Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

1985. OKTÓBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Békésszentandrásl Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tiszasasl részlegében átlagban 300 négyzetméter torontáli szőnyeget készítenek. Jelenleg a Centrum árnbázak részére szállítanak a termékekből T. Z. Az első lépések egy új piac meghódítására Szovjet kapcsolatai erősítésére törekszik a Mezőgép Nemrégiben érkezett haza Észtországból a Szolnoki Me­zőgép küldöttsége, amely a testvérvállalat, a tartui Voit Me­zőgazdasági Gépgyár alapításának 100. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségen vett részt. Az évfordulóra szerve­zett utazást a szolnoki szakemberek'fölhasználták, arra is, hogy a magyar mezőgazdasági gépek észtországi eladásának lehetőségeivel ismerkedjenek. A tapasztalatokról Sziráki András vezérigazgatót kérdeztük meg. — Az Önök vállalata ki­terjedt külföldi kereskedel­mi kapcsolatokat tart fenn, a Szovjetunióba azonban nem exportálnak, pedig ké­zenfekvőnek tűnik erre az igen nagy piacra is szállíta­ni. Eddig miért nem találtak egymásra egyetlen szovjet vevővel sem? — Szerintem azért, mert nem ismerik termékeinket, és mi sem tudjuk, hogy eb­ben az óriási országban hol, mire van szükség. Most kez­deményeztük, hogy az ün­neplést kössük össze egymás megismerésével. — Észtországot Szolnok megyéhez testvéri szálak fű­zik, már a személyes kap­csolat miatt is ez előny le­het egy, a szovjet viacra tö­rekvő szolnoki vállalatnak. — Vállalatunk azonban nemcsak ezt az előnyt élve­zi. Köztudott, hogy mi töb­bek között a szálas takar­mányokat betakarító gépek gyártására szakosodtunk. Észtországban pedig igen nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek, igen fejlett és nagy arányú a szá­las takarmányokra alapozott szarvasmarhatartás. Tehát a legjobb helyen kezdtük el a szovjet piac megismerését. — Kivel tárgyaltak és mit tapasztaltak? — A Voit gyár 100 éves jubileumára szervezett szak­mai konferencia alkalmat adott arra, hogy észt és más szovjet köztársaságokból ér­kezett mezőgazdasági és gépgyártási szakemberekkel találkoznunk. A megbeszé­léseken kiderült, hogy Észt­országba a hazai gépválasz- ték kiegészítésére tőkés or­szágokból, főleg a közeli Finnországból importálnak korszerű takarmány;bétaka- rító gépeket. Kézenfekvőnek látszik — ez volt a szovjetek véleménye is — keresni a lehetőséget, hogy a tőkés be­hozatalt magyar gépekkel helyettesítsék. Nálunk is közismert, hogy a Szovjet­unióban inagy erőfeszítése­ket tesznek a mezőgazdaság különösen az állattenyésztés eredményeinek javítására. Ehhez korszerű technológiák és sok jó gén is kell. Filme­ken és előadásokon bemuta­tott berendezéseink, a szá­lastakarmány-betakarítás technológiája megnyerte az észt mezőgazdászok tetszé­sét, amit például az is bizo­nyít, hogy szinte minden megbeszélésen szóba került: miként lehet hozzájutni ezekhez az eszközökhöz ... Egy. a mi esélyeinket növe­lő érdekességgel is megis­merkedtünk: a szovjet ál­lattenyésztési szakemberek a kérődző állatok etetésekor növelni akarják a szálas ta­karmányok arányát, mert tapasztalataik szerint a ma használt sok siló gyakran gvomormflködési zavarokat okoz. Nyilvánvaló: több szá­las takarmányhoz több beta­karító gép kell. — Mezőgazdasági üzemek­ben is jártak. Az ott látot­tak szerint hogyan használ­hatók aépeik észt viszonyok között? — Egy állami gazdaságba és termelőszövetkezetbe lá­togattunk el. és láttuk, hogy a legelők — mint az egész országban — miiven bősége­sen adják a kiváló r^jnő- ségfi szálas takarmányt. Ek­kora termés csak a gépesítés lehetőségeit kihasználva ta­karítható be biztonságosan. Az észt mezőgazdászok töre­kednek az alkalmazott tech­nológiák korszerűsítésére, ezért igyekeztek termékeink­kel legalább a műszaki do­kumentumokból, filmről megismerkedni. Mert náluk köves a talaj, főként az egyenetlenségeket követni tudó, több rotoros fűkaszák iránt érdeklődtek, de az észt rét- és legelőgazdálko­dásban igen fontosak a kü­lönböző rendképző és rend­kezelő eszközök is: igen sok a csapadék és a levágott szénára nagyon kell ügyelni, hogy minősége ne romoljék. — Az észt szakemberek egyelőre csak filmeket, pros­pektusokat láttak. Ennyivel, gondolom nem elégszenek meg... — Ennyivel mi sem elég­szünk meg, hiszen üzletet akadunk kötni. Az észt kor­mány képviselőjével meg­egyeztünk. hogy a tavasszal a Szolnoki Mezőgép bemuta­tót tart Észtországban. A szálastakarmány-betakarí- tás egy teljes géprendszerét visszük ki, és működés köz­ben ismertetjük meg. A be­rendezések a bemutató után is kinn maradnak, az észt partnerek megvásárolják őket, és munka közben sze­reznek róluk tapasztalatokat. Ha jól vizsgáznak, valószí­nűleg sikerült néhány gép­sort eladni a fejlett mező- gazdasági technológia meg­honosítására Észtországban és a Szovjetunió más terüle­tein kijelölt gazdaságoknak. (Ezeknek a „kísérleti” üze­meknek a kormányzat az élen járó technika megvá­sárlását anyagi eszközökkel és a külföldi vásárlások gyorsításával segíti.) Mi'ter­mészetesen nagyobb tétele­ket szeretnénk eladni a Szov­jetunióban és szoros kap­csolatot kiépíteni a szovjet meziőgazdasági: .gépgyártás­sal, ennek eléréséhez ezek az első lépések. V. Sz. J. Jól szolgálja a fogyasztók érdekeit A szolnoki nagybani piac működésének tapasztalatai Május 31-én Szolnokon, az Evezőspálya parkolójánál kísérleti jelleggel zöldség­gyümölcs nagybani piac nyílt, ahol a termelők egy helyen kínálhatták áruikat a viszonteladó kereskedőknek. Szezonális üzemelésnek vé­géhez közeledve, néhány ál­talánosítható tapasztalat már leszűrhető. Bebizonyo­sodott, hogy a kezdeménye­zés helyes és sikeres volt, a további fejlesztés indokolt. Az előzmények A korábbi években Szol­nok városban és a megyé­ben is az volt a jellemző, hogy viszonylag elfogadható színvonalú zöldség-gyü- mölcs-kínálat csak az át­lagnál magasabb árszínvona­lon alakult ki. de az egyes üzletek választékában így is jelentős különbségek vol­tak. A boltok többségének ajánlata nem volt teljes. A termelők viszont joggal ve­tették fet. hogy termékük értékesítése sokszor nehéz­ségekbe ütközik. Mindkét jelenséget az okozta, hogy a termelői kínálat és a bolti kereslet térben és időben el­tér egymástól. Megyénkben az ABC áru­házakon és a kisebb vegyes élelmiszerüzleteken kívül 102 zöldség-gyümölcs szak­üzletben és 106 magánkeres­kedői üzletben értékesítik ezeket az árukat. (Természe­tesen a közvetlen termelői piaci árusítás is jelentős.) Ezekbe az üzletekbe alap­vetően három forrásból ke­rül áru.: a termelőtől köz­vetlenül vásárol a bolt; az üzemeltető vállalat vásárol a termelőtől, és ő szállít az üzletbe; a Zöldérttől vett árut árusítják. Az áru útjá­nak rövidítése érdekében legcélszerűbb az első forma (ez egyébként a nyári sze­zonban a legelterjedtebb), a közvetlen felvásárláshoz azonban az kell, hogy megfe­lelő partneri kapcsolat ala­kuljon ki a termelő és a ke­reskedő között: a termelő vi­szi áruját a boltba, vagy a bolt keresi fel a termelőt, így alakult ki az a gyakor­lat, hogy szezonban az or­szágban megindul egy nagy­arányú árumozgás, a termé­kek döntő része Budapesten, a Bosnyák téri piacon talált vevőre. Szolnok földrajzi fekvésé­ből eredően az ország keleti feléből a fővárosba irányu­ló szállítmányok jelentős ré­sze keresztül ment a váro­son, ez adta az ötletet, hogy ennek az árumennyiségnek egy részét lekötve, javítsák a városban a zöldség-gyü- mölcskínálatot. A Belkeres­kedelmi Minisztérium és a megyei tanács pénzéből ezért alakították ki a nagybani piacot. A kínálat Létrehozásával az elsődle­ges cél a kínálat javítása volt. A piac működésének eddigi tapasztalatai azt bizo­nyítják. hogy jelentős szele­pet is játszott az idei kíná­lat javulásában. Az indulás után rövidesen nyilvánvaló­vá vált, hogy a heti kétszeri nyityatartás kevés, ezért ké­sőbb hetente háromszor (hét­fő, szerda, péntek) volt nyitva a piac. Naponjta át­lagban mintegy 100 termelő kínálta áruját és 40—30 ke­reskedő jelent meg. A pia­con kínált áru mennyisége június, július, augusztus hó­napokban összesen több volt 1100 tonnánál, ennek kéthar­mad része vevőre is talált, több mint 15 millió forin­tért. E kedvező, összességében megfelelő választékú beszer­zési lehetőség segítette a bol­ti kínálat javulását. Figye­lemre méltó, hogy a befőzési szezonban igen sok háziasz- szony (napont 40—50) is fel­kereste nagyobb tételt vásá­rolni a piacot. Erre a jó mi­nőség mellett a kedvező ár is ösztönözte őket. Az árak alakulása Az egyik legfontosabb, a fogyasztót legjobban érdek­lő kérdés az ár. Az alábbi táblázat összefoglalóan mu­tatja a főbb cikkek felhoza­talának és árainak változá­sát a szezonban. A példák jól szerr^éltetik, hogy a ter­melői és a fogyasztói árak az idén Szolnokon nem szakad­tak el irreálisan egymástól. Tudni kell ugyanis a szá­mok értékeléséhez, hogy a zöldség-gyümölcskereske- delem a legköltségigénye- sebb tevékenységek egyike, éppen ezért ebben a szak­mában az árrés is nagyobb a kereskedelemben átlagos 10 százaléknál, a fogyasztói ár 20—30 százaléka. jellemző árak Ft/kg Megnevezés Nagybani piaci árak Szolnok városi piaci á. jún. S. 1 tévépaprika 200 60 2 burgonya 166 11 3 paradicsom 150 50 4 hegyespaprika 14 50 5 uborka 129 21 6 görögdinnye 105 — 7 Sárgadinnye 12 — 8 fej.káposzta 31 — 9 vöröshagyma 27 — 10 karalábé 12 — 11 karfiol 16 25 12 főzőtök 18 18 13 s.réoa-gyökér 12 25 14 zöldbab 11 60 15 őszibarack 46 — 16 alma 22 — 17 körte 19 — 18 cseresznye 19 22 19 meggy 10 35 20 sárgabarack 7 ““ Júi. aug. aug. Jún. júi. aug. aug. 3. 7. 28. 5. 3. 7. 28. 20 10 13 80 25 15 17 6 5 4 13 7 6 5 27 7 5 60 35 10 7 30 10 10 65 * 40 15 15 18 13 14 30 25 20 20 8 5 _ — 1 0 6 70 11 8 — 80 15 12 15 9 6 — 20 13 9 8 7 6 — 12 10 9 70 11 8 — 80 15 12 25 13 14 30 30 16 20 4 2 _ 2 4 7 4 — 20 12 12 30 25 17 17 18 15 13 80 20 18 17 30 13 12 — 40 18 18 15 10 10 — 20 14 14 14 S — — 17 15 25 _ — 27 3 0 — — 25 — — 40 30 — — — 14 — — — 18 — Az idei árak abszolút nagysága összességében ala­csonyabb volt, mint az el­múlt évben, az idén a kör­nyező megyékhez viszonyít­va Szolnokon a zöldség és a A Hungaroterm örmény esi gyára NSZK exportra kábeldobokat gyárt darabra kaptak megrendelést Eddig 100 T. Z. gyümölcs általában olcsóbb volt. A nagybani piac megnyi­tásakor a fogyasztók egy ré­sze abban * reménykedett, hogy „egy csapásra” sikerül letörni az árakat. Tény, hogy a termelő és a keres­kedő kisebb ráfordítással tudja eladni, illetve besze­rezni áruját, így változatlan ár esetén több haszonra tesz szert. A több haszon azon­ban nem azonnal vezet az árak csökkenéséhez. Ez a fo­lyamat bonyolultabb és to­vább tart: a nagyobb nyere­ség a termelőt és a forgal­mazót is az értékesítés foko­zására ösztönzi, az így ki­alakuló verseny nagyobb kí­nálatot eredményez és ez idővel a fogyasztói árakat mérsékli. További lehetőségek ♦ A nagybani piaci forma csak egyike a lakosság zöld­ség-gyümölcsellátásának ja­vítására kínálkozó lehetősé­geknek. Az idei tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a nagybani piac jól szolgálja a fogyasztók érdekeit, to­vábbi fejlesztése indokolt. Egyedül azonban természe­tesen nem képes a zöldség- gyümölcskereskedelem gondjait megszüntetni. A kínálat jelentős növelése például csak akkor érhető el, ha a mezőgazdasági nagyüzemek a mostaninál nagyobb részt vállalnak a lakossági ellátásból. Az így megjelenő újabb árumeny- nyiség tudja csak igazán kedvezően befolyásolni az árakat. Erősíteni kell a ter­melők és a forgalmazók szerződéses kapcsolatait is, és érvényt kell szerezni a szerződéseknek. A legszigo­rúbban kell közösen fellépni az árfelhajtó közvetítő tevé­kenység ellen, amely nem­csak a fogyasztót károsítja, hanem sokat árt a döntő többségében becsületes ke­reskedők jó hírének is. E feladat megoldásának sike­re nagyban függ a társadal­mi ellenőrzés hatékonyságá­tól. Soós Pál a megyei tanács vb kereskedelmi osztály helyettes vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom