Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 2. Lebukott csempészek, elfogott valutaüzérek A nagy fogások évo A Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszaióki üzeme az idén áprilisban részleget alakított ki bedolgozóinak Tiszaburán. A huszonhat varrónőnek munkát adó üzemben havonta egy műszakban mintegy ezerkétszáz női ruhát varrnak fotó: D. G. II társadalom ügye — és a családé Kezdeményezések az idős emberek helyzetének javítására Az idős, beteg asszony segélykérő pillantást vetett a lányára, amikor az ismeretlen fiatalember beköszönt hozzájuk, s elmondta. „A nénivel szeretnék beszélni, az életéről, mert a társadal" mi szervezetek elhatározták, hogy megvizsgálják az idős nyugdíjasok helyzetét”. A beteges asszony megriadt, a lánya kicsit kuncogott, de kérésére leült kis szobájában. s hallgatta a kérdéseket. Nem szólt bele, minden kérdés borzolta azonban a hangulatát. Sértette. hisz az öregasszony sorsában a kérdezőt leginkább az érdekelte, megvan-e mindene, amire szüksége van, s a gondoskodáson túl kap-e jó szót is? Azonban még gondolatban se berzenkedett tovább, amikor a V,(felmérő fiatalember” azt mondta, ez a tizedik hely ma este, s itt hallotta először, hogy semmi gond. Társadalmi ügy az idős emberek élete. Igaz, sokan élnek egyedül. Nem kívánták annak idején gyerekeiktől, hogy oda gyökerezzenek, ahol születtek, s azt sem, hogy munkájuk, ezernyi dolguk közepette minduntalan az elődökkel foglalkozzanak. Ráadásul nincs is mindenkinek gyereke, s az idős emberek nem egyszerre mennek el, az egyik mindig magára marad. Szolnok megyében évek óta csendes szerénységgel, de szorgalommal dolgozik a — Most mondjam azt, hogy amikor megszülettem, olyan beteges voltam, hogy lemondtak rólam az orvosok!? Mégis itt vagyok. Ahogy nőttem, nemcsak hogy helyre jöttem, de elég agresszív gyerek lett belőlem. Ebből talán máira is maradt valami. Bár az az igazság, inkább szóban vagyok agresszív. Egyébként utálom az erőszakot, képtelen lennék végignézni egy horrorfilmet. Régebben imádtam a krimiket, most már nem tudom elolvasni, rosszul vagyok tőlük. — Ez a szóbeli agresszivitás is olyan dologi, hogy ... Én őszinte ember vagyok. Kimondom, amit gondolok. Igaz, amikor bepörgök, nem nagyon nézem, hogy kinek mondom. Eddig még nem volt bajom belőle. Űgyis addig megyek, amíg igazam nem lesz. Megtörtént, hogy összetűztem a művezetővel, végül ő kapott fegyelmit, nem én. Azt hiszem, az emberek — bár nehezen viselik — egy idő után megszokják az őszinteséget. — Amikor leérettségiztem, elmentem szakmunkásképzőbe. Szakmát akartam tanul„Megyénk idős korú lakosságáért” társadalmi bizottság. Kezdeményezésére valamennyi helyi tanács — aktí- jvahálózafca .segíitsjégével — megismerte, felmérte az idős emberek helyzetét. Ennek alapján területenként siettette, ösztönözte napközi otthonok létesítését, vagy a meglevők bővítését, közbenjárására emelték a szociális segélykereteket, fejlesztették a házi szociális gondozók hálózatát. Kiderült, hogy körülbelül nyolcszázan szeretnének szociális otthonba költözni, és kétezerhatszázan a házi gondozóktól várhatják életkörülményeik köny- nyebbedését. A társadalmi bizottság nevével jelzett csekkszámlán a megnyitás óta 701 ezer forint gyűlt össze. Ebből a pénzből a szociális otthonok fejlesztését (támogatták. Ugyanilyen célra a termelőszövetkezetek megyei szövetsége hárommillió forintot adott. Az utóbbi években kibontakozott az „Egy üzem, egy szociális intézmény” mozgalom is, amelynek eredmény®, hogy munkáskollektívák kommunista műszakokat szerveznek, s a bevételt az öregek megsegítésére adják. Jelentősek a népfrontakciók is, amelyek kis falvak, városok népét társadalmi munkára mozgósítják napközi otthonok építéséhez. Kenderes, Nagyiván. Mezőtúr, Ti- szigar. Kőtelek magányos öregeinek gondtalan napjai ni, pénzt keresni, minél hamarabb elkerülni otthonról. Nem volt valami jó légkör nálunk, a testvéreim is^ aki csak tehette, elment. így hát autófényezőnek tanultam. Nem a szakmában dolgozom, nem éri meg. Segédmunkás vagyok a papírgyárban. Elég sokat éjsizakázom, így jó a pénz is. — A munka mellett mindig csináltam valamit. Egy időben a tószegi Tóth Józsi bácsinak festettem kerámiát. Na látja, a kerámiafestésért ott tudnék hagyni mindent, de hát meghalt az öreg, szegény. A népművészet mindig is érdekelt. Nem tanultam sehol a kerámiafestést, Józsi bácsi adott mintákat, meg én is kinéztem a könyvekből. Amikor már belejöttem a munkába, szabad kezet kaptam, Józsi bácsi teljesen rám bízta a tálcákat, a padlóvázákat. Abból vettük a lakásunkat, amit festéssel összegüriztem. A lakásunkban is kifestettem a bútorokat. A baranyai ládamintákat „átterveztem” a szekrényekre. Hát ez türelemmunka volt, eltartott egy pár hónapig. — Aztán meg szobafestőilyen akcióknak is köszönhetők. Érdemes leírni: a megyében a szociálpolitikai célok megvalósulásához évente 15—16 millió forintra tehető a társadalmi munka értéke. őszelő van, a figyelem ilyenkor különösképp az idősek felé fordul. A kereskedelmi vállalatok^ szövetkezetek akciókat rendeznek, a nyugdíjasok kedvezménynyel vásárolhatnak előre, a téli hónapokra sok mindent. S mindezek mellett még ott a régi munkahely, a szakszervezet törődései: augusztus óta nyugdíjastalálkozók zajlanak a megyében, s a közeljövőben is lesz még nagyvállalat és kisüzem, amelyik hívja-várja öregeit. Nemcsak ebédre, beszélgetésre, hanem közös gondolkodásra is: mivel segíthetnének? A szakszervezetek működtetnek nyugdíjasklubokat is a megyében, számuk pontosan hatvannyolc. Társaságra kikapcsolódásra lel bennük a magányos ember. Társadalmi ügy az idős korúak helyzete — remélhetőleg azonban egyre inkább a családoké is — ahol legfeljebb egykét öreg problémáját kell átérezni. És természetesen segíteni. Hogy családbem maradjon gond és öröm — s hogv szeretetben, megértésben éljen szülő és gyerek. Mint annak idején, amikor a szülő volt a minden ... (SJ) vei jártam dolgozni. Nemcsak a pénz miatt vállalok mindig valamit a munka mellett, hanem azért is, mert nem tudok tétlenül ülni. Naponta néhány órát alszom csak, annyi elég is, sajnálom rá az időt. Hacsak tehetem, olvasok éjjel-nappal. Minden könyvet megvessek, háromezer kötetes a könyvtáram. Annyit már nem bír a faltól-falig polc sem, úgyhogy a szekrényekben is könyv van itt-ott a ruhák helyett. — Régebben antikváriumot akartam nyitni, de akkor még azt mondták, nem lehet. Persze, ha jobban utána jártam volna... mindegy. Most ezt a hasz- náltcikkboltot nyitottam, szerintem itt, a Széchenyi lakótelepen szükség van rá, mert az emberek nem szívesen tartják megunt cuccai- kat a kis lakásokban, inkább túladnak rajta. Az álmokból azért valamit valóra váltottam. Könyvekkel is foglalkozom. Az Albatrosz sorozatot meg a fantasztikus irodalmat keresik a legtöbben. A szépirodalom ... hát annak nincs nagy keletje. De nem baj, mert sokszor én veszem meg a könyveket és hazaviszem. — Régebben írtam is ... verseket. Éjjel a fürdőkádban berendezkedtem, ott írBudapesten egy este autózó külföldit igazoltattak. Megriadt a volánnál ülő színes bőrű fiú. és futásnak eredt. Otthagyva autóját, menekült. Ha érezite is, hogy kifordul zsebéből a csomag, nem állt meg Természetesen elfogták. Az autóból, a csomagból csaknem húszezer hamis dollár került elő, — „megér” egymillió forintot. Szerencséjük volt. Mármint azoknak a magyaroknak, akik aluljárók forgatagában, félhomályos presszók intim zugában vagy ki tudja, hol, mindenesetre „feketén” vásárolnak dollárt, nyugatnémet márkát és más valutát. Hogy megcsinálják saját maguk nagy buliját. „Magyar módira”. És ezért, ha kell. kockáztatnak. Sokan. Legalábbis erre engednek következtetni a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának tapasztalatai. Bár még nincs vége az idegenforgalmi idénynek, a határátkelők ontják az utazókat, a kalandra vágyókat, azért az idei turizmus eddigi képe nagyjából kialakult: hozzávetőlegesen öt százalékkal nőtt az érdeklődés a hazai és külföldi tájak iránt. Érdekes módon ugyanilyen arányban csökkent a vám- és devizaszabályokat sértők száma. Az úgynevezett elkövetési érték viszont 25 százalékkal nőtt! Néhány eset a sok közül: Komputer másfél millióért A történet egy látszólag szabályos üzletről szól. A hazaérkező 'magyar férfi annak rendje-módja szerint bemutatta ajándékba kapott — hazai forgalmi értékben mintegy másfél millió forintot érő — számítógépet és vámkezeltette. Minden rendben. volt, midaddig, amíg augusztus 21-én egy Magyarországot elhagyni készülő1 külföldinél 380 ezer forintot és a Polgári Védelem 35 éve A magyar légoltalom, majd később a Polgári Védelem fejlődését, három és fél évtizedes történetét bemutató kiáll itás nyílt hétfőn Budapesten a Magyar Szocialista Munkáspárt Oktatási Igazgatóságának Villányi úti épületében. tam. Aztán abbahagytam. Pedig az írás komolyan érdekelt. De elvették tőle a kedvemet. Hogy miért hagytam magam lebeszélni róla? Meri ilyen vagyok: könnyen lelkesedem, de nem tart soká^. — Azt mondja, mást is lehetne kezdeni ennyiféle érdeklődéssel, készséggel, mint éjszakánként 60 mázsa anyagot emelni, rakni a gyárban? Mit? Elmondta: Széplaki Sándor Lejegyezte: Paulina Éva jelentős összegű valutát nem találtak. A nyomozás fényt derített a nagy buli részleteire, miszerint a külföldi állampolgár adott fiktív ajándékozási szerződést a komputer-üzlethez. Ezért négyszázezer forintot kapott, aki pedig az egészet kiagyalta, a magyar „üzlettárs” félmillió forintot tett zsebre, míg a piszkos munkát, a kockázatot vállaló, a számítógépet behozó magyarnak mindösz- sae ötvenezer forint jutott. „Földalatti” piacok Bevált dolog külföldről, autót ajándékba kapni. Peu- geot-t, BNW-t, Opelt, Volkswagent, na és a japán modelleket. Történetünk szereplője újonnan vásárolt de a réginek álcázott Peugeot- ján érkezett a magyar határállomásra. Az NSZKJból hazaérkező férfi személyautóján ugyanis csupán a rendszámtábla volt a régi. Lebukott. Saját bevallása szerint ajándékba kapta az autót. Csakhogy! Ö 500 nyugatnémet márkát adott az állítólagos ajándékozónak. Ajándékért pénzt adni. az viszont már üzlet. Sőt, jogsértés! Pillanatnyilag hat magyar állampolgár ellen, indítottak eljárást, mert összesen csaknem kétmillió forint értékű, külföldiek által becsempészett ékszer illegális értékesítésére vállalkoztak. Ékszerek mellett a csempészpiacok kínálata még: szeszesitalok, videokazetták (a műsorosok közül hosszú ideig a Cápa volt a sztár, most az Esernyős gyilkos és Az ember. akit Lónak hívtak című ' kazettákkal találkoznak gyakrabban a vámosok), háztartási gépek, megnetofo- nok, rádiók, hi-fi tornyok, kozmetikumok. Sopronnál például 900 ezer forint értékű kozmetikumokkal kért bebocsátást egy külföldi állampolgár. Csak „elfelejtette” bejelenteni. Hazánkban központi elárusítóhelyek, „földalatti” piacok alakultak ki, Budapesten az aluljárókban, a pályaudvarok környékién, a Lehel piacom vidéken Pécsett, Szolnokon, Siófokon, Har- kánybam Győrben és sorolhatnánk tovább. Ezek lényegében nyíltak. De vannak olyanok, amelyek rejtve maradnak, lakásokban, szállodai szobákban, és másutt is folyik az üzérkedés. Ahol a magyarok külföldi állampolgárokat kémek fiel valutájuk „átmentésére”, például nyisson számára BCL számlát, s ezzel tisztára mosta a magyarországi fekete valutavásárlását. Vagy meg. állapodnak, hogy csereüdültetéssel, rokonok támogatásával. gondozásával, netán közvetlen üdülővásáriások. kai egyenlítik ki a számlát. Egy külföldinél 3 ezer svájci frankot, 500 USA dollárt és 4700 nyugatnémet márkát találtak, a 158 ezer 600 forint értékű valutát a külföldi három magyar állampolgárnak fizette volna vissza. Szigorú ellenőrzések Egy lengyel viszont újított: ester dollárt vásárolt Budapesten., amiért 378 különböző kvarcórát és 1180 gombelemet kapott Az áruval Siófokra utazott és ott piacra dobta. Illetve csak tette volna, ha az ellenőrzés nem csípi nyákon. Amennyiben sikerül üzlete, 237 ezer forint üti a markát Számtalan történetet említhetnénk még. ám összegzésül inkább azt mondjuk el: 1985. a vámosok számára a nagy fogások éve, s miután az ellenőrzéseket szigorítani kívánják, valószínűleg az elkövetkező években is ugyanezt elmondhatjuk, hacsak nem hagynak fel az utazók a csempészésseL.. H. T. Nincs hozzá különösebb érzékem. Azért- munikámat megkönnyítendő, néhány elektromos háztartási gép nálunk is megtalálható, egy-két rádió és televízió is akad. A minap mégnémiulit az utóbbi, de mert fizetem az átalánydíjat, valóban rekordidő alatt visszaadták hangját a szervizesek. Ne is mondjam, még azon a héten „kifújt” a háromcsillagos automata Lehelem. Mondták ugyan, próbáljam fejtetőre állítani, de az se segített, még a mélyhűtőben is meleg volt. A szerviz gyorsan intézkedett, jöttek érte. megmondták javítani nem lehet, a gyár kártalanít. Napokon belül kaptam egy 2410 forintról szóló csereutalványt. Csakhogy hűtőgépet nem kapok. A dolgoknak még nincs vége. Kapok az Adóhivataltól egy felszólítást, hogy büntetőkamatot számítanak fel, ha 15 napon belül nem fizetem be lakásom után. az ez évi házadót. Csakhogy február elején azt én már rendeztem, nehogy megfeledkezzem állampolgári kötelességemről. Másfél órás féllábon állás után végre kiderítette a hivatali ügyinté- ző, hogy az én befizetésemet a gép egy másik kartonra könyvelte. Annak a kartonjára aki 1983 novemberében visz- szaadta lakását az OTP- nek. Eszerint a kartonja mégis él, s rajta vigyorog az én 1985. évi adóbefizetésem — a gép (?) jóvoltából. Tovább megyek. Havi rendszeres fizetnivalóim rendezésével az OTP-t bíztam meg. könnyebb így, egyszerűbb. A megbízások között a telefonszámla rendezése is szerepel, amit annak rend- je-módja szerint mindig ki is egyenlítenek. A posta benyújtja a számlát, az OTP fizet. Csak akkor lepődöm meg, amikor a következő hónap derekán, kiderül. hogy például a gázra azért nem maradt pénzem, mert a posta az átlagos havi 250—300 forintos számla helyett ezúttal (és nem első esetben) 1158 forintot követelt. A folyószámlám mínuszba futott, ez külön költséggel jár, meg még fizessem is be, ami hiányzik a többi számla fedezésére. Megyek reklamálni a postára, elég rövid időn belül írásban elismerik, hogy a számlálóberendezés műszaki hibája miatt kaptam téves számlát Intézkedtek, hogy 834 forintot jóváírjanak nekem. Félreértés ne essék, nem vagyok maradi, nem idegenkedem a korszerű technikától. Szívből örülök, hogy kisfiam órákig billentyűzi a számi tó gépet s talán mire felnő és érdeklődési köré szerint komputerrel dolgozik majd, akkorra nem tévednék ennyit a korszerű masinák. — rónai — Aki nem tud tétlenül ülni Munka mellett — munka Korszerű technika
