Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 29. Vendégköszönttt 'Szeretettel várt vendég érkezett fővárosunkba: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Személyében olyan ország köztiszteletben álló vezetője látogat hozzánk, amely világszerte óriási tekintélyt vívott ki magának, és amelyhez hazánkat a barátság és együttműködés ezernyi szála fűzi. Az NDK-t most harminchat esztendeje kiáltották ki, válaszul arra, hogy az NSZK deklarálta önállóságát. A történelem első német munkás-paraszt állama mélyről indult: a háborús pusztítások után megmaradt ipar oroszlán- része a másik, a Nyugat által patronált német államban koncentrálódott. Az első időszakban nehéz gazdasági-társadalmi közegben kellett tevékenykedni, de — ma már bízvást elmondhatjuk — sikerült megteremteni a progresszió, a béke és alkotás német államát. A kontinens mindössze egy százalékán elterülő NDK ma a világ nyolcadik ipari állama; gazdasági és szociális eredményeit azok is kénytelenek elismerni, akik oly hosszú ideig akadályozták a demokratikus német állam nemzetközi státusának rendezését, az NDK ENSZ-tagságát. Helsinki egyik legnagyobb eredménye éppen az volt, hogy a földrész, valamint az USA és Kanada vezetői szentesítették az új erurópai határokat — köztük az NDK szuverenitását is. A magas rangú vendég országával hazánkat a célok, eszmék közössége köti össze. A Varsói Szerződés és a KGST tagállamaiként vállvetve küzdünk a béke megszilárdításáért, a szocialista országok együttműködéséért, a nemzetközi érintkezés intenzívebbé tételéért. Kétoldalú kapcsolataink is rendkívül gyümölcsözőek. Magyar turisták az Elbánál, NDK vendégek a Halászbástyán vagy éppen a Balaton körül, Ikarusok mondjuk a drezdai Zwinger körül és Trabantok, Wartburgok serege a magyar utakon — ennyi is érzékelteti hétköznapjaink együttműködését. De a számok ennél is többről árulkodnak. Az első, 1949-ben aláírt árucsere-forgalmi egyezményünk 29 millió rubel értékű volt. Annak a megállapodásnak az értéke, amit nemrég írt alá Faluvégi Lajos és Gerhard Schüer, a két illetékes miniszterelnök-helyettes, immár tízmilliárdC.) transzferábilis rubel a nagyságrendje. Ez tizenhat százalékkal haladja meg a mostani (1981— 85-ös időszakét. Kapcsolatainkban rendszeresek — és meghatározó jelentőségűek — a magas szintű kölcsönös látogatások. Erich Honecker utoljára 1982- ben látogatott hozzánk, ezt 1983 novemberében Kádár János berlini útja követte. Mind a múlt tapasztalatai, mind a jelen realitásai és a jövő követelményei biztossá teszik, hogy Erich Ho- necker mostani látogatása még tovább erősíti országaink, népeink rendkívül termékeny kapcsolatrendszerét. Harmat Endre Európai kulturális fórum — flz eddig! tapasztalatok A résztvevők hitet tettek a párbeszéd, az enyhülési folyamat mellett Két hete ülésezik Budapesten az európai kulturális fórum, amelynek összehívásáról 1983-ban Madridban határoztak a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai állam, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői. Az MTI tudósítójának kérdésére Dreader Gábor, a kulturális fórumon részt vevő magyar küldöttség szóvivője a következőkben foglalta össze a tanácskozás eddigi tapasztalatait: — A 35 állam képviselő részéről a tanácskozás első hetében elhangzott nyitó felszólalásokat a magyar sajtó ismertette, ezért úgy gondolom, a közvéleményben hiteles kép alakulhatott ki arról, hogy a fórum napirendjén szereplő kérdésekben az egyes országok képviselői milyen elvi álláspontot foglaltak el. A résztvevő államok társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésük eltérő sajátosságai folytán nem azonosan értelmezik a kultúra, a művészetek társadalmi szerepét, a kultlurális politika feladatait, lehetőségeit és módszereit a művészeti alkotó tevékenység, a kulturális élet támogatásában, a kulturális cserék, együttműködés előmozdításában. A nyitó felszólalásokban többen nagy hangsúllyal szóltak a művészi önkifejezés szabadságának fontosságáról. Kulturális politikánk szellemében mi is az alkotói szabadság teliessége mellett foglaltunk állást, de ahogy Kö- peczi Béla. művelődési miniszter. a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta: minden humanista szabadságmeghatározás felállít korlátokat és kimond elkötelezettségeket. más szóval a művészi szabadság csak akkor nver értelmet, ha felelősséggel párosul. Az említett véleménvkü- lönbségeket olyan realitásnak fogjuk fel, amely nem akadályozhatja az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti a kölcsönös érdekekre épülő kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. Ebből a szempontból különösen fontosnak tartjuk, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője hitet tett a párbeszéd szükségessége. az envhülési folyamat továbbvitele mellett, kiemelve a kulturális kapcsolatoknak a népek közötti megértés és bizalom előmozdításában betöltött szerepét. — Az elmúlt héten a kulturális fórum munkabizottságban vitatta mea a napirendién szereplő kérdéseket. Miről folyt az eszmecsere ezeken a zárt aitók mögött tartott üléseken? — A munkabizottságok az első héten a festészet, a szobrászat. a grafika és a fotóművészet. illetve a színház, a zene. a táncművészet, és a folklór vonatkozásában tekintették át az alkotó tevékenység. a kulturális értékek terjesztése és az együttműködés kérdéseit. Szó esett arról, hogy a kulturális alkotó munkának milyen feltételei vannak az egyes országokban, milyen a művészetek társadalmi szerepe és a művészek felelősségéről az európai kultúra fő vonulatát adó humanista értékek megőrzésében. Többen — közöttük magyar kulturális személyiségek is — kifejtették, hogy közös erőfeszítésekre van szükség a kis népek kulturális értékeinek szélesebb körű megismertetése érdekében. A résztvevők már a .munkabizottságok vitájának első hetében egy sor értékes együttműködési elgondolást é|s javaslatot ismertettek, amelyek közül többet írásban is előterjesztettek további megvitatásra. Számítunk arra, hogy a következő hetekben a kulturális együttműködés más területeit érintő javaslatok is megfogalmazódnak, amelyeket a tanácskozás későbbi szakaszában együtt kell majd áttekinteni és rangsorolni. — A kulturális fórum — jellegét tekintve — a helsinki folyamathoz tartozó kormányközi tanácskozás, a 35 állam képviselői mégis úgy döntöttek Madridban, hogy munkájában kulturális személyiségek is vegyenek részt. Ez a kettősség nem okoz-e nehézséget, nem korlátozza-e a nézetek szabad kifejtését? — Valóban a kulturális fórumnak sajátos jelleget ad az a körülmény, hogy a kormánytisztviselők és diplomaták mellett a résztvevő államok kiemelkedő kulturális személyiségei is helyet kaptak a küdöttségekben Néhány állam delegációjától eltekintve a küldöttségek tagjainak többségét művészek, kulturális intézmények vezetői, kulturális szakemberek alkotják. A helsinki záróokmány rendelkezéseinek végrehajtására a résztvevő államok kormányai vállaltak kötelezettséget. E kötelezettség érvényesítésében azonban jelentős szerepük van a kultúra művelőinek, az alkotó művészeknek is. A tanácskozáson való aktív részvételük már az eddigiek során bizonyította, hogy konstruktív elképzelésekkel és javaslatokkal segíthetik az együttműködés gyakorlati lehetőségeinek feltárását. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. valamint az ahhoz kapcsolódó találkozók eljárási szabályait a 35 állam képviselői 1973-ban közösen dolgozták ki és fogadták el. Az eljárási szabályok abból az elvből indulnak ki, hogy az államok képviselői a szuverén egyenlőség alapján vesznek részt a tanácskozásokon. Ebből fakadnak olyan előírások, hogy csak a résztvevők teljes körű egyetértésével, vagyis konszenzussal lehet elhatározásokra jutni. Ezek a közösen elfogadott rendelkezések mondják ki azt i.s, hogy az üléseken a jelentkezés sorrendjében kerül sor a felszólalásokra, és mindegyik küldöttség számára biztosítani kell a válaszadás lehetőségét, ha a vitában elhangzottakra reagálni kíván. Ugyancsak az eljárási szabályokból következik, hogy a zavartalan munkafeltételek biztosítása érdekében a tanácskozások nagyrészt zárt ajtók mögött üléseznek. A 35 állam szakértői a tavaly novemberben Budapesten tartott előkészítő értekezletükön ezeknek az eljárási szabályoknak alapján dolgozták ki a kulturális fórum napirendjét és szervezeti kereteit. A munkabizottságok első hetének tapasztalatai azt igazolták, hogy konstruktív szellemű, élénk eszmecsere bontakozott ki a résztvevő nagy számú kulturális személyiség között. Mindazokra, akik az üléseken jelen lehettek, mély benyomást tett az a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, amely párbeszédüket jellemezte. Az eljárási szabályok bizonyos kötöttséget jelentenek, de lehetővé teszik a nézetek szabad kifejtését, a véleménycserét. Néhány művész szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a vitában személyes véleményét fejti ki, függetlenül attól, hogy a kormánya által kijelölt küldöttség tagjaként érkezett Budapestre. Ogy gondoljuk, hogy e kettő között nincs szükségszerű ellentmondás. Természetesnek vesszük, hogy a tanácskozáson jelen lévő valamennyi alkotóművész legjobb meggyőződése és lelkiismerete szerint foglal állást a napirenden szereplő kérdésekben. A tanácskozáson való jelenlétük azonban kifejezi a helsinki záróokmány elveinek és ajánlásainak gyakorlati megvalósítása iránti elkötelezettségüket. Az a tény, hogy eljöttek Budapestre és részt vesznek a tanácskozás munkájában, annak bizonyítéka, hogy személyesen is hozzá kívánnak járulni a bizalom és a megértés előmozdításához, a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztéséhez. Ellentétek a fehér kisebbség körében íFolytatás a 2. oldalon.) faji elkülönítés rendszerének felszámolásáért. A belügyminisztérium vasárnap közzétett közleménye „destruktívnak és államellenesnek” nyilvánít az ANC- vel való párbeszéd felvételére irányuló minden kísérletet. A közlemény nem ismerteti a kilátásba helyezett intézkedések jellegét. A múlt héten hét neves református lelkész jelezte: hamarosan Luandába, Zambia fővárosába utazik, hogy eszmecserét folytasson a délafrikai helyzetről az ANC képviselőivel. Békefesztivál Bécsben Nagyszabású békedemonstrációt tartottak vasárnap az osztrák fővárosban. A „művészek a békéért” gondolat jegyében, a bécsi Stadthallé- ban az osztrák békemozgalom különböző irányzataihoz tartotó szervezetek találkoztak. A rendezvényen — amelyen részt vett az Országos Béketanács küldöttsége is — hazai és külföldi előadóművészek több órás műsort adtak. A fesztiválon — ahol beszédet mondott Bruno Kresk.y volt kancellár is — a résztvevő több ezer fiatal a világűr militarizálása és az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen tiltakozott. Kínai-NSZK külügyminiszteri eszmecsere Kínai-nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások voltak Pekingben:Vu Hszüe- csien és Hans-Dietrich Genscher a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről cserélt véleményt. A kínai jelentés szerint, mind Vu, mind Genscher méltatta a i,növekvő (nyugat)-európai öntudatot”, amelynek pontos tartalma a kínai híradásból nem derült ki. Genscher tájékoztatta kínai partnerét a francia ihletésű közös nyugat-európai műszaki-tudományos fejlesztési programról, az ..Euréká- ról”. amelyet kínai részről erősen támogatnak. A kínai álláspont szerint minden ió. ami hozzájárul ahhoz, hogy Nyugat-Európa önálló szerepet játszhasson az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A KGST támogatja az új gazdasági világrend létrehozását A KGST tagállamai teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a követelését, hogy hozzanak létre új, igazságos, demokratikus alapokon álló gazdasági világrendet — jelentette ki Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára az ENSZ-ben tegnap tartott sajtókonferenciáján. Szicsov felszólalt a világszervezet 2. számú bizottságának ülésén is. A KGST huzamosabb idő óta megfigyelői státussal vesz részt az ENSZ, illetve szakosított szerveinek munkájában. Szicsov hangsúlyozta: a KGST támogatja azt a követelést is, hogy megfelelő megoldást találjanak a fejlődő országok adósságterheinek rendezésére. Rámutatott: az egyenlőtlen gazdasági helyzet, a cserearányok állandó romlása, a valutáris kérdések és a kamatok szintjének rendezetlensége tovább rontja az amúgyis nehéz helyzetben levő fejlődő országok helyzetét. A KGST és a fejlődő országok együttműködéséről megállapította: az a teljes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakul. A KGST elsősorban saját gazdaságuk fejlesztéséhez nyújt támogatást, ipari üzemek, mezőgazdasági létesítmények építésével, szakemberek képzésével és hitelek nyújtásával. A hitelek általában igen kedvezőek: 12—15 évre szólnak, évi 2,5—3 százalékos kamattal, s visszafizetésük rendszerint az érdekelt országok hagyományos termékeivel vagy az új beruházások termékeivel történik. A KGST segítsége arra irányul, hogy erősítse a fejlődő országok gazdaságát, elősegítse exportjuk növelését, illetve importjuk csökkentését. A KGST titkára kijelentette: a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete messzemenően együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével is, annak gazdasági terveinek megvalósításában. Arafat Ammanban Tisztázásra vári kérdések Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap Ammanba érkezett, és megbeszéléseket kezdett Husszein jordániai királlyal a különutas regionális rendezésről. Arafattal tartott általános katonai helyettese, Abu íjad és általános politikai helyettese, Abu Dzsihad. A feleknek tisztázniok kellett azt, hogy miként értelmezik február 11-én kötött paktumukat. Azóta a különféle izraeli katonai támadásokra a PFSZ — vagy a vele azonosítható csoportok — több ellenállási cselekménynyel válaszoltak. Ezek- között szerepelt az Achille Lauro olasz hajó elrablásának az ügye, s a hajón elkövetett gyilkosság. Az eltelt hetek fejleményei viszont Jordánia és Egyiptom megítélése szerint aláásták a PFSZ szalonképességét a különutas kombinációkban érdekelt nyugati hatalmak szemében. Husszein már korábban értésre adta azt, hogy „igen komoly” dialógusra készült Arafatékkal, mivel úgy vélte, hogy a PFSZ-en belül nincs meg a kellő összhang. Az uralkodó változatlanul a PFSZ-t tartja a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjének, a múlt héten azonban már felszólította ezt a szervezetet arra, hogy „nőjjön fel feladataihoz”. Ezt többen úgy értelmezték, hogy ha az Arafat vezette PFSZ nem működik vele együtt a különutas folyamatban, akkor azzal a kéréssel fordul az arab táborhoz, hogy vegye fontolóra a palesztin képviselet meghatározásának a kérdését. A PFSZ-t nyomasztja az a lehetőség, hogy Jordánia (és a PFSZ irányvonalával egyet nem értő) Szíria dialógusa ilyen fordulathoz vezethet. Craxí folytatta konzultációit az olasz pártokkal Bettino Craxi, az új kormány megalakításával megbízott miniszterelnök tegnap folytatta konzultációit az olasz pártokkal, hogy mihamarabb sikerüljön kijuttatni az országot a republikánusok által kirobbantott kormányválságból. Ezen a napon a volt kormánykoalíció öt pártjának (kereszténydemokrata, szocialista, szociáldemokrata, republikánus és liberális) a vezetőivel tanácskozott. Továbbra is az a benyomás az uralkodó olasz belpolitikában, hogy egy ugyanilyen ötpárti koalíció létrehozása jelentheti a megoldást. Fabius—Chirac Választási tv-vita Párizsban Vasárnap este lezajlott a francia parlamenti válasz, tási hadjárat első látványos erőpróbája: Laurent Fabius miniszterelnök és Jacques Chirac jobboldali ellenzéki vezér televíziós vitája. A másfélórás tv-párbajban a felmérések szerint egyik fél sem aratott .győzelmet. A két politikus két újságíró játékvezetésével fejtette ki álláspontját a bel- és külpolitikai, valamint a gazda- iSágpoliti.ka kérdéseiről. Mindketten csupán ismert pozícióját fejtették ki, a még tisztázatlan pontokon pedig most sem kötelezték el magukat. A külpolitikában lényegében látszatellentétek körül viaskodtak, mégis itt hangzott el a legkeményebb ki- fakadás: Fabius hazugságnak nevezte Chirac azon állítását, hogy a szocialista hatalomra kerülése előtt Űj- Kaledónián béke és nyugalom honolt. Az FKP lapja, a L, Huma- nité értékelése: „A jövőt illetően a franciákat foglalkoztató nagy kérdésekről nem is lehetett igazi vita a profit elsőbbséget valló
