Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

1985. OKTÓBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÜJ rendeletek, intézkedések Kedvező társadalombiztosítási változások Rövidesen minisztertaná­csi rendelet jelenik meg a társadalombiztosítási ren­delkezések módosításáról, ezzel a kormány több ked­vezményt vezet be főként a kisiparosok és magánkeres­kedők részére; a változás kedvezően érinti egyes nyugdíjak szüneteltetését, megszüntet a gyakorlatban be nem vált intézkedéseket, s egyedi esetek alapján a kedvezményekkel járó fog­lalkozási betegségek listáját is bővíti, A kisiparosok és magán- kereskedők terheit enyhíti az az intézkedés, hogy az iparkezdés általában töre­dékévére ezentúl kedvezőbb ’felltételekkel fizethetik a társadalombiztosítási járu­lékot. Ha például egy ke­reskedő vagy iparos eddig évközben kezdte meg tevé­kenységét, a társadalombiz­tosítási járulék alapjául szolgáló jövedelmet teljes évre számították át, szak­nyelven , évesítették”, s e fiktív jövedelem miatt sok esetben aránytalanul magas társadalombiztosítási járu­lékot kellett utólag fizetnie. A jövőben a tevékenység megkezdésének évére a kis­iparosok és magánkereske­dők a kezdés évében műkö­désük tényleges hónapjaira fizetik a társadalombiztosí­tási járulékot. Ezen belül is (választhatnak alacsonyabb vagy magasabb járulék fi­zetése között, aszerint, hogy számukra melyik a kedve­zőbb, illetve melyik felel meg jobban tényleges jöve­delmi helyzetüknek. Termé­szetesen társadalombiztosí­tási ellátásunk is ezzel ará­nyos lesz. Főként a nyugdíjak mel­let kisipari, magánkereske­dői tevékenységet folytató­kat, gazdasági munkaközös­ségben, ipari és szövetkeze­ti szakcsoportokban dolgo­zókat érinti az az intézke­dés, hogy az évi 60 ezer fo­rintot meghaladó jövedel­mük esetén bizonyos esetek­ben csökken nyugdíjuk kö­telező szüneteltetése. Eddig az említett rétegek nyugdí­ját mindenképpen 12 hóna­Téma: az értelmiségi fiatalok helyzete Találkozó a szerkesztőségben Tegnap délután a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága mellett dolgozó értel­miségi fiatalok megyei ta­nácsának a tagjai a Néplap szerkesztőségébe látogattak. Vass Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára rövi­den ismertette a két éve ala­kult tanács tagjainak eddigi tevékenységét, vizsgálódási területeit. Ezt követően kö­tetlen beszélgetés, eszmecse­re alakult ki lapunk ifjú munkatársai és a vendégek között a fiatal agrár- és mű­szaki szakemberek, pedagó­gusok, orvosok, tanácsi dol­gozók élet- és munkakörül­ményeiről. anyagi-erkölcsi megbecsüléséről, az előreha­ladásuk. szakmai érvénye­sülésük lehetőségeiről. Konferencia az építőipari vállalkozásról A piaci viszonyok, a ver­senyár és a vállalkozás épí­tőipari gyakorlatának ta­pasztalatairól kezdődött teg­nap kétnapos országos ta­nácskozás Pécsett. építő­ipari és gazdasági szakembe­rek számára. pon át kellett szüneteltetni, ha adóköteles jövedelmük az előző évben meghaladta a 60 ezer forintot, függetlenül attól, hogy a 60 ezer forin­tot mennyivel lépték túl. Az új rendelkezések szerint 60 ezer forinton felüli jövede­lem esetén a nyugdíjat csak annyi hónapon át kell szü­neteltetni, ahányszor ötezer forinttal túllépte adóköteles jövedelmük a 60 ezer forin­tos határt, a nyugdíj szüne­teltetése azonban továbbra sem lehet hosszabb 12 hó­napnál. A jövőben jobban igazo­dik utolsó hazai keresetük­höz azoknak a nyugdíjjáru­léka, akik külföldön szolgá­latot teljesítő, illetve ott munkát vállaló házastársuk­kal kiutaznak, munkahe­lyükről fizetés nélküli sza­badságot vesznek ki és vál­lalják, hogy nyugdíjjárulék fizetésével távollétük idő­szakára is szolgálati , időt szereznek, ök eddig utolsó belföldi keresetük után en­nek egységesen 7 százalékát fizették járulékként. Emiatt gyakran előfordult, hogy alacsonyabb vagy magasabb járulékot fizettek, mint azok, akiknek itthon ugyanakkora volt a keresetük. A jövőben külföldi tartózkodásuk alatt is a belföldi keresetükhöz igazodó, tehát nem feltétle­nül 7 százalékos nyugdíjjá- rulékot fizetnek. Egyedi ügyek kapcsán me­rült fel, hogy bizonyos lég­zőszervi megbetegedés, amely a keményfémek por­kohászati technológiával történő előállítása során lép fel, kerüljön fel a foglalko­zási betegségek jegyzékére, s így jogot kapjon a beteg a baleseti ellátásra. A Minisz­tertanács most ennek a kí­vánságnak eleget tett. A kormány egy további intézkedésével egy megha­tározott körben havi 1800 fo­rintról 3000 forintra emelke­dik az az összeg, amelynek alapján a baleseti ellátást megállapítják. Ez elsősor­ban a munkaterápiás inté­zetekben gyógykezeltekre és a szabadságvesztés bünte­tésből szabadultakra vonat­kozik. Tegnap délután Szolnokon a városi tanács nagytermé­ben tartották a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság megyei szervezetének tisztújító küldöttértekezletét. A tanácskozáson Abel Jó­zsef, a megyei szervezet el­nöke szólt az elmúlt idő­szakban végzett munkáról és a következő időszak felada­tairól. Hangsúlyozta, a me­gyei szervezet alapvető cél­ja a vállalatok, szövetkeze­tek vezetőinek segítése, a gazdálkodás tanulmányozása, annak érdekében, hogy az ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemek eredményesen tudjanak alkalmazkodni az egyre bonyolultabb külső és belső gazdasági változások­hoz. így többek között eddig is lsegítették ia .gazdaságos anyag- és hulladékfelhasz­nálást, a másodlagos techno­lógiák elterjedését. A megyei szervezetnek megalakulásakor nyolcvan, jelenleg pedig négyszáz tagja van. S a munka hatéko­nyabb lett azzal, hogy meg­alakultak a területi szerve­zetek. a szakbizottságok és szakcsoportok, amelyek ki­Csak fiataloknak Feltalálók világkiállítása Plovdivban Több mint száz magyar feltaláló és mintegy 140 magyar találmány képviseli hazánkat a november 4-én Plovdivban kezdődő Ifjú Feltalálók Világkiállításán. A kiállítás magyar vonatko­zásairól, illetve az esemény előzményeiről tegnap sajtó- tájékoztatót tartottak az OMFB székházában. Hazánkban országos pá­lyázat előzte meg a kiállítá­si anyag összeállítását a leg­jobban szerepelt termékek, valamint a tavaszi Országos Alkotó Ifjúság Kiállítás leg­színvonalasabb darabjait mutatják majd be Plovdiv­ban. Különösen nagy az auto­matizálási, a méréstechnikai, a híradástechnikai, a mező- gazdasági, a biotechnológiai és az egészségügyi találmá­nyok aránya. Plovdivban több mint 600 négyzetméte­res magyar kiállítási terüle­ten a találmányok kéthar­mada eredetiben megtekint­hető, a többiről pedig tablók, fotók, leírások tájékoztatják a látogatókat. Küldöttségünk a november 30-ig tartó világkiállításon nemzeti napot rendez. Szak­mai-politikai fórumon, film­programmal. divatbemutató­val és más rendezvényekkel igyekeznek szakembereink bemutatni a magvar műsza­ki-technikai fejlesztés, a találmányi és újítási mozga­lom helyzetét. llkatrészgyártók tapasztalatcseréié Az alkatrészellátás helyze­téről, gondjairól rendezett tegnap országos tanácskozást a Gépipari Tudományos Egyesület tatabányai szerve­zete. Negyvenöt nagyvállalat képviselői vették részt az eszmecserén, amelyen el­mondották: különösen az im­portból származó gépalkat­részek beszerzése egyre na­gyobb gond. Ezért az üze­mek arra törekszenek, hogy berendezkedjenek azok elő­állítására és értékesítésé­re is. állításokat, tanácskozásokat, tanfolyamokat szerveztek. A megye idegenforgalma a Ti­sza II üdülőkörzet kiépülé­sével egyre jobban bővült, így e hónap végén a megyéi szervezeten belül megala­kul az idegenforgalmi szak- bizottság is. Ezután hozzászólásokkal folytatódott a küldöttérte­kezlet, majd öt évre megvá­lasztották a tisztségviselőket, s az SZVT országos küldött- közgyűlésére. valamint az MTESZ megyei küldöttérte­kezletére delegált tagokat. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szol­nok Megyei Szervezetének elnöke ismételten Ábel Jó­zsef, a megyei tanács osz­tályvezetője lett. Társelnö­kei: Czibulkáné Németh Emília, a Szolnoki Városi Tanács elnökhelyettese és Pálmai László a Szolnok Megyei Ideál Kereskedelmi Vállalat igazgatója lett. aki egyben továbbra is ellátja a szolnoki városi szervezet el­nöki teendőit. A megyei szer­vezet titkárának Varga Zsig- mondot. az Élmszolg igazga­tóját választották meg. Kiállításokkal, tanfolyamokkal, tanulmányokkal A vállalati vezetők munkáját segítik SZVT-tisztújftá küldöttértekezlet Szolnokon Kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés a tanácsok és a lakosság között Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fel­szólalt az aktívaülésen (Folytatás az 1. oldalról.) bürokrácia visszaszorításával, az ügyfelekkel való figyel­mesebb foglalkozással érhető el. Az állampolgári fegyelem erősítését, a protekció és a korrupció elleni erőteljes fel­lépést is nélkülözhetetlennek tartotta. A továbbiakban a tanácsi munka korszerűsíté­sének szükségességéről, a ta­nácsi személyzeti munkáról és a tanácsoknál végzett munka megbecsülésének fon­tosságáról szólt. Ilj vonások a tervezésben Ezt követően Mohácsi Ot­tó megyénk VII. ötéves tervi tanácsi koncepciójáról tar­tott előadást. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a közép­távú tervezőmunka jellege a korábbiakhoz képest jelentő­sen módosult, új elemekkel bővült. Az új vonások közül kiemelte, hogy nagy mér­tékben figyelembe veszik a párhuzamosan folyó hosszú távú tervezőmunka megyei tapasztalatait; a VII. ötéves tanácsi tervezőmunkában ér­vényesíteni kell az új taná­csi gazdálkodási rendszer elemeit; a középtávú terv egységesen tartalmazza a ko­rábban különálló tervfajtá­kat (a tanácsi gazdasági, a területfejlesztési és pénz­ügyi tervek); a tanácsülés elé kerülő terv kiterjed a mű­ködtetés, a fenntartás és a fejlesztés teljes körére, to­vábbá a legfontosabb dönté­sekre vonatkozóan alternatív javaslatokat kell tartalmaz­nia; új tartalmi elemekkel, az egységes pénzalappal, a céltámogatási rendszerrel gazdagodik, bevezetésre ke­rül a „normatív fejlesztési lehetőség”, a „biztonságos gazdálkodási lehetőség”, az ötéves „tervezési tartalék”; a középtávú terv végrehaj­tását egy alkalommal —az időszak közepén — értékel­ni kell; növelni kell a ter­vezés demokratizmusát. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy az eddigi ter­Mohácsi Ottó beszéde után dr. Csiba Tibor „A tanácsok apparátusainak felelőssége és feladatai a lakossági kapcso­latok fejlesztésében és a közhangulat formálásában” — címmel tartotta meg elő­adását. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az ész ítélő­székére az új minőséget aka­ró társadalomban nagy szük­ség van. Mindannyiunknak meg kell újulnunk ahhoz, hogy alkalmasak legyünk ele­get tenni a magasabb köve­telményeknek. Hangsúlyozta: a közéletiség fejlesztése olyan kulcskérdés, amely je­lentősen elősegítheti a ható­sági munkát. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a társadalom tagjai be­kapcsolódjanak a közös mun­kába. A közéletiség fejlesz­tésében elsősorban a nép- képviseleti szerveknek van szerepük, de a munkamegosz­tásból adódóan minden szerv­nek kötelessége ez. Az igaz­gatási szervezetről szólva hangsúlyozta: tagjai nevel­jék rá önmagukat a testü­letek jó értelemben vett szolgálatára. Ne tekintsék magukat mindenhatónak és vezőmunkában kialakultak a megye VII. ötéves tervének körvonalai, a fejlődés főcél­jai, irányai és eszközrend­szere. Alapvető cél, hogy a VII. ötéves terület- és taná­csi gazdaságfejlesztési terv segítse elő a legfontosabb társadalmi-gazdasági felada­tok megvalósulását, az adott­ságok jobb hasznosítását, az életkörülmények érezhető ja­vítását, indokolatlan területi különbségeinek mérséklését és a településhálózat kor­szerűsítését. De a jövőben gondoskodni kell azoknak a feltételeknek a megteremtésé­ről, amelyek módot adnak arra, hogy az új tanácsi gaz­dálkodásban rejlő lehetősé­gek mind teljesebben kiak­názásra kerüljenek. A lakossági intfrastruktú- ra körében ay átmenő, áthú­zódó fejlesztések mielőbbi befejezésére, a lakásigények mind teljesebb kielégítésére, a középfokú oktatásban je­lentkező demográfiai hul­lám zökkenőmentes átveze­tésére, az egészségügyi ellá­tás javítására, az egészséges ivóvízellátás biztosítására, a csatornázottságban és a szennyvíztisztításban megle­vő elmaradás mérséklésére kell elsősorban koncentrálni. Befejezésül részletesen ele­mezte a tanácsi szervek fel­adatait, a tervezőmunka ala­pos kimunkálásában és a fel­adatok majdani megvalósítá­sában. mindentudónak. Amióta ál­lamok léteznek, az ilyen munkaköröket betöltő embe­rek előkészítő, közreműködő és végrehajtó feladatokat Hátnak el. A továbbiakban arról szólt, hogy a napi te­vékenységnek nagy a szere­pe a lakossági kapcsolatok fejlesztésében. A tanácsok­nál olyan szemléletváltozás kell, amely a szolgáltató tí­pusú államigazgatási mun­kát segíti. Hangsúlyozottan szólt arról is, hogy a taná­csi szerveknek leginkább megvan a lehetőségük az állampolgári jogok és köte­lességek együttes érvényesí­tésére. A demokratizmus­nak, a humanizmusnak, a partneri kapcsolatoknak kell jellemezniök a tanácsi ügy­intézők és az ügyfelek vi­szonyát. Kölcsönös bizal­mon alapuló együttműködés­re van szükség, ami kizárja a hatósági kényszert. A bü­rokráciáról szólva azt fejte­gette, hogy a lélektelen ügy­intézés bosszantja leginkább a lakosságot. Vankó Attiláné, a megyei tanács apparátusi pártbi­zottságának titkára a párt­taggá nevelő és a tagfelvéte­li munka fontosságát emelte ki előadásának bevezetője­ként. majd arról, szólt, hogy rendkívül differenciált mun­kát kíván a tanácsi párt- szervezetek heterogén ösz- szetétele. Azokba ugyanis- nemcsak tanácsi dolgozók, hanem esetenként egyéb szervezetek alkalmazottai is tartoznak. Jónéhány helyen a községi alapszervezetekbe sorolták a tanácsnál dolgo­zó párttagokat. Ilyen körül­mények között a pártmegbí­zatások adásánál és a tag­gyűlési napirendek megvá­lasztásánál alaposan mérle­gelni kell, hogy a pártalap- szervezetek miként segíthe­tik a tanácsi munkát. Szólt arról is, hogy a tanácsi mun­kakörök betöltésénél a képe­sítés még nem jelenti az alkalmasságot. A káder- és személyzeti munkával elő kell segíteni, hogy kezdemé­nyező, ügyszerető, a lakos­sággal jó kapcsolatok kié­pítésére alkalmas, megfele­lő szaktudással rendelkező emberek kerüljenek a taná­csi apparátusba. Szükséges­nek tartotta azt is, hogy a tanácsi pártszervezetek a hivatali munka segítése mel­lett nagyobb gondot fordít­sanak saját belső életük fej­lesztésére. Az előadások után a részt­vevők közül szót kért Feke­te Géza cibakházi tanácsel­nök, Ivanics Ferencné. az Alattyáni Közös Községi Ta­nács pártalapszervezetének titkára, Molnár Ferenc kar­cagi tanácselnök és Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára. Megnyerni az embereket Majoros Károly a tanácsok feladatai között első helyen említette az emberek szer­vezéséit a közös munkára. A testületnek az önállóság fe­lelősségével kell rangsorol- niok a feladatokat, és így dönteni el, hogy mihez ké­rik a lakosság segítségét. Nehéz, de hálás feladat a te­lepülésfejlesztés. Sikere ér­dekében le kell mondanunk az illúziókról, a realitások­hoz kell igazodni. Az embe­rekbe vetett bizalomnak mindannyiónk hitvallásává kell válnia. Az embereknek viszont bízniok kell a veze­tő testületekben, feltételezni, hogy azok az ő érdekükben munkálkodva jóra töreked­nek. A politika felelős irá­nyítóit ez a szándék vezérli. A továbbiakban arról szólt, hogy a tanácsi munká­nak ott van becsülete, ahol az emberek érzik, hogy ügyüket a legjobb tudásuk szerint intézik az előadók, — vagy ha kérésük teljesíté­se lehetetlen, megindokolják, hogy miért az. Hangsúlyozta: csak közös cselekvéssel biztosíthatjuk a boldogabb életet. Ezért az emberek megnyerése kulcs­kérdés a tanácsi testületek számára is. A településfej­lesztéshez való hozzájáru­lás például meggyőzés dol­ga. Mindenképpen alkalmaz­kodni kell az új követelmé­nyekhez, változtatni az ide­jétmúlt dolgokon. Elsősor­ban nekünk kell megváltoz­ni, hogy másokat is meg tud­junk változtatni. A gazdasági fejlődésről szólva azt emelte ki, hogy rendet, fegyelmet kell köve­telni minden munkahelyen és figyelembe venni azt, hogy lejárt mind az óhajok, mind a megalapozatlan elő­re futás ideje. Beszédét az­zal zárta, hogy következetes­nek kell lennünk feladatai­nak megoldásában. Majoros Károly felszólalá­sa után Rábold Gábor zár­szavával ért véget az aktí­vaülés. S. B. Szolgáltató államigazgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom