Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

1985. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Moszkvai virtuózok hangvarsenyo Szolnokon gebb, olykor „szálkásnak” ható akusztikáján is ural­kodni tudott. S akik ilyen hangzásokra képesek, csak azok tudják bemutatni pél­dául a piánóknak azt a száz­féle különbségeit, amit a Moszkvai virtuózok produ­káltak. Hegedűs ismerőseim hívták fel figyelmemet az együttes specialitására, amit hasonló felállású, európai hí­rű zenekaroknál sem lehet tapasztalni. Egy különleges vonóshasználatra, ahogyan az egyes zenei frázisokat, melódiavonalakat lezárják. Ettől pedig megváltozik já­tékuk hangszíne is, és folya­matosabb lesz minden. Műsoruk első száma a D-dúr ihegedűverseny volt, amelynek szólóját a rangos nemzetközi versenyek több­szörös díjazottja, Vlagyimir Szpivakov játszotta méltó reprezentánsaként a világhí­rű szovjet hegedűiskolának. Játékát nagyszerű formáte- remtés, gyönyörűen zengő tónus, és rendkívül elegáns, magamutogatástól mentes, biztos technika jellemezte. S ha már a zenekar utolérhe­tetlen pianóiról beszéltünk, meg kell említeni a hegedű- verseny III., musette-szerű tételét is, ahol a táncos jel­leg megkívánta keményebb, határozottabb jellegű hang­zással rukkolt ki az együttes; akárcsak a ráadásként adott is Bartók-átiratban. Nekünk kissé szokatlan felfogásban adták elő a D-dúr divertimentót. Hang­súlyt kapott a I. tétel moto­rikus lüktetése, amelytől még a tempó is gyorsabbnak tűnt leheletnyivel. De ez a felfogás igen közeli a mai Mozart-értelmezésekhez. A II. tétel olaszos romantiká­ját viszont még agogikai las­sításokkal, gyorsításokkal is erősítették. Ezután következett a nagy meglepetés, a 14 éves csoda­gyerek, Jevgenyij Kiszin pó­diumra lépése, aki az A-dúr zongoraversenyt adta elő. Kevésbé ismert ez a mű, mert nem szokták a hagy Mozart-zongoraversenyek közé sorolni. A szerző maga is leírta egyik, apjának kül­dött levelében: „Középúton van ez a túl nehéz és túl könnyű között”. Finomszö­vésű, hol játékos, hol lírai alkotása ez Mozartnak az 1782-es esztendőből. Az év- számnak azért van jelen­tősége, mert salzburgi évei után a szerző ekkor kezdi felépíteni klasszikus zenei világát, így a mű zongora­szólama ugyancsak nehéz. Az ifjú pianista-titán be­mutathatta különleges ma­nuális képességét, és a már most kifejlődött zenei érett­ségét is. A lassú tétel csodá­latos elmélyedése — a ze­nekar rendkívül érzékeny azonosulási képességével — Ikülönös atmoszférát terem­tett. Ami'pedig Kiszin tech­nikai adottságát illeti, nem­csak egyénien lágy billenté- se ejtette ámulatba a hall­gatóságot, hanem amit bi­zonyára kevesen vettek ész­re, alig használt pedált. Mozart Kis éji zenéjével zárták szolnoki koncertjüket a Moszkvai virtuózok, majd két rövid ráadásszámmal kö­szönték meg a tapsokat. Pe­dig köszönettel inkább mi tartozunk a ritka zenei él­ményért, amelyet a közönség köréből valaki így fogalma­zott meg: „Az utóbbi évek legnagyszerűbb koncertjének részesei lehettünk”. Kutas János Könyvről könyvre Néprajz a konyhában Eredetileg sem mindenna­pi csemegének ígérkezett a Moszkvai virtuózok elneve­zésű kamarazenekar csütör­töki hangversenye. Mozart- műveket hirdetett a prog­ram, s a bécsi klasszikusok tolmácsolására a legalkalma­sabbnak bizonyulhat egy kisebb létszámú, összeszokott hangszeregyüttes. A zene­kar eddig ismeretlen volt hazánkban. A pénteki és .szombati budapesti zeneaka­démiai hangversenyek után — amelyekből az elsőt a rá­dió is közvetítette — bizo­nyára kedvencei közé sorol­ja maid a zenekart á ma­gyar közönség. Mint ahogy (művészet! vezetőjüket. a nagyszerű hegedűvirtuóz Vlagyimir Sznivakovot már korábban szívébe zárta a publikum, még ha csak rá­dióból. vagy lemezfelvételek­ről is ismerte. A huszonegy tagú kama­raegyüttes hat évvel ezelőtt kezdett közösen dolgozni. Tagjai akkor még különbö­ző zenekarokban játszottak, vagy művésztanárként mű­ködtek. Három éve viszont már önálló a zenekar, s az­óta Európa országai kívül Észak- és Latin-Ameri kában is bemutatták páratlan mű­vészetüket. Érződik, hogy tengernyi elmélyült, közös munka van mögöttük, amelynek eredménye még egy ilyen, viszonylag köny- nyedebb műsorban is állandó­an megmutatkozott, mint a szolnoki programban elő­adott két Mozart-versenymű: a Kis éji szerenád és a D-dúr divertimento. A szinte hi­hetetlennek tűnő összeszo­kottság eredménye az a cso­dálatosan puha, simulékony vonóshangzás, amely még a megyei művelődési központ színháztermének kissé hide­Nem is olyan régen hiány­cikknek számított a könyves­boltokban a jó szakácskönyv, ez idő tájt pedig nagyon úgy néz ki, hogy a könyvkiadás átesett a ló másik oldalára, olyan meghökkentő meny- nyiségű gasztronómiai iro­dalmat bocsát ki. Gourmand legyen a talpán, aki a válasz­ték láttán könnyű szívvel és határozottan dönteni tud. S aztán még mindig teljes a bizonytalanság: a könyvvá­sárlás után mire futja a konyhapénzből, próbálkoz­hat-e az illető valamelyik fondü-recepttel, vagy a kínai ételesköny v ajánlataival; vagy megteszi egy lecsó kol­básszal (lecsókolbásszal), ne­tán gerslileves szalonnabőr­kével. Van receptkönyv, gye­rekeknek és vegetáriánusok­nak, fogyókúrázóknak, kez­dőknek, és haladóknak; ma­gyarul és idegen nyelven; díszkötésben, színes ábrák­kal; szerény külsőben, sze­rény tartalommal — úgy tű­nik a variációs lehetőségek végtelenek. A tréfát félretéve: termé­szetesen az a jó receptkönyv, amit nem' lehet kapni, vagy csak ritkán. Ilyen munka Szakái László Régi ünnepek a konyhában című könyve, amelynek tartalma — egy sor ünnepi asztalra való étel receptje, közte sok-sok elfe­ledett, vagy kevésbé ismert éteké. Mindennek keretét ké­pezi, hogy az étkeket — ka­rácsonytól, karácsonyig — a régi naptári ünnepekhez cso­portosítva találja meg az ol­vasó. Az ünnepekről, az ét­kekhez fűződő hiedelmekről, hagyományokról élvezetes stílusban írott fejezetek szól­nak, nem elemző igénnyel, de néprajzilag hitelesen. — vágner — W. Lamp Mária kiállítása Csendéletek bűvöletében , W. Lamp Mária festőmű­vész kiállítása nyílik a hé­ten a Képcsarnok Aba-No- vák termében. Szolnokon. A jeles művész tanárai között olyan mesterek voltak, mint Szőnyi István és Aba-Novák Vilmos. Csendéletein a ter­mészet és a környezet festői szépségeit, főként a kerti vi­rágok gazdag színvilágát je­leníti meg lírai felfogásban, olyan kiegyensúlyozott, de­rűs életszemléletet hirdetve, amely örömet okoz a szív­nek és a szemnek egyaránt. A 17-én. csütörtökön délután nyíló tárlat képeinek több­sége a múzeumok és ma­gángyűjtők tulajdonában van. s ebben az összeállí­tásban most. kerül először a közönség elé. A kiállítást október 26-ig láthatják az érdeklődők. Az idő és a tudás aranyat ér Beszélgetés Szóródi Sándorral, a KISZ KB és az Ipari Minisztérium együttműködési megállapodásáról Az elmúlt hetekben egy rövid újsághírt olvashattunk arról, hogy a KISZ KB Központi Bizottsága és az Ipari Mi­nisztérium együttműködési megállapodást kötött, az iparunk előtt álló feladatok megoldását segítendő. A KISZ KB ré­széről Hámori Csaba első titkár, az ipari tárca képviseleté­ben Kapolyi László miniszter írta alá a megállapodást. Szórádi Sándort, a KISZ KB titkárát, a megállapo­dás egyik előkészítőjét kértem rövid beszélgetésre arról, hogy mi a lényege és jelentősége az aláírt okmánynak. — Ez a szeptember ki­lencedikén aláírt megállapo­dás egy folyamatos, jó kap­csolat eredménye, amely köztünk és az Ipari Minisz­térium között, a miniszté­rium létrejötte — tehát az összevonások — óta tart. Volt néhány eredményes, közös akciónk, s most köl­csönösen úgy véltük, jó lesz deklarálni is együttműködé­sünket. Legfelsőbb szinten meghatároztuk azokat a formai kereteket, amelyeket részletes és konkrét tarta­lommal majd az együttmű­ködés során töltünk meg. Egyébként a gondolat maga egy évvel ezelőtt vetődött fel, s a kezdeményezés kö­zös volt. — Mi a konkrét tartalma a megállapodásnak? — Két részből áll az alá­írt okmány. Az egyik egy ál­landói törzsanyag, amelyben a főbb elvi kérdéseket rög­zítettük, s azt. hogy a hete­dik ötéves terv időszakában milyen területeken kell fő­leg előrelépni az együttmű­ködésben. A második rész egy melléklet, melyet éven­te újra tárgyalunk, és újra szövegezünk. hogy teljesen konkrét, aktuális tartalom­mal, az újabb feladatokhoz igazítsuk. A KISZ vállalta, hogy továbbfejleszti munka- módszerét a gazdaság, és konkrétan az ipar támoga­tásában. Ez többek között azt jelenti, hogy a termelési mozgalmakat modernebb szemléletűvé kell tennünk. A jövőben nem annyira be­ruházások, mint inkább programok, folyamatok felett vállalunk védnökséget. El­sősorban a modem, az úgy­nevezett húzó ágazatok fej­lesztéséiről van szó, amelyek többségében hazánk sajná­latos módon lépéshátrányba Exkluzív Interjú került. Gondolok itt főként a mikroelektronikára. az automatizálásra, a számító­gépek és a robotok gyártá­sára. alkalmazására, de más hasonló helyzetben levő ága­zatokra is. — Tud egyáltalán a KISZ érdemi módon segíteni ilyen messzemenően anyagi, pénz­ügyi korlátokkal terhes fel­adatok megoldásában? Van­nak eszközei ehhez? — Ez nem csupán anyagi kérdés! Legalább olyan fon­tos a szellemi tőke is! Azzal pedig ma kétségkívül ren­delkeznek a fiatalok. Ezt ismerte fel világosan az ipar vezetése, amikor a még szorosabb együttműködést választotta. Nem véletlen az, hogy fontosnak tartják a fia­talok minél alkotóbb, felelő- sebb részvételét az ágazat előtt álló feladatok megol­dásában. A KISZ ebben a mozgósítást és a lebonyolí­tásban való részvételt vál­lalja ... — Milyen konkrét for­mában valósul még az Ipari Minisztérium és a KISZ KB. e közös, szervező-lebonyolí­tó tevékenysége? — A lebonyolításra egy közös vállalatot hozunk lét­re, amely átfogóan „gondoz­za” a megállapodás teljes tartalmát. Ez a vállalat kö­zös irányítás mellett. de viszonylagosan önállóan gaz­dálkodik majd. Pályázatokat hirdet meg és bonyolít. Tá­mogat, gondolatokat me­nedzseli, és finanszírozza azok megvalósulását. Luxus az. hogy még ma is nagyon sok értékes gondolat) M'ész el. vagy valósul meg jelen­tős késedelemmel. Ez a kö­zös vállalat hívatott lesz ezt a gondot enyhíteni. Mind­ezek mellett feladata az is. hogy a tehetséges fiatalokat képezze, vagy a képzésüket szervezze. Nagy szükség van jól tájékozott, menedzser­szemléletű fiatalokra, erre azonban meg is kell taníta­ni őket. A vállalat gazdál­kodásában egyébként reáli­san arra számítunk, hogy a beindulás egy-két évében dotálnunk kell a működését, később viszont anyagilag is önálló lehet. — Kapolyi László ipa­ri miniszter nemrégiben, a munkásfiatalok győri talál­kozóján találkozott a fiata­lok képviselőivel. E találko­zón szó esett arról, hogy a miniszter mellett létre hoz­nak egy fiatalokból álló ta­nácsadó testületet... — Igen. ez is megvalósul. A KISZ KB által összeállí­tott tanács a minisztériumi döntések még sokoldalúbb előkészítését szolgálja. Tel­jes egészében társadalmi ala­pon épül fel a testület, amely változó összetételű lesz. A meghívottak szemé­lye attól függően változhat, hogy egy-egy ülésen éppen milyen tárgyú döntés elő­készítése történik. Fórum lesz ez, amely lehetőséget biztosít, hogy a fiatalok be­leszólhassanak olyan kérdé­sekbe, amelyek közvetlenül befolyásolják a jövőjüket.' s az egész ország jövőjét is. — Eddig főként, arról be­széltünk, mit hozhat ipa­runknak ez a szorosabb, és most már deklarált együtt­működés. De mit hozhat a fiataloknak? Azoknak, akik mindehhez partnerek lesz­nek ...? — Egy dolgot minden­képpen, és azt hiszem, hogy ez nagyon jelentős: nagyobb lehetőséget minden tehetsé­ges, jól felkészült fiatalnak, teret ahhoz, hogy a szemé­lyes ambíciók, összhangban a társadalmi érdekekkel, gyorsabban kiteljeslsdjenek. L. Murányi László A hét filmjeiből Jóval 2000 után játszódik Aaron Lipstadt amerikai filmjének cselekménye. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy fellázadtak a „drótemberek’\ az androi­dok. A kifejezéshez talán nem árt némi magyarázat: az androidok emberszabású géprabszolgák, megtéveszté­sig hasonlítanak ugyan alko­tóikra, csak éppen valami­féle akkumulátor-szerűség működteti őket. Elég az hoz­zá, hogy ezek az embersza­bású „szerkentyűk” fellá­zadnak. A téma tehát éppen eléggé bonyolult, de a film készítői még csavarnak egyet a néző idegein, ha úgy tetszik saját fantáziájukon^ A cselekmény súlyponti részét az űrbe he­lyezik, arra az űrállomásra és éteri környezetére, ahol dr. Daniel folytatja kísérle­teit. Űrhajók száguldoznak ide, oda, s nem véletlen, hogy megérkeznek az űr­gengszterek, az űrterroristák is, akik éppen megszöktek az űrfegyházból. Csupa „éppen” a történetek sora, mindig ak­kor történik valami — azt hiszem milliméterpapíron se lehetne jobban kiszámol­ni —, amikor a néző figyel­me csökkenni kezd. Ebből a megközelítésből nézve iga­zán kitűnően „megcsinált” a film, legalábbis dramatur- giailag. Csakhogy... Mindaddig, amíg valami­félé sci-fi-paródiának véljük jól szórakozunk. De a leg­szórakoztatóbb film se tudja a látottakat tulajdonképpen eltéríteni — sőt ambicionálja — a nézőt attól, hogy a lá­tottakon gondolkodjék. Kü­lönösen nem akkor, ha minduntalan észrevesszük, hogy valamit be akarnak nekünk magyarázni a film készítői. Nem nehéz kitalál­ni, mit szeretnének, hogy el- higyjünk: nevezetesen azt, hogy a békés világűrben fo­lyó tudományos kísérleteket — már azokat is! — miként és mennyire veszélyeztetik a terroristák. Akár egy ügyes félrevezető manővernek is beillik az Androidok lázadá­sa, csak hát a ma embere tisztában van azzal, nem az a fő veszély napjainkban, hogy ötven év múlva netán az űrterroristák mit követ­nek el! Ugyanazon félreve­zető gondolat érvényesül eb­ben a filmben, mint a Fan­tom az éjszakában című, ha­sonló, de nem sci-fi-ele- mekkel operáló társáéban. Ez is, az is amerikai film, mind a kettő hírneves művé­szekre épül, az Androidok lázadása egyenesen Klaus Kinskire. Hiába, ebben a comicsban ő is megbukik, dr. Dániel olyasmi figura meg­fogalmazásával, mintha nem is hús-vér ember lenne, ha­nem android, tehát lendke- rekes. Nem kell hozzá nagyon erős szándék, hogy paródiá­nak véljük az egészet, s így még nevetni is tudunk az androidok lázadásán. Ügy véljük ez a legnagyobb elis­merés, amit e sci-fi torzóról elmondhatunk. — ti — Szovjet kultúra napjai A drótok lázadása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom