Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

xxxvi. évi. 252. sz., 1985. okt. 26. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A szófiai üzenet Számvetés a helyzettel, amely feszültségekkel terhes, és a világos elemzés alapján a kivezető út pontos megje­lölése — ez a Varsói Szerző­dés legmagasabb szintű fóru­mán elfogadott nyilatkozat lényege. Nagy fontosságú do­kumentumról van tehát szó, amelyet ennek megfelelően tanulmányoznak a világ minden államában a dön­tésre illetékesek — különös tekintettel arra is, hogy az a Varsói Szerződéshez tar­tozó hét ország egyeztetett álláspontját rögzíti nem egé­szen egy hónappal a genfi Gorbacsov—Reagan csúcs- találkozó előtt. A bolgár fővárosban vég­zett közös munka e két fő iránya egyformán lényeges: a pontos diagnózis ugyan­olyan fontos, mint a recept. Ezért a mai európai és vi­lághelyzetben rejlő kockáza­tok hűvös pontossággal való feltérképezése akkor is fon­tos és előrevivő cselekedet, ha ez a helyzetelemzés ko­rántsem derűs. Nagymérték­ben fokozódott az utóbbi években a nemzetközi fe­szültség, állapították meg a hét tagállam vezetői, a vi­lág közel került ahhoz a ha­tárhoz, amelyen túl az ese­mények ellenőrizhetetlenné válnak. Az okot világosan megje­löli a Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió legfőbb veze­tői áltál elfogadott nyilat­kozat : az imperializmus, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok törekvése a katonai fö­lény megszerzésére, s annak révén arra, hogy rákénysze­rítse akaratát más népekre, államokra. A Varsói Szer­ződés a maga részéről nem törekszik katonai fölényre, de azt sem engedheti meg senkinek, hogy vele szemben tegyen szert erre. A szófiai okmány ugyanakkor számí­tásba veszi azokat a ténye­zőket is, amelyek lehetővé tehetik a résztvevők által meghirdetett cél elérését, vagyis az atomháború veszé­lyének elhárítását, az euró­pai és a világhelyzet kedve­ző fordulatát. Ehhez, mutatnak rá a tag­államok, elsősorban új poli­tikai magatartásra van szük­ség valamennyi érdekelt fél részéről. Az ENSZ-alapok- mányból jól ismert elveket például a nemzeti független­ség és szuverenitás tisztelet­ben tartásáról itt kiegészíti egy figyelemreméltó szerény és ugyanakkor józan mon­dat: a nemzetközi viszonyok megjavítása a korunk reali­tásainak megfelelő megköze­lítést, nevezetesen kölcsönös önmérsékletet követel. Ilyen reális magatartást, ön­mérsékletet — és tegyük hozzá: konstruktív kezdemé­nyezést — tükröznek a ter­jedelmes okmányba foglalt javaslatok. Ahogy Kádár Já­nos összefoglalta lényegüket: feszültség helyett enyhülést, szembenállás helyett közele­dést. A szófiai okmány egyfelől rendszerbe foglalja azokat a különböző természetű kato­nai ős politikai kezdeménye­zéseket, amelyet az elmúlt időszakban tettek a Varsói Szerződés tagállamai (leg­utóbb Mihail Gorbacsov is­mertette a Szovjetunió új fegyverzetkorlátozási elgon­dolásait Párizsban arról, hogy a két nagyhatalom csökkentse felére a straté­giai támadó fegyvereket és iktassa ki az űrfegyverke­zést), másfelől újakkal is ki­egészítik azokat. Ahogy az elemi logika is diktálja: ad­dig is, amíg átfogóbb meg­állapodás születhet a fegy­verzetek csökkentéséről, leg­alább ne gyarapítsák az ar­zenálokat, a fegyveres erő­ket. Ebben az irányban jelen­tene konkrét lépést többéit között annak a szófiai indít­ványnak a teljesítése, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok a jövő év első napjától fagyassza be fegy­veres erői létszámát, bele­értve a külföldön állomásozó fegyveres erőiket is. A meg­egyezéshez természetesen két félre van szükség: a kato­nai szövetségek létrehozása nem a Varsói Szerződés or­szágainak akarata volt, 30 éve a VSZ jóval a NATO születése után jött létre. Amíg azonban az létezik, a szocialista katonai szövetség országai is erősíteni fogják védelmi képességüket. Ez a figyelmeztetés azzal páro­sult Szófiában, hogy a tag­államok újra leszögezték készségüket a két katonai szövetség egyidejű felszámo­lására. Az aláírók a szocialista or­szágok közötti kapcsolatok más kérdéseivel is részlete­sen foglalkoztak: különös fi­gyelmet fordítottak a tudó mányos-technikai haladásra, amely most minden tagál­lam erőfeszítéseinek egyik fontos témája. Az együttmű­ködési törekvések azonban nem korlátozódnak a szövet­ség tagjaira: nagyfontosságú, hogy most egy VSZ-okmány nyilvánítja ki a tagállamok készségét arra, hogy együtt­működjenek a Kínai Nép- köztársasággal a békéért és a szocializmusért, valamint az imperializmus ellen ví­vott harcban. A szófiai tanácskozás al­fája és ómegája; minden nemzetközi problémát, kivi­tel nélkül, politikai eszközök­kel, tárgyalásokkal, párbe­széddel oldjanak meg. A párbeszéd, a tárgyalás első próbája Genfben lesz: a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozónak, mondták ki a nyilatkozat aláírói, hozzá kell járulnia a mai veszé­lyes feszültség csökkenéséhez. Előkészületek a genfi csúcstalálkozóra Reagan—Sevardnadze találkozó Moszkvába utazik az amerikai külügyminiszter Ronald Reagan amerikai elnök és Eduard Sevardnad­ze szovjet külügyminiszter New Yorkban, az elnöknek a Waldorf-Astori'a Hotelben levő szállásán csütörtökön lezajlott félórás megbeszélé­sét követően Shultz amerikai külügyminiszter elmondotta: „Mind Reagan elnök, mind Sevardnadze külügyminisz­ter világosan kifejezésre jut­tatta, hogy mindkét részről olyan szellemben készülnek a genfi találkozóra, amely a komoly elhatározás bizonyí­téka”. Az amerikai külügy­miniszter értékes és konst­ruktív megbeszélésnek mi­nősítette Reagan és Sevard­nadze találkozóját. Kétórás megbeszélést foly­tatott tegnap reggel az Egye­sült Államok ENSZ-küldött­ségének székházában Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter amerikai kollégá­jával, George Shultzcal. Mint a találkozó után ame­rikai részről közölték, meg­állapodás jött létre arról, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálko­zójának előkészítésére még egy megbeszélést tartanak; Shultz november 4-én kétna­pos látogatásra Moszkvába érkezik. A tegnapi tárgyaláson, amelyet Shultz „nagyon jő beszélgetésnek” nevezett, át­tekintették a csúcstalálkozó előkészítésével ösBzeífüggő valamennyi fontos kérdést. Az amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Nagy-Britanniába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja, a brit kormány meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságba utazik. Kádár János, az MSZMP főtitkára tegnap fogadta Pe­ter William Unwint, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság rendkí­vüli és meghatalmazott bu­dapesti nagykövetét. A ta­lálkozóra a nagykövet kéré­sére került sor. Saját araböl Tornatermet építenek a jászdózsaiak Jászdózsán évekkel ezelőtt, a diákok létszámának növe­kedése miatt még a torna­szobát is megszüntették, két tantermet alakítottak ki be­lőle. A gyerekek azóta (je­lenleg kétszázhetvenen) 12 tanteremben tanulnak, a rossz idő beálltával pedig a művelődési házban tarjták a testnevelés órákat. A lakosság falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más fórumokon sürgette egy tornaterem építését. Először a pénzt, majd a társadalmi munkát vették számba és kiderült, hogy a VI. ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítése mellett megépíthe­tik a tornatermet is. Az if­júsági sportfejlesztési alap­tól pályázat útján jutottak 200 ezer forinthoz és a tele­pülésfejlesztési versenyben elért 3. helyezésükkel járó 200 ezret is anyagvásárlásra fordították. Mindezt kiegé­szítették a megnövekedett saját bevételekből is adódó, a tervezettnél nagyobb fej­lesztési összeggel, 700 ezer forinttal. Ennyi pénz már elegendő volt az induláshoz szükséges építőanyagokra, a kivitelezésre pedig mozgósí­tották a községet: munkát vállaltak az eljáró dolgozók, felajánlotta a segítségét a helyi Tamamenti Tsz, a Hű­tőgépgyár és az áfész is. A sportpálya mellett fel­építendő tornacsarnok helyén álló romos épületet még ta­valy lebontották. Idén elké­szült a terv (szintén társa­dalmi munkában), majd au­gusztus 10-én megkezdődött az építkezés. A tervek szerint augusztus 20-ra szeretnék önmaguknak elkészíteni a 6—7 millió fo­rint értékű tornatermet, amire a lelkesedés láttán megvan minden reményük. Nitrokémia Bővül a választék Növekedésserkentők gyár­tásával bővíti mezőgazdasá­gi termékeinek választékát legnagyobb hazai nővényvé- dószer-gyárunk, a fűzfői Nit­rokémia. Olyan új szerekről van szó, amelyek mozgósít­ják a növény tartalékait, mintegy biológiai katalizá­torként elősegítik a fejlődé­süket. Őszi búza vetéséhez ké­szítik elő a talajt. A szá­raz idő sajnos nehezíti a nuynkálatokat Ké­pünk a Túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben készült. T. Z. tartalombóli Szövetségi politika — nemzeti egység Útkeresők A füredi „gallygyűrő” Drágamama Hétköznap a „fémeseknél Ülést tartott a SZOT Napirenden az ifjúság helyzete Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely egyebek kö­zött a szakszervezetek ifjú­sági munkájának továbbfej­lesztéséről tárgyalt. A ta­nácskozáson részt vettek a KISZ Központi Bizottságá­nak és az Állami Ifjúsági Bizottság képviselői is. A tanácsülés elé terjesz­tett írásos javaslat és Nagy Sándornak, a SZOT titkárá­nak szóbeli kiegészítése rá­mutatott: az ifjúságnak és a szakszervezetnek egyaránt érdeke», hogy a fiatalok job­ban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban, tevékenyebben bekapcsolód­janak annak munkájába, konkrétabban érezzék, hogy érvényesül a szakszervezetek érdekképviseleti, érdekvé­delmi szerepe. Az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalása is szorgalmaz­ta, hogy a szakszervezeti mozgalom tegyen lépéseket ifjúsági munkájának meg­újítására, továbbfejlesztésé­re. A tanácskozáson Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára is felszólalt. Ezután Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a szakszerve­zeti választások eddigi ta­pasztalatairól tájékoztatta a tanácsülést. Elmondta, hogy a bizalmiak, főbizalmiak vá­lasztása végétért, befejezé­sükhöz közelednek az alap­szervezeti választások, s megkezdődött a középszerv­ként működő vállalati, in­tézményi, tröszti szakszer­vezeti szervek választása. Folyamatban vannak a me­gyei és budapesti küldöttér­tekezletek. A tapasztalatok alapján már most megálla­pítható, hogy a tagság ér­deklődése a választások iránt nagymértékben emel­kedett. A csoport- és taggyű­léseken sokkal többen vesz­nek részt, mint a korábbi években, és a tagság vita­készsége problémaérzékeny­sége is szembetűnő. Kósáné dr. Kovács Mag­dolnát, a Pedagógusok Szak- szervezetének volt titkárát kooptálta tagjai sorába, és megválasztotta a SZOT el­nöksége, illetve titkársága tagjának, a SZOT titkárá­nak: Szlovatsik Károlyt, a SZOT nemzetközi kapcsola­tok osztályának volt vezető­jét megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának, a SZOT titkárának; dr. Prieszol Ol­gát saját kérésére, nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentette a SZOT elnökségé­nek tagjai sorából; dr. Sza­bó Endrét, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének főtitkárát kooptálta tagjai sorába, és megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT osztályve­zetőivé nevezte ki Baranyai Gézánét, dr. Halmos Csabát és Nyitrai Istvánt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom