Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-10 / 238. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 1Q. Nem hasadás — fúzió 0 holnap energiája Az emberiség egyik legégetőbb problémája az energia. Ez a záloga annak, hogy a jövőben mindenki számára elegendő élelem, ruhanemű, különféle iparcikk, megfelelő kényelem (fűtés, légkondicionálás víz- tisztítás, közlekedés) biztosítható legyen, és hogy a munka súlyosabb részét egyre inkább a gépekre bízzuk. Az emberiség jelenlegi energiafogyasztásának nagy részét még ma is a fosszilis eredetű energiahordozókkal (szén, olaj) fedezik, amelyekből tekintélyes tartalékaink vannak, de nem bízhatjuk magunkat rájuk egy évszázadnál hosszabb ideig. Ugyanakkor a kőolajból nyert benzin gőzei és a korom máris elérték a nemkívánatos szintet a nagyvárosokban, tehát ennek az energiafelhasználásnak a további fokozását már csak ezért is kellene kerülni. Az atommaghasadás nagymértékű ipari energiatermelésre való felhasználása alig több, mint két évtizedre tekint vissza. Most még csaknem kizárólag az uránium- oxidban gazdag érceket használják. Az ilyen gazdag ércek készletét azonban a jelenlegi ütemű energiafelhasználás kb. egy évszázad alatt felemésztené. Szegényebb uránércekben vigasz- talóan tekintélyes készletekről tudunk, s bár az urán kinyerése sokba kerül, még akkor is elég lesz, ha a Föld lakóinak a száma eléri a 7 milliárdot (és akkor sem fogyaszt egy ember többet mint most.) Nyilvánvaló, ha az urán kinyerésének költségei megtöbbszöröződnek, más módszerek is verseny- képesek lehetnek az energia- termelésben, főleg, ha egyéb előnyökkel is járnak. Termonukleáris fúzió A jövő egyik nagy lehetőségeket rejtő módszere a termonukleáris fúzióra épülő energiatermelés. A fúziós energiatermelés azt az energiát kívánja hasznosítani, amely a könnyű atommagok, például a deutérium és deutérium, a deutérium és tri- cium összeépülésekor szabadul fel. A jelenlegi atommaghasadással működő energiatermeléssel szemben (az atommaghasadás lényegében spontán folyamat) az össze- épülésnek, a fúziónak rendkívüli körülmények szükségesek. Valójában ezeknek a rendkívüli körülményeknek a biztosítása jelenti a fúziós reaktorok megvalósításáért folytatott műszaki és tudományos küzdelemben az akadályokat, az itt felmerülő nehézségekben rejlik annak oka, hogy még mindig nem jutott célhoz az immár csaknem 40 éve folytatott intenzív kutatómunka. A probléma lényege annak elérése, hogy a szóban forgó atommagok annyira megközelítsék egymást, hogy a vonzó magerők az így született képződményt már együtt tudják tartani. Ez azt jelenti, hogy az atommagok által hordozott pozitív elektromos töltés keltette taszítást előbb le kell győzni. Ez akkor érhető el, ha az atommagok egymáshoz viszonyított mozgásának az energiája nagyobb, mint a köztük lévő taszítás. Kézenfekvő, hogy tömeges gyorsítást akkor érhetünk el, ha az üzemanyagot (a deutérium és tri- cium gázkeveréket) valahogy igen magas hőmérsékletre fűtjük. A fűtés kérdése a fúziós kutatás egyik igen fontos problémája. Forró plazma A Nap belsejében, ahol az energia termelése fúzióval történik, mintegy 16 millió fok van. Sokkal ritkább közegben és sokkal kisebb tartályban számottevő össze- épülés előidézése sokkal magasabb hőmérsékletet Igényel. A fűtés céljára szinte önként adódik a gondolat, hogy a gázkisütést alkalmazzuk, egyrészt azért, mert már régóta ismert, hogy a gázkisülésnek a hőmérséklete igen magas, másrészt mert a hőmérséklet emelésével az üzemanyag az elektromosan semleges atomi állapotból csupasz atommagok és függetlenné vált elektronok keverékévé alakul át. Az ilyen anyagot plazmának nevezzük. A plazmát a közönséges gáztól az különbözteti még, hogy elektromos és mágneses jelenségek hordozója és közvetítője, mondhatjuk, olyan gáz, amelyre nemcsak mechanikailag, hanem elektromos és mágneses úton is hatni lehet. Ez vezet a második nagy problémához: a forró plazma összetartásának kérdéséhez. A plazma — túlnyomó részben — elektromos töltéshordozó részecskékből áll. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a felgyorsított részecskék az edény falához jussanak, itt ugyanis a betáplált energiát az edény falának atommagjain fékeződve röntgensugárzás formájában leadják, másrészt a falból szennyező anyagokat váltanak ki, ami ismét a fűtés hatásfokát rontja. Az elektromos töltés mozgása: áram. Az áram és a mágneses tér kölcsönhat, ennek eredménye, hogy a töltés megváltoztatja a sebességét, a sebességváltozás a sebességre és a mágneses térerősségre egyaránt merőleges. Ha egy henger alakú edényt tekercsekkel veszünk körül, amelyekbe áramot bocsátunk, elérhető, hogy a mágneses tér a henger belsejében tengelyirányú legyen. A henger belsejéből a fal- felé tartó részecske a mágneses tér hatására eltérül,. ismét a henger belseje felé. így a hengerpalást szigetelése lényegében megoldható. Az ilymódon létrehozott tartály a mágneses palack, a mágneses csapda vagy tükörcsapda. A fúziós kísérletekben használt egyes berendezések lényegében a mágneses csapdák különféle rafinált kiképzésében, és az alkalmazott fűtési mechanizmusokban térnek el egymástól. De hogy állunk a fúziós energiatermelés i alapanyagaival? A leghamarabb megvalósítható fúziós reaktor üzemanyaga a deutérium (D) és a tricium (T) keveréke. A deutérium nehézvíz formájában a természeti vizekben előfordul minden hatezredik vízmolekulában, ami súly szerint kb 1:50 000 gyakoriságnak felel meg. De induláskor nem a D határozza meg a készleteket, hanem a T-készlet, s mivel ez bomlik, azt az elemet kell néznünk, amelyből előállítható. Ez pedig a lithium, amelyből jelentősek a készletek. A tudományos kutatás lépéseit, eredményeinek időbeli megvalósulását, nagyon nehéz előre megbecsülni. Mégis elég egyöntetű a tudósok véleménye abban, hogy az ezredfordulód.táján számolni lehet a fúziós reaktorokban termelt energiával. Világszerte folynak a kutatások, az USÁ-ban éppúgy, mint a Szovjetunióban, a nyugat-európai országokban éppúgy, mint Japánban. A világ energiaéhsége pedig rendkívül ösztönzi az - ez irányú kutatásokat, amint ez látható volt az e témakörben rendezett budapesti nemzetközi kongresszuson. flz agrobotanika »nagyágyúja” a fitotron A modern tudomány számos olyan vizsgálóberendezést fejlesztett ki, amelyben mintegy megrendelésre előállítható, illetve híven utánozható a kívánt környezet. A mai agrobotanikai kutatások ilyen segítője a fitotron nevű berendezés. A fitotron olyan tenyészház, amelyben gépi berendezések segítségével bármilyen klímát, időjárást és napszakot létre lehet hozni, azaz utánozni. Ezért a szimulátorok, azaz utánzó berendezések közé tartozik. Fő jelentősége, hogy segítségével a növényélettan és társtudománya, a növényökológia felsorakozhat az egzaktnak mondott tudományok közé. A fizikus és kémikus egzakt kísérletei útján 1ól teheti fel kérdéseit a természethez, de nem tarthatja Ilyen pontos ellenőrzés alatt a nö- vényffiziológus szabadföldi kísérleteit, mikor sem a talajbeli állapot, sem az időjárás és annak sokféle összetevője nem igazítható olyan könnyedén a kísérletekhez, mint például a fizikus esetében. A fitotron segítségévei például pontosan meg tudják állapítani növényenként az optimális hőmérsékleteket. Lehetővé teszi, hogy az év bármely szakában megszakítás nélkül folytatódjék valamely nemesítőmurika. Párhuzamosan végezhetők olyan kísérleteit, amelyek ellentétes környezeti feltételeket kívánnak. A tökéletes szabályozás a kísérleteket mindig megismé- telhetővé teszi, ezért sokkal kevesebb növényegyeddel is megbízhatóbb eredmény érhető el, mint szabadföldön vagv közönséges tenyészházakban. A kísérletek viszonylag kicsiny területen, s így kevés munkaerővel végezhetők. Még fontosabb, hogy a kutatási eredmények négy-hatszorta gyorsabban érhetők el fitotron segítségével, mint anélkül. Ennek jelentősége a növénynemesítésben könnyen felmérhető, ahol a biztos eredmény nagy költséggel. sok munkabefektetéssel és nagy területfoglalással is csak sok évi tevékenység után érhető el. Annak ellenére, hogy a íitot- ron rendkívül költséges berendezés. ma már számos országban — így hazánkban is — a kutatók rendelkezésére áll. képünkön egy fitotron fagyasztókamrájában növények íagytű- rőképességét vizsgálják. Mór a télre gondolva Korszerű sícipök A sízés nem veszélytelen sport, nemcsak nagy sebességnél, hanem még lassú csúszásnál is a bukások lábsérüléseket okozhatnak. Ezért fejlesztették ki a speciális cipőket és a biztonsági kötéseket, amelyeknél bukás esetén a sí elválik a cipőktől. Ezzel a balesetek száma 80—90 százalékkal csökkent. Az ideális sícipők kialakítását megelőzően vizsgálták a sípcsont hajlítószilárdságát. Megállapították, hogy a hajlítószilárdság körülbelül a sípcsont alsó nyolcadában a legkisebb. A láb tehát ott a legveszélyeztetettebb annak ellenére, hogy a sípcsont átmérője a középtől lefelé csökken, ám a bokaízület előtt ismét nagyobbodik. A törési ellenállás nem egyedül a csont átmérőjétől, hanem a falvastagságtól is függ, márpedig a csontfal vastagsága fölültről lefelé folyamatosan csökken. Jelenleg a kemény műanyagokból öntött cipők egyeduralmát figyelhetjük meg. A bőr ugyanis bizonyos mértékben nyúlik, így a lábon a cipő meglazul, és a léc precíz irányítása máris lehetetlenné válik. Ez a kemény, körülbelül az alsó lábszár feléig érő cipő teszi lehetővé, hogy a lábszár oldalirányú, aszimmetrikus döntését a sí maradéktalanul kövesse. A hosszadalmas fűzés már a múlté: a korszerű sícipők egy vagy két fő részből öntött külső héjszerkezetét 4— 6 — több fokozatra állítható — kapocs zárja. Ebben a külső héjban helyezkedik el a gondos anatómiai tervezéssel készülő, puha belső rész, amely moccanás nélkül tartA világ legősibb virágai A világ legősibb virágját fedezték fel Norvégia középső részén, egy agyagbányában, 8Ö millió évesre becsült rétegekben. A virágos növények kövületei rendkívül ritkák, s rendszerint nem adnak hiteles információt, mert a virágok szétmorzsolódnak, miközben megkövülnek. Most azonban sikerült teljes virágokra bukkanni, s lehetővé vált teljes botanikai leírásuk. Azért A szófiai vegyipari egyetem munkatársainak sikerült ' baktériumölő szálas anyagokból mikroba- és gombaölő lepedőt, gyapjútakarót, gyapjúszövetet, zoknit és fürdőruhát készíteniük. Kidolgozták a gyógyászatban közvetlenül hasznosítható szálas anyagok gyártásáőriződtek meg ilyen kitűnő állapotban, mert egy erdőtűz során elégtek. A sejtfalak elszenesedtek!) következésképpen a virág finom részletei sokkal merevebbekké váltak — nem roncsolódtak szét a megkövülési folyamat során. Az ősvirágok mindössze két milliméter hosszúságúak, és egy milliméter az átmérőjük. A kőtörőfűfélék rokonai lehettek. de modern rendbe nem sikerült besorolni őket. * nak a tecnnoiogiajat is: a mikrobáknak ellenálló, fájdalom- és vérzéscsillapító kötszereket, vattát, pólyát és gézt, továbbá a sebészetben használt poliamid sebvarró fonalat gyártanak belőlük. E textilanyagok baktérium- és gombaölő hatása tartós (két-három évig is eltart), Tíz méter, egymilllárú fényév Órlástávcsö Az Egyesült Államokban nagyobb optikai távcsövet akarnak építeni, mint amekkora a világ mai legnagyobb ilyen műszere. Ez a Szovjetunióban, a Kaukázusban működik, átmérője 6 méter. Az amerikaiak 10 méteresre tervezik a sajátjaikat. Ennek óriástükrét azonban nem egy darabból csiszolják, hanem hatszöglieties üveglemezekből mozaikszerűen állítják össze. Azt remélik, hogy az új távcsővel újabb milliárdnyi fényévvel kitolható a belátható világegyetem, s így még hosszabb időszak ismerhető meg világunk múltjából. ja a lábfejet, a bokát és a lábszár alsó részét anélkül, hogy szorítana. Ez a belső rész a külsőből gyorsan kiemelhető, de vannak összeépített megoldások is. A korszerű cipők annyira a felvonós pályákon való sízés igényeinek megfelelően specializálódtak, hogy gyaloglásra vagy a léccel való haladó mozgásra alig alkal- mosak. Túrasízésre vagy kombinált alpinista-sítúrára másféle cipők készülnek. Képünkön egy olyan készüléket láthatunk, amellyel a műanyag sícipő és a hozzá tartozó kötés megbízhatóságát vizsgálják. A gépjárművek egyik legfontosabb alkatrészé a gumiabroncs. A ma gyártott abroncsok két nagy csoportra oszthatók, diagonál és radiál abroncsokra. A diagonál gumiabroncs szövetvázában a kordoómák a kerék haladási irányával 30— 40 fokos szöget zárnak be, tehát az egyes rétegek kord- szálai egymást keresztezik. A radiál abroncsban a kordszálak egymással párhuzamosan, a haladási irányra merőlegesen futnak. Ez az alap rugalmas és terhelhető, de még nem elég szilárd. Ezért a futófelület alatt még egy övbetétet helyeznek el textilkord- vagy acélszövetből. A diagonál és radiál abroncsok nemcsak konstrukcióban, hanem menettulajdonságokban is eltérést mutatnak. A kedvezőbb tulajdonságok, a radiál abroncsnál jelentkeznek: jobb tapadás, jobb úttartás, nagyobb rugalmasság, nagyobb utazási kényelem, jobb iránytartás, biztonságosabb kanyarvétel. A hátrányokat sem szabad persze elhallgatni: magasabb beszerzési ár, nagy önfrekvencia (kockakö- vön rezonanciahajlam), érzékeny oldalfal. (Az oldalfalak érzékenysége miatt a járdát a lehető legnagyobb szögben közelítsük meg, és kis sebességgel, óvatosan hajtsunk fel rá.) A jelenlegi szabályok értelmében a gépkocsikra kizárólag egyfajta abroncs szerelhető (vagy diagonál, vagy radiál.) A két típus ugyanis különbözőképpen viselkedik a kanyarban. A diagonál gumiknak nagyobb az oldalirányú „kúszása” a kanyarban. Ha netán az első kerekeken diagonálok' vannak, és a hátsókon radiálok, a kocsi nehezebben jön ki a kanyarból, míg ellenkező Ideális módon — állítva — tárolt gumiabroncsok különböző futóműprofilokkal esetben könnyebbtan kieső-1 szik. Ha a gépkocsi egyik tengelyén különböző szerkezetű abroncsok vannak, normál körülmények között a jármű vezetője nem észlel különbséget. Ha azonban hirtelen fékezni kell, az eltérő tapadási tulajdonság miatta gépkocsi a radiál abroncs felé irányt változtat a vezető akarata ellenére, a kocsi megcsúszhat meigperdülhet. Annyi könnyítésit azért megengednek az előírások, hogy a diagonál vagy radiál abroncsokkal ellátott autóknál a két első vagy a két hátsó kerék más mintázatú legyen. Igen ám, de ilyenkor két pótkereket kell magánál tartania az autótulajdonosnak, hogy kerékcsere esetén meg tudjon felelni a követelményeknek. Akár diagonál, akár radiál abroncsokkal van felszerelve egy gépkocsi, légyének azok bármilyen mintázatú- ak, egy vonatkozásban nincs engedmény:1 ja! ^mintázatnak minimálisan egy milliméter- nyire ki kell emelkednie a gumifelületből. Amint ugyanis a gumiabroncs mintázatának mélysége 1 milliméterre vagy ennél kevesebbre csökken, a tapadóképesség rohamosan romlik, nehezebb az irányítás, a kanyarvétel, növekszik a balesetveszély. B. I. ||A tudomány világa I Az a bizonyom milliméter Mikrobaölő textilanyag
