Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
1985. OKTÓBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szobortalapzatot építenek Jászberényben a Szövetség és a Thököly út kereszteződésénél a Jászsági Építőipari Szövetkezet munkásai. A leendő Lenin parkban november 7-re helyezik el Lenin szobrát Fotó: N. Zs. Köjál-szemle Kenderesen Pontokat kap az iskola Az iskola főépülete — az egyes számú — régi és szép. Előtte sokat látott, megélt fák strázsálnak évtizedek méltóságával. A laikus csak a szépségüket látja. A szakember a hátrányukat is. „Jó sötét lehet odabent” — mondja valaki, miközben kikászálódunk a kocsiból. Az igazgatóhelyettes hely- lyel kínál. Sötét az iroda, az épület előtti hatalmas fák elfogják a napfényt. Ügy érzem magam, mintha egy fölmérés kellős közepébe csöppentem volna, ahol az adatokat rövid kérdésekkel „szedik ki” az illetékesből. Aki jelen esetben az igazgatóhelyettes, Matos Im- réné. Udvarias mosolyok kíKiderül, hogy itt még van váltott tanítás, igaz, csak néhány osztályt érint. Előkerül az órarend, amelynek összeállításánál figyelembe kellett venni a szabadnapokat, a továbbtanulásokat és egyéb szempontokat. így aztán előfordul, hogy rögtön az első óra matematika, de hát kényszer szülte megoldás, van olyan tanár, aki csak matematikát tanít, az ő A Köjál-szemle során az iskola kap „piros” és „fekete” pontokat. Persze, ezeket nem színes pontok formájában satírozzák be egy kis fü- zetecskébe. Losoncziné elégedetten nyugtázza, hogy az iskolában nem kötelező a váltócipő, és a szünetben — sok intézménnyel ellentétben — a gyerekek kimennek a friss levegőre. Vesszőparipája, hogy inkább az iskola legyen kevésbé tiszta, de a gyerekek jussanak ki az udvarra, ne egész nap a zárt levegőn ücsörögjenek. Szekeresné és Vargáné szempontjai is szigorúak. Egy-egy osztályba lépve pillanatok alatt fölmérik a helyzetet, mit oldott meg helyesen a tantestület, min kellene változtatni. Az egyik ötödikes osztályban például a papucsokkal szembeni falba fénylő, sötét ajtajú szekrényeket építettek be. Ha fölkapcsolják a villanyt, a szekrényfelület visszaveri a fényt. Nem beszélve arról, hogy a nagy. sötét, fénylő felületben szinte elvész és aprócskának tűnik á sötét tábla. Világosabb, matt felület — javasolja Szekeresséretében mondja el, hogy az iskola korábban apácazárda volt, most hatszázharminchat gyerek tanul itt. Természetesen nem ebben az egy épületben, hiszen a Kenderes! Általános Iskola összesen négy épületből áll. Persze, ahány épület, annyi helyen. A Szolnok Megyei Köjál munkatársait — Szekeres Kálmánná és Vargáné Szabó Irén közegészségügyi-jár- ványügyi ellenőrt, valamint Losonczi Zoltánnét. a gyermek- és ifjúságegészségügyi osztály munkatársát — minden, olykor apróságnak tűnő dolog érdekli ezen az általános iskolaegészségügyi ellenőrzésen. szempontjait sem lehetett mellőzni. Igen ám, de Losoncziné érve — a gyerekek teljesítőképessége a második, harmadik órában a legjobb — legalább olyan súlyos. Pár ő is elismeri, hogy a lehetőségekhez képest elég jó az órarend összeállítása, az alsótagozatosoknál azonban kellett volna „finomítani” egy kicsit. né, és a szomszéd terembe lépve, ilyenbe ütközik. Az emberben fölvetődik a kérdés; miért nem ehhez hasonlót raktak föl minden osztályban ? Nyáron nem tisztították a lámpákat, a tejfehér búrára kívülről-belülröl rátapad a por. Szekeresné kifogása: a piszkos búra a fény 40 százalékát is elnyelheti. Az pedig ebben az amúgy is sötét iskolában egyáltalán nincs jó hatással a gyerekek szemére. A válasz persze, adott és talán elfogadható — a gamesz munkatársai, akiknek feladata a tisztítás, nyáron az elektromos felújítással voltak elfoglalva —, de ettől a magyarázattól még nem kapnak fényt a gyerekek. Semmi nem kerüli el a tköjálosok figyelimét.Az sem, hogy miért nincs a fiú W.C-ben vízöblítés (mert elzárták a csapot), az sem, hogy a gyakorlati műhelyben a linóleumot azonmód ráragasztották a padlóra, ennélfogva a padló hamarosan rohadni kezd. Az sem, hogy az udvaron lévő szemetesgödröt hevenyészve takarták le lécekkel, deszkákkal. A dolog rendezése szintén a gamesz feladata lenne. Mondom, járkálnak, bírálnak szigorú tekintettel a köjálosok, pedig egyébként kedves, mosolygós asszonyok, jómagam is csodálkozom időnként, honnan a szigor. amely ráadásul nem utasít, csak kér és javasol. Az ellenőrzés haszna Belegondolok, ha én lennék az igazgatóhelyettes, és ennyi fekete pontot szerzett volna az iskola a szemle só- dán, tudnék-e olyan töretlen türelemmel mosolyogni, mint ő. Azt mondja, örül az ellenőrzésnek, mert vannak olyan dolgok, amelyekre fölhívták a figyelmet, amelyek mellett a pedagógusok naponta elmennek, és már észre sem veszik, mint például a szemetesgödör, vagy az iskolatáskák. ök is látják, hogy sok gyerek a divatos, de nehéz diplomatatáskát hordja, és ha nem is tudják mindegyiket meggyőzni, hogy a hátitáska egészségesebb, szólnak majd időnként, hogy legalább felváltva hordják, hol a jobb, hol a bal kézben. Meg aztán — ezt már nem mondja, de az ember tudni véli — szerzett piros pontokat is az iskola. Gyönyörű, irigylésre méltó a tornatermük, szép szaktantermeik vannak. Az sem utolsó szempont, hogy a folyosón nincsenek elzárva az ivókutak. Van olyan iskola — tudom meg a köjálosoktól —, ahol elzárják, hogy a gyerekek ne pancsoljanak. A Köjál-szemle véget ért, jegyzőkönyv készül a látot- takról-tapasztaltakról. A jegyzőkönyv sokszor arra is jó, hogy az iskola vezetői ezzel erősítsék meg a tanácshoz, a gameszhez stb., intézett kéréseiket — mert mégis másképp fest a dolog, ha a „Köjál” is azt mondja a rosszra, hogy az tényleg rossz. A Köjál munkatársai elköszönnek — érdekes, megint mosolygós asszonyok lesznek egy szempillantás alatt, hogy a következő1 tanintézetbe lépve újra szigorúvá váljanak. A szigorúság pedig nem álarc vagy fontoskodás. belülről jön, meggyőződésből, őszinte indulatból. A gyerekekért, az ő egészségükért, testi épségükért vonják össze szemöldöküket. Paulina Éva Kényszer szülte megoldás Nem kőtelező a váltócipő Munkahelyen és magánéletben Becsületbe vágó ügyek ÚJ módszerrel Épületkárok megállapítása A földrengés okozta épületkárok megállapítására is alkalmas, gyors, megbízható vizsgálati módszert dolgozott ki az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári földmérési és földrendező karának munkacsoportja. Az Engler Péter—Fister Ferenc —Gelencsér Miklós által kifejlesztett eljárás során a fo. togrammetria módszereinek alkalmazásával, földi fényképezéssel határozzák meg az épület elmozdulását, fal- sfkjainak, tetőszerkezetének deformálódási mértékét. A vizsgálatnál három azonosítási pontot jelölnek ki, majd két. egymástól távolabb eső helyről különleges fényképezőgéppel felvételeket készítenek. Azokat bizonyos idő — néhány óra, nap, vagy hét — elteltével megismétlik. A fényképeket összehasonlítják, s a kapott adatokat számítógéppel értékelik. Az eljárásnak több előnye van: gyorsabb, megbízhatóbb, olcsóbb az eddig alkalmazott módszereknél. Lehetővé teszi a kár felmérését az életveszélyes állapotú épületeknél is, a felvételek készítéséhez ugyanis nem kell túl közel menni a fényképezendő házhoz. Objektív mérőszámokkal határozza meg a megrongálódott éDü- let relatív torzulásait, s a kapott adatok értékelése sem vesz igényibe hosszú időt. Alkalmazása különösen ott célszerű, ahol gyors kármegállapításra van szükség. s ahol több épület, vagy épületcsoport vár felmérésre. A székesfehérváriak új eljárását már eredményesen alkalmazták Fejér megye egyik bányásztelepülésén, a módszer ugyanis használható az alábányászott területek felszínén keletkező épületkárok és elmozdulások pontos felmérésére, megállapítására is. Bélyeg a világkiállításra A Magyar Posta a Rómában sorrakerülő bélyeg-világkiállítás köszöntésére „Italia 85’ Bélyeg-világkiállí. tás” elnevezéssel október 21- én három darab 5 forintos — 15 forint össznévértékű — szelvényes bélyeget tartalmazó kisívet hoz forgalomba. A kisív Dudás László grafikusművész keretrajza alapján, többszínű ofszetnyomással 250 3000 fogazott és 6000 fogazatlan példányban az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen római látképbe helyezve az 1960-as római olimpiára kiadott 5 lírás olasz bélyeg látható. ü szerelmes nyomdász nap mint nap levelekkel, képeslapokkal ostromolta szíve választottját. Találkozókra hívta, szexuális kapcsolatra célzó képeket küldözgetett a címére. Talán meg nem érettségében tette, de az tény: „majrés Macának. gvávának” titulálta a nagy öt. Hiába. Vágyai kielégítetlenek maradtak. Ráadásul a tizenhét esztendős leány édesapja egyszercsak megelégelte a zaklatást és feljelentette a fiatalembert, ezzel véget vetve e sajátos, egyoldalú kapcsolatnak. Az első fokú szabálysértési hatóság elmarasztalta a fiatalembert, sőt, pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. E kérészéletű szerelmi történet csupán egy a csaknem nyolcszáz fővárosi, s az országosan több ezer becsületsértési ügy közül. Jogász berkekben úgy tartják: az emberek becsületének védelme klasszikus bírói munka. Hosszú időn át bűncselekménynek számított, ha valaki rontó szándékú, bárdo- latl\m kijelentéssel magatartással sértette meg vagy csorbította más ember becsületét. És mivel egy gyakran megtörtént — megtörténik még ma is — a bíróságoknak kellett igazságot tenni, ami viszont lassította az ezeknél súlyosabb ügyek lezárását. Ilyen előzmények után a módosított jogszabály szerint 1979. évben a becsületsértés alapeseteit, szabálysértés kategóriába sorolták és maximálisan 3000 forint pénzbüntetés kiszabását engedélyezik. Azóta a tanácsok kötelékében dolgozó elsőfokú szabálysértési hatóság hivatott kibékíteni a vitázó feleket és eljárni az ügyben. Jogi szempontból becsület- sértésnek számít ha az illető magatartása, cselekvése, kijelentése a sértett becsületét csorbítja. Figyelembe kell azonban venni, hogy milyen a kapcsolat a két fél között. Ha például a vitázók között a gyalázkodó szavak használata megszokott, nem történt becsületsértés. Ezért a szabálysértési hatóságok azt is vizsgálják: korábban milyen viszony volt a felek között? A becsületcsorbításnak sajnos, felsorolhatatlanul sok féle megnyilvánulása lehet. Sértegetik egymást az emberek telefonon, levélben, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal, esetleg bizonyos testrészek mutogatásával és így tovább. Többnyire meggondolatlan indulat szülte megnyilvánulások ezek. Tisztázni kell azonban egy félreértést. Sokan becsületcsor- bítónak ítélik az illemszabályok be nem tartását, például a köszönés elmulasztását. Tévednek, ez „csak” mo- dortalanság. Vannak visszaeső becsületsértők, őket szigorúbban ítélik meg. Mind gyakrabban előfordul viszont, hogy kiprovokálják a becsületsértési eljárást, mert a határozatot más eljárásban, mondjuk válóperben, láthatási ügyben bizonyítékként akarják felhasználni. Voltaképpen nincs kivétel, a jónevű ügyvéd alkalmasint ugyanúgy sértegetővé válhat, mint a foglalkozás nélküli. Meglepő, hogy a képzett és a magasan kvalifikált személyek kevésbé tudják magukat fékezni, igen könnyen önti el őket az elvakult gyűlölet. Mindenesetre a szemben álló feleket először megpró- báliák kibékíteni, a szabálysértési hatóságok. Általában sikerrel. Egy idő után lecsillapodnak a kedélyek, az el- kwveitő bocsánatot kér. a sértett fél pedig elfogadja azt. Ilyen esetekben megszüntethető az eljárás. Ám. ha nem vezet eredményre a békítés. tárgyalás következik. Amennyiben szükségét, érzik az emberek, vihetnek magukkal ügyvédet. Az eljárást lefolytató tanácsi dolgozók államigazgatási főiskolával rendelkeznek. a hatóságok azonban törekednek arra, hogv a tanácsnál is jogvégzettek vegyék kézbe az ügveket. Az eljárási szabályok védelmet és garanciát nyújtanak a becsületes, tisztességes embereknek. Alapelv, hogy a sértett fél magánin- dítvánvban kérelmezze ügyének elbírálását. (Amennyiben nem jelenik meg a tárgyaláson a kezdeményező, automatikusan megszűnik az eljárás, indítványát visszavontalak tekintik.) Fontos tudni: ha a sértő fél kilétéről tudomást szerez a sértett, harminc napon belül be kell nyújtania magánindítványát. flz áj jogintézmény ötesztendős. A tanácsok jelentős lépésnek tartják a változást, jelentőségének megfelelően járnak el a becsületsértési és becsületcsor- bítási ügyekben. Az új jog- intézmény beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hatásosan működik. A garanciális szabályok mindkét fél számára biztosítják a jogsérelem elkerülését, azonban kevesebb ügy kerülne a tanácsokhoz, ha az emberek általános viselkedéskultúrája fejlettebb volna, s tisztességesebb viszony alakulna ki közöttük a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. H. T. A szolnoki Közúti Igazgatóság kisújszállási üzemének dolgozói felújítják a Karcagra vezető bekötő utat (a volt 4-es főút), 2800 méter hosszan emulziós záróréteget kap a régi aszfalt Fotó; T. Z.
