Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

Közlemény az ülésről Kádár János, az MSZMP főtitkára aláírja „A nukleáris veszély elhárításáért, az euró­pai és a világhelyzet kedvező fordulatáért” című közös nyilatkozatot a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén (MTI — Manek Attila felvé­tele—Telefotó—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) nemzetvédelmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Günter Mittag, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügymi­niszter. A Román Szocialista Köz­társaság küldöttsége Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak, köztársasági elnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai: Constantin Dascales- <ju, az RKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök, Constantin Olteaau vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának a tagja, nem­zetvédelmi miniszter, Petru Enache, az RKP KB Politi­kai Végrehajtói (Bizoütságá- nak póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, külügymi­niszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének küldöttsége Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége tagjának a vezetésével. A küldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke. Nyikolaj Rizs­kor, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök. Eduard Sevardnad- ze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­miniszter, Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallia, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagia. honvédel­mi miniszter, Konsztanlyin Ruszakov, az SZKP KB tit­kára. Borisz Arisztov. az SZKP KB tagia, külkeres­kedelmi miniszter. Az ülésszak munkájában ugyancsak részt vett V. G. Az utóbbi években nagy mértékben fokozódott a nemzetközi feszültség. A világ közel került ahhoz a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlen­né válhatnak — hangzik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének 1985. október 22— 23-1 ülésén elfogadott közös nyilatkozata. A fegyverkezési verseny ierőteljies,en fokozódik. Az amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták szá­mos nyugat-európai NATO- országban történő telepíté­se új, veszélyes helyzetet te­remtett földrészünkön, vá­laszintézkedésekre kénysze­rítette a Szovjetuniót és né­hány más szocialista orszá­got. Erőegyensúly a legalacsonyabb szinten Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyverkezési versenyt kiter­jesztik a világűrre. Ez meg­ingatná a kialakult hadásza­ti helyzetet, a világűrt az emberiséget fenyegető halá­los veszedelem új forrásává változtatná. A feszültség és a háborús veszély növekedésének okai az imperializmus. — minde- inekelőtt az Egyesült Álla­mok — politikájában rejle­nek, amely nyíltan katonai fölényre törekszik, hogy rá­kényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tagál­lamai semmilyen körülmé­nyek között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölény­re, de azt sem ensedik meg senkinek, hogy velük szem­ben erre szert tegyenek. Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek főparancsno­ka. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének főtitkára, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első he­lyettese, Marij Ivanov volt. A Politikai Tanácskozó Testület ülését Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésen sorrendben el­nökölt: Gustáv Hjusák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke; Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára. Az ülés résztvevői részle­tesen áttekintették az euró­pai helyzetet és véleményt cseréltek a nemzetközi vi­szonyok legfontosabb kérdé­seiről. A fő figyelmet annak a harcnak a legfontosabb fel­adataira fordították, amelyet a békéért, a nukleáris fenye­getés elhárításáért, az euró­pai és a világhelyzet javítá­sáért. a világűr militarizálá- sának megakadályozásáért, a fegyverkezési hajsza, min­denekelőtt a nukleáris fegy­verkezési hajsza megszünte­téséért, a leszerelésért, vala­mint az államok közötti kap­csolatoknak az enyhüléshez és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéshez a békés egymás mellett élés alapján való visszatéréséért folytatnak. Hasznos Ivéleménycsenére került sor a Varsói Szerző­dés tagállamai közötti együtt­működésnek időszerű kér­déseiről is. Az ülésen hang­súlyozták közös tevékenysé­gük fontosságát a nemzetkö­zi viszonyok gyökeres meg­Határozottan ellenzik a fegyverkezési versenyt és annak eszkalációját, síikra- szállnak az erőegyensúly le­hető legalacsonyabb szinten történő megvalósításáért. Külpolitikájuk fő célja a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egy­más mellett élés és az eny­hülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitá­sát, s hogy napjainkban kü­lönösen szükség van a nem­zetközi helyzet normalizálá­sáért fellépő összes állam és erő aktív együttműkö­désére. Erre irányul a Varsói Szerződés tag­államai és más békesze­rető országok javaslatainak egész sora. A különböző tár­sadalmi rendszerű országok politikai párbeszéde, a józa­nul gondolkodó körök tevé­kenysége, a háborúellenes mozgalmak és a béke erői­nek aktivitása bizonyítja, hogy vissza lehet térni az enyhüléshez, azt ki lehet ter­jeszteni az államközi kap­csolatok valamennyi terüle­tére és fordulatot lehet elér­ni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz vé­get kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának. A nemzetközi helyzet megjavítása új, korunk re­alitásainak megfelelő poli­tikai megközelítést, kölcsö­nös önmérsékletet követel. Olvan halaszthatatlan intéz­kedésekre van szükség, ame­lyek lehetővé tennék a fegy­verkezési verseny megállítá­sát és a világűrre történő kiterjesztésének megakadá­javítása, a szövetséges or­szágok egységének és össze- forrottságának további erő­sítése, biztonságuk megbíz­ható szavatolása érdekében. A Varsói Szerződés tagál­lamai politikai-védelmi szö­vetségének tevékenységét át­tekintve a Politikai Tanács­kozó Testület ülésének részt­vevői kedvezően értékelték a külügyminiszterek és a hon­védelmi miniszterek bi­zottságának az 1983-as ja­nuári prágai ülés óta vég­zett munkáját, és meghatá­rozták a további feladatokat. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati munkájáról és megfelelő döntést hozott. Az ülésen egyhangúlag el­fogadták a Varsói Szerződés tagállamainak „a rVukleáris veszély elhárításáért, az eu­rópai és a világhelyzet ked­vező fordulatáért” című nyilatkozatát. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gon­doskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentu­maként történő terjesztésé­ről, és eljuttatja azt az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet minden résztvevő államához. Emel­lett felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai nyitlakozatában megfogal­mazott békés kezdeményezé­sekre és javaslatokra. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés je­gyében zajlott le. Kifejezte a Varsói Szerződés tagálla­mai nézeteinek egységét az európai és a világpolitika megvitatott fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek soron következő ülését a Magyar Népköztársaság fő­városában, Budapesten {árt­ják. lyozását, a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek — nagymérté­kű csökkentését. Ezzel kap­csolatban az ülés résztvevői kiemelték az űrfegyverek, valamint a stratégiai és a közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverzetek kérdés­köréről Genfben folyó szov­jet—amerikai tárgyalások nagy jelentőségét. Támogatják a Szovjetunió konstruktív álláspontját, amely a fegyverkezési ver­seny világűrre történő ki- terjesztésének megakadályo­zásával és a Földön való fegyverkezési hajsza meg­szüntetésével összefüggő feladatok gyakorlati megol­dására irányul; azon na^v jelentőségű, új kezdeménye­zését — javaslatát —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg a támadó űrfegyverek teljes betiltásáról és az egymás területének elérésére képes nukleáris fegyverzetek ra­dikális, 50 százalékos csök­kentéséről. Kölcsönösen elfogadható döntések A szövetséges szocialista országok vezetői úgy vélik, hogy a közelgő szovjet— amerikai csúcstalálkozónak hozzá kell járulnia a világ­ban jelenleg meglévő veszé­lyes feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély csöken- téséhez, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséhez, a le­szerelés irányába történő tényleges előrelépést szol­gáló. kölcsönösen elfogadha­tó döntésekhez. A nukleáris veszély elhá­rításáért vívott harc legfon­tosabb feladata az esemé­nyek jelenlegi veszélyes me­netének megállítása az eu­rópai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A nemzetközi biztonságot, s ezen belül Európa biztonsá­gát sem lehet katonai esz­közökkel, katonai erővel sza­vatolni. Földrészünk szilárd békéje csak az enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalom növelésével és a nemzetközi együttműködés fejlesztésével érhető el. Meg kell állítani a nukle­áris fegyverek további tele­pítését a kontinensen, ezen túlmenően el kell érni csök­kentésüket. A Varsói Szerző­dés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy Európa teljes mértékben mentesüljön mind a közép­hatótávolságú, mind pedig a harcászati nukleáris fegyve­rektől. Egyoldalú lépések Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök leggyor­sabb, kölcsönös csökkentésé­ről szóló megállapodás eléré­sét. ha azokról az űrfegyve­rek és a hadászati fegyver­zetek kérdéskörétől külön­választott, azzal nem köz­vetlenül összefüggő, megfe­lelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban külö­nösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizo­nyítékaként tett, olyan egy­oldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái tele­pítésének moratóriuma Eu­rópában, csakúgy mint azoknak az SS—20-as raké­táknak kivonása a harcké­szültségből, amelyeket az amerikai közép-hatótávolsá­gú rakéták európai telepíté­sére válaszul; pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Az ülés résztvevői emlé­keztetnek a NATO tagálla­maihoz intézett, érvényben lévő, közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó ja­vaslataikra: — Kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tag­államai közötti békés kap­csolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne min­den európai és más, érdekelt ország számára; — Fagyasszák be és csök­kentsék katonai kiadásaikat; — Mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányainak erőfeszítéseit ve- gyifegyver-mentes övezet kialakítására Közép-Európá- ban. A Varsói Szerződés tagál­lamai mielőbbi megállapo­dásokat szorgalmaznak a kö­zép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon, és első lépés­ként javasolják a szovjet és az amerikai fegyveres erők csökkentését. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési versenv, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, és a leszerelésre való áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok több elsőren­dű fontosságú intézkedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a támadó űrfegyve­rek, köztük a műholdelhárí­tó eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszerbe állításával kapcsolatos mun­kálatokat; a jelenlegi meny- nyiségi szinten be kell fa­gyasztani a meglévő nukle­áris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket, és egyide­jűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, (kipróbálását és telepítését; le kell állítani a közép-ható­távolságú rakéták európai telepítését. E lépések még a Szovjetunió és az Egyesült Államoki közötti, a nukle­áris és az űrfegyverek kér­dését átfogó megállapodás kidolgozása előtt megvaló­síthatók lennének. Napjainkban mind fonto­sabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen veszélyes változata, a biná­ris fegyverek — teljes be­tiltása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt álla­mok megismétlik felhívásu­kat» hogy kezdődjenek konkrét tárgyalások a hagyományos fegyverzetek akár globális, akár regionális korlátozásá­ról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséről a tengereken és az óceánokon. Más államokkal kötött egyezmény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvének megtartásá­val készek bármely fegyver­fajtát korlátozni, csökkente­ni, kivonni és örökre meg­semmisíteni. Készség az együttműködésre Más nemzetközi kérdések­ről folytatott véleménycseré­jük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok készek az aktív együttműkö­désre minden érdekeit or­szággal az Ázsiában. Afriká­ban, Latin-Amerikában és a világ más térségeiben kiala­kult válsághelyzetek mie­lőbbi rendezése és új fe­szültséggócok keletkezésének megakadályozása céljából. A Varsói Szerződés tagál­lamai támogatják a Román Szocialista Köztársaság ja­vaslatát, hogy az ENSZ-köz- gyűlés 40. ülésszaka fogad­jon el az egymással konflik­tusban álló államokhoz szó­ló felhívást a harci cselek­mények haladéktalan be­szüntetéséről és a tárgyalá­sok megkezdéséről, illetve arról, hogy az ENSZ minden tagállama a konfliktusokat és a vitákat politikai eszkö­zökkel rendezze. Megállapították, hogy nö­vekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának sze­repe a nemzetközi életben. Határozottan síkraszállnak a nemzetközi kapcsolatok nor­malizálásáért a gazdaság, a tudomány és a technika te­rületén. Napjainkban a tudomá­nyos-műszaki forradalom vívmányai és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fej­lődése következtében lehe­tővé vált, hogy nemzetközi programok valósuljanak meg a tudományos kutatás és a gyakorlati tervezőmun­ka területén és olyan techni­ka és technológia jöjjön lét­re, melynek segítségével többszörösére növelhető a társadalom munkájának ter­melékenysége. Nem mindegy azonban. ho"y milyen célt szolgálnak ezek a progra­mok. Az ülés résztvevőinek meggyőződése szerint a mos­tani körülmények között el­engedhetetlen, hogy a nem­zetközi tudományos-műszaki együttműködést kizárólag békés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben különösen nagy je­lentőségű a szolidaritás és az egység megerősítése a szocialista országok között, amelyeket összeköt alapvető érdekeik azonossága, a szo­cialista és kommunista épí­tés célja és a marxista—le­ninista világnézet. Ezzel kapcsolatban az ülés részt­vevői hangsúlyozták a Var­sói Szerződés aláírásával lét­rejött politikai-védelmi szö­vetség kiemelkedő szerepét. Az értekezlet résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szé­lesítik a szocialista és a kommunista építésről folyta­tott tapasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájá­rulnak a testvérpártok kö­zötti kapcsolatok, a kormá­nyaik, parlamentjeik, mi­nisztériumaik és intézménye­ik. társadalmi szervezeteik és dolgozó kollektíváik kö­zötti kapcsolatok fejlődésé­hez. Az együttműködés el­mélyítésére törekednek a tudomány, a kultúra és az (oktatás területén, ösztön­zik az idegenforgalmi és a helyi kapcsolatok kiszélesí­tését és az állampolgáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagál­lamai végezetül felhívással fordulnak Európa és a töb­bi földrész minden országá­nak kormányához és népé­hez, hogy egyesítsék erőfe­szítéseiket. az emberiség pusztulásával fenyegető ve­szélyek elleni harcban. Díszebéd Pohárköszöntők A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsa és Miniszterta- csa tegnap díszebédet adott a bojanai karmányreziden- cián a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületé szófiai ülésén részt vett küldöttségek tisz­teletére. A díszebéden részt vettek a testvérországok küldöttsé­geinek vezetői: Mihail Gor­bacsov, Kádár János, Erich Honecker, Gustáv Husák. Ni­colae Ceausescu. Wojciech Jaruzelski és a küldöttségek tagjai. Bolgár részről jelen voltak a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai. A díszebéden Todor Zsiv­kov, a BKP KB főtitkár^ az Államtanács elnöke, vala­mint a Varsói Szerződés tag­államai küldöttségeinek ne­vében Kádár János, az MSZMP főtitkára mondott pohárköszöntőt. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozata A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom