Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
1985. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnoki diákszombat CSOrOb&"Gm játék, diszkó, tinibutik Legközelebb decemberben rendezik meg újra a fiatalok vidám, zenés műsorát Jó hétvégét kívánunk egymásnak pénteken a munkából hazafelé menet. Az iskolát két napra elhagyva, ugyanezt mondják a tizenévesek. Nekik biztosított szombaton tartalmas kikapcsolódást a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ egész napos programja, a diákszombat. A nyári diákcentrum, az ifjúsági napok és a játékcentrumok rokona ez az új non-stop műsor, amelyet most először szerveztek meg a művelődési ház népművelői kísérleti jelleggel, s azzal a céllal, hogy helyet és alkalmat adjanak a fiataloknak a szórakozásra, a kikapcsolódásra. Unod régi cipődet, ruhádat, játékodat, lemezeidet, kazettáidat? Eladhatod, elcserélheted, újakat vehetsz — hirdette a plakát a csere- bere-bolhapiac résztvevőinek. A spontán vásár ugyan szegényes lett, de a tinibutik alkalmi üzlete jól jövedelmezett: textilipari szakmunkások varrta színes nadrágok, ingek, blúzok találtak gazdára, jutányos áron. Az előcsarnokban video- és rajzfilmeket vetítettek nagyoknak és kicsiknek, és aki játszani akart, tehette ezt a számítógépeken. Az egyórás rockzenei vetélkedőn híres együttesek, énekesek világhírű dallamai csendültek fel, s minden versenyzőnek — a nézőknek — alkalma volt — könyv vagy csokoládé ellenében — kutatni az emlékeiben. Ebédidőben sem ürült ki az előcsarnok: Gazdag Ottó énekes és a Híd Amatőr Színház két tagja: Varga Sándor és Torda Ferenc szellemes paródiaműsora következett. A presszóban a Golf együttes szolgáltatta a hangulatos zenét. Az egésznapos színes műsort Takács László négyórás video-discója zárta. S aki ott volt, nem bánta meg; hiszen egy filmforgatás kulisszái mögé is betekinthetett: a Mafilm forgatócsoportja megörökítette az eseményeket A tervek szerint kéthavonta — legközelebb tehát decemberben — vehetik a birtokukba a diákok a művelődési házat egész napra. — Bálint — Fotó: T. 2. Nagy sikert aratott a tinibutik Gazdag Ottó, Illetve a Híd együttes két tagja. Varga Sándor és Tórda Ferenc szórakoztatta a fiatalokat Bafojezödött a múzeumi hónap Kihirdették a pályázatok eredményét Retrospektív tűzzománc-kiállítás a Szolnoki Galériában Emlékezetes eseményekkel zárult szombaton a múzeumi, műemlékvédelmi, honismereti hónap Szolnok megyei rendezvénysorozata. Szolnokon, a TIT előadótermében a megyei múzeumi szervezet által meghirdetett (s számos szerv által támogatott) történeti-történelmi, illetve néprajzi-nyelvjárás- gyűjtő pályázat erelményeit értékelték. A történelmi pályázatra érkezett munkákat Bagi Gábor történész elemezte, ráirányítva a figyelmet több, forrásértékűnek számító településtörténeti munkára. A több 'kategóriában (felnőtt, ifjúsági — egyéni, csoportos) meghirdetett pályázatra 44 pályamű érkezett — ezek legjobbjait több, mint 40 ezer forint összdíjazásban részesítette a szakemberekből álló zsűri, Különdíjat kapott a mezőtúri dr. Gombás István, a nagykörűi Szi- ráki Sándor, a jászfényszarui Kiss József, a törökszentmiklósi Kerek Béla; a kiemelt első díjat a kisújszállási Zsoldos István érdemelte meg. Az ifjúsági egyéni kategóriában a jászberényi Kaszab Zsuzsa, a csoportos kategóriában pedig a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium honismereti szakköre vitte el a pálmát. A díjakat és az egyes témák feldolgozásáért járó külön- díjakat a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága, a múzeumi szervezet, a megyei pedagógiai intézet és az SZMT képviselői adták át. A néprajzi, nyelvjárásgyűjtő pályázatra 38 dolgozat érkezett. Gulyás Éva, a Damjanich Múzeum néprajzosa értékelte a pályaműveket: az átlagot magas színvonalúnak, néhány munkát kiemelkedőnek, tudományos értékűnek ítélte. A felnőtt egyéni kategória kiemelt, első díját a jászalsószentgyör- gyi Rusvay Lajos kapta, aki a Rusvay-had krónikáját dolgozta fel — négy évszázadra visszatekintve; első díjra — és a Kiszöv külön- díjára — érdemesült a szolnoki Berta Ferenc, aki a megyeszékhely fotográfiai múltját dolgozta fel 1851-től 1951-ig. Az ifjúsági egyéni kategóriában Branstetter Dóra (a Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola tanulója) vehette át az első díjat. A szakköri csoportos kategóriában nem adták ki az első díjat: a második díjat a Kőteleki Általános Iskola honismereti szakkörének ítélte a bíráló- bizottság. Ugyancsak szombaton délelőtt, a Szolnoki Galériában a kecskeméti nemzetközi tűzzománc-alkotótelepen az elmúlt tíz évben készült művekből rendeztek — az ösz- szefoglalás, a visszatekintés igényével — kiállítást. Az ősi hagyományokra visszavezethető, a művelőitől a festészet, az ötvösművészet ismeretét is igénylő műfaj ilyen keresztmetszetű bemutatkozására ritkán nyílik alkalom. A Szolnokon bemutatott anyag — magyar, tadzsik, grúz, azerbajdzsán, kirgiz és más nemzetiségű alkotók munkái — jól jellemzi a hagyományokat, de az útkeresés irányait is. Pap Gábor művészettörténész megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a közönség érdeklődése a műfaj szinte mindegyik ágára jótékonyan hatott. Valóban: a kiállításon megszemlélhették az érdeklődők a hagyományos stílusban készült műveket és a kísérletek eredményéit egyaránt, legyen bár szó rekesz-, sodrony-, festett vagy azsúrzománc technikával készült munkáról vagy applikációkról. A rendkívül munkaigényes és nagy szakmai felikészültséget igénylő sodrony- és azsúrzománc-műve- ket a jászkiséri Nagy Ferenc készítette. V. J. Az apai örökség kötelez Szolnoki beszélgetés ifjabb Bartók Bélával A közelmúltban második alkalommal adott otthont Szolnok a Kodály kórusok országos találkozójának. A jelentős zenei esemény egyik védnökeként a városban üdvözölhettük ifjabb Bartók Bélát, aki ez alkalomból interjút adott lapunknak. — Nyilván gyakran ■ kap meghívást különböző zenei rendezvényekre ? — Igen, és ha azok hasznos ügyet szolgálnak, örömmel veszek részt rajtuk. Erkölcsi kötelességemnek tartom ezt, édesapám Bartók Béla munkásságának szelleme erre kötelez. A meghívásoknak azért is szívesen teszek eleget, mert szolgálják azt a törekvésemet, hogy az emberekben hiteles kép alakuljon ki Bartók Béla életéről, a köztudatban élő félreértések, pomtatlfanságok helyét hiteles információk váltsák fel. — Sok ilyen félreértés él még? — Tapasztalom, hogy az emberek zöme csak vaktában idéz. Én a pontosságot végtelenül fontosnak tartom. Apámról szóló könyveimet — amelyek egyikének angol fordítása is elkészült — kizárólag a tények alapján állítottam össze. Szükségesnek tartom, hogy az érdeklődők hiteles forrásokból nyerjék ismereteiket. A hitelességnek mindemellett nem is olyan könnyű érvényt szerezni. Tíz évembe került, például, amíg a budapesti Szilágyi Dezső téri egykori Bartók-lakás falán elhelyezett emléktábláról lekerültek a helytelen adatok. Sok kellemetlenséget okoz az is, amikor azt tapasztalom, hogy visszaélnek a Bartók névvel. Mindenféle üzletet elneveznek róla, még presszóról is tudok. Tiltakoztam akkor is, amikor a borsodsziráki termelőszövetkezet — amely a Bartók nevet viseli, mivel a család ősei közül ott is éltek valaha — Bartók Béla nevével csokoládét kívánt forgalmazni... — Ezek szerint nem ápoljuk kellő tisztelettel Bartók Béla emlékét? — Ez azért így nem igaz, de vannak esetek, amikor kénytelen vagyok szót emelni. Sok vitát, állandó harcot váltanak ki például Bartók Béla műveinek „átdol- gozói”. A legnagyobb gondot az okozza, amikor meghamisítják a műveit, lejáratják a nevét. A közelmúltban egy debreceni eavüttes látszotta lemezre saját Bartók-átdol- gozását jómagam erről mit sem tudtam. Mire értesültem róla, a hanglemez már Exkluzív interjú majdnem az üzletekbe került. Többszöri levélváltás után értem el, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat megsemmisítette a lemezt. Mindemellett Magyarországon ilyen eset csak ritkán fordul elő, tiszteletben tartják - a szerzői jogokat. Egyes külföldi országokban gyakrabban megszegik az erre vonatkozó szabályokat. — Tudjuk önről, hogy nyugdíjazásáig műszaki pályán, mérnökként dolgozott. Soha nem kívánt zenei pályára lépni? — Ezzel a névvel meg sem kíséreltem, de nem is nagyon volt módom rá. Gyermekkoromban olyan körülmények között éltünk, amelyek nem tették lehetővé, hogy otthon gyakoroljak, komolyabb zenei tanulmányokát folytassak. Természetesen zeneszerető, zeneértő ember vagyok, de önálló zenei alkotómunkával soha sem próbálkoztam. Államvasúti mérnökként a legkülönbözőbb helyeken megfordultam. A Műszaki Egyetemen 34 évig tanítottam geodéziát. Szerettem tanítani, mondhatnám ez családi örökség volt. Apai nagyapám mezőgazdasági akadémiát végzett, ő is foglalkozott a fiatalok nevelésével. Édesapám 26 évesen már a Zeneakadémián tanított. Néhány zongoraleckét édesanyám is adott, és talán kevesen tudják, hogy itt Szolnokon is. Második férje, Ziegler Károly vízügyipjízgató volt ebben a városban, évekig ide jártam hozzájuk látogatóba Magvar utcai lakásukra. Így Szolnokhoz szorosabb kapcsolat fűz. mint más városokhoz. — Ezt valóban nem tudtuk, de talán ez az információ is segít oszlatni azt a . hiedelmet” mely szerint ön hosszú évekig külföldön élt. — Sokat utaztam és utazom ma is, de soha sem éltem más országban. Semmi ok nem volt rá. Féltestvérem, Bartók Péter él az Egyesült Államokban, Floridában. Ö annyiban „zenészebb”, mint én, hogy hanglemezeket készít, zeneművek kiadásával foglalkozik, és természetesen ő gondozza a kint lévő Bartók-hagyaté- kot. Korábban ezzel egy tröszt volt megbízva, ami azonban Pásztory Ditta halálával megszűnt. A hagyatékot az öcsém vette át. — Milyen feladatok várnak még ránk annak érdekében, hogy Bartók Béla életének emlékei, szellemi, művészi öröksége valóban közkinccsé váljon? — Ezidáig nem nagyon gondoskodtak Bartók Béla tárgyi hagyatékának méltó elhelyezéséről. A Bartók-em- lékház ugyan erre is hivatott lett volna, de — és ez végső soron nem baj — inkább koncertteremként működik. Én értékes darabokat őrzök édesapám berendezési tárgyaiból, csodálatosan szép népi faragott bútorokat. Birtokomban van gazdag könyvtárának egy része is. Ha valaki tüzetesebben nézegeti ezeket a könyveket^ érdekesnek találja őket. Édesapám észrevételeket fűzött olvasmánvalhoz. különböző ..lapszéli” bejegyzések találhatók a könyvek lapjain. Zenei hagyatékát illetően egy olyan összkiadás lenne érdekes, amely tartalmazza a különböző helyeken fellelhető, lejegyzett valamennyi művét. Ez persze további tudományos kutatásokat és pénzt is igényelne. Magyarország a nagy feladatból elsősorban ..szellemi” részt vállalhatna. — Tizenkét esztendeje vonult nyugdíjba. Ma hogyan telnek a napjai? — Százféle dologgal foglalkozom. A magyarországi Unitárius Egyház főgondnokaként — köztudott, hogy édesapám is unitárius volt — számtalan elfoglaltságom akad. Sokat utazom, most éppen Párizsba készülődöm, s többek között az ottani finnugor társaság felkérésére tartok előadást. Szeretnék mindent látni, pótolni, amit fiatalabb koromban a két háború, majd pedig az utazási lehetőségek korlátozása miatt elmulasztottam. — Köszönjük a beszélgetést. Török Erzsébet Fotó: Dede Géza Most Debrecenben Másodszor találkoztak az észak-alföldi kórusok Szombaton második alkalommal találkoztak az északalföldi megyék énekkarai, amelyeknek — lévén mindegyike fesztivál-, illetőleg hangversenykórus minősítésű — a produkcióját dicséretes színvonalúnak értékelte a zsűri. Az észak-alföldi (Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-B.jhar és Szolnok megyei) kórus- mozgaknat három-három együttes képviselte a találkozón. Megyénkből a szolnoki Kodály kórus, a Jászberényi Palotásy János szövetkezeti vegyeskar, a szolnoki Bartók Béla kamarakórus vett részt a rendezvényen, amelyre évenként más-más megyeszékhelyen kerül sor. A Kodály kórus (Karnagyok: Buday Péter, Rigó Éva) Udvardy László—József Attila Tél, Bárdos György Éli-éli... és Kodály Zoltán Mátrai képek című művét adta elő. A kamara- kórus (Karnagy: Volyna Katalin) Andréj Caplet Inscryl- ton Chaenptres, Szőnyi Erzsébet Három kórus női karra, Kodály Zoltán Méz, méz, méz című művével lépett föl. A jászberényiek (Karvezető Bedőné Bakki Katalin) Gallus Muzika, Arca- delt Ave Maria, Kodály Zoltán Adventi ének, Farkas Ferenc—.Weöres Sándor Rózsa-madrigál és Bárdos Lajos Libera Mea című opu- szát énekelték. Az együttesek közül — bár nem a versenyzés volt a legfontosabb — a zsűri sorrendet állapított meg: a nyíregyházi vegyeskar produkcióját találta a legkifo- gástalanaibbnak, a debreceni Kölcsey kórus állhatott volna a képzeletbeli dobogó második fokára, a 3. legjobb művészi teljesítményt a szol. noki Kodály kórus nyújtotta. A Bartók Béla kamarakórus produkcióját a 4. legjobbnak értékelte a zsűri: Nagy Olivér zeneszerző, Tóth Mihály és Nógrádi László .karnagyok. A kórusok a jutalmazásra szánt 45 ezer forintból helyezésüknek megfelelően részesültek. — erdei — Alföldi tájak, emberek Fotókiállítás Alföldi tájak, emberek címmel fotókiállítás nyílt szombaton Törökszentmikló- son a városi művelődési központban. A tárlaton a művelődési központ által meghirdetett országos fotó- pályázat anyagát mutatják be. A pályázatra 56 szerző küldte el alkotásait. Az ország e tájának arculatát, természeti szépségeit, az itt élő emberek- mindennapi életét ábrázoló művekből a zsűri 42 fotós 116 képét találta közlésre méltónak. A kiállítás megnyitójával egy- időben került sor a legjobb pályamunkák díjazására. A Törökszentmiklósi Városi Tanács különdíját Kardos Tamás szolnoki, a Jászkun Fotóklub hasonló elismerését Faragó László jászberényi, míg a Fotó című lap plakettjét Kurucz János miskolci fotós érdemelte ki. A rendezőszerv öt különdíját a budapesti Arató Tibornak és Zsigri Oszkárnak, a szolnoki Csabai Istvánnak és Ratkai Barnabásnak, valamint a csongrádi Balogh István Szilárdnak ítélték oda. A fotótárlat november 10- ig tekinthető meg.
