Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
10 Kulturális kilátó 1985. OKTÓBER 26. Színházi kóstolgató Szomszédolás Dunán innen Gondolatok a képtárról Mit láthatunk Szombathelyen? Színház az egész világ — ismételgetjük sokszor a mondást. Arról azonban, hogy mi zajlik a színházi világban — szükebb pátriánk kivételével — igencsak keveset tudunk. Pedig a megyeszékhelyről, városokból, falvakból gyakran kerekednek fel iskolások és felnőttek, hogy együttesen vagy külön-külön szerezzenek maguknak színházi élményt Budapesten, Kecskeméten vagy Szegeden. Tegyünk egy kiadós sétát mi is a Dunán innen, — s nézzük meg milyen előadásokra készülhetünk ma és a közeljövőben. A képtár épülete (MTI fotó KS) A budapesti zenés és prózai színházak programja izgalmas és színes. Ebben az évadban több klasszikus drámát tűztek műsorra. Shakespeare II. Richard című királydrámáját a Vígszínház társulata adia elő Marton László rendezésében. A címszereplő Gálffi László. A színpadokon ritkán látható tragédiát, a Cto- riolanust — sajátosan mai értelmezéssel — a Katona József Színház tűzte műsorra. A Vízkereszt, vagy amit akartok a Madách Színházban parádés szereposztásban készült el. A drámairodalom utánozhatatlan mestere, Moliére képmutató főhősét a Tar- tuffe-öt a Nemzeti Színházban láthatjuk viszont, Sca- pin furfaneiait az Arany János Színház gyerekközönsége izgulhatja végig. Heinrich von Kleist Moliére nyomán írt víg iátékát, az Amohitrvont a Katona József Színház játsza. Balkay Gézával a főszerepben. Goldoni. Lope de Vega — a komédia klasszikusainak műveit a Várszínház és a Józsefvárosi Színház újította fel. Egvre gyakrabban tűnnek fel a színpadokon a világ- irodalom legielentősebb epikus alkotásainak dramatizált változatai. Ebben a kísérletező folvamatban a Thália Színház vállalt úttörő szerepet, amely ebben az évadban — a filmes feldolgozásból is erőt merítve — Boccaccio Dekameroniát adja elő. Dosztoievszkii regényeit színpadon is viszontláthattuk. A félkegyelműt.— Tovsztogonov átdolgozásában — a József Attila Színház. A iátékost Forgách András átültetésében a Katona József Színház iátsza (a Debreceni Csokonai Színház a Karamazov testvérek színpadi előadására vállalkozott). A XX. század klasszikusnak számító szerzői közül Mihail Bulgakov. Luigi Pí^ randello. Friedrich Dürrenmatt. Tennessee Williams. Slawomir Mrozek drámái szerepelnek a budapesti színházak idei műsortervében. A továbbiakban is játszák azokat a darabokat, amelyek a korábbi bemutatók óta nagy sikert arattak (a teljesség igénye nélkül): a Pesti Színházban Peter Schäffer színművét, az Equust; a Katona József Színházban Raymond Que- neau Stílusgyakorlat c. művét; Woody Allen Játszd újra, Sam! című romantikus vígjátékét. A magyar szerzők közül Molnár Ferenc a legnépszerűbb : négy művét mutatják be ebben az évadban. Mellette Bródy Sándor, Füst Milán, Tersánszky és Német László drámái; a mai magyar drámaírók közül Szakonyi Károly, Gyárfás Miklós. Mezei András. Vészi Endre. Hubay Miklós. Moldova György. Müller Péter és Mészöly Miklós egy- egy műve szerepel a színházak tervei között. Érdekes újdonság, hogy a színpadokon feltűnt — a sokak által vitatott — ..nemes” ponyvairodalom, a krimi és a horror. A Vígszínház mutatta be Schwajda Gvörgy átdolgozásában Rejtő Jenő A láthatatlan légió című sivatagi bohózatát: Robert Thomas krimijét—A hölgy fecseg és nvomoz címmel — a József Attila Színház. a Charles Griffith forgatókönyve alapián készült Rémségek kicsiny boltiát Csizmadia Tibor rendezésében a Pesti Színház. A november hónapban bemutatásra kerülő színművek közül válogatva Iszak Babel Alkony című drámájának Thália Színházbeli premierje ígérkezik leginkább érdekesnek, hiszen furcsa világot — az első háború előtti Odessza zsidó lakosságának világát — idézi fel. Különleges színházi csemegét kínál a Radnóti Miklós Színpad november 27-i bemutatója. A kortárs lengyel dármairodalom egvik legielentősebb szerzője, Ire- neusz Iredynski Terroristák című drámája kettős ősbemutató, mert mind a szerző, mind a dráma először szerepei magyarországi színpadon. A darab — mai világunkban elvitathatatlan napi aktualitása mellett — elsősorban az erőszak és az emberi kiszolgáltatottság erkölcsi kérdéseit tárja fel sajátos eszközeivel. Az előadást Gáspár János rendezi, vendégként szerepet kap benne Mensáros László és Takács Katalin. A szomszédos vidéki színházak közül a Kecskeméti Katona József Színházban ezen a héten mutatták be Szigeti Károly rendezésében Szép Ernő Vőlegény című színművét. Novemberben Gyurkó László átieazításá- ban kerül színre a Bean- marchais — Mozart — Rossini mű alapján készült A sevillai borbély avagy Figaro házassága című darab, melynek rendezője Hegyi Árpád Jutocsa, vendégművésze Kézdy György. A Szegedi Nemzeti Színház opera- társulata november 29-én mutatja be Bizet Carmenját, a rendező Carl Heinz Erkrath. A Kisszínházban A kaktusz virága című zenés darabot játszák. A Békés Megyei Jókai Színházban Shakespeare- berruitató lesz november 1- én, Rencz Antal rendezésében kerül színre a Szent- ivánéji álom. A Stúdiószínház premierjén Ugo Betti Bűntény a Kecskeszigeten c. műve szerepel. Továbbra is műsoron van a penzai vendégművészekkel színpadra állított Gogol-darab, a Ház- tűznéző. Márton András állítja színpadra — vendégként — Bengt Ahlfors Színházi komédiáját a Debreceni Csokonai Színházban. A bemutató — amely egyben magyarországi premier is — november 9-én lesz. A debreceni színház operatársulatának műsorán a Bánk bán szerepel, már bemutatásra került a prózai színpadon a Karamazov testvérek, a Brankovics György című dráma, a Stúdiószínházban a Jánzai Mariról készült színpadi játék, valamint Euripides Trójai nők című drámája — Jean-Paul Sartre átdolgozásában. A novemberi színházi események közül számunkra a legérdekesebbnek egy igazi szomszédolás — a Katona József Színház szolnoki vendégjátéka — ígérkezik. Bálint Judit A gondolatok,, amelyek a közelmúltban megnyílt szombathelyi képtár látásakor hatalmukba kerítenek: az öröm, az elismerés. Igazi európai építmény! Elegáns, levegős, stílszerű, funkcionális. Külsejében, méreteiben reprezentatív. A környezet rendezetlensége, de ígéretes, hogy az Iseum folytatásaként, a képtár alatti ásatások bemutatásával az állványlábakra állított múzeum régészeti leletekkel is kiegészül. Környezetéhez illeszkedő, (mégis a nem túl jól sikerült, zsinagóga-zeneiskola kiegészítést is feloldja) monumentalitásával kiemelkedő, esztétikus épület. Jegyezzük meg a Vas megyei Tervező Iroda pályadíjnyertes építészeinek, Mátis Lajosnak és Sólyom Miklósnak a nevét. A múzeum méreteivel, tiszta stílusával uralja a teret, de nem nyomja el a környezetében levő történelmi emlékeket, vagy mai épületeket. Űgv simul hozzájuk, hogy harmonikussá teszi a környező teret, a környező objektumokat. Hosszan elnyúló, sima fehér homlokzat. Dísze csak a felirat: Szombathelyi Képtár. S az építés történetét felidéző rövid szöveg a táblán. Emelkedettség, s az öröm keríti hatalmába a belépőt. Jól esik betérni ide forró nappalokon, vagy bo- rongós estéken (estéken is, mert a képtár több, mint egyszerű képgyűjtemény, közművelődési intézmény is előadótermekkel. vetítésre, bemutatásra alkalmas helyiségekkel. Remélhetőleg élnek is a ház gazdái e páratlan lehetőséggel). Gyönyörű a képtár belső építészete. Harmonikus a külsejével: fehérben és barnában tartott szépen ívelt képcsarnokával, kiállítótermeivel. tágas ragyogó világítással. Ez az elegancia, ez a jó építészeti szellem elkísér a nem kiállításra szolgáló részekbe a büfébe, a folyosókra is. Mindig is irigykedve néztem a skandinávok, az olaszok, a franciák elegáns múzeumait, amelyeket nem szükségmegoldásként, toldozva alakítottak kiállítóteremmé, hanem tudatosan e célra építettek. Jó anyagokból. jó minőségben. S most íme a miénk ez a képek, szobrok bemutatására tervezett, s igen színvonalasan kivitelezett múzeum. Látszik, akik építették, nem voltak közömbösek. Hogyne, hiszen egy ország mozdult meg, hogy Szombathelynek méltó képtára legyen. S az építők, a kivitelező vállalatok is maguknak, megyéjüknek, városuknak építették. Rendkívül gazdag a kiállítások anyaga. Derkovits és Dési Húber a fő attrakciók. Kezdetben Derkovits Képtárat akartak létrehozni, ám a szándékot túllépték a tehetőségek. S különben is a város már birtokolta Dési Huber István hagyatékát. Der- kovitsnak száznál több műve, Dési Hubernak nyolcvan festménye, rajza látható. S nem is akármilyen alkotások. Főművek mint Derkovits korai önarcképe, a sokat reprodukált Halas csendélet, a Zsákolok, a Kávéházban. a Telefonáló, a Dunai homokszállítók, a Hajókovács. S természetesen grafikai lapok a Dózsa sorozatból, s két, ritkaságot jelentő szobra is. Dési Hubertől önarcképe, kubista és konstruktív ihletésű tájképei, későbbi korszakának szabadabb alakítású munkásai, parasztjai. De kiegészült a gyűjtemény a Szocialista Művészek Csoportja egykori tagjainak műveivel is. Goldman György a rövid életű és szerény, ám annál jelentősebb életművű szobrász. Sugár Andor, Fenyő A. Endre, Háy Károly Kondor György, Fehér (Weiss) György, Roxy József és mások. Szocialista törekvések a XX. század első felének magyar művészetében címet viseli a kiállítás, a képtár méltó büszkesége. Sehol az: országban (még a legnagyobb magyar képzőművészeti gyűjteményben, a Magyar Nemzeti Galériában) sem látható ilyen rendszerezett egységben, ilyen összefoglaló gazdagságban e korszak művészete. Válogatás a Szombathelyi Képtár kortárs gyűjteményéből — a másik nagy terem ugyancsak egyedülálló bemutató. Hiszen ha hiányoznak is nagy nevek, nagy egyéniségek. így, ilyen teljességben, mégiscsak ez az ország egyetlen, napjainkig tartó kortárs gyűjteménye, modern képzőművészeti kiállítása. (Mint ismeretes, a Nemzeti Galéria 20. századi kiállítása a 60-as évekig öleli fel a kortárs művészetet, abban is az utóbbi 20 év igen szórványosan képviselt.) Az Európai Iskola képviselőinek — Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Martyin Ferenc, Barcsay Jenő — művei biztosítják az előző teremben látottak, s a kiállítás folyamatosságát. De elvezetnek egészen a legújabb törekvésekig, a fiatal grafikus nemzedék reprezentánsainak, s hagyományos táblakép megújulásának tettenéréséig. Visszatérésre, a művek tanulmányozására ösztönöz a képtár mindenekelőtt jól rendezett, gazdag anyagával, de legalább ennvire az épített környezettel, hangulatával, a hely szellemével. Kádár Márta A tavasszal volt száz esztendeje, hogy Szabadkán, a Damjanich utca 2. szám alatti házból az utcára futott egy nagy bajúszú, sokat látott öregember, s a misére öltözött embereknek boldogan újságolta: „Fiú! Fiú unokám született.” A nagyapa: Kosztolányi Ágoston, Bem apó egykori századosa, az unoka: Kosztolányi Dezső. — A ház. ahol született, ma már nem áll — magyarázták Szabadkán jártunkkor a helybeliek. — Valahol ott volt, ahol most a Pátria szálloda melletti tér van. Mitagadás, jó volna épen látni a szülőházat, amelyre a költő élete végéig emlékezett. Fehér Ferenc, a Vajdaságban élő költő így jellemzi a helyet: Kosztolányi Szabadkán A szülőhely tisztelgése „Itt állt a ház ... Helyén kávéházi szöglet, ahova bárki hívatlan tér be. Kint már villamosok sem csörögnek a fakó Palicsi-úti éjbe.” Tévedés volna persze azt hinni, hogy a költő — akinek Rómában egyszerre jutott eszébe a Bácska és Krúdy — nyomtalanul eltűnt a városból. A beavatottak számára őt idézik a régi város- központ épületei, a városi színház és a városháza előtti tér lámpaoszlopai, ódon korlátái. S cseppet sem leegyszerűsíthető a tisztelgés: a Fórum könyvesboltban bőséggel találni Kosztolánvi- műveket. A gimnázium falán emléktábla hirdeti, hogy járt ide Kosztolányi Dezső nevű ifjú igaz. hogy az érettségi előtt néhány hónappal — extravagáns viselkedése és nézetei miatt — „kizárják a gimnázium kebeléből”. S ez a város számára a felejthetetlen barátság színtere: Brenner Jóskához (írói nevén: Csáth Géza) fűződő kapcsolatát versek és prózai művek sora idézi föl — közvetve vagy közvetlenül. Az első lángoló szerelem is a ..Bácskai Pá- rizs”-hoz kötődik. Itt élt a „Fecskelány”, Lányi Hedvig, a költő-műfordító Lányi Sarolta húga. Lányi Hedvig és Kosztolányi kapcsolatát — a fönnmaradt levelek alapján — Dér Zoltán, a Szabadkán élő irodalomtörténész. publicista, a 7 Nap című hetilap lektora érdekes dokumen- tumregény formájában dolgozta fel. Dér Zoltánnal, Szabadkán járva, módunk nyílt egy rövid beszélgetésre. Elsősorban természetesen arról 'érdeklődtünk, hogyan ünnepli a szülőváros nagy fia születésének 100. évfodulóját. — Egy sor rangos eseménnyel — kiállítással, irodalmi estekkel, érdekes publikációkkal. Ebben az esztendőben leplezik le Kosztolányi mellszobrát és szép előadásokkal emlékezik meg a költőről a nevét viselő művészeti egyesület is. — Nem is olyan régen Szolnokon láthattuk Harag György rendezésében az Édes Annát — az újvidéki színház produkcióját — a csillogó tehetségű Rövid Eleonórával a címszerepben. Hasonló színházi előadás nem készül? — Nem, de erről az előadásról két dolgot megjegyeznék. Nekem — személy szerint — nem tetszett az előadás. Másrészt — és erre büszkék vagyunk — Rövid Eleonóra a szabadkai Kosz- tolányi-körben tűnt fel. — ön számos publikációval gazdagította a Kosztolányi-irodalmat. A jubileumi esztendőben mivel gyarapszik a termés? — A Fecskelány, néhány. Lányi Sarolta hagyatékából valói levéllel (közte publikálatlan Kosztolányi sorokkal) kibővítve újra megjelenik, és különböző folyóiratokban is jelentkeztem Kosztolányiról szóló tanulmányokkal. Fontosnak tartom, hogy a Szabadkán évente tízszer megjelenő Üzenet című folyóirat mindegyik számában jelent meg a költőt idéző, róla szóló írás — a legkülönbözőbb műfajokban. — Az évforduló múltán az irodalomtörténész Dér Zoltánnak mi lesz a legfontosabb munkája? — Természetesen folytatom Kosztolányi és Szabadka kapcsolatának feldolgozását — rengeteg még a tennivaló. Ugyancsak feladatomnak tekintem Csáth Géza életének, életművének szabadkai vonatkozásait feltárni. Dér Zoltánnal, a városi múzeumban beszélgettünk. Beszélgetésünk végén, a múzeum régésze. Szekeres László — mintegy „slusszpoénként” — megmutatta a szabadkai gimnázium eevko- ri osztálvozókönyvét, a Kosztolányi Dezső nevű tanulóról szóló oldalnál. Vágner János Első Emelet klub a második emeleten Az egyik legnépszerűbb hazai rockegyüttes, az Első Emelet szűk egy év alatt meghódította a fiatalokat, s ma már aranylemezzel, újabb albumokkal, párizsi és genfi fesztiválmeghívássál büszkélkedhet. A héten teljesül rajongóik régi vágya! Első Emelet klub nyílik a budapesti Kertészeti Egyetem második emeletén. Ezentúl minden hónap harmadik csütörtökén ad lehetőséget a patinás KEK-klub az ifjú sztároknak és táboruknak — más programokkal is dúsított — találkozásra. Novemberben a friss videó-fölvételeket és a készülő új nagylemezének anyagát mutatja be az együttes, de terveznek szavaló- és énekvetélkedöket. poszterötletbörzét, vendégeik, barátaik bemutatását is. A rendezvények látogatásához nem szükséges KEK-tagsági igazolvány; a vidéki érdeklődőket is várják. A jövő héten külföldi szereplésre utazik az Első Emelet. Párizsban a francia tv készít felvételt velük; november első felében pedig a többnapos genfi nemzetközi rockfesztiválon adnak koncertet. Lesz tehát bőven miről beszámolni az új klubban. A szabadkai gimnázium épülete egy 1920-as években készült levelezőlapon
