléni brigád hétfői összejövetelén vette át a ta­karékosság szószólójaként eddig végzett eredményes munkájáért az OTP-köz- pont elismerését, a Takaré­kos brigád címet és a cím­mel járó jutalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom