Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 2. IA szerkesztőség postájából "I Nem adtak sorsjegyet Férjem augusztus 26-án 860 forintos férficipőt vásárolt magának Szolnokon, a Skála áruházban. Mikor hazajött, kérdeztem tőle, hogy sorsjegyet nem adtak? Azt mondta, azért nem kapott, mert éppen elfogyott. Nem azért az egy sorsjegyért, de Szó sincs arról, hogy a sorsjegy elfogyott volna, ezt telefonon tudtuk meg a Skála áruház illetékesétől. Van elég belőle, s hogy az eset előfordulhatott, kizárólag a pénztáros mulasztása. ha már ennyire reklámozza, hirdeti a tévé is, hogy az 500 forinton felüli vásárláshoz a Skála áruházakban sorsjegyet adnak, miért nem szereznek be elég nyomtatványt? Urbán (stvánné Szolnok * Ugyanis a pénztárosok adják a vevőknek az 500 forinton felüli blokk mellé sorsjegyet. ígérték, olvasónknak megküldik, az esetért pedig elnézést kérnek. (A szerk.) Nyugdíjasok találkozója Jászjákóhalma. és Jászapáti között, a 31-es sz. út melletti erdőszélen, a pihenőpadok mellett éktelenkedik a szemét. Bizonyára a rendet, tisztaságot nem becsülő kirándulók hagyták itt A Karcagi Kórház és Rendelőintézet minden évben, így most is, augusztus 26-án tartotta az egészségügyi nyugdíjasok találkozóját. Az lösszejövetelen a rendelőintézet igazgatója és szb-titká- ra méltatta a kórház működésének nehéz időszakát, szóltak az elért eredményekről. Ezután a társadalmi ünnepségeket rendező iroda dolgozói adtak színvonalas műsort. A több mint száz nyugdíjas igen jól érezte magát. Köszönjük a szép délutánt. Taskó Sándorné Tiszafüred Szolnokon, közvetlenül a Tisza-híd bal partján árválkodik a volt Dózsa klub, vele szemben pedig a teniszpálya és melléképülete. A baj az, hogy a gazdátlant?), elhanyagolt épületek ablaka, ajtaja, tárva-nyitva, így menedéket kínálnak a csőlakóknak, a jött*ment embereknek. A napokban egy „mutogatós” férfit kellett elzavarni innen az arra járóknak. Nem tudjuk, ki az épületek gazdája, de jó lenne, ha az illetékesek is felfigyelnének rá. L&czkó .Pétertné Szolnok A nttklub életéből Több mint tíz éve működik a nőklub Tiszafüreden, jelenleg csaknem hetvenen vagyunk. Valamennyien szeretjük a zenés rendezvényeket, a színházlátogatással egybekötött kirándulásokat. Minden asszonytársat szívesen látunk és fogadunk. Az idén, augusztus 19-én kétnapos országjáró körútra indultunk. Megnéztük Kecskeméten a Cifrapalotát, a múzeumot, majd Szegedre mentünk, ahol csoportunk idegenvezetője ismertette a vá- 'ros szépségeit, nevezetességeit. Hódmezővásárhelyen szálltunk meg, majd másnap utunk Kalocsára vezetett. Itt átvettem az idegenvezetést, m.vel kalocsai vagyok. Igaz, főbb mint 30 éve Tiszafüreden élek, és ez a város már az enyém is, de gyermekkorom emlékei Kalocsához fűznek. A hajósi pincék szinte „sorfalat álltak" nekünk, a nagyközség szőlőtermeléséről alig mondtam el valamit, már Fájsz községbe értünk, ahol paprikatermeléssel foglalkozik a lakosság. Ősszel gyönyörű látvány itt a házak falára aggatott paprikafüzér sokasága, amit — száradás után — a kalocsai paprikamalomban őrölnek. Elmentünk az érseki kastélyba, megnéztük a főszékesegyházat, ezután a hely- történeti múzeumba vezeteti utunk, ahol láthattuk a gyönyörű kalocsai népviseletet, a kerámiák remekeit és a közetgyújteményt, majd a parasztházban élők ételiéről kaptunk tájékoztatást. Utunk befejező állomása Kiskőrös volt, ahol Petőfi szülőházához mentünk, s itt emlékez- tünk meg augusztus 20-ról, alkotmányunk ünnepéről. FelejthetetOpn hétnapos kirándulás volt. Schmidt Imréné Tiszafüred Átfestették a gyermekbútorokat A cibakházi I. sz. óvodában a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet cipőüzemének Osztyapenko Szocialista Brigádja átfestette, újjávarázsolta a régi, megkopott asztalokat, székeket. Az óvodának nyújtott segítségükért ezúton is köszönetét mondunk. Szabadkai Lászlóné Cibakháza Olvasótábor Berekfürdőn Hosszú szünet után újra vállalkozott a városi Csokonai Könyvtár gyermekrészlege arra, hogy olvasótábort rendezzen. A gyerekek itt megismerkedhettek szűkebb hazánk, a Nagykunság történelmével és élővilágával. Dr. Fazekas Mihály érdekes előadást tartott Karcag történelméről, dr. Endes Mihály a Nagykunság élővilágáról, dr. Ötvös László Kunmadaras történetét elevenítette fel, a Móra Könyvkiadó munkatársai pedig a könyvkészítéssel ismertették meg a gyerekeket. Kiscsoportos foglalkozásokon a vidék népművészetét, a körmönfonást és a tarisznyakészítést mutattuk meg. Szabadidőben fürödtünk, sportoltunk, esténként pedig a szép nagykunsági népdalokat énekeltük. A tanév kezdetével a kapcsolat nem szakad meg, továbbra is tartunk foglalkozásokat a tanulók számára. fPácz Sándorné gyermekikönyvtáros Karcag Hozzászólás cikkeinkhez Burjánzó gaz a gyümölcsfák helyén című írásunkat augusztus 22-én közöltük, melynek lényege az volt, hogy „még teremhetnének a kisajátított szandaszőlősi kertek” Cikkünkre Tóth István, a Szolnoki Városi Tanács osztályvezető főmérnöke válaszolt Tájékoztatását rövidítve közöljük: Az érintett területen a városi tanács tavaly decemberben kezdte el és ez év januárjában fejezte be a kisajátítási eljárást. A szükséges geodéziai és közműépítési munkákhoz január 31-ig kellett a tulajdonosoknak a területet átadni. Az előkészítési munkák gyors végrehajtásával lehetővé vált. hogy júniusban tartós használatba vehessék a lakótelkeket az új tulajdonosok. A vízvezetékhálózat építésével megbízott Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, illetve a villamoshálózat kivitelezését végző TITÁSZ Vállalat azonban anyaghiány miatt nem tudta még az építéshez szükséges közműveket megépíteni, ezért a területen az új tulajdonosok sem kezdhették meg az építkezést. A városi tanács senkit sem kötelezett arra, hogy a kisajátított területekről a termő fákat és növényzetet kiirtsa, így azok, akik ezt nem tették meg, le is szüretelték az ez évi' termést. Azt sem tiltottuk meg senkinek, hogy a területet haszonnövénnyel bevesse, azonban azt érvényes geodéziai, víz- és elektromos kivitelézési szerződések birtokában nem ígérhettük, hogy felelősséget vállalunk az előkészítő- és építési munkák során keletkező esetleges károkért. Szandaszőlősön több lakás- építési terület előkészítése is folyik a „600 lakás” és az „550” lakás körzetében. Ezek előkészítési, előközművesí- tési munkái olyan nagyságrendűek, melyek a városi tanács pénzügyi erőforrásait több éven keresztül leterhelik, így megvalósításuk csak több évre megbontottan történhet. Indokolt a parkolási tilalom Autósbosszantó? címmel augusztus 22-én megjelent fotónkra, melyben a cserke- szölői Vörös Hadsereg utcán való parkolási tilalmat kifogásoltuk, a következő tájékoztatást küldte Boros Lászlóné. a Cserkeszőlői Községi Tanács elnöke: A fürdő bejáratával szemben, attól mintegy 50 méterre 80 személygépkocsi parkolására van alkalmas fizetőparkolónk. A fényképen szereplő Vörös Hadsereg utca mellett, a fürdő bejáratától 150—200 méterre 6500 negyzetméter terület áll rendelkezésre gépkocsiparkolásra, amelyet a Vörös Hadsereg utcán előjelző tábla és jelzőtábla mutat. E területen a parkolás ingyenes, és az itt levő lombos fák ideális parkolási lehetőséget biztosítanak. Tapasztalataink szerint a legnagyobb fürdőforgalom mellett sem telt meg a parkoló teljesen. A tilalom oka: A fürdő felöli oldalon a parkosítás védelme, a fényképen szereplő oldalon a camping és a piac zavartalan forgalmának biztosítása, valamint a nagyarányú gyalogosátkelés biztonságának védelme. Intézkedésünk, a tábla kihelyezése, helyi tapasztalatok alapján indokolt volt, kifogással néhány autós élt, azok, akik elsősorban a vendéglátóhely eket — étterem, presszó, büfé — személygépkocsival kívánják megközelíteni. A feltett kérdésre, „kinek jó ez?" azt válaszolom, hogy a fürdővendégek és a helyi lakosok sokaságának. Összeállította; Csankö Miklósáé IA tárgyalóteremből I II sikkasztó asszony Az asszony 28 évig dolgozott a postánál. Szorgalmáról, jó képességéről legendák keringtek. A szakma ifjú mestere, kiváló dolgozó és húsz évig a szocialista brigád vezetője. Mindig elsőként érkezett és utolsónak távozott a hivatalból. Nem volt kétséges, hogy kit küldjenek továbbképzésre, 'ki tökéletesítse szaktudását és ki legyen a tiszaföldvári postahivatal főpénztárosa 1971-iben. Természetesen Kovács Andrásné. Felettesei a Debreceni Postaigazgatóságnál igen körültekintőek voltak, mielőtt kinevezték. Környezettanulmányt tartottak nála, meggyőződtek anyagi helyzetéről Minden szempontból megbízhatónak találták. Az is volt sökáig. Megbízható, remek pénzügyi szakember. Mint főpénztárosnak kizárólagos joga és feladata volt a 10 ezer forintnál nagyobb összegek 'be- és kifizetésének, a közületék zsákos fizetésének intézése, a helybeli OTP-fiók és takarékszövetkezet pénzének kezelése, a munkabérek kifizetése, a kézi pénztárosok elszámoltatása, a főpénztári napló vezetése, a ki- és befizetések egyeztetése, a maradvány- pénz feltüntetése, a napi pénztárszámadás elvégzése. Persze, őt is ellenőrizték, naponta zárás után és a hónap végén a hivatalvezető. Kéthavonta a Debreceni Postaigazgatóságtól érkeztek vizsgálóbiztosok kontrollra, és kétévenként átfogó ellenőrzésre. Legutóbb 1984 nyarán volt ilyen. Mindent rendben találtak, éppúgy mint korábban bármikor. Mindig minden stimmelt, pedig Kovácsné saját bevallása szerint öt éven át rendszeresen hozzányúlt a pénzhez Először 1979-ben .10 ezer forintot vett el, amit később személyi kölcsönből visszafizetett. » „Nem tudom már mire kellett. Napi kiadásokra”. Ha megszorult, elvett 5—10 ezer forintot. Havonta két- szer-háromszor. Csak az utolsó tétel volt nagyobb: 100 ezer forint „A lányo- mék kocsit akartak venni. Megvolt rá a pénzük takarékbetétben, úgy gondoltam, csak átmenetileg előlegezem meg”. > Ezzel együtt 710 ezer forintra rúgott az elsikkasztott pénz végösszege. „Soha sehová nem jegyeztem fel. hogy mennyivel tartozom. Mindig tudtam, állandóan egy szám cikázott a fejemben”. Fél évtized után hogyan derült fény a sikkasztásra? Véletlenül. Kovácsné tavaly októberben szabadságra ment. Azon a napon korábban számolt el, és délután már kolléganője ült a helyére. Este a pénztárszámadáskor mindenki megrökönyödésére 700 ezer forint hifoád- zott. Újra végigbogarásztak minden kimutatást, és észrevették egy halványan írt számot, amely előtte elkerülte a figyelmüket. Ezzel a számmal már minden stimmelt. De a hivatalvezető nyugtalan lett tőle. Újból elővették a csekkeket, ellenőrizték a visszafizetéseket, rájöttek, hogy a csekkvisszafizetési bizonylaton egy nagy összeg kifizetése volt feltüntetve, de csekk sehol. Telefon Kovácsnénak, aki akkor már Pesten volt. „Keressétek a csekket, biztosan elkallódott” — nyugtatta kollégáit, és hozzátette, hogy a tiszaföldvári takarékszövetkezetnek fizetett vissza 700 ezer forintot. A megbízott hivatalvezető nem volt rest, és ellenőrizte. Újabb telefon Kovácsnénak: azonnal jöjjenek a hivatalba. Nem volt más választása. — Nagyon ideges volt, szinte reszketett Amint megérkezett, szemétbe dobta a csekk visszafizetési bizonylatot. Azonnal vizsgálatot kértem a Debreceni Postaigazgatóságtól — vallotta a tárgyaláson Kazai Istvánná, a megbízott hivatalvezető. Kovácsné beismerő vallomása s a vizsgálat eredménye tökéletesen megegyezett Bebizonyította, hogyan vezette orránál fogva öt éven át feletteséit és a vizsgálóbiztosokat. A főpénztári napló adatait korrigálta. A készpénzmaradvány összegéhez a hiányt hozzáadta. Az a pénz sohasem volt a pénztárba:. A csekk visszafizetési bizonylat másolati példányára rávezette a hiányzó összeget. De csak akkor, ha ellenőrizték. — Az az érzésem, — mondta az egyik vizsgálóbiztos a bíróságon — hogy valahonnan mindig megtudta, mikorra várható az ellenőrzés. — Roppant jó képességű volt, — állította róla dr. Kovács József, a Debreceni Postaigazgatóság ellenőrzési osztályának vezetője. — pillanatok alatt átlátta az ellenőrzést, mindig tisztában volt vele, hogy hányadán áll. Néhány másodpercre volt szüksége. Amíg az ellenőrök levetették a kabátjukat, ő egyetlen szám korrigálásával rendbe tette a pénztárt. Kisujjában volt a szakma. És mi történt a napi ellenőrzéseken? Nem tett mást, mint ügyesen kihasználta, hogy bízik benne a hivatalvezető, a kinevezett is és később a megbízott is. — Beosztottja voltam előtte, ő tanított meg mindenre. Csak átmenetileg lettem a főnöke. Tudtam, ha visszajön gyesről a hivatalvezető, újból Kovácsné beosztottja leszek. Nem akartam újjat húzni vele, — mentegetőd- zött Kazai Istvánnál amikor kiderült, hányszor és hogyan szedte rá Kovácsné. Egy eset a több tucatnyi közül amit az egykori főpénztáros mesélt el: „A pénzmaradványt csak egyszer számolták meg. Egyébként mindig én diktáltam az összeget. Volt amikor azt mondtam: 977 darab ezer forintos, holott összesen 277 darab volt. Nem is kellett volna megszámolni elég ha ránéz aki pénzzel bánik, és látja hogy annyi nem lehet”. Mire kellett a 7J0 ezer forint? Nem tudta megmondani. Jól éltek, valamivel jobban, mint a hozzájuk hasonló, átlagíizetésű családok. Jól, de nem feltűnően. Ismerőseinek, kollégáinak nem szúrtak szemet a néhányna- pos külföldi utak, a finomabb ruhák. Ennyi volt. — Ennyi, amit jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirathamisítással Kovács Andrásné „előteremtett”. A Szolnoki Városi Bíróság 3 év 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától A megyei bíróság módosította az ítéletet, és elrendelte Kovácsné szőlőingatlanának elkobzását Természetesen a postának okozott kárt amiből már 130 ezer forintot visszatérített, meg kell fizetnie. K. CL
