Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

1985. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új létesítmény hallásvizsgálatokhoz Felvételünk a megyei audiológiai állo­máson készült. Az új egészségügyi léte­sítményt szombaton adtak át. A Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-rendelőinté­zet fül-orr-gége osztályához kapcsolódó audiológiát az osztályhoz közel eső alag­sori részben alakították ki. A 100 négy­zetméter alapterületű állomás 3 millió forintos tanácsi beruházással készült. A fül-orr-gége osztályon dolgozó szakembe­rek látják el az audiológiai állomás felada­tait, végzik a különböző hallásvizsgála­tokat. öt helyiségben — többek között a hallásvizsgálóban, a szédüléses betegsé­gekkel kapcsolatos vizsgálatoknak beren­dezett szobában, és a beszéd- és hallás- károsult gyerekek fogadására alkalmas vizsgálóban — várják a betegeket. A lé­tesítmény kivitelezője a szolnoki Bázis GMK volt Megkezdődtek a városi népfront­értekezletek A Hazafias Népfront VIII. kongresszusát előkészítő munka a hét végén ország­szerte fontos szakaszához érkezett: a körzeti és közsé­gi népfrontszervek megvá­lasztása után, szombaton el­kezdődtek a városi küldött- értekezletek, ahol az öt­éves munka értékelése és a helyi szervek megválasztá­sa mellett, döntenek a me­gyei küldöttértekezletekre delegáltak személyéről is. A megyében szombaton Karcagon kezdődött ez a fontos politikai rendezvény- sorozat, amely ma a tisza­füredi városi küldöttérte­kezlettel folytatódik. A hét végén pedig Szolnokon és Törökszentmiklóson tarta­nak városi küldöttértekezle­tet. Október 28-án, a jövő hétfőn lesz a jászberényi, a mezőtúri és a túrkevei érte­kezlet; a sort — 29-én — a kisújszállási városi küldött értekezlet zárja. Béketalálkozó Dombóváron HétfőI riportunk Nem álom a gerincvezeték Tószeg jövőre elegendő vizet kap Tószeg négy és félezer la­kójának esztendők óta az egyik legsúlyosabb gondja a vissza-visszatérő V.vízhiány. Noha, a mutatós, kis tele­pülésen valamikor három artézi kút is ontotta a vizet, közülük azonban ma már mindössze egyből csöpög, csordogál a kifolyó. Igaz, 1964-ben törpe vízmű épült, ahová 150 milliméteres át­mérőjű gerincvezetéken ér­kezett Szolnokról a víz. Igen, de akkor mindössze negy­ven fürdőszoba akadt a te­lepülésen, ma pedig már ezerháromszáz! Lajtból folyik Hogy mit jelent a víz­hiány például az oktatási intézetekben? Erről Kiss Barnabásné, az általános művelődési központ igazga­tója beszél. — Jelenleg 589 iskolásunk és 240 óvodásunk van. Noha megépült az iskolaház ez a szép, új emeletes szárny, bi­zony március végétől októ­berig sokszor nincsen víz sem a mosdókban, sem a vécékben'. Az óvodásoknak például ilyenkor lajtokból hordják a vizet inni, meg mosakodni. — Hány éve tart ez az ál­lapot? — Tapasztalataim szerint több mint tíz... Épül, szépül a község, bár a megyeszékhelyről az eset­leges kiköltözőket nem a porták ára riasztja, hanem olyankor a leendő szomszé­dok észrevétele: ide akar jönni? Amikor nyáron még víz sincsen? Tószeg egyik legmutató- sabb háza az a sátortetős, kétszintes épület, amely a Rákóczi út 47/a szám alatt emelkedik. Juhász György és családja lakik itt. — Két éve készült el a házunk, és még maradt raj­ta ’néhány százezer forint OTP-kölcsön. Nem is erről beszélek, hanem arról, hogy bizony ez. a vízhiány ala­posan átalakítja az ember életét. Mi például a fürdő­szobát az emeleten alakí­tottuk ki, de nyaranta ott csak éjfél körül folyik a víz. így azután, előveszünk mindenféle nagyobb edényt, és megszedjük a vizet. Mi nem foglalkozunk jószág­tartással, mert a helyzet ott még súlyosabb. Bizony az. Erről Majer- csik Mihályné beszél, aki háztartásbeli, de kertes csa­ládi házában a tétlenséget még hírből sem ismeri. mogat bennünket másfél millióval, a többi összeget pedig a lakossági befizeté­sekből nekünk kell előte­remteni. Hozzáteszem, a környező és itteni üzemek, intézmények, cégek is min­den lehetséges támogatást megígértek. A munka ünnepére A szerződés szerint 1986. április 30-ra befejeződnek a munkák, és ez a két veze­ték további 30—40 eszten­dőre megoldaná a tószegi la­kások és lakók ivóvízellátá­sát. Nemcsak a zimankós hónapokra, hanem akkorra is, amikor odakinn alapo­san felkúszik a hőmérő hi­ganyszála. D. Szabó Miklós Az ifjúsági békeközössé­gek országos találkozóját tartották meg szombaton Dombóváron. Kétszáz diák és munkásfiatal vett részt az egész napos programban, amelyet az Országos Béke­tanács ifjúsági bizottsága, valamint a dombóvári Pab­lo Neruda Békecsoport szer­vezett, a szolidaritás je­gyében. A Győrből, Tatáról, Oros­házáról, Debrecenből és sok más helyről érkezett fiata­lok könyveket, plakátokat, újságokat!, békemozgalmi ki­adványokat osztogattak Dombóvár utcáin, üzletei­ben. A nap során több előadást és vitafórumot rendeztek a városi művelődési házbap például a világgazdaság és a harmadik világ helyzeté­ről, összefüggéseiről, a fegy­verkezésről, valamint a vál­ságövezetekről. A késő esti kulturális műsorban szolidaritási da­lokat hallgattak meg a fia­talok és közös éneklést is rendeztek, majd valameny- nyien aláírták a béke ügye melletti állásfoglalást, ame­lyet eljuttatnak az Orszá­gos Béketanácshoz. Későn este, meg hajnalban — Négy anyadisznót, húsz kismalacot tartunk, de ap­rólék is akad a portán. Eh­hez nagyon, de nagyon sok víz kell, hiszen van olyan jószág, amelyiknek naponta háromszor adok enni, míg a nagyobbak kétszer kap­nak. így azután későn este, meg hajnalban edényekbe szedem a vizet, mert ha mi szűkölködünk is, az állatok­nak inni kell. Noha, nálunk is van fürdőszoba, nyáron többször arra is akadt pél­da, hogy lavórban mosa­kodtunk. — Nem sajnálják a pénzt a jó vízre? — Cseppet sem, mert a jószágtartásról nem szeret­nénk lemondani. Hogyan lehetne változtat­ni ezen az állapoton? A he­lyi tanács a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállala­tot felkérte egy számítógé­pes vizsgálatra. Ki is de­rült, egy újabb, mintegy 5,6 kilométer hosszúságú 300 milliméteres átmérőjű gerincvezetéket kellene épí­teni a Vegyiművektől a te­lepülésig, amely mintegy 11 millió forintba kerülne. Ez bizony nem kis pénz, hi­szen Tószeg ötéves fejleszté­si alapja húszmillió. — Törtük a fejünket a megoldáson — mondja Papp István tanácselnök —, és először családonként évi 600 forint településfejlesztési hozzájárulást gondoltunk er­re. Ez öt év alatt mindössze 1,5 millió lenne, azaz a ti­zenegyhez viszonyítva, úgy­mond bokáig sem elég. Ehelyett vízműtársulás meg­alapítása mellett döntöt­tünk, és ebben támogatott bennünket az itt élők több­sége, akik saját bőrükön ér­zik a vízhiányt. Ez a vállal­kozás ingatlanonként évi ezer forintba kerül, amelyet öt évig kell fizetni. A Víz- és Csatornamű Vállalat lesz a kivitelező, amelynek a szakemberei társadalmi munkában az építkezési ter­veket is elkészítették. Ezen­kívül 3 millió forint segítsé­get adnak, a megye is tá­Edzések traktorral, ekével Nemzetközi vetélkedésre készül a szántóverseny győztese Kettőszázötven lóerős Rá­ba Steiger traktor tárcsázza az őszi búza alá a földet a mezőtúri határban. Nyomá­ban porfelhő kavarog, hi­szen ezen a tájon jó öt hete szinte egy szem eső sem hullott. A tizenkét tonna sú­lyú gépmonstrum nyergében egy nyílt tekintetű, baju­szos fiatalember ül, Gácsi János a Mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezeti kiváló traktorosa, az idén a Komá­romi Mezőgazdasági Kombi­nátban megrendezett orszá­gos IKR szántóverseny ab­szolút győztese. Hogyan lesz valakiből ilyen fiatalon országos hírű traktoros? — Családunkban tradíció ez a mesterség, ha annak lehet nevezni. Édesapám is traktoros volt, tőle kaptam kedvet, hogy én is nyereg­be ülhessek. Kenderesen tsz-ösztöndíjasként, 1976- ban szereztem meg — jeles eredménnyel — a növény- termesztő gépész szakmun­kás bizonyítványt. Az iskola után a jogelőd Sallai Tsz gépműhelyében egy évig dolgoztam, majd MTZ trak­torral kezdtem meg a me­zei munkát, a szántást bo­ronálást stb. Azt hiszem elégedettek voltak velem, mert 1979-ben már Rába— 180-as traktort bíztak a gondjaimra. Ezt követően kezdtem dolgozni a mai gé­pemmel a Rába 250-es ma­sinával. — A tsz vezetősége 1983- ban benevezett a Bábolnai IKR által meghirdetett szántóversenyre. A kiskun­félegyházi elődöntőn az if­júsági kategóriában sikerült az első helyet megszerez­nem, ezzel jogot nyertem a követő IKR országos verse­nyen az indulásra. Itt má­sodik helyezett lettem, ugyancsak ifjúsági kategó­riában. A jutalmam egy öt­napos felejthetetlen Angliai út volt. — A kezdeti sikerek per­sze nem tettek elbizakodot- tá, sőt arra törekedtem, hogy munkámat minél töké­letesebben, precízebben vé­gezzem. így jutottam el odáig, hogy amikor 1985 jú­liusában gazdaságunkban megérkezett a nevezési lap újból engem jelöltek az IKR országos szántóversenyre. A városföldi elődöntőn — ahol ekefejenként kategorizálták a mezőnyt én a legnehezebb A vérig sértett szabály eggel úgy kelni ki az ágyból, hogy no lássuk csak, ma milyen szabály­iokait sértsek meg? Vígjátéki alaphelyzet? Nem víg, nem játék, de alaphely­zet. .. eléggé népes szerep­lőgárdával Folyamatosan emelkedik 1982 óta a sza­bálysértések száma, tavaly már felette volt a 311 ezer­nek, holott ebbe a meghök­kentően nagy számba a helyszíni bírságokat bele sem vettük!... Ennyire fe­gyelmezetlenek, jogot, sza­bályt nem tisztelők len­nénk? Próbáljunk óvatosan mozogni — mert sikamlós terep ez — a válasz után járva. Megtörténik ugyan­is, hogy az állampolgár, tel­ve igyekezettel és tisztes­séggel szabálysértővé lesz, mivel ne feledjük, hazánk­ban jelenleg ötezer hatályos jogszabály van! — közben változtak, ismét módosultak az előírások. Megtörténik, maga a jogalkalmazó sem igazodik el kellő biztonság­gal a módosítások módosí­tott szövegében, azaz — ha­tározatával, fellebbezést ki­váltó döntésével — valójá­ban maga is a szabályt sértőkhöz csatlakozik... Vannak azután tudatlanság­ból, az előírások meg sem ismeréséből fakadó ballépé­sek — így például a tűz­gyújtási, állattartási stb. ta­nácsrendeletek be nem tar­tása —i, ám mindezekre fi­gyelemmel is azt kell ta­pasztalni: a gyakran szinte vérig sértett szabályt szán­dékosan hozták ilyen hely­zetbe. Kézenfekvő és gazdag il- lusztrációkak kínálnak erre a — az összes ilyen ügy egyharmadát kitevő — köz­lekedésrendészeti szabály- sértések. Hiszen a ritka ki­tételtől dl tekintve), amikor a véletlenek szerencsétlen összejátszása következtében lesz akaratlanul vétkes va­laki, tudatos cselekedetről van szó. Tavaly — egészen pontos számot írva — 112 780 közlekedésrendészeti szabálysértésben • mondtak ki pénzbírságot az illeté­kes hatóságok, s ami a nyugtalanító, a szakem­berek szerint e bizonyí­tott — lelepleződött — ese­tek a valóságosnak csupán a negyedét, harmadát teszi ki! „Véletlenül” gyorshajtó, „véletlenül” szabálytalanul előző? Ugye, képtelenség. Amint az is képtelenség, hogy annak a négyezerhá­romszáz személynek bárme­lyike közül akiket tavaly közveszélyes munkakerülés­sel szabálysértésért elzárás­ra ítéltek, akár csak egy is akad, aki nem tudta botlik... Ügy gondolta azonban, nem derül ki, nem veszik észre, megússza. A világhírű francia festő, Renoir a művészetre értette, mi azonban bátran kitágít­hatjuk szavai közlendőjét: „Meg kell értenünk a sza­bálytalanságot a szabályos­ságban, és hogy a szemünk különb szabályozó, mint a körző.” Vannak esetek, ügyek, amikor a szabályta­lanság a szabályosságban megérthető, eltűrhető, elvi­selhető. Más elbírálás alá esik az idős néni házának kapuja elé leöntött tüzelő — közterület foglalás! —, amit csak másnap hord be a félig megfizetett, félig szívességet tevő segítő em­ber, s megint más az elbí­rálása a teljes járdát, az úttest felét eltorlaszoló épí­tőanyag birtokosának. Gyanítjuk, még nyomaté­kosabb az, amit Renoir a szemről és a körzőről mon­dott, hiszen való igaz: a megsértett szabály sértetlen maradt volna, ha a józan ész, a teljes becsület vezeti azt, aki végül is vétkezett. Mert itt a lényeg, hiszen nagy baj, az ha valakit már csak a körző, azaz a szabály megléte, megsértésének büntetése tart meg az egye­nes úton, s nem a szeme, azaz állampolgári fegyelme, emberi öntudata, méltósága. Fontos ez az állampolgári felfogás, magatartás? Rend­kívüli fontosságú. Amikor — maroknyi a lehetségesek közül — vám és deviza ügyekben 5800 személyt, botrányos részegségért 17 ezer főt, tulajdon elleni sza­bálysértésekért 37 ezer em­bert idéz maga elé a ható­ság — mert tavaly ennyien voltak. ggodalmaskodjunk, mi több; sápítoz- zunk a közerköl­csök eresztékeinek lazulásán? Aggo­dalmaskodásnál; sápítozás- nál sokkal-sokkal többet ér a magunk megméretése, az önvizsgálattal társuló min­dennapos magatartás, a pél­dát nyújtó önmérséklet, s a példa adta erkölcsi alappal, alapon, a másokkal szembe­ni következetes fellépés. Mert ez a logika a közér­dek, a közerkölcs szilárd acélváza. M. O. a hat ekefejes kategóriát választottam. A jó helytál­lást követte az országos ver­seny, ahol a hét díj közül ötöt nekem ítéltek. A hat ekefejes kategóriában győz­tesnek járó jutalmon kívül egyebek között megkaptam a KISZ KB, a Rába gyár, az IKR különdíját is. Ezzel a három kategória győzte­se közül a legmagasabb pontszámot szereztem meg és így lettem a nemes ve­télkedő abszolút győztese. Jutalomképpen részt ve­hetek jövőre a KGST orszá­gok 'szántóversenyén. Ho­gyan készülök erre a ver­sengésre? A próbatétel, az edzés lehetősége szinte az ősz minden napján adva van. Gazdaságunkban jóval több mint ötezer hektár őszi vetés alá kellett, illetve kell jó minőségű magágyat készíteni. A minőségi mun­kát állandóan és fontos fel­adatnak tartom. Nagy fi­gyelmet fordítok arra, hogy a nyitó barázdák egyenesek legyenek, törekszem a szán­tás egyenletességére, a táb­lahatárok betartására. Külön gondot fordítok, hogy a barázdák közötti távolság egyforma legyen, a záróba­rázdáknál csak egy ekefej szélességű barázda marad­jon. A Rába 250-es géppel dolgozni nem könnyű, de igyekszem úgy „nyergeim”, hogy minden talpalatnyi te­rület jó minőségben szántott legyen. Naponta tíz-tizen- négy órát is gépen vagyok, mert kevés az eső és a jó magágy előkészítés 3—4 so­ros munkaműveletet is igé­nyel. — endrész—

Next

/
Oldalképek
Tartalom