Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
1985. OKTÓBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon, a II. az. körzetben Népfrontbizottságot választottak A szolnoki II. számú körzetben több mint hetvenen hallgatták végig a népfronttitkár ötéves időszakot átfogó .beszámolóját Fotó: T. K. L. A napokban Szolnokon, a Bokányi Dezső úti pártszékházban a népfrontaktivisták a beszámolóra és a választásra érkezőket kedves meglepetéssel fogadták. Nohä az apró üvegekben „csak” meggy-, illetve szőlőmárka volt, ez a torkokat olyany- nyira nem ehgedte kiszáradni, hogy az eredetileg másfél órára tervezett összejövetel a hozzászólások miatt majdnem dupla ideig tartott. A II. számú városi népfrontkörzet nevében dr. Tóta Miklós titkár értékelte röviden az elmúlt öt év munkáját, öt tanácstagi választókerület tartozik ehhez a körzethez, és a terület sokszínűségét igazolja, hogy többszintes bérlakások éppúgy akadnak, mint kertes családi házak. Az itt élők alaposan kivették részüket az elmúlt évek társadalmi munkáiból. Több utca, a Gomba, a Moha, stb. vezetékes gázt kapott, és a földmunkákat az ott élők végezték. A népfrontaktivisták nem kevés közbenjárására korszerűsítették a Kassai úti iskola fűtésrendszerét, és gázcseretelepet is kapott ez a vidék. Sajnálattal említette, hogy azt a sporttelepet — amelyen a lakók több száz óra társadalmi munkát végeztek — a tanács felparcelláztatta, házhelynek osztatta ki. Ha ezt hamarabb közlik a munkavégzőkkel, szervezőkkel, megóvhatták volna őket a sok felesleges, kétkezi fáradozástól. Szóvá tette azt is, hogy a szemétszállítás mostani módja nem nyerte el az itt élők tetszését, mert a régi nagy konténerek helyére kirakott apróbb edények kicsik. A beszámoló után Fenyvesi József, a városi tanács elnöke kért szót. Beszélt azokról a feladatokról, amelyek a következő ötéves terv elhatározásai között szerepelnek. Az egyik, fokozott gondoskodás az idős korúakról. Megemlítette azt is, hogy a Széchenyi lakótelepen az óvodán kívül még egy iskola is épül, mégis mindezek ellenére a ma már ott élő tizenötezer lakó gyermekei egy részének továbbra is utaznia kell más belterületi oktatási, nevelési intézményekbe. A következő tervidőszakban a Kisgyep, az Alcsi és a Pletykafalu belvízelvezetését is meg szeretnék oldani. Tervezik a Szé- chenyin egy orvosi rendelő építését is. Mindezekhez, illetve a következő időszak feladataihoz kérte az itt élők további segítségét. A körzet lakói közül Béke- fi József nyugdíjas támogatásáról biztosította a város- politikai elképzeléseket, de azt is szóvá tette, hogy tapasztalatai szerint éppen a nagyfizetésűek, jó kereseti lehetőséggel rendelkezők húzódoznak az évi párszáz forint területfejlesztési hozzájárulástól. Hasonló volt a véleménye Dikó Balázsné nyugdíjasnak és Sándor Ferencnek is. Pálinkás Imre anyagbeszerző szóvá tette, hogy a Zagyva-parti hobbitelkekhez a magas áraik miatt éppen a többgyerekes családok nem juthattak hozzá. Kerekes Gyula nyugdíjas a sok száz társadalmi munkaórával kialakított sporttelep hirtelen elvételét kifogásolta. Németh István nyugdíjas szerint csökkenteni kellene minden területen a nem termelő létszámot, így kevesebb bürokrácia lenne. Tasi Kálmán nyugdíjas a népfrontbeszámolóval egyetértett, de kifogásolta a körzet köztisztasági helyzetét. Nagy Sándor nyugdíjas és Varga Sán- dorné a városi pártbizottság első titkára megköszönte a körzeti népfrontbizottság eddigi sokrétű, áldozatkész munkáját. Ezután újjáválasztották a szolnoki II. számú körzeti népfrontbizottságot, amelynek tizenkilenc tagja lett. Elnöknek ismét Ferencz Tiborné pedagógust, titkárnak pedig dr. Tóta Miklós osztályvezetőt választották. Ebből a körzetből a népfront városi bizottságába öt, a városi küldöttértekezletre pedig tizenhat aktívát küldenek. D. Sz. M. I Jászsági Illan) Gazdaságban Sörpalackozó után édesipari tízem agrárszakemberek továbbképzése Október 20-án lezárul a MÉM Mérnök és Vezető Továbbképző Intézet által s_zervezett továbbképző tanfolyamok jelentkezési határideje. A jövő évi programok iránt nagy az érdeklődés, mivel az intézet egész sor új tanfolyammal egészítette ki az oktatást, alkalmazkodva a jelentkező igényekhez. Jövőre tíz felsőoktatási intézményben, 22 középfokú iskolában és 12 vállalati továbbképzési központban sajátíthatják el az új ismereteket a hallgatók, összesen 312 tanfolyamtípusba foglalták össze azokat a gazdaságpolitikai, vezetési, szervezési, agrártudományi, élelmiszer- ipari és földügyi ismereteket, amelyek között az ágazat vezetői és szakemberei megtalálhatják a számukra legígéretesebbeket. Különös figyelem kíséri a megújuló vezetőképzést, amely új tantervvel és tananyaggal igyekszik segíteni a már vezető beosztásban dolgozókat. Űj oktatási forma az ifjú vezetők iskolája, ebben a három-négy éve végzett fiatal szakembereket készítik fel a leendő vezetői feladatok ellátására. Újszerű az integrált vezetőtovábbképzés is. Ez formájában eltér a korábbi gyakorlattól, mivel a továbbiakban már nem tantárgyakat oktatnak egymástól elszakítva, hanem a vezetői munka ösz- szefüggéseit és feladatait szem előtt tartva csoportosítják a különféle ismereteket. Úgynevezett készségfejlesztést is programba iktattak, például gyorsolvasást oktatnak, gyakorlatokkal erősítik a vezetői alkalmazkodó, és ítélőképességet. A Jászsági Állami Gazdaság idén újabb üzemmel bővítette kiegészítő tevékenységét. Három éve még a növénytermesztés és állattartás adta a bevételek kilenctizedét, ma már a 6000 hektáron 710 dolgozóval gazdálkodó nagyüzemben a termelési érték 20 százalékát az alaptevékenységen kívüli ágazatokban érik el. A Kőbányai Sörgyárral történt együttműködés alapján a sörpalackozó üzemben 1983-ban kezdődött meg a munka. A 25 millió forintos beruházással létrehozott melléküzemágban három műszakban hatvanan dolgoznak. Munkájuk eredményeként javult a környék sörellátása, hiszen az idei 46 millió palackból bőven jut Jászberénybe és a jászsági üzletekbe is. A betakarítási munkák befejeztével évek óta 35—40 dolgozónak kellett munkát keresniük más vállalatoknál. Ennek a Hűtőgépgyár és a Kőbányai Sörgyár örült a legjobban, ahol jól jött a téli időszakban a szabad munkaerő. A traktorosok, szőlőmunkások, növényvédők részére az állami gazdaság azonban újabb jövedelmező elfoglaltságot keresett. Így kerültek kapcsolatba az év elején a budapesti Rákóczi Sütő és Édesipari Szövetkezettel. A munkáskéz mellett a gazdaságnak az üzemtelepítésre alkalmas épülete is volt. A múlt évben megüresedett lóistállót alakították át és egészítették ki szociális helyiségekkel. Az építési munkákra, berendezésre közösen 3 milliót költöttek, s mint ahogy a kiadásokat megfelezték, hasonlóan osztozkodnak a bevételeken is. Az 500 négyzetméter alap- területű üzemrészben szeptemberben kezdődött meg a munka, az 1 hónapos betanulás után, októbertől pedig már üzemszerűen termelnek. Az egyműszakos melléküzemágban egyelőre tizennégyen dolgoznak, de az év végére a létszámot húszra növelik; sőt a jövő év nyarától a nagy keresletre való tekintettel várhatóan bevezetik a kétműszakos termelést is. A fővárosból érkező alapanyagot Jászberényben mérlegelés, előkészítés után főzik, majd habosítják. Az így nyert édes masszát nyújtják és 24 óráig pihentetik, azután következik a darabolás, csomagolás. Naponta 6—8 ezer csomag 4 féle ízesítésű (kakaós, csipke, pehelykocka és narancs) pille cukorka készül az üzemben. Éves tervük 300 tonna cukorka előállítása, ami 15 millió forinttal növeli meg az állami gazdaság termelési értékét, az új üzemben dolgozók pedig átlagosan havi 3800—4000 forint keresethez jutnak. A HNF titkárságának ülésén Városaink védelme Napirenden a VII. ötéves terv A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága tegnap Pozsgay Imre főtitkár elnökletével rendkívüli kibővített ülést tartott, amelyen a Minisztertanács felkérésére megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat tervezetét. A tervezethez Marjai József miniszterelnök-helyettes és Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese fűzött indoklást. A testület általánosságban egyetértett a VII. ötéves terv fő céljaival: azzal, hogy a terv a termelés hatékőnySágénak erőteljes fokozását, a műszaki haladás gyorsítását, a gazdaság külső és bélső egyensúlyának további megszilárdítását, a gazdásági fejlődés ezeken alapuló élénkülését, a lakosság életszínvonalának érzékelhető növelését és az életkörülmények további javítását szolgálja. A beható vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat a Népfront titkársága eljuttatja a Minisztertanácshoz. Tanácsi küldöttség utazott Kjusztendilbe Tegnap Mohácsi Ottó megyei tanácselnök vezetésével háromtagú tanácsi küldöttség utazott a bolgár testvérmegye székhelyére!, Kjusztendilbe. A négynapos tapasztalatcsere jellegű látogatás során tanulmányozzák a helyi erőforrások felhasználását a városfejlesztésben, valamint ismerkednek a város környéki települések ellátásának problémáival, és gondolatot cserélnek a munkaerőgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Vándorgyűlés Salgótarjánban N műszaki értelmiség felelőssége Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy fejlettségéhez képest tartósan elmaradott technológiákkal, alacsony színvonalú szervezettséggel működtesse iparát, valamint legértékesebb erőforrását, az emberi tudást — mondotta megnyitó beszédében Szabó János akadémikus, nyugalmazott államtitkár, a TIT műszaki választmányának elnöke a tegnap Salgótarjánban megkezdődött kétnapos országos műszaki vándorgyűlésen. A TIT ezúttal tizenhetedszer rendezte meg a műszaki ván. dorgyűlést; a mostani téma: a műszaki értelmiség helye, szerepe és feladatai a népgazdaságban. felszabadulás |után épült szocialista váro- saink kivételével a legtöbb megyeszékhelyünk és nagyvárosunk ag- gastyáni korba fordult. Az egész országot felölelő felmérések szerint vidéken a házak átlagos életkora 80 év; a műemlékek természetesen még Régebbiek. Ám akinek szívéhez nőtt szülőhelye, nemcsak a leromlott műszaki állapotot veszi észre a házakon, hanem, sokra tartja a városok történelmi hangulatát, a patinás épületeket. S nem lehet más szándéka, mint mindnyájunknak: értékeinket, nemzeti vagyonúnkat védeni kell. Az elöregedett városok sajnos többnyire korszerűtlenek is. Sok helyen megoldatlan a csatornázás, a közművesítés, és kevés a zöldterület. A lakások többnyije alacsony komfortfokozatúak. és 30 százalékuk csupán egv- szobás. Ezeket nem pusztán védeni kell az idő viszontagságaitól, hanem a hosszú évek óta elmaradt felújításokat, megóvásokat, karbantartásokat is pótlólag elvégezni. Márpedig ez sok pénzbe kerül. A városok komplex védelmét rehabilitációnak hívják, és egyre gyakrabban találkozhat ezzel a fogalommal az újságolvasó. Pontosan azóta, amióta megszűnt az erős társadalmi nyomás a tömeges lakásépítkezésre, és egy kis lélegzethez jutottak a városatyák. Most viszont már halaszthatatlan a feladat. És azzal is bővült, amivel a rehabilitáció több puszta felújításnál. Mert ez a most használatos fogalom nemcsak az épületek korszerűsítését jelenti, hanem a környezet megszépítését is. A rehabilitációval foglalkozó szakembereknek több ok miatt fáj a fejük. Legelőször is azért, mert tengernyi a dolguk. Évtizedeken át sok városban a legszükségesebb karbantartást sem végezték el, vannak még épületek, amelyek magukon őrzik a második világháborús sérüléseket. Ezek kijavítása, és egyúttal a komfortfokozat emelése, a környezet megszépítése várhatóan többe kerül majd. mint új házakat, lakásokat építeni. Nemcsak azért, mert drágák az építőanyagok, hanem mert a kivitelezés is szükségszerűen eltér a napjainkban alkalmazott tömegtermeléstől. Itt nem segít a házgyár, az iparosított építési technológia — szinte mindent kisipari módszerekkel, elődeink gondosságával kell elvégezni. Sajnos ritka, és egyre ritkább a boltívet falazni tudó kőműves is, kihaló szakmák sora kellene pedig a műemlékek, a századelőn épült lakóházak megfiatalításához. A mindenhez értő öreg iparosok helyett Pécsen pél- dául jugoszláv és lengyel építőmunkásokkal dolgoztattak. Ebben a városban, mint a legtöbb helyen, nehézkesen indult a tömbszerű rehabilitáció, elsősorban a gyakorlatlanság és a nehéz területi adottságok miatt. Jó tíz év ment el azzal, hogy a föld alatti pincerendszert kijavították, most azonban már a föld felszínén dől el, hogyan sikerül egyetértést teremteni a rehabilitációban érdekelt számtalan szervezet, különösen a tanácsok és a lakosság között. Követésre méltó példáját nyújtja a baranyai főváros annak, miként lehet a lakók hathatós támogatásával, pénzük bevonásával megoldani a rehabilitáció ügyét. Ugyanitt alkalmazták azt a módszert, hogy az épületek kivitelezését vállalkozásba adták, igaz, ehhez olyan módon járult hozzá a város, hogy az átmeneti forráshiányok enyhítésére rehabilitációs pénzügyi alapot létesített. Ám nem múlik minden a pénzen. Mert hiába fordítanának körülbelül egymillió forintot egy lakás felújítására, ha nincs a városnak pontos műszaki nyilvántartása az épületekről; ha nem tudni, hol futnak a vezetékek, s milyen azok állapota. Emiatt vajúdik Szegeden a rehabilitáció, ahol még egyetlen tömböt sem tudtak felújítva átadni, mert a házak eltérő pénzügyi műszaki tulajdonságokkal rendelkeztek. A nyilvántartás mellett fontos, hogy a munka megkezdése előtt, és attól kezdve folyamatosan tájékoztassák a lakosságot. Miskolcon például hosszadalmas előkészítés után jövőre látnak munkához, ám biztos megéri a késedelem, mert ha előzetesen sikerül egyetértésre jutni az érdekelteknek, az értelmetlenné teszi a menet közbeni vitákat. Győrben más utat választottak: városrekonstrukciós operatív bizottságot hoztak létre, amelyben mindenki képviseltetve van, akinek szerep jut a tervezéstől a kivitelezésig a komplex felújításban. H osszú távú programot ad ez a munka a váro- — . soknak: körülb elül 2000-ig kell elvégezni 20 városunkban 47 ezer lakás megújítását, és ezzel 190 ezer embernek javulnak majd jelentősen az életkörülményei. Nemcsak a szám nagysága miatt óriási a feladat és a felelősség, hanem azért is, mert a vidéki házak) háromnegyede (tanácsi bérlakás, s bennük idős emberek élnek, akik jelentős társadalmi, anyagi segítségre szorulva tudnak csak részt venni a rehabilitációban. Ám az már a kezdeti, bizonytalan lépésekből is kiderült, hogy a lakosság városszeretetére, egészséges lokálpatriotizmusára kell, és Szikara Katalin A Jászfénysza- rui Béke Tsz kalapüzeme jelenleg exportra dolgozik. A divatos nyári női kalapokból 250 ezret szállítanak a Szovjetunióba T. Z. — lp —
