Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
■ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 17. Plenáris üléssel folytatódott az európai kulturális fórum (Folytatás az 1. oldalról.) ti érintkezés véleménycsere és párbeszéd. Noha — tette hozzá — földrészünk megosztott, az egyes kultúrákat határok, szövetségi rendszerekhez tartozás és eltérő vagy éppen ellentétes ideológiák választják el egymástól. A ciprusi küldött különös figyelmet szentelt a műemlékvédelem kérdéseinek, s nemcsak azért, mert országa felbecsülhetetlen értékű görög, bizánci, velencei és gót műemlékei ki vannak téve a környezetszennyezés rombolásának, hanem azért is, mert ezekben — mint mondotta — az ország egy részét 1974 óta megszálló török csapatok igen nagy pusztítást okoztak. Véleménye szerint a kulturális fórumnak ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író felszólalásában elsőként népének történelméről, a nyelvé- nekrfnegőrzéséért vívott harcáról szólt. Ezt követően, kijelentette: a helsinki folyamat a párbeszéd, az egyetértés lehetőségét kínálja számunkra. Lehetőséget arra, hogy kezdeményezzünk és tényleges lépéseket tegyünk az itt megvitatandó kérdéKöpoozl Béla : sekben. Mi, az irodalom, a művészet, a tudomány munkásai bizonyos szempontból előnyben vagyunk az európai együttműködés más eí- kötelezetteivel szemben. Az együttműködés iránti vágyunk ugyanis az alkotásból fakad. A török küldöttségvezető, Cenap Keskin nagykövet elöljáróban visszautasította a ciprusi vádat, miszerint a török csapatok elpusztították a szigetország antik görög műemlékeit, s azt hangoztatta, hogy a török csapatok nem megszállóként tartózkodnak Cipruson. A budapesti fórummal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ez a rendezvény több szempontból újszerű, s alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők áttekintsék: mennyiben teljesítették a helsinki záróokmány ajánlásait. A török kormány aktívan tevékenykedik a záróokmány ajánlásainak megvalósítása érdekében — mondotta. Nagyra értékelte a tavalyi budapesti előkészítő értekezlet munkáját, amely jó lehetőségeket ad a fórum sikeréhez. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záródokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kulturális fórummal kapcsolatban: az alkotást, a terjesztést, és az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az egyes delegációkban nemcsak kormányképviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kapnak, Helsinki szellemét szolgálva lehetővé teszi a személyes kapcsolatok bővítését — hangsúlyozta. Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó széliemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. A spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kulturális fórum sikerét. A nagykövet ígéretet tett arra,' hogy Spanyolország tapasztalatait felhasználva, igyekszik minden módon elősegíteni a kevésbé ismert európai nyelvek elterjesztését, annál is inkább, mert ezek a nyelvek is jelentős mértékben járultak hozzá a közös európai kultúra gazdagításához. A kultúrához való jog alapvető emberi jogunk Ezután hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kultúra és a kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgását, azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke, a haladás »irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a résztvevő országok általános kapcsolataira. Három kérdéskör A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a kulturális fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támaszkodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját. Magyarország szocialista társadalmat épít, és ennek —, az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen belül a művészetek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihumánus erők elleni mozgósításban, az ember öntudatra ébresztésében, felszabadításában, világnézetének, életmódjának formálásában. Köpeczi Béla ezután a magyar kulturális élet és a művelődéspolitika legaktuálisabb kérdéseit tekintette át, majd így folytatta beszédét: — Az értékek kiválasztását nem az anonim állam végzi, hanem a kiadók, színházak, filmstúdiók, kiállítási intézmények, koncertirodák döntenek arról, hogy mit jelentetnek meg, mit mutatnak be, mit terjesztenek. Az egyes szakmák — de a közvélemény különböző rétegei is — képviselőik útján vesznek részt a döntések kialakításában. A kiválasztás és a terjesztés terén említett intézményeink messzemenően figyelembe veszik a közönség rétegzettségét, különböző csoportjainak eltérő érdeklődését, igényeit és kulturális törekvéseit. A magyar kulturális kormányzat jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenkihez eljussanak, hogy a kulturális demokrácia elve érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik, és ennek anyagi alapját is meg kell teremteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hogy már elértük célunkat: az igényt a kulturális értékek iránt szüntelenül fel kell kelteni, s a kultúra támogatásához újabb erőforrásokra van szükség. Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi kulturális kapcsolatokról Köpeczi Béla többek között a következőket mondta: Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjére. mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a néKöpeczi Béla, a magyar küldöttség vezetője pék ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betölthetnek. De azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében delegációnk javaslattal fog élni. Magyar javaslat Javasoljuk, tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára, hogy a résztvevő országok kiormányai milyen erkölcsi, politikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tudnák növelni hf>z- záj árulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez, a kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népek, ezen belül a kevésbé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. A kulturális alkotók — helyzetükből és a művész-értelmiség sajátos felelősségéből adódóan — jelentős szerepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bizalom elmélyítésében. Ilyen megfontolásból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és művésztársadalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egymással, s olyan időszerű és fontos témákról folytassanak párbeszédet, mint például az európai kulturális identitás kérdésköre, vagy az írók és más alkotók lehetősége és felelőssége az enyhülés szellemének ébrentartásában és elmélyítésében, a kulturális együttműködés új formáinak kialakításában. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kontinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amely sokszínűségében is minden ország számára közös. Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget. is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szükségességét. a tudomány és technika szerepét az emberiség életének alakításában, a művészetek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De értékként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűségét is, mint a kulturális fejlődés dinamizmusának egyik 'nélkülözhetetlen tényezőjét. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Nép- szövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén 1936-banv elmondott szavait: „Európa a hjumanizmus .eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát. és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává... Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni. amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson”. — Az előretörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek a szavak Magyarország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Ebben segíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondotta befejezésül Köpeczi Béla. Karl-Günther von Hase nagykövet, a nyugatnémet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a budapesti fórum küldötteinek nem az a feladata, hogy megbízásból cselekedjenek, vagy ideológiákat képviseljenek, hanem saját felelősségérzetüket kell követniük. A kulturális kapcsolatok és az együttműködés bővítését csak nyílt légkörben, az eredményességre való törekvés szellemében érhetik el. Ezután hosszan méltatta az európai kulturális közösség évszázadok óta tartó kialakulását, olyan közösség létrejöttét, amelyben nem szűnnek meg az európai kultúrnemzetek. hanem sokszínűén tükröződnek benne. Von Hase hosszan időzött a német szellemi élet múltjánál és jelenénél, és megerősítette azt a hivatalos bonni tézist, miszerint a „megosztott Németország” változatlanul „egyetlen kúl- túrnemzetet” alkot. Kifejtette, hogy a nemzeti kultúráknak nem szabad elhatárolódniuk egymástól és az európai kultúrközösség- nek sem szabad elhatárolódnia más földrészekétől. Kölcsönös gazdagítás San Marino, Európa legrégibb köztársasága nevében Jósé de Mollinedo delegátus arra mutatott rá, hogy a kultúra révén az európai népek kölcsönösen gazdagíthatják egymást; a nézetek, a tájékoztatás és az emberek szabad áramlása nélkül aligha érhető el egymás jobb megismerése. Jaakko Numminen államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette; tíz évvel ezelőtt a helsinki záróokmány aláírásakor a részt vevő országok magas rangú képviselői kifejezésre juttatták, hogy közös erőfeszítéseik a kultúra területére is kiterjednek. A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az azóta eltelt évtizedben a különböző nehézségek ellenére a helsinki folyamat sikeresen haladt előre mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. Jaakko Numminen ezt követően ismertette a finn kulturális politika sajátosságait. majd arról beszélt, hogy a művészietek által a világról tükrözött kép nem mindig tetszik a politika, a gazdaság és a szellemi élet hatalmi központjainak, s _ magának az államnak. * Közölte, hogy küldöttsége a fórurfi munkája során gyakorlati javaslatokat fog előterjeszteni az úgynevezett kisebb nyelvek és irodalmak támogatására, valamint a kulturális személyiségek közötti kapcsolatok és a cserék előmozdítására. Megelégedéssel szólt arról, hogy Magyarország és Finnország között a sok évezredes nyelvi örökség azonois eredete alapján kiterjedt kulturális kapcsolatok bontakoztak ki. A norvég delegáció neyé- ben felszólaló Dagfipn Stenseth nagykövet. kiemelte, hogy ez az első olyan találkozó a helsinki folyamat keretében, amelyet kizárólag a kultúrának szentelnek. A kulturális fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább . a már meglevő kulturális kapcsolatokat. A norvég felszólaló utalt arra, hogy a résztvevő országok némelyike nem tiszteli eléggé a helsinki ajánlásokat. Az emberi jogok tiszteletben tartása és a szabadság — tette hozzá —, melyet a záróokmány is említ, alapvető feltétele a kulturális alkotásnak és az együttműködésnek. Felhívta a figyelmet: a kultúra területén igen fontos, hogy a kisebb nemzeti kultúrákat is fel- és elismerjék, nehogy az országok egy kisebb osoportja a kultúra exportálójává, egy nagyobb pedig importálójává váljék. A helsinki záródokumentum céljai csak a népek közötti bizalom erősítésével érhetők el, s ehhez elengedhetetlen, hogy megismerjük egymás kultúráját — hangoztatta. A fórum ugyanakkor lehetőséget ad áttekinteni: milyen korlátok akadályozzák a kulturális cserét. Az államok eltérő társadalmi és gazdasági rendszere ellenére meg lehet egyezni olyan konkrét és gyakorlati intézkedésekben, melyek elősegítik a kulturális cserét minden szinten. H angsúlyozta; küldöttsége azt reméli, hogy Budapesten megfelelő záródokumentum elfogadásával fejeződik be majd e munka. Konkrét ajánlásokat Pantelis Ekonomou nagykövet, a görög küldöttség vezetője, az emberi jogok tiszteletben tartásának rendkívüli fontosságára mutatott rá annak kapcsán, hogy hazájában hosszú, ideig népelnyomó diktatúra uralkodott, és ezeket a jogokat semmibe vették. „A görög küldöttség azzal a meggyőződéssel érkezett a budapesti fórumra, hogy a népek közötti kulturális együttműködés elválaszthatatlan az emberi jogok tiszteletben tartásától, s azzal á reménnyel, hogy a tanácskozáson a vita nem összecsapásban merül ki, hanem megvalósítható javaslatok nyomán konkrét ajánlásokhoz és kiegyensúlyozott záróköf- leményhez vezet” — hangoztatta végül. Norman St. John-Stevas, parlamenti képviselő, az angol küldöttség vezetője elismeréssel szólt arról, hogy a világ egyik kulturális fővárosában — ahol virágoznak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. Magyarország és Anglia között már a középkortól kezdve szoros kapcsolatok alakultak ki és ezek a kontaktusok a jelenben is folytatódnak — mondotta, s példaként említette, hogy jelenleg is magyar művészeti kiállítás színhelye Glasgow. Hz állam szerepe A továbbiakban a felszólaló a kultúra szerepéről vallott felfogást vizsgálta. Mint mondotta, Nyugaton hajlamosak arra, hogy a kultúrát az egyéni szabadságra és autonómiára alapozzák, a szocialista országokban viszont — ahogy említette — a közösségi kultúra áll előtérben. Ezen az alapon bírálta a szocialista országok nézeteit. A tanácskozáson nem szabad elleplezni a meglévő véleménykülönbségeket, de nem kívánatos parttalan polémiába bocsátkozni. Az állam sokat tehet a művészetekért és a kultúráért — mondotta. Feladata nem az ellenőrzés, hanem az, hogy segítsen megteremteni és megőrizni azokat a kereteket, amelyeken belül virágozhatnak a művészetek. Ásgeir Tryggvason nagykövet, az izlandi küldöttség vezetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusok, a diplomaták és a katonai szakértők magántulajdona, hanem mindenkinek közös ügye. Hozzátette: a béke és a biztonság elválaszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelenség, sohasem válik azzá. Hervé Carrier, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta: a Szentszék örömmel vesz részt a helsinki folyamatot kiteljesltő kulturális tanácskozáson. A vatikátni küldött kijelentette, hogy igazi kultúra nem lehetséges az alkotói szabadság biztosítása, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása nélkül. A tegnapi tanácskozás végén a török küldöttség vezetője — a viszontválasz jogán — megjegyzéseket fűzött a görög küldött felszólalásának azon részéhez, amely szerinte országát a ciprusi ügyben bírálta. A kulturális fórum ma folytatja munkáját. Még három ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul majd az értekezlet kezdeti szakasza: a nyílt plenáris ülések sorozata. További felszólalások
