Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

1985. OKTÓBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Muzsikáljunk együtt! Szolnoki zonetanár az alkotók között Üjabb bemutató a Buda­pesti művészeti hetek televí­ziós programjában, újabb fi­gyelemre méltó alkotás: Né­meth László II. József című drámájának tévéváltozata a képernyőn. Jeles esemény, nemes irodalmi anyag, ne­mes feldolgozásban került a néző elé. II. József II. Józsefet tanulmánya­inkból többnyire úgy ismer­jük mint a Kalapos király. Az az uralkodó, aki csak azért nem koronáztatta meg magát, hogy így „szabadul­jon” meg a szient koronával együtt járó magyar uralko­dói kötelmektől. József csá­szár tehát szabadon azt tett­vett magyar honban, amit feje szerint jónak tartott. Persze azt is illik tudni, hogy százszorta felvilágosultabban gondolkodott azoknál, akik ezzel vádolták őt, a maradi magyar nemes uraknál, hisz például híres türelmi rende­letével és a jobibágyügy ren­dezésével milliókat szabadí­tott meg e hazában a papi és a földesúri buzgóságtól. Nem zaklathatták őket, a paraszt szabadon költözhe­tett, földjét megválthatta, vagy épp ipart választhatott. A császár humánus ura akart lenni alattvalóinak, jó «asaládapa módjára 'kívánta viselni gondjukat, s abban a hitben élt, hogy úgy is sze­retik őt mint a jótevő család­főt. Hálát remélt, ahogy ma­ga is sokak iránt érzett há­lát — ember módjára. És végül mit kapott tetteinek viszonzásul? Meg nem ér­tést, hálátlanságot, Bécsben zsarnoknak tartják, a ma­gyar uralkodó osztály fúj ellene, összhangot kívánt te­remteni és cselekedeteivel diszharmóniát szült. Halála előtt betegágyán fájdalmasan kell rádöbbennie: hiába való voít minden igyekezete, ke­gyetlenül magányosnak érez­vén magát költözik el a föl­di világból. Németh Lászlót II. József alakjában épn ez foglalkoz­tatta, ez izgatta; annak az embernek a drámája, aki megpróbál jót cselekedni, de akinek minden jószándé­ka ellenére élete kudarcba fulladt. Felvetődik a kérdés: vajon mi hiányzott a császár esetében, mi lehetett az iga­zi ok, hogy embert boldogí­tó tettei ellenére mégis a „boldogtalanság kenyere” jutott neki, s többek között vissza kellett vonnia üdvös rendeletéinek egész sorát. Naiv volt. és jóhiszemű, jó ember módjára kívánt ural­kodni, reformokat jelentő rendeletekkel kívánta meg­változtatni a világot, s nem tudta, csak érezte talán ke­serű tapasztalatainak nyo­mán. amit tanácsadó herce­ge könyörtelenül ki is mond, amikor a császár társaságá­ban együtt keresik a bukás okaira a választ „A politi­kában a jószándék és a tisz­ta erkölcs önmagában keve­set ér. Én inkább óhajtok egy gonosz emberrel együtt­működni, aki ismeri a sza­bályokat, mint a tizenkét apostol valamelyikével....” — mondja a herceg. Szabályok­ról esik szó, miféle szabá­lyokról? A történelmi szük­ségszerűség felismerésének szabályáról, arról, hogy aki nincs tisztában adott korban az erőviszonyokkal, a hely­zet történelmi követelmé­nyeivel, aki például ahogy József is békés úton, ember­séggel akar véghez vinni oly dolgokat, melyek például csak forradalommal valósít­hatók meg, az eleve bukásra van ítélve. II. József tragé­diája tehát törvényszerű. Az egyébként felvilágosult ural­kodó valamit érezhetett is ebből, hisz rokonszenvez a franciák forradalmával, az időben zajlik, mikor 5 is hoz­za reformjait, de leikétől még távol áll az „erőszak­nak” ez a fajta diadala. A dráma televíziós válto­zata erre az alapvető gon­dolatra, illetve konfliktusra összpontosul, a dramaturgia jóvoltából megszabadulva sok egyéb mellékszáltól és motívumtól. Ettől a „műve­lettől” valamivel talán sze­gényesebb lett a világa, de ugyanakkor erőteljesebbé vált a konfliktus, kevesebb kitérővel egyenesebben, ha­gyományosabban tör a drá­ma a tragikus végkifejletig. Adóm Ottó rendező is mond­hatni hagyományosan, csak­nem színházi játékként vi­szi képernyőre az ötfelvoná- sos drámát, arra is ügyelve, hogy egy-egy pillanatnyi el- sötétüléssel jelezze a felvo­nások végét, illetve a két fel­vonás közötti szünetet. Mun­kájának homlokterében Jó­zsef császár alakja áll, ez a figura vált a tévéjáték va­lóban központi alakjává, míg a környezet csak halványab­ban jelenik meg. Ez azonban már az említett rövidítésből is származik. Ennek megfele­lően a legjelentősebb színé­szi teljesítmény is a címsze­repet játszó Koltai Jánosé. Az ő császárában együtt van meg a gyötrődő ember és a gyötrődő uralkodó, és va­lóban megrendítő, ahogy a beteg, tehetetlen császárban ábrázolni tudja méghozzá mértéktartó eszközökkel, minden hamis színpadiasság nélkül egy vergődő lélek ke­serűségét, belső fájdalmait. Egyébként igazi jutalomjá­ték ez az érett művész szá­mára. Koltai János tudott is élni vele. Az ő II. Józsefét, aki bár halálos beteg, néma testi bajok kínozzák, hanem sorsának számára érthetetlen okai gyötrik keservesen. Csakhogy amit ő, mármint József nem -lát, nem ismer fel világosan, az számunkra a játék folyamán kiviláglik: a célok és a megfelelő mód­szerek, eszközök összhangjá­nak szükségessége az igazi eredmény érdekében; a meg nem értett császár tragédiá­jában nagyon is érthető igaz­ságokat fogalmazott meg a tévéjáték. Tücsökzene Tücsökzene címmel igazán lírai hangvételű portréfilmet nyújtott át nézőinek vasár­nap este a televízió, szeré­nyen az élet tájairól készült rajzoknak minősítve a Sza­bó Lóri ne-i líra lényegét nagyszerűen tükröző arckép­műsort. Az életrajzi ihletésű Tücsökzenére fűzték ügye­sen a verseket, és ifjú Sza­bó Lőrinc, a költő fia szó­lott közbe-közbe igien sze­mérmesen és finoman, fel­villantva a költőapa egy-egy emberi vonását. Szabó Lő­rinc a bensőséges poézis kép­viselője, líráját a gyengéd­ség, a finomság, a szépség és a boldogság utáni vágy töl­ti meg, s hangja végtelenül emberi és közvetlen. A port- réfilm egyik fő erénye .en­nek a lírai közvetlenségnek az érzékeltetése, a felhang­zó versekben. Általában. Ugyanakkor bántó költészet­ellenes elemek is becsúsztak a csaknem egyórás műsorba. Amikor például a felhangzó versekhez a valóságos világ egy-egy darabját kívánta képben hozzáadni a rendező, Nagypál Endre, mintegy „magyarázva” az elhangzot­takat. Csakhogy a pöfögő mozdonyról írott vagy álta­la ihletett sorok egyáltalán nem azt jelentik, mint a va­lóban pöfögő mozdony konkrét látványa, mert más a mozdony és más a vers. Az egyik műszaki, technikai gépszerkezet, a másik meta­forákból, ritmusból álló képzeleti csoda. A füstölő járművet szén hajtja (vagy legfeljebb mostanában vil­lanyáram) míg a költészetet a képzelet fűti. Nem szóltam volna minderről, ha máskor is, más versműsorban is nem bukkan elő hasonló, a nép­szerűsítés ürügyén alkalma­zott, leegyszerűsítő képi meg­oldás. Zsákutca ez, nem sza­bad belemenni. V, M. Megjelent a Pártélet októberi száma Elemzés a népképviseleti testületek szerepéről A Pártélet októberi szá­mában Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára elemzi a meg­újuló népképviseleti testüle­tek szerepét. Foglalkozik a folyóirat a pártszervezetek, n kommiunisták időszerű fel­adataival, a népfront és a szakszervezeti választások segítésében. Somogy megyei tapasztalatokat is közread a Pártélet. s az időszerű gaz­daságpolitikai kérdések kö­zül az ipari fejlődés prob­lémáival, a kisüzemi gazdál­kodó szervekről közöl írá­sokat. A Pártélet októberi szá­mában szerkesztőségi beszél­getés vezeti be a szocialista életmód kérdéseiről indított vitát. Szársomlyó hegy Bezárt a „műterem” A Villány közelében ma­gasodó Szársomlyó hegyen bezárt az ország legnagyobb szobrászműterme: tegnap véget ért a nemzetközi szob- rászszimpozion. A nyár fo­lyamán angol, holland, ja­pán, lengyel, magyar, NSZK- beli, román és szovjet mű­vészek dolgoztak a karéjos ívű kőbányában. A Számítástechnikai és Ü gy vi telszervezési Vállalat (SZÜV) szolnoki számító- központja új üzemépületének átadását élénk érdeklődéssel kísérték az adatfeldolgozás­ban érdekelt vállalatok, in­tézményiek, tömegkommuni­kációs szervek, de a lakosság körében is, figyelmet keltett. A régi üzemépület nem biz­tosított lehetőséget a számí­tóközpont munkája iránt ér­deklődő csoportok fogadásá­ra, a számítástechnikai esz­közök bemutatására. A SZÜV munkatársai a Neumann János Számítógép­tudományi Társasággal együttműködve, a Szolnok megyei műszaki és közgaz­dasági hetek rendezvényei sorában a számítástechnika Ma máir kideríthetetlen, de talán nem is fontos, hogy honnan, kitől ered az ötlet. A lényeg, hogy megvalósult, oly annyira, hogy nemzetkö­zi díjjal jutalmazták. Az Országos Pedagógiai Intézet karolta fel annak idején az ötletet, hogy a ze­neiskolák tanulói és tanárai számára kazettára felvett oktatási segédanyagok ké­szüljenek. A legjobb hazai zenepedagógusokat bízta meg a kazetták és kísérő szemléltető füzetek összeál­lításával. A segédanyagok egyidejűleg több célt szol­gálnak. Például a hangszeres műsorszalagokról neves mű­vészek játéka hallható: ki­sebb, az évfolyam követel­ményeihez illő kamarada­rabokat adnak elő, oly mó­don, hogy egy-egy hangszer szó'amát kihagyják. A ta­nuló otthon vagy a zeneis­kolában „élőben” bekapcso­lódhat az együttes muzsiká­jába, így szinte úgy érezhe­ti, hogy tagja a zenekarnak. Az Ifjúsági Lap és Könyv- Kiadó Vállalat égisze alatt eddig három hangszeres ka­zetta készült el, nevezetesen a dobosok, a klarinétosok és a trombitások számára. Ugyanakkor a kilencrészes- re tervezett szolfézssorozat­ból is készen Van már ket­tő. A szolfézs-segédanyagok összeállítását végző kicsiny testületnek tagja dr. Muray Pálné, a Szolnok megyei ze­neiskolák vezető szakfel­ügyelője. iránt érdeklődő fiatalok és felnőttek — a lakosság szé­les rétegei — számára kép­letesen kitárják a SZÜV ka­puit, és a számítástechnikai nyílt napokon adnak bepil- lántási lehetőséget a számí­tógépek világába. A háromnapos rendezivé(- nyen, amely 1985. október 16-tól 18-ig 10 és 19 óra kö­zött várja a látogatókat, nemcsak a számítóközponti adatfeldolgozás „nagygépes” technológiáját mutatják be. A szakemberek a gyerekek tanulását segítő személyi számítógépeken keresztül a mikrogép—nagygép kapcso­latig mindazt bemutatják, ami környezetünkben, vá­rosunkban ismert és hozzá­férhető. A SZÜV számító­— Az őszi BNV keretében rendezett nemzetközi játék- kiállításon a Muzsikáljunk együtt! oktatási segédanyag­sorozat vásári díjat kapott. Minek köszönhetik ezt az elismerést? — Jobb lesz talán, ha bé­rmutatóm a sorozatot — mondja Muray Pálné. — A zeneoktatók régi igénye, hogy olyan segédanyaghoz jussa­nak, amely segíti a tanterv­ben előírt követelmények teljesítését. A szolfézs taní­tására meglehetősen kevés idő jut, ezért gondoltuk, hogy az elméletet gyakorla­ti bemutatókkal tesszük ért­hetőbbé. Igyekeztünk a kü­lönböző évfolyamokban használatos tankönyvek anyagához, és természetesen a tantervi követelményekhez igazodni. Eddig a legkiseb­bek, tehát az írni-olvasni nem tudók számára készült el a kazetta, de kiadták már a legnagyobbaknak összeál­lított egyórás kazettát is. Az előzőről gyermekek éneklé­sét hallhatják a kicsik, a kazettához tartozó füzetben egyetlen betű sem szerepel, helyettük kottafejek állnak. Nagy túlzással mondhatnám, az apróságok hamarabb ta­nulnak meg kottát olvasni, mint betűt. A legnagyobbak, akik zeneművészeti szakkö­zépiskolába kívánnak jelent­kezni, a kazettáról és a mel­lékletről elsajátíthatják az egyik fontos felvételi köve­telményt, a dallamok hallás utáni leírását. géptermeiben üzemelő gépe­ken kívül az érdeklődők áz oktatóteremben elhelyezett hét mikroszámítógéppel és három terminállal is megis­merkedhetnek. A bemutatás­ra kerülő számítógépek rep­rezentálják mindazokat a tí­pusokat, amelyek ma ha­zánkban széles körben hasz­nálatosak. A Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság a rendező SZÜV-ön kívül a számítástechnikai ismeret- terjesztésben aktív szerepet vállaló Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalat részvéte­lét biztosítja a mikroszámí- tógépes bemutatón. Belehallgatunk a felvétel­be: rövid tanári prózai be­vezető után gregorián dal­lam szólal meg, majd rene­szánsz és barokk muzsika hangzik fel. A gyerek együtt énekelhet avatott előadók­kal, lejegyezheti a dallamot, a teljesítményt'pedig ellenő­rizheti a kazettát kiegészítő füzetből. — A szolfézskazetták se­gítséget adnak azoknak a kollégáknak is, akik a ne­hezebb dallamok zongorakí­séretével nem boldogulnak: a szalagon megörökítettünk kíséreteket is — kapcsolja ki a magnót Mtaray Pálné, majd hozzáteszi: — Jelenleg a zeneiskolák ötödik évfo­lyama és az előképzősök számára készülő anyagon dolgozunk, ha minden jól megy, ezek még az idén megjelennek. Számításaink szerint a teljes szolfézssoro­zat 1987-ben az iskolákba kerül. — Végül egy gyakorlati kérdés: hogyan lehet hozzá­jutni a kazettákhoz? — Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalatnál ren­delhetik meg a zeneiskolák. Persze, az volna az ideális, ha valamelyik könyvterjesztő vállalat bolthálózata is áru­sítaná a segédanyagokat, hi­szen a tanuló otthoni „ma­gányában” is tudná haszno­sítani őket. — bj — Amerikában B Magyar állami Hangverseny- zenekar vendégszereplése A Magyar Állami Hang­versenyzenekar egyhónapos hangversenykörútra utazik az Amerikai Egyesült Álla­mokba. November 7. és de­cember 8. között — 5000 mérföldnyi turnéján — 25 hangversenyt tart Worces1- terben, N. Branchban, Al- toonaban, Selinsgroverban, Limában, Battle Creekben, Midlandban, Jacksonban, Evanstonban, Rockfordban, M arshall townbaryj (Law- rencben, Topekaban, Lin­colnban, Manhattanben, Co­lumbiában, Urbanaban, Charlestonban, Booenban, Durhamban, Blacksburgban, New Brunswickban, Troy- ban, Flushingban, illetve New Yorkban. Lengyel könyvkiállftás A lengyel könyvkiadók tevékenységét bemutató könyvkiállítás nyílt tegnap Budapesten a Lengyel Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontban. Az európai kultu­rális fórum alkalmából ösz- szeállított tárlaton több mint félezer kötet látható. A szépirodalmi, tudomá­nyos, és ismeretterjesztő ki­adványok, politikai, gazda­sági és történelmi tárgyú kö­tetek, képzőművészeti albu­mok sorában 35 olyan köny­vet is kiállítottak, amely klasszikus kortás magyar szer­ző munkája, illetve lengyelül olvasható magyar drámakö­tet, költészeti antológia. Az idegen nyelvekre lefordított lengyel könyvek között be­mutatják Wojciech Jaruzels­ki A szocialista megújulá­sért című, magyarul is meg­jelent kötetét. Szolnok megyei műszaki és közgazdasági hetek Számítástechnikai nyílt napok a SZÜV-nél A játékprogramok nemcsak a gyerekeknek nyújtanak szórakozást Fotó: D. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom