Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

XXXVI. évi. 242. sz.. 1985. okt. is., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Nópffrontbizott8ágot választottak A barátság ápolása Az éllovasok biztos győzelme Kultúra és béke A Budapesti Kongresszu­si Központban ma kezdi meg munkáját az európai kulturális fórum. Földré­szünk 33 országa, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldte el képvise­lőit, hogy a kulturális al­kotás, terjesztés és együtt­működés kérdéseiről ta­nácskozzanak. Ezek az ál­lamok hivatalosan több mint tíz éve résztvevői az európai biztonsági és együtműködési folyamat­nak. Valamennyien aláír­ták a helsinki záróok­mányt, amelynek éppen a nyáron ünnepeltük tizedik születésnapját, s amely — túlzás nélkül mondhatjuk — sok-sok európai szemé­ben a béke, a biztonság, a kölcsönös előnyös együtt­működés fontos tartópillé­rét testesíti meg kontinen­sünkön. Mit hozhat ez a mostani tanácskozás? Nehéz a vá­lasz, s mindenki a maga módján keresi azt. Előttem először egy finn könyvtár­igazgatónő alakja villan fel, aki néhány hete nálunk járt, hogy igaz pártfogókat találjon a Finnországban, helyileg Poriban létreho­zandó első magyar könyv­tárhoz. Ügyszeretete ka­pott meg, ahogy egy másik ország, egy másik nép kul­túráját kívánta „hazavin­ni”, könyvek formájában. Aztán a jóhírű szovjet filmrendezőt hallom, aki mikor a szovjet kultúra magyarországi napjairól kérdezték, mindjárt az itte­ni és az otthoni hasonló rendezvénysorozatok más országok, más népek meg­ismerését jelentő hasznáról beszélt, S látom az Európá­ban turnézó japán karmes­tert, aki bár ízig-vérig mu­zsikusnak vallja magát, lé­vén hirosimai születésű, er­kölcsi kötelességének érzi, hogy intelemként mindent elmondjon a városában negyven éve lezajlott tragé­diáról. És újra kézbe ve­szem azt a híranyagot, amely arról tudósít, hogy a helsinki záróokmány alá­írásának tizedik évforduló­ján neves művészek — töb­bek között az amerikai Leonard Bernstein, az olasz Alberto Moravia, a szovjet Jevgenyij Jevtusenko, a svéd Ingmar Bergmann, a magyar Kocsis Zoltán — nyílt levélben tettek hitet az európai biztonság és együttműködés ügye mel­lett. Szubjektivek és kira- gadottak a példák, s jóhi­szeműen közelítenek a vá­laszhoz... Az európaiak zöme tíz esztendeje újjongva fogad­ta a helsinki záróokmány aláírását. Keleten és Nyu­gaton egyaránt sokat vár­tak és sokat is kaptak tőle, de tudják, hogy még nem eleget. Ha visszatekintünk, látjuk, hogy az eddig meg­tett út nem volt zökkenő- mentes, nemegyszer rossz idők jártak a nemzetközi enyhülés ügyére. Am azt is látjuk, hogy a nehéz kö­rülmények ellenére voltak- vannak biztató fejlemé­nyek. Ilyen az európai bi­zalom- és biztonságerősítés kérdéseiről tanácskozó stockholmi konferencia összehívása, s ilyen az eu­rópai kulturális fórumé is. A „magyar kormány meghívására kulturális fó­rumra kerül sor Budapes­ten, 1985. október 15-i kez­dettel, melyen az egyes or­szágok vezető kulturális személyiségei vesznek részt. A fórumon megvitatásra kerülnek az alkotás, a kul­túra terjesztése és a kultu­rális együttműködés közös problémái...” — így rendel­keztek a madridi Euróoa- találkozó résztvevői 1983 őszén. S a rendelkezésből immár valóság lesz. Nagy jelentőségű ez a ma kezdődő tanácskozás. Nagy jelentőségű azért, mert az európai biztonsági és együttműködési folya­matban érdekelt államok 'képviselői először folytat­nak eszmecserét a kultúra kérdéseiről. S nagy jelen­tőségű azért, mert nem függetleníthető a Helsinki nevével fémjelzett folya­mattól, annak szerves ré­sze. Az a sok-sok alkotó művész, kultúrpolitikus és diplomata, aki a kultúrá­ról tanácskozik Budapes­ten, egyszersmind az euró­pai biztonság és együttmű­ködés ügyéről is véleményt mond. A helsinki folyamat keretében tartott különböző tanácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy napsu­garas és felhős napokra egyaránt, számíthatunk a fórum hat hete alatt. Csak mind a 35 állam egyöntetű akarata hozhat konkrét eredményieket, s az előre­mutató találkozási ponto­kat meglelni a kulturális értékekben gazdag, ám sokszínű Európában nem lesz könnyű feladat. Min­denekelőtt a résztvevők po­litikai szándéka szükséges hozzá. Különleges a felelőssége hazánknak, mint vendéglá­tó országnak. Az a tény, hogy a Magyar Népköztár­saságra bízták a fórum megrendezését, óriási meg­tiszteltetés. A hazánk, szo­cialista építőmunkánk, kül­politikánk iránti nemzetkö­zi megbecsülés nyilvánul meg benne. Ám azt is lát­nunk kell. hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési folyamat egyik legne­hezebb tanácskozását bíz­ták ránk. Ráadásul először tartanak ilyen típusú ta­nácskozást szocialista or­szágban. Ha jól végezzük munkánkat, a Varsói Szer­ződés valamennyi tagálla­ma, minden szocialista or­szág nemzetközi tekintélyét növeljük. Az is köztudott, hogy kezdettől fogva elkö­telezett hívei vagyunk az európai biztonság és együttműködés ügyének, most ismét itt az alkalom, hogy tettekkel bizonyítsuk ezt. Elemi érdekünk tehát, hogy a fórum eredményes munkát végezzen. Bízunk benne, hogy így is lesz, hogy a résztvevők kon­struktív szándékkal érkéz- tek hozzánk, hogy a ven­dégek hat hét múltán elé­gedetten távoznak Buda­pestről. — KM — A választók többsége a nyugalom mellett szavazott Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. KUldOttek 35 országból Ma kezdi munkáját az európai kulturális fórum Szocialista Internacionálé Tanácskozás a leszerelésről A fegyverzetkorlátozás, a világgazdaság és Közép- Amerika kérdései állnak elő­térben a Szocialista Interna- cionálé irodájának ma Bécs- ben kezdődő ülésén. A szo­ciáldemokrata pártok világ- szervezetének vezető testüle­té többek között megvitatja, a leszerelés és a fegyver­zetkorlátozás kérdéseiről szó­ló nyilatkozatot. E felhívás az Internacionálé leszerelési konferenciája adja majd ki, amely az iroda ülését köve­tően, szerdától ülésezik az osztrák fővárosban. A tanácskozás ,után, szer­dától ülésezik az osztrák fő­városban az SZÍ leszerelési konferenciája, amelyre meg­hívták a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az ENSZ India, Kína és Jugoszlávia képviselőit. A szovjet kül­döttségeit Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB titkára, a PB póttagja vezeti. A fejlődő országok segítésére Nemzetközi vízgazdálkodási szeminárium A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóközpontban tegriap ötnapos nemzetközi vízgazdálkodási szeminárium kezdődött, amelyet az ENSZ műszaki fejlesztési főosztá­lyának (DTCD) és környezet- védelmi szervezetének (UNEP) felkérésére az Or­szágos Vízügyi Hivatal és az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság szervezett. A ta­nácskozáson 60 külföldi és 15 magyar vízgazdálkodási szakértő, valamint több nem­zetközi szervezet képviselője vesz részt. A szeminárium a fejlődő országok yízgazdál- kodásához nyújt módszerbeli segítséget. A szakértők a vé­lemények egyeztetése után közös ajánlásokat fogalmaz­nak meg. A szeminárium ajánlásai alapján a legcél­szerűbb módszereket kézi­könyvbe foglalják és eljut­tatják az érintett fejlődő or­szágoknak. Az európai kulturális fó­rum ma délelőtt plenáris üléssel kezdi meg munkáját a magyar kormány képvise­lőjének köszöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla, művelődési miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételüket az előrelátha­tóan hat hétig tartó konfe­renciára. Az időszerű mezőgazdasá­gi munkák ütemét a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán jónak ítélik meg a szakemberek. Az elmúlt hét végén már csak a termőterület elenyé­sző részén várt betakarítás­ra a napraforgó. Fontos ipa­ri növényünkben idén sem csalatkoztak a nagyüzemek: 40 ezer 124 hektár átlagában 2055 kilogrammos átlagter­mést takarítottak be. Fél­idejéhez közeledik a cukor­répa betakarítása a megyé­ben, ezt a" munkát viszont nagyon megnehezíti a szá­razság. A kiszikkadt talajba sok gyökér beletörik, s hiá­ba kap tisztább földmente- Sebb alapanyagot a feldol­gozóipar, a gazdaságoknál tetemes a betakarítási vesz­teség. A mintegy 5 ezer hek­tárról eddig beszállított gyö­kértermésben a Szolnoki Cukorgyár minősítői átlago­san 15,5 százalékos, a hatva­ni feldolgozó üzemben 16,2 A kulturális fórum végre­hajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi konfe­rencia a Madridban kapott mandátuma alapján szerve­sen illeszkedik a Helsinki folyamatba. Jelentőségét bi­zonyítja, hogy a harmincöt résztvevő állam küldöttségei­nek többségét a kultúra ak­tív dolgozói alkotják, köztük számos világhírű személyiség is részt vesz az egyes szek­ciók munkájában. Az ese­mény fontosságát emeli ki az is, hogy a nemzetközi sajtó százalékos cukortartalmat mértek. Kedvez a száraz időjárás a hibrid és a takarmányku­korica betakarításának is. A termőterület 43 százaléká­ról került eddig biztonságba a termés, a silókukorica-táb­lákban pedig már alig akad munkájuk a kombájnoknak. A szemeskukorica nedvesség- tartalma 20 százalék alatti, így kevesebb szárítási költ­ség terheli az ágazatot. A rizsföldeken sem sok már az aratni, csépelni való, öt nagyüzemben be is fejező­dött a növény betakarítása. Jó közepes az idei termés, a GMV által eddig felvásárolt 11 ezer tonna rizsben 5—7 százalékot tesz ki a gipszes szemek aránya. Teljes a nagyüzem a megye gyümöl­csöseiben is, 184 hektárról eddig ötezer tonna almát szállítottak a hűtőházakba, exportra és a konzervüze­mekbe a gazdaságok. több száz képviselője lesz jelen. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői érte­kezleten konszenzussal ki­alakított szabályzat értelmé­ben — öt napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a résztvevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A felszólalók sorrendjét a tavalyi szakér­'(Folytatás a 2. oldalon.) Jó ütemben halad az őszi­ek vetése: 14 ezer 800 hektá­ron került földbe eddig az árpa vetőmagja. A nagyüze­mek közül jónéhányban az eredetileg tervezettnél húsz- ötven hektárral nagyobb te­rületen vetették el a fontos takarmánygabonát. Félide­jéhez érkezett a hét elejére az őszi búza vetése; Jászból- dogházán, az Aranykalász Tsz-íben be is fejezték mind a 600 hektáron. Nem irigy­lésre méltó a vetőgépekkel dolgozók helyzete, hiszen a száraz táblákban képtelenség optimális magágyat készíte­ni, a gépek jószerivel a por­ba rakják a vetőmagvakat. A már bevetett repce- és ka- lászosgabona-táblákra is na. gyón elkelne a kiadós, ke- lesztő eső. Az embert és gé­pet egyaránt próbára tevő talajállapotok ellenére az őszi vetésre szánt terület 84 százalékán már elvégezték a gazdaságok a magágykészí­tést. Még valamire a korábbi éveknél jobb alkalmat ad a száraz, meleg őszi idő: köny- nyebben betakaríthatok a tömegtakarmánynak alkal­mas szántóföldi mellékter­mékek, a kukoricaszár a ré­palevél és -korona. S a takar­mányellátás érdekében ér­demes és kell élni ezzel a lehetőséggel. ÖT* F. Félidőben az ősziek vetése Jó Ütemben halad a betakarítás Ha létezne olyan beosztás, hogy időjárás-felelős, betöltő­je aligha tudna egyformán kedvére tenni a mezőgazdaság­ban dolgozóknak és kívülállóknak. Akinek nyáron a zsebé­ben a balatoni beutaló, az a verőfényes napok reményében, a „pipáló”, csavarodott levelű kukoricák miatt aggódó agro- nómus pedig esőért áhítozva lesi az eget. Ez a mostani ,-,indi­án nyár” meg már a mezőgazdák körében sem örvend osz­tatlan sikernek. Az utóbbi másfél hónap száraz időjárása — szeptemberben átlagosan 12,3 milliméter, októberben eddig mindössze 2,5 milliméter csapadékot mértek a megyében — kedvez néhány őszi érésű növény betakarításának, ugyanak­kor rendkívül megnehezíti a talajmunkákat, a vetést. # A tárolótéren ezrével sorakoznak a zsákok Paprikaszüret Mezőhéken Kéthetes késéssel ugyan, de az elmúlt napokban megkez­dődött a szezon a Mezőhéki Táncsics Tsz paprikaszárítójá­ban. A szövetkezet területéről mintegy 300, a társgazdaságok­tól körülbelül 200 vagon paprika érkezik az üzembe, ahol naponta mintegy 7 vagonnyit dolgoznak fel. A szakemberek szerint a korábbi évek termésénél jobb minőségű az idei fűszerpaprika, mennyiségében pedig duplája a múlt évinek. A paprikát alapos mosás ntán viszi a futószalag a szárító­kemencébe T. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom