Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

1985. OKTÓBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4 Kunságból a Bácskába (1.) Két évszázad oly nagy IdOI Idén májusban volt két­száznegyven éve, hogy Mária Terézia királynő aláírásával kiadták a Jászkunság kivált­ságait szentesítő okmányt, s a három kerület népe — pontosan 1751-re — lerótta tartozásait. A redemptióval új fejezet kezdődött a Nagy­kunság történetében is — új feszültségekkel. A megválta- kozásban ugyan a Nagykun­ság népének mintegy a há­romnegyede részt vett, ám a korábbi vagyoni különbségek fokozódtak. Bellon Tibor Nagykunságról szóló kismo­nográfiájában így jellemzi a redemptio után kialakult vi­szonyokat: „Közel felét ad­ták a lakosságnak az irre- demptusok (akik nem vál­laltak részt a váltságösszeg előteremtéséből) és a sze­gény redemptusok”. Életűknek Jobb móddal. Mindössze négy évtized kellett ahhoz, hogy a szegé­nyebb rétegek elégedetlensé­ge cselekvésben is testet ölt­sön. Pontosan abban az esz­tendőben — 1785-ben —, amikor a francia Blanchard léghajóval átrepülte a La Manche-csatornát, amikor kivégezték az erdélyi pa­rasztfelkelés két vezérét Ho- riát és Closcát, amikor II. József kiadta jobbágyrende­letét, Kunhegyesről, Kisúj­szállásról, Karcagról, Kun­madarasról „életüknek jobb móddal való folytatása” re­ményében elindulnak az el­ső kiköltöző csoportok a bácskai puszták felé. Bellon Tibor összegzése szerint 1785, és ’87 között a négy telepü­lésről összesen 2750-en vál­lalkoztak az új életre, de Ti- szaderzsről, Tiszaburáról, Jászkisérről, Túrkevéről is útnak indultak. „A nagykun­sági társadalom azon elemei vándoroltak el, akik állandó­an küzdöttek a társadalmi igazságtalanság ellen. Tehát a Nagykunság legforradalmibb rétege ment el”. Györffy Ist­ván a Nagykunsági Krónika lapjain érzékletesen idézi föl a kiköltözés körülmé­nyeit, utalva arra is, hogy a szülőváros az „emigrálni” készülőket nem bocsátotta el üres kézzel. Bizonyos, hogy nem volt könnyű a búcsú, de — el­mentek szekérre rakván csa­ládjukat és kevés ingóságu­kat. A kiköltözés utáni évek­ben néhányan megkísérlik a visszatelepülést — többnyire sikertelenül. Györffy Istvánl igy zárja krónikája e fejeze­tét: „Egy emberöltő múlva megszűnt a személyes érint­kezés az emigránsok és az itt maradt hozzátartozóki közt. A kivándorlás óta el-* telt négy emberöltő múlva megszűnt az emlékezet is”. Amióta a Nagykunság je­les kutatója a fenti sorokat papírra vetette, újabb em­beröltő múlt el. Vélhetnénk tehát, hogy a Györffy István által jelzett „megszűnt em­lékezet” is a homályba ve" szett Kétségkívül: kétszáz év nagy idő, az emberi élet léptékével mérve. Gondol­juk csak meg: hány forrada-i lom, háború, politikai, társa­dalmi fordulat zajlott le a mögöttünk lévő kétszáz év­ben! Közösségé gyalulódva Mégis: az eredet, a szár­mazás tudata kiállta a nagy idők megpróbáltatásait. Er­ről a közelmúltban Pacsé- ron, Ömarovicán és Feketi- csen, személyesen is meg­győződhettünk. A Szabadkától harminc ki­lométerre lévő Pacsérra 1786-ban mintegy 200 kisúj­szállási család telepedett le, a már korábban ide vándo­rolt szerb pásztorcsaládok mellé. Néhány órára termé­szetesen megálltunk a Te- lecskai dombok Jankáin fek­vő településen, és felkeres­tük Pénovátz Antalt, akinek néprajzi, nyelvészeti tárgyú munkáit a hazai szakembe­rek is ismerik. Az általa írott Vajdasági magyar nép­rajzi kalauzban olvashattunk érdekes és pontos részleteket az „ígéret földjének” híré­ben álló bácskai területek kétszáz év előtti újra bené- •pesedóséről, egyebek között arról, hogy a kisújszállásia­kon kívül Mezőtúrról és Túrkevéről is érkeztek tele­pesek. Egy másik munkája, A pacséri földművelés és ál­lattartás szótára előszavában, így jellemzi a településen használatos magyar nyelvet: „Mivel a község magyarjai még ma is zömmel ezeknek (mármint a kitelepülteknek) az utódai, nyelvükre, nyel­vük hangállományára nagy általánosságban még ma ia az anyanyelvjárásuk foné­marendszere a jellemző. Ami a település mai álla­potát illéti. arról, így fogal­mazott beszélgetésünkkor Pénovátz Antal: — Az eltelt századok alatt úgy gyalulódtak közösséggé az itt megtelepülő különbö­ző nemzetiségű, anyanyelvű emberek, hogy tanultak, át-‘ vettek egymástól, ám ezen-' közben megőrizték saját szo­kásaikat is. A már itt is eltűnőben lé­vő tanyás életmódnak is számos jellegzetessége meg­őrződött. Moravicán, Kishegyesen, Topolyán át visz az út Fe- keticsre (magyar neve: Bács- feketehegy). Az útbaeső te­lepülések beírták nevüket Jugoszlávia történelmébe: (1944 végén, Toptolyán 1200 magyar önkéntes gyűlt ösz- sze, hogy mint partizánok vegyenek részt az ország végleges felszabadításáért vívott csatákban. (Később ezekből az önkéntesekből és' a Petőfi zászlóalj harcosaiból alakult meg a XV. vajdasá­gi Petőfi Sándor rohambri­gád). Kulosos kalácsok Feketicsen Bordás Ist- vánékhoz igyekeztünk. A há­zigazda nyugdíjas mezőgaz­dász. rosszabb kor aligha ér­kezhettünk volna: épp a la­kásfelújítás-festés kellős kö­zepébe toppantunk. Jó szó­ban, vendégszeretetben így sem szenvedtünk hiányt. Fe­lesége Csetelány, mégpedig abból a Csete famíliából, amelynek leszármazottai ma is élnek az „ősfaluban”, Kunhegyesen. Mindez — ön­magában — nem volna érde­kes, ám a családok jó ötven esztendeje fölújították ai kapcsolatot. Bordás István és felesége kunhegyesi látoga­tásaik emlékét idézik, hoz­zátéve, hogy ezekkel az él­ményekkel nincsenek egye­dül Feketicsen, hiszen a he­lyi mezőgazdasági üzem és a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz kapcsolata több éves, múltra tekint vissza, s a kéf község azonos nevű család­jai, egyházközségei is föl­vették a kapcsolatot. Egy ilyen családi látogatáshozj fűződik egy kedves történet. A feketicsiek kulcsos ka-, lácsot vittek Kunhegyesre, demonstrálván, hogy isme-i rik a régi szokást. Nem várt fordulat: a feketicsiekeí Kunhegyesen — kulcsos ka­láccsal várták, mert a be­cses vendégnek az jár. A Szabadkán megjelenő, „Testvériség és egység” aranykoszorús érdemrendjé­vel kitüntetett .,7 nap” című hetilap május végén megje­lent számában egészoldalas írást szentel a falualapítás kétszázadik évfordulójának előkészületeire. Szól a cikk szerzője egyebek között ar­ról is, hogy a kunhegyesi ek még tavaly üzentek, ne fe­ledkezzenek meg róluk a 200. évfordulón, számítanak a meghívásra. Rövid séta a feketicsi ut­cákon elegendő azt megál­lapítani, hogy szorgos nép lakja ezt a körülbelül Kun­madaras nagyságú falut. Az önkéntelenül tolakodó kér­dést — vajon milyen látha­tó jelei vannak a kunsági eredetnek — elhessenti azj ember azzal, hogy ehhez va­lóban túlontúl sok két évszá­zad. Természetesen őriznek a faluban régi néprajzi ér­tékű tárgyakat, a templom­ban pedig azt az úrasztali ezüstpoharat, amelyet a kun. hegyesi eklézsia 1785-ben adott azoknak, akik kiván­doroltak, s amely kehelynek a párja a nagykunsági falu­ban van. Kórházi jubileum lászberényben Fennállásának 230. évfor­dulóját ünnepli ez évben a jászberényi kórház. Ebből az alkalomból rendezték tegnap tudományos ülést. Az ülés elnökségében foglalt helyet többek között Szabó István, a városi pártbizottság első titkára. Búzás Sándor, a vá­rosi tanács elnöke, dr. Sós Jusztina kórházigazgató-fő­orvos. Megnyitót Szabó István, a városi pártbizottság első tit­kára mondott. Elemezte, ér­tékelte a telpülés egészség- ügyi helyzetét. A kórházban folyó gyógyítómunka jelen­tős eredménye, hogy a gyo­mor- és bélbetegségek meg­előzése, kezelése, vizsgálata terén országhatárokon túl is ismert a jászberényi kórház neve. A kórház és rendelőin­tézet egy szervezetben való működése az egészségügy minőségét javítja, megterem­ti a fekvő- és járóbeteg- ellátás, valamint a szakor­vosi hálózat integrációját. Bú­zás Sándor tanácselnök a vá­ros fejlődéséről szólt. A tudományos ülésen nyolc előadás hangzott el. Ezek a kórház gyógyító munkájának számos területét, sokéves ta­pasztalatait, és a különféle tudományos eredményeket reprezentálták. Chopin-verseny Magyarok a döntőben Két fiatal magyar zongo­raművész, Csík Laura és Hauser Adrienne bejutott a nemzetközi Chophn-verseny második fordulójába. A Var­sóban ötévenként rendezett rangos nemzetközi versenyen — amelyen fiatal művészek Chopin-művek előadásában mérik össze tudásukat — az idén 124-en vettek részt az első fordulóban. A nemzet­közi zsűri 41-et engedett kö­zülük a másodikba. Tovább­ra is a japánok vannak leg­többen: 26 versenyzőjükből 10 továbbjutott, a második legnépesebb csoport a len­gyeleké 7 zongoraművésszel. A szovjetek 5 és a franciák 3 versenyzője szerepel a kö­vetkező meghallgatásokon. (Következik: Morovici—Móra vica) Vágner János Színházi csapatmunka, igényesen Operabemutató Szolnokon Mozart Cosi fan tutte című vígoperája, amit kedden adott elő Szolnokon a Szege­di Nemzeti Színház társulata, rendhagyó­nak is nevezhető a bécsi klasszikus mes­ter alkotásai között. Cselekménye is eltér a többi Mozartt-operáétól, nem mesetéma, nem antik történet feldolgozása, nem eg­zotikus kaland, nem főúri környezetbe.ül­tetett tanmese. Egyszerű polgárok hétköz­napi története. Ahogyan a kortárs bécsi újságírók megörökítették: egy korabeli botrányt írt meg a „Valamennyien így csi­nálják, avagy a szerelmesek iskolája” cí­mű librettójában Da Ponte. A mű tulaj­donképpen rohammunka volt. Mozart 1789 őszén kapta a megbízást, írjon víg­operát II. József császár számára, aki vala­mi kacagtató bohóságra vágyik. A szöveg­könyv és a zenemű hetek alatt elkészült. Szilveszterkor már házi főpróbát tartottak a darabból, s január végén a színházi be­mutató is megtörtént. A korabeli kritika így íijt a hajdani első előadásról: „A most bemutatott daljáték a világ legsilányabb tákolmánya, és az előadás csak azért látogatott, mert a kö­zönség tekintettel van a kiváló'zenei mun­kára”. Később Beethowen és Wagner is a mű erkölcsi lazaságát hánytorgatta fel, mer,t a történet a hűtlenséget állítja kö­zéppontba, méghozzá elnéző, megbocsátó megvilágításban. A szegedi társulat a ’70-es évek végén már bemutatta a Cosi fan tutte-t Horváth Zoltán rendezésében. Most tavasszal An­gyal Mária irányításával újították fel, aki a darab imént említett zenei drama­turgiájából kiindulva nagy súlyt helyezett a színpadi játékra. Ez a törekvés azonban nem valósult meg maradéktalanul. Igen jó rendezői ötlet volt viszont a második fel­vonás kerti jelenete, afféle rokokó élőké­pet csodálhattunk meg, amit csak az ama­tőr színvonalú táncbetét zavart kissé. A mostani előadásnak nagy erénye volt, hogy végre három olyan hölgyet láthat­tunk színpadon, akik bátran „mutathat­ták” korukat. Tulajdonképpen valameny- nyien pályakezdők. Szonda Évának és Vaj­da Júliának ez a második évadja; Iván Ildikó pedig Debrecenben töltött már rö­vid időt. Hárman háromféle teljesítményt nyúitottak. Legnagyobb feladat a Fiordili- git alakító Iván Ildikóra hárult. Kristály- tiszta intonációjához minden fekvésben ki­egyenlített hang járul, nem érdemtelenül kapta tehát a Cziffra-ösztöndíjat. Dorabel- la életrekeltője, Szonda Éva indiszponáltan hamisan kezdett, ám a felvonást záró sex­tettben ez mintegy varázsütésre megszűnt; a második felvonásban pedig már csak egyszer-egyszer tűnt elő. Vajda Júliáról már tudtuk, hogy üde, szép hanggal ren­delkezik — kár, hogy sokszor kicsit öblö- sít, emiatt szövege is néha összemosódik. Rendkívül magas színvonalon és kiegyen­súlyozottan produkált igazi színházi csa­patmunkát a férfi trió: Egri László, Kenes- sey Gábor és Réti Csaba. Szövegmondásuk egyenesen példás volt. Külön kell szólni az est dirigenséről, Cser Miklósról is, aki végig igen hajlékonyán fogta össze a kü­lönböző formációjú énekegyütteseket, vi­gyázva a klasszikus hangzásarányokra, tempókra, az egész előadás ritmikájára. A szegedi zenekar már az egyébként igen nehéz nyitány első hangjaival érez­tette, hogy jó, stílusos operaelőadásban lesz részünk. A fúvósok mindvégig kitűnő­en tettek eleget ennek az előzetes ígéret­nek. A hegedűk figyelme, úgynevezett összjátéka később lankadt, de ezek az apró kis „maszatkák” nem befolyásolták az évadkezdéshez nagyon méltó kedd esti szolnoki előadást. Kutas János Hétvégi ügyeletek | Állatorvosi ügyelet Jászberény város: Alaty- tyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsó- szentgyörgy: dr. Szedő Jó­zsef Jászboldogháza. Jász­apáti, Jászivány, Jászszent- andrás:ifj. dr. Czifra György JászapátíV ^Jászárokszállás, Jászágó, Jászdózsa; dr. Szűcs Imre Jászárokszállás. Jászkí­sér, Üjszász, Jászladány: dr. Szántó László Jászladány. Jászberény, Jászfelsőszent- györgy, Pusztamonostor, Jászjákóhalma, Jászfénysza- ru: dr. Gyurkó László Jász­jákóhalma. Jászsági Állami Gazdaság: dr. Szabari Gá­bor Jászberény. Karcag, nagy üzemben és tanyán: dr. Ba­logh Márta, Telep u. 1., vá­rosi körzeti: dr. Hazay Béla, Varró u. 18. Kisújszállás: dr. Tölgyvári Béla, Nyár u. 45/a. Kunszentmárton és környé­ke: dr. Nagy Lajos Csépa, Béke u. 54/a. Tiszaföldvár és Martfű; dr. Soós Pál Tisza­földvár, Kossuth u. 139/4. Szolnoki kerület: Besenyszög Nagykörű, Kőtelek, Tisza- süly: dr. Horváth Gábor Be­senyszög, Vasvári P. u. 3/a. Kengyel, Tiszatenyő, Rákó­czid jfalu: dr. Rucz István Kengyel, Kossuth u. 137. Fegyvernek, Kuncsorba, ör­ményes, Tiszabő: dr. Major Antal Fegyvernek, Hársfa u. 13. Béke Tsz Zagyvarékas: dr. Harka Ödön Zagyvará- kas, Fekete L. u. 53. Szolnok város: Szolnok: dr. Kis Fe­renc Szolnok, Vörösmarty u. 17., tel: 11-516. Szajol: dr. Gulyás Pál Szajol, Fő u. 11. Rákóczifalva; dr. Balogh Jó­zsef Rákóczifalva, Május 1. u. 8. Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny: dr Bóné László Szolnok, Dózsa Gy. u 18. Törökszentmiklós és Ti- szapüspöki; városi körzet: dr. Gál István, Április 4. u. 3.. üzemi körzet: dr. Palko- vics László, Fáy A. 3/a. Ti­szafüred város: Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagy- iván, Kunmadaras, Tiszasző- lős: dr. Tóth István Kunma­daras, Ady E. u. 10., Abád- szalók, Tiszaderzs, Tisza- szentimre, Tiszabura, Tisza- roff, Tomajmonostora: dr. Dóra Lajos Abádszalók, Le­nin u. 21. Kunhegyes, Ken­deres, Tiszagyenda: dr. Hor­váth Lajos Kunhegyes, Kos­,1 suth u. 55. Mezőtúr és Két- pó: dr. Schmidt József, Ál­lami Gazdaság Központ. Túrkeve: dr. Szabó Zoltán, Kenyérmezei u. 2. (Az ügyelet csak sürgős esetben vehető igénybe!) Orvosi ügyelet Az ügyelet Ide-, Je: október 12-én — szombaton — 07 órától október T4-én — hétfőn — 07 óráig tart. Szolnokon szombaton az! alábbi szakrendelések fo-í gadnak betegeket 08—12 óráJ ig: belgyógyászat, nőgyógyá­szat, sebészet, fül-orr-gége, fizikotherápia. röntgen, la­boratórium. Központi körze­ti ügyelet: Hősök tere 2—4., tel.: 11.732. Ellátási területe: Szolnok város, Tószeg Tisza­várkony, Várkonyi-szőlő, Ti­szajenő, Zagyvarékas, Szász­berek, Szajol, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Vezseny. Az ügyelet ideje: szombaton 07 órától hétfőn 07 óráig tart. Gyermekorvosi ügyelet: Mó­ra Ferenc u. 9., tel: 15-312. Fogorvosi ügyelet: Hubay úti rendelő szombaton és va­sárnap 08—17 óráig: 17 órá-' tói másnap reggel 08 óráig a kórház szájsebészeti osztá­lyán (Vörös Hadsereg u. 39—41.) történik a betegekl ellátása sürgős esetekben! Szolnoki terület; Tisza Ci­pőgyár üzemorvosi rendelő, Lenin u. 1. Tiszaföldvár: dr. Sonkoly Lajos, Körösi Cs. S. u. 8. Besenyszög: dr. Elba-i kour Afif. Damjanich u. 4 Nagykörű, Kőtelek, Tisza- süly: dr. Zsótér Gyöngyi Kő­telek, Szabadság tér. Űj- szász: dr. ördögh Lajos, Damjanich u. 4. Jászberény­ben szombaton 07—13 óráig a kórház-rendelőintézetben á sebészeten, fogászaton, rönt­genen és a laboratóriumban fogadnak betegeket. Közpon­ti körzeti ügyelet: Thököly u, 13., tel: 12-226. Ellátási terü­lete: Jászberény, Jásztelek, Jászjákóhalma, Jászfénysza- ru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor, Jászárok­szállás. Gyermekgyógyászati, ügyelet szombaton és vasár­nap 09—12. illetve 15—18 óráig. Jászberényi terület: Jászágó: dr. Paulai Gyula, Kókai tér 3. Jánoshida köz­ponti körzeti ügyelet: Fő u. 41. Ellátási területe: János­hida, Alattyán, Jászboldog­háza, Jászladány, Jászalsó- szentgyörgy. Jászapáti köz­ponti körzeti ügyelet: Árvái u. 3., tel: 33. Ellátási terüle" te: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászdózsa. Jász- szentandrás. Karcagon szom­baton 08—13 óráig a rendelő- intézetben : belgyógyászat Körzeti ügyelet: Vörös Had­sereg u. 27. tel: 222. Ellátá­si területe: Karcag, Berek­fürdő, Kunmadaras, Bu- csa. Kisújszállás központi körzeti ügyelet: Nyár u. 7., tel: 105. Ellátási területe: Kisújszállás, Kenderes, Bán­halma, Csorbái Állami Gaz­daság, Márialaka. Mezőtú­ron szombaton a fogászaton 08—11 óráig (Kossuth u. 7— 11.), a gyermekgyógyászaton 08—10 óráig fogadnak bete­geket. Központi körzeti ügye­let: Kossuth u. 7—11. Ellá­tási területe: Mezőtúr, Két- pó, Mezőhék, Mesterszállás. Törökszentmiklós I. közpon­ti körzeti ügyelet: Kossuth u. 126. Ellátási területe: Török-' szentmiklós, ' Tiszapüspöki, Tiszatenyő. Törökszentmiklós II. központi összevont ügye­let: Fegyvernek, központi rendelő. Ellátási területe: Fegyvernek, örményes. Kun­csorba. Tiszatenyő. Török­szentmiklósi terület; Ken­gyel: dr. Kalmár András, Zrínyi u. 30. Kunszentmárton központi körzeti ügyelet: Mátyás kir u. 21/a. Ellátási területe: Kunszentmárton, Tiszaug, Cserkeszőlő, Tisza- sas, Csépa, Szelevény, Öcsöd, Tiszakürt, Nagyrév, Tisza- inoka. Kunszentmártoni te­rület; Cibakháza: dr. Szarvas Gábor, Szabadság tér 23/a. Tiszafüred központi körzeti üeyelet: Nefelejcs u. 4„ tel: 165. Ellátási területe: H­szafüred, Tiszaszentimre Ti­szaörs, Tiszaderzs, Nagyiván, Kócs, Tiszaigar. Kunhegyes központi körzeti ügyelet: Dó­zsa Gy. u. 4. Ellátási terüle­te: Kunhegyes, Tiszagyenda^ Tiszaroff, Tiszabura, Abád­szalók, Tomajmonostora. Túrkeve központi rendelő, Kálvin u. 3. Gyógyszertárak Szolnokon szom­baton 8—14 óráig a Fehérkereszt gyógyszertár' lesz nyitva. Ugyanott hétfőn reggelig tartanak ügyeletet. Sürgős esetekben kereshető fel. Jászberényben a Szövetkezet úti gyógyszertár tart nyitva 8—12 óráig. Ugyanott van hétfőn reggelig ügyelet. Martfűn szombaton, vasár­nap ügyeletet tartanak a pa­tikában. Kunszentmártonban 8 és 12 óra között juthatnak gyógyszerhez a rászorulók. Mezőtúron a Kossuth tér 3—5. szám alatti gyógyszer- tár az állandó ügyeletes. Jászárokszálláson állandó éjjel-nappali ügyelet van. Jászapátin szombaton és va­sárnap 8—18 óráig tartanak ügyeletet, a hét többi napján pedig állandó éjszakai ügye­let van. Karcagon 12-én — szombaton — a Horváth Fe­renc úti, 13-án — vasárnap a Kórház u 4-ben lévő, Kis­újszálláson a Kossuth u. 12-ben lévő, Tiszaíöldváron a belterületi, Tiszafüreden a Somogyi B, u. 27-ben lévő, Törökszentmiklóson a Kapi- sztrán úti és Túrkevén a Kenyérmezei u 18-ban lévő gyógyszertárak tartanak ügyeletet szombaton és va­sárnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom