Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 30. őszi séta Szentendrén A hazai és külföldi, a város- és falulakó turisták egyaránt szívesen keresik föl a fővároshoz közeli hangulatos városkát, Szentendrét. Nemcsak nyáron, a szezon idején, hanem ilyenkor, őszszel is sok látogatót csábit Szentendre varázsa. Üdítő sétára hív a sok múzeum és emlékház, macskaköves, zegzugos. szűk utcácska, az ősz sárguló köpenyével takart Duna-part. Aprócska üzletek, kis kávéházak, formás háztetők — íme néhány kép az őszi városról. Fotó: Korányi Éva Három meglepetés egy napra ' lkonyodik. A néM pes lakótelep egyetlen ABC-jé- nek pénztárainál akkora sorok kígyóznak, hogy láttukon sokan inkább másnapra halasztják a vásárlást. A többség azonban munkából hazafelé tartva vállalja a sorban állást, mert kell a vacsorának való. A pénztárosok serényen mozognak, piff-puff-pafí, és máris kiírja a gép az ösz- szeget. ök is sietnek, akárcsak az emberek. (Igaz, akad közöttük olyan is, akinek komótos mozdulataiból akár arra is következtethetnénk, hogy nehezen meghálálható szívességet tesz valakinek.) Magam is a megszokott mozdulattal, számolatlanul csúsztatom a zsebbe a visz- szajáró pénzt. Eszembe se jut kételkedni abban, hogy esetleg nem jól adtak visz- sza, s a világért nem tar- tanár', fel a számolással a mii;' elmetlenül toporgö. • alább húsz embert. Végre r.int vagyok a levegőn, szatyromban a napi tejjel, kenyérrel, párizsival. Hirtelen eszembe jut, hogy még miit kellett volna vennem, de nincs lelki erőm még egyszer sorba állni. Hazaérve még le se pakolok, amikor kisebbik 'gyerekem berobban .a lakásba, hogy azonnal adjak neki húsz forintot, mert elfelejtett rajzlapot venni, s negyed óra múlva zár az üzlet. Megszokott mozdulattal nyúlok a pénztárca gyanánt is használt zsebembe — mert tudtam, hogy abban kell lennie az ABC-ben. a százasból visszakapott 56 forintnak. És akkor ért az első meglepetés. Hogy lehetséges, hogy 56 helyett 36 forintom van, amikor nem lyukas a zsebem, és mellé sem dughattam a fémhúszast, mert akkor hallanom kellett volna a csörgését. Biztosan rosszul emlékszem, villan belém a kétely, de a véletlenül megőrzött blokk tanúsítja: 44 forintot fizettem, a kezemben van 36, a százasból tehát hiányzik húsz. Mostanában már jártam úgy kétszer is, hogy tévedésből kevesebbet kaptam vissza, de a pénztáros a helyszínen korrigálta az érezhetően nem szándékos tévedését. No, sebaj — gondoltam, végül is nem egy tragikus nagyságú összeg. Majd legközelebb figyelmesebb leszek. Amíg ezen méláztam, lányom már vissza is érkezett a rajzlapbeszerzéisből.' Kirakja a pénzt, 6 forintot. Ekkor jött az aznapi második meglepetés: ugyan mikor mehetett fel a rajzlap ára 20 fillérről hetvenre, mert a visszaadott pénz alapján a 20 db húszfilléres lap 14 forintot ér. — Biztosan vettél mást is, csokit. rágót stb — mondom, mert ismerve gyerekem, néAmíg egy ár a cédulára kerül Vásárlás közben a legritkábban jut eszünkbe, hogy vajon kik őrködnek azon, mennyit is írhatnak a kereskedők az árcédulára. Az árak sokfélesége, a néha üzletenként változó kiírások között a vevőknek mindez föl sem tűnik. Ritkán vesz- szük észre, hogy valami már évek óta ugyanannyiért kapható, vagy a jobb minőségű árut alig valamivel drágábban kínálják. Pedig a mindennapi közérzetünket is befolyásoló fogyasztói árak fölött mind szigorúbban őrködnek az árhatóságok. Az Országos Anyag- és Árhivatal mellett a helyi tanácsok és az ágazati minisztériumok — piacfelügyeleti jogosítványuk alapján — ellenőrzik az árakat. Ennek módszere az évek során alaposan megváltozott, s túlzás nélkül állíthatjuk, az idei év fordulópontot hozott. A gazdálkodásról szóló törvényben a kormányzat meghatározta a korrekt gazdálkodás szabályait, és az elvárható üzleti magatartást. £ keretjellegű szabályozásban nemcsak az feltűnő, hogy elsősorban magatartási normákat ír elő, hanem lehetővé teszi a gazdálkodás, és ezen belül az árképzés komplex értékelését is. A korábbiakkal szemben nem a hasznot, hanem magát az árat veszi górcső alá, s ennek arányos voltát vizsgálja. fl piachoz igazítva Az árhatóságok feladata — fogalmazta meg Hübner Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal ellenőrzési főosztályának vezetője —, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések, az antiinflációs törekvések megvalósítását elősegítse«, s ennek érdekében ellenőrzéseik során arra ösztönözzék a gazdálkodókat, hogy az árakat a piaci viszonyokhoz igazítsák. Emellett változatlanul szigorúan járnak el, ha tisztességtelen gazdálkodói magatartásra, árdrágításra, a vevők megkárosítására bukkannak. E munkát segíti az éves árellenőrzési terv, amely pontosan rögzíti az egyes árhatóságok feladatait, az elvégzendő vizsgálatok számát és jellegét. Az általános érvényű szempontokon túl, természetesen, az árhatóságok más és más tényezőre helyezik a hangsúlyt. Például az építőiparban a lakásépítéshez felhasznált anyagok és szolgáltatások árait vizsgálják meg tüzetesebben ez évben. A belkereskedelemben a haszonkulcs alkalmazását kísérik megkülönböztetett figyelemmel az ellenőrök, sőt azt is megvizsgálják, hogy vajon mi, fogyasztók, hogyan kaptunk kedvezményt. Bejelentési kötelezettség Az első félévben az árhatóságok 606 esetben szabtak ki valamilyen büntetést, ezen belül kereken százszor bukkantak tisztességtelen árra, 89 esetben pedig vagy leszállították az indokolatlanul magas árat, vagy elrendelték — összesen mintegy 20 millió forinttal — a vevők kártalanítását. Jóné- hányszor előfordult azonban, hogy nem lehetett pontosan megállapítani, kik vásároltak a drágának talált portékából, így mintegy 15 millió forintot fizettek be a vétkesek a Piaci Intervenciós Alapba. Az árellenőrzés feladatának megfelelően nemcsak utólag tárja fel a hibákat, hanem megelőzi az indokp- latlan áremelést. Ezt szolgálja a bejelentési kötelezettség, amelynek értelmében a gazdálkodóknak áremelési szándékukat be kell jelenteniük az Országos Anyag- és Arhivatalnál, s annak jogában áll azt — maximum egy évre — elhalasztani. (A legfontosabb alapanyagokra, félkésztermékekre és egyes kiemelt késztermékekre 1981 óta vonatkozik ez a szabály). Az antiinflációs gazdaságpolitikának megfelelően tavaly decemberben e kötelezettséget újabb termékekre terjesztették ki, igáz, ez csak szeptember 30-ig volt érvényben. Mindenesetre, ebben az időszakban, amikor a fogyasztási cikkek, szolgáltatások majdnem teljes körére kiterjedt a bejelentési kötelezettség, a kérelmek túlnyomó többségét — több százat — nem találták alaposnak, és elhalasztották az áremelést. Az időlegesen bevont termékeknél — 14 esetben — 78 millió forintnyi indokolatlan áremelést akadályozott meg az árhivatal. Bár a kiegészítő rendelkezés mandátuma néhány hete lejárt, de az abban felsorolt jónéhány cikkre változatlanul fennmaradt a bejelentési kötelezettség. A hiányzó piaci kontroll helyett az árhivatal kénytelen megakadályozni az olykor indokolatlan áremelést. Új ellenőrzési módszer Az antiinflációs gazdaság- politika sikere azonban nemcsak az ellenőrzésen múlik, hiszen egy piacra orientált ' gazdaságban az árakat hosszú távon nem lehet adminisztratív eszközökkel korlátozni. Ennek szerepét fokozatosan át kell vennie a hiánytól megszabadult piacnak. Ám, ez hosszú folyamat, így várhatóan a következő években sem csökkennek az árhatóságok feladatai. Éppen ezért az Országos Anyag- és Árhivatalban most dolgoznak az ellenőrzés új módszerein, amelyek a vásárlók érdekeit is védik a következő években. L. Bfc Tíz év — tíz fejezet Megjelent az Ez a divat évkönyv jubileumi száma Ízléses és tartalmas. Ezzel a két jelzővel lehet talán a legtömörebben minősíteni az Ez a divat című havilap legújabb könyvét, az Évkönyv ’86-ot, a jubileumit, a tizediket. Természetesen a divat a fő attrakciója ennek a kiadványnak is, a divat és a divattal kapcsolatos témák foglalják el az ezúttal 292 oldalas, színes fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a legtöbb helyet. S hogy az Évkönyv ’86 (amint erre az évszám is utal) elébemegy a divatnak, az is természetes, hiszen — a kötetben szereplő tréfás mottóval szólva — „Divat az, amit tegnapelőtt mindenki ha előfordul ilyesmi. Most viszont semmi mást nem vásárolt, örült hogy zárás előtt kapott rajzlapot. Ekkor ment fel bennem az a bizonyos... Lehetséges, hogy egy szűk óra leforgása alatt sorozatosan és mindketten tévedtünk; avagy a pénztárosok voltak annyira fáradtak, hogy egyikük húsz, másikuk tíz forintot tévedett. (Az ügy tisztázására nem volt mód, mert a bolt közben bezárt, és egyébként is a pénztártól való távozás után.. .) Hát, ez van — nyugtattam magam. Azért is iszom egy nohár hűs, friss tejet. Felbontom’, kitöltőm, kortyolom..., de hisz ez savanyú! Bejött' tehát az aznapi harmadik meglepetés is. Végül is nem nagy ügy egyik sem. S hogy mégis szóba hozom, annak egyetlen oka van: legyünk figyelmesebbek és türelmesebbek — eladók pénztárosok, vásárlók egyaránt! — 1. *y. irigyelt, ma mindenki visel és holnap mindenki kidob.” Ezért aztán a szabásmintamelléklettel kiegészített évkönyvi házivarroda is számos újdonságot ajánl az ügyes kezű asszonyoknak. A jubileumi évkönyv egyébként stílusosan tíz fejezetre oszlik, amelynek a címeit sincs itt hely felsorolni, álljon példának csak egyetlen egy: „VIII. fejezet, amelyben csupa-csupa érdekesség, különlegesség, kuriózum sorakozik 35 oldalon. Nem érdemes tartalomjegyzéket írni, a benne foglaltakról az ajánlás röviden ennyi: ínyenceknek való.” Természetesen nemcsak az ínyencek, hanem az egymástól korban vagy termetben különböző olvasók lapozzák majd minden bizonnyal érdeklődéssel az évkönyvet, amelyből — tartalomjegyzék helyett — néhány címszót azért érdemes megemlíteni. Például: „Középkorúak kedvére”, „A gömbölyű gyönyörű”, „Hol végződik a ruha, hol kezdődik a nő”, „A gyerek attól szép, hogy gyerek”, „Bűvész- és művészparádé”, „Híres nők — híres parfümök”. A kötetben szerepel, aki nem szeret szerepelni (Bárd András, a Zalaegerszegi Ruhagyár Békés megyei születésű férfidivat-tervezője), s szerepel, aki a szerepei révén világsztár (Silvie Vartan, Brigitte Bardot, Sophia Loren, Alain Delon). Hasznosítható tippekre lelhet a kiadványban, aki köt, aki horgol, aki az otthonát szeretné szebbé tenni, vagy éppen olasz fagylalttal szeretné meglepni a vendégeit. És az is, aki a karácsony családi ünnepét örömet okozó ajándékkal kívánja gazdagítani. Akár ezzel a kötettel... <KS) Egy takarékos brigád Ünnepi összejövetel a TVM-nél A takarékossági világnapról emlékeztek még hétfői rendkívüli ös&aeiövetelükön a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában a kriolit üzemben dolgozó Zemplén Géza Szocialista Brigád tagjai. A 11 tagú kollektíva 1978-ban alakult, többször arany fokozatot ért el, tavaly a Vállalat Kiváló Brigádja címet is elnyerte. Persze nemcsak a kitüntetéseket gyűjti. Tagjainak 60 százaléka munkája mellett felelősségteljes társadalmi megbízatásoknak is eleget tesz. A munkahelyi anyag- és energiatakarékosságban példamutató kollektíva tagjai egyéni életükben is takarékoskodnak, valamennyiük KST-tag, átutalási betétszámla-tulajdonos, ötüknek ifjúsági betétben is gyűlik a megtakarított pénze. A gyárban segítséget nyújtottak az OTP-nek a betétfajták népszerűsítésében, szervezésében. Közreműködésükkel az idén 133 dolgozó nyitott átutalási betétszámlát, 16 fiatal pedig öt évre szóló ifjúsági takarékbetét szerződést kötött. A Zempléni brigád hétfői összejövetelén vette át a takarékosság szószólójaként eddig végzett eredményes munkájáért az OTP-köz- pont elismerését, a Takarékos brigád címet és a címmel járó jutalmat.
