Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 28. I Heti világhíredé I VASÁRNAP: Heran francia hadügyminiszter bukásához és a belpolitikai harc kiéleződéséhez vezet Párizsban a Rainbow Warrior ügye — Dél-afrikai csapatok betörése Angolába — Koreában befejeződik a kölcsönös rokonlátogatási akció. HÉTFŐ: Az ENSZ-közgyülés ülésszakán megkezdődik az általános vita — Jelentős személyi változásokkal befejező- mit a kínai pártkonferencia — Újabb harcok a libanoni Tripoliban. KEDD; Colorado Springs-ben létrehozzák az egyesített amerikai katonai űrparancsnokságot — Dollár-árfolyamesés az öt nyugati pénzügy- miniszter találkozója nyomán. SZERDA: Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai tárgyalásai a teljes nézetazonosság jegyében — Választások az indiai Pandzsáb államban. CSÜTÖRTÖK: Bécsben megkezdődik a haderőcsökkentési tárgyalások 37. fordulója — A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése a külügyminiszterek részvételével az ENSZ 40. évfordulója alkalmából. PÉNTEK: Losonczi Pál afrikai körútja — Sevardnadze szovjet külügyminiszter, miután amerfkai kollégájával megbeszélést folytatott New Yorkban, Washingtonba utazik, ahol Reagan elnök fogadja. Hogyan alakult a kelet— nyugati diplomácia, 50 nappal a csúcsértekezlet előtt? Az ENSZ közgyűlésein kialakult hagyományok közé tartozik a több héten át 1 ártó, szinte alaphangot adó általános vita. Ennek során a tagállamok küldöttségvezetői — s az ENSZ-palola előtt immár 159 lobogót lenget a szél — áttekintik a nemzetközi politika legfontosabb területeit, kifejtjk véleményüket e problémákkal kapcsolatosan. Az első felszólaló s ez is tradicionális lehet, mindig Brazília, még azokból az időkből, amikor a csupán ötventagú világszervezetben a dél-amerikai ország állt az ábécé élén. Ugyancsak az első napon hangzik el az Egyesült Államok delegációvezetőjének, s a második napon a szovjet küldöttek»,beszéde. Az idei esztendő általános vitájában azonban sok rendkívüli elem is jelentkezik. Előreláthatólag mintegy száz országot állam- és kormányfője képvisel, ezzel is hangsúlyozva az ENSZ-jubileum, a negyvenedik évforduló fontosságát. A Biztonsági Tanács közben külügyminiszteri szinten rendkívüli ülést tartott, s ezúttal nem egy konkrét válságról folytattak megbeszélést, hanem az ENSZ és a BT lehetőségeit, felelősségét 'mérlegelték a békéltető, konfliktusmegelőző és konfliktusfeloldó tevékenységben. A másik különleges tényezője az idei ülésszaknak, hogy az általános vita a novemberi genfi szovjet— amerikai csúcsértekezlet előtt zajlik, s ebből a szempontból érthetően megkülönböztetett figyelem kísérte mind Shultz, mind Sevardnadze állásfoglalását. Sajnos az amerikai külügyminiszter beszédében ezúttal is túlságosan nagy hangsúlyt kaptak a kedvezőtlen retorikai elemek, a szovjetellenes támadások és vádak. A korábbi moszkvai javaslatokkal kapcsolatosan viszont annál szűkszavúbb volt az amerikai diplomácia vezetője. Sevardnadze, amennyire ez lehetséges volt, kerülte a szócsaták élezését, s elsősorban a konkrét indítványokat ösz- szegezte, a nukleáris fegyverzet szintjének lehetséges csökkentésétől egészen az ismert moratórium-bejelentésekig. Ezzel érzékeltette, mennyi mindenről lehetne tárgyalni, s milyen területeken lehetne kompromiszszumos alapokon megegyezni, ha az amerikai oldalon lenne ehhez megfelelő politikai szándék és akarat. Mindenképpen kitűnt az a szovjet kívánság, hogy a csúcstalálkozón a kölcsönös biztonsági érdekek szemmel tartásával haladást kellene elérni a fegyverzetkorlátozásban és fegyverzetcsöklcen- tésben. A földön és a világűrben egyaránt: a kozmoszra vonatkozó követelmény nyilvánvalóan az űrfegyverkezés megakadályozása. A jelentős beszédek mellett az ENSZ-palota és környéke más értelemben is diplomáciai nagyüzemmé válhatott. Találkozók százai zajlanak, állam- és kormányfők, valamint külügyminiszterek részvételével. (Csak kiragadott példák: a szovjet —brit külügyminiszteri találkozó különös jelentőségét az adta, hogy a minap, a kölcsönös kiutasítások következtében, feszültségek keletkeztek London és Moszkva között; a szovjet—kínai külügyminiszteri megbeszéléseken pedig kölcsönös meghívásokat adtak át egymásnak moszkvai és pekingi látogatásra.) A találkozók találkozója természetesen a szovjet—amerikai volt. A Sevardnadze—Shultz eszmecserén, amely több mint négy órán át tartott, a csúcs előtti helyzet s a felkészülés volt a fő téma. A mindkét részről használt jelzők (nyílt és hasznos beszélgetés) jelezték: nem kevés még a vita, de szükség van az ellentétes nézetek tisztázásának folyamatára. A nemzetközi helyzetről is szó esett Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai megbeszélésein. A tel jes nézetazonosság jegyében zajló tárgyalásokon magyar részről ismét kifejezésre juthatott, hogy támogatjuk a Szovjetunió békekezdeményezéseit: Budapest és Moszkva egyaránt abban érdekelt, hogy a terméketlen feszültség helyett újra az enyhülés erősödjék a világ- politikában. Ez a törekvés vezeti a magyar diplomáciai munkát is, amelynek híreivel az elmúlt napokban gyakran találkozhatott az újságolvasó. Elég emlékeztetni miniszterelnökünk Japánban tett látogatására, a szingapúri külügyminiszter budapesti megbeszéléseire, Losonczi Pál folyamatban levő afrikai kőrútjára, s arra a bejelentésre, hogy Kádár János nemsokára Csehszlovákiába utazik. Jóllehet nem hivatalos formában, de fővárosunkban járt Sinowatz osztrák kancellár, s ez módot nyújtott a két ország kormányfőinek eszmecseréjére is, a magyar külügyminiszter pedig kétoldalú találkozók egész sorát bonyolította le az ENSZ-közgyű- lési ülésszak alkalmából. S csupán két hét, hogy újabb jelentős esemény várható, a budapesti kulturális fórum, a helsinki folyamat következő állomása. Ha tehát érezhető a koraőszi diplomáciai élénkség, ebből lehetőségeihez és eszközeihez képest a magyar külpolitika is kiveszi részét. Réti Ervin Moszkvában baráti munkalátogatás 'során találkozott egymással Kádár János és (Mihail Gorbacsov (Fotó: MTI—KS) BONN Az NSZK saját űrfegyverkezési programot kíván indítani, és ezzel kapcsolatos kutatási tervet már csütörtökön a Bundestag hadügyi bizottsága elé terjesztették — jelentette be tegnap Willy Wimmer, a Kereszténydemokrata Unió hadügyi szakértője. TUNISZ Tunézia csütörtökön megszakította a diplomáciai kapcsolatait Líbiával — jelentette be a TAP hivatalos tunéziai hírügynökség. A TAP hírügynökség szerint Tunisz a líbiai katonai fenyegetőzések, a tunéziai légtér többszöri megsértése és a levélbomba-akció nyomán határozta el a diplomáciai kapcsolatok ,megs7tikí‘/isát. A Dzsana líbiai hírügvnökség koholmánynak minősítette és visszautasította Tunézia vádjait. NEW YORK Mexikó nyomatékosan felszólította a nyugati ipari országokat, hogy kezdjenek politikai párbeszédet az adósságprobléma megoldásáról. A hitelező és adós országoknak arról kell tárgyalniuk, miként lehetne kialakítani a jelenleginél igazságosabb világgazdasági rendet — jelentette ki az ország külügyminisztere, Bernardo Sepulveda. BÉCS A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) tegnap. egyhetes bécsi konferenciájának befejező napján az apartheid-politika elleni tiltakozásul szankciókat hozott a Dél-afrikai Köztársaság ellen. A szervezet tagállamai felszólítják az IAEA-hoz tartozó országokat a Dél-Afrikávai való atom- energetikai együttműködés megs zakí fására. LONDON öt NATO-tagállam részvételével októberben nagyszabású tengeri hadgyakorlatra kerül sor a Balti-tengeren — jelentették be Londonban. A közel három héten át tartó manőverekben az Egyesült Államok, Navv-Britannia, az NSZK, Dánia és Hollandia hadihajói, valamint repülőgépei vesznek majd részt. PÁRIZS Sztrájkba léptek a francia vasutasok. hogy munkabeszüntetésükkel a fizetések emelését, a munkafeltételek javítását és a tervbe vett elbocsátásokról való lemondást követeljék. Akciójuk nyomán tegnap a személyv matok járatainak felét törölni kellett a menetrendből. 40. ívforduló 0 BT ünnepi ülése Közép-európai időszámítás szerint a kora hajnali órákban ért véget az ENSZ Biztonsági Tanácsának ünnepi ülése, amelyen megemlékeztek a világszervezet fennállásának 40. évfordulójáról. Az ünnepi ülés — amelyhez hasonlót a tanács utoljára 1970-ben. az ENSZ létrejöttének negyedszázados jubileumán tartott, — foglalkozott az ENSZ-nek a jobb életért vívott küzdelemben betöltött szerepével, s a Biztonsági Tanács feladataival a nemzetközi béke- és biztonság fenntartásában. Az ülésen a tanács csaknem minden tagja külügyminiszterével képviseltette magát. Beszédet mondott minden állandó és választott tanácstag képviselője, köztük Eduard Sevardnadze szovjet, George Shultz amerikai, Geoffrey Howe brit, Roland . Dumas francia és Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter. Ugyancsak beszédet mondott Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. Várkonyi Péter taláikozéi Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésének ülésszakán New Yorkban tartózkodik, találkozott Tátik Aziz iraki, Ronald Dumas francia, Ufe Ellemann-Jensen dán, Enrique Iglesias uruguayi, Ji- chak Samir izraeli és Joa- quim Alberto Chissano mozambiki külügyminiszterrel. Az eszmecseréken szó volt kétoldalú kapcsolataink, valamint a nemzetközi helyzet fő kérdéseiről. Pandzsábl választások Győzött a szikh ükali Dal párt A mérsékelt szikheket tömörítő, az ésszerű kompromisszumokra hajlandó Akaii Dal párt győzött az indiai Pandzsáb államban a hét közepén megtartott választásokon, megszerezve a helyi parlamenti mandátumok abszolút többségét. A pandzsáibi választásokon győztes szikh Akaii Dal párt képviselői egyhangúan pártjuk elnökét, Szurdzsit Szingh Barnalát választották az északnyugat-indiai állam fő- miniszterévé. Vetélytársa, egy volt főminiszter a pártegység érdekében már korábban visszalépett a jelöltségtől. Libanon Véres harcok Rasid Karami libanoni miniszterelnök csütörtökön Damaszkuszba érkezett. A libanoni kormányfő várhatóan Szíria segítségét kéri Hafez Asszad szíriai államfőtől a polgárháború által feldúlt Tripoli észak-libanoni kikötőváros nyugalmának helyreállításához. Tripoliban az Iszlám Egyesülési Mozgalom nevű szunnita fundamentalista szervezet véres harcot vív a Da- maszkuszhoz közel álló Arab Demokratikus Párt milicis- táival. A 13 napja tartó harcok következtében már csaknem kétszázan haltak meg, több mint hatszázan megsebesülték és mintegy ötszázezren menekültek el a városból, a lakosság mintegy 70 százaléka. Bejrútban is dörögtek a fegyverek: a fővárostól északkeletre, Suk el-Garb környékén tüzérségi párbajt vívott a libanoni hadseregnek az elnöki palotát védő alakulatai a drúz milíciává1Nyikolaj Rizskov a Minisztertanács új elnöke XFolytatás az 1. oldalról.) feladatot, amivel megbízzák. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, miután megvitatta a levelet, 'megállapította: Nyikolaj Tyi- honov jelentősen hozzájárult az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének irányításához, nagy érdemeket szerzett a párt és az állaim előtt. A testület úgy döntött, hogy eleget tesz Nyikolaj Tyihonov kérelmének, és felmenti a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztségéből. Az elnökség ezután áttért a miniszterelnök kinevezésének kérdésére. Az ezzel kapcsolatos javaslatot Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács 'Elnökségének tagja terjesztette elő. Az SZKP KB Politikai Bizottságának megbízásából javasolta, hogy Nyikolaj Rizskovot nevezzék ki a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé. Az elnökség egyöntetűen támogatta az SZKP KB javaslatát., és úgy döntött, hogy Nyikolaj Rizskovot nevezzék ki a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé. Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa tegnap kinevezett új elnöke 1929-ben született. Orosz nemzetiségű. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956 óta tagja. A Kirov Uráli Műszaki Főiskola elvégzése után a Szergo Ordzsonikidze uráli nehézipari üzemben kezdett dolgozni. Előbb munkavezető, részlegvezető, vezető hegesztő, igazgatóhelyettes, s 1965-től főmérnök, öt évvel később, 1970-ben Nyikolaj Rizskovot ugyanennek az üzemnek az igazgatójává nevezték ki, majd ő lett az Uralmas ipari termelési egyesülés vezérigazgatója. 1975-ben Nyikolaj Rizskovot a nehézipari és közlekedési gyártási miniszter első helyettesévé, 1979-ben pedig az Állami Tervbizottság elnökének első helyettesévé nevezték ki. Az SZKP Központi Bizottsága 1982. novemberi plénumán Nyikolaj Rizskovot a Központi Bizottság titkárává választották, s egyúttal betöltötte a KB gazdasági osztálya vezetőjének tisztét is. A párt Központi Bizottságának Nyikolaj Rizskov 1981-től tagja. Az SZKP KB ez év áprilisi plénumán megválasztották a Politikai Bizottság tagjává. Az utóbbi három választási időszakban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi SZSZK Legfelsőbb Tanácsának küldöttjévé választották. Munkája elismeréseként Nyikolaj Rizskovnak kétszer ítélték oda a Szovjetunió Állami Díját, két alkalommal kapta meg a Lenin-rendet és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, és birtokosa az Októberi Forradalom Érdemrendnek. Reagan és Sevardnadze tárgyalása XFolytatás az 1. oldalról.) amerikai) kollégája. Gejorgle Shultz köszöntötte. A Reagan elnökikel folytatott tárgyalást, mint azt előzőleg mindkét részről közölték, a novemberben sorra k&. rülő szovjet—amerikai csúcs- találkozó előkészítésének szánták, azon olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyekről majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tanácskozik ©enfben Reagan elnökkel. A témák között szerepelnek a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás kérdései a regionális problémák és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések. A szovjet külügyminisztert Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet ®e- orgij Kornyijeniko, a külügyminiszter első helyettese és több más szakértő kísérte el a tárgyalásra. Amerikai részről jelen volt George Bush alelnök, George Shultz külügyminiszter, Caspar Weinberger hadügyminiszter, Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó. A megbeszélés kezdetekor sem Reagan, sem Sevardnadze nem válaszolt arra, milyen konkrét kérdésekről kívánnak tárgyalni, Reagan azonban egy kérdésre azt mondta, hogy a mostani találkozót „a csúcstalálkozó részének” tekinti. A szovjet külügyminiszter a kíváncsi tudósítóknak csak azt mondotta, hogy ha velük előre közölné a témákat, akkor nem maradna mondanivalója az elnöknek. A megbeszélésre Reagan dolgozószobájában került sor. Az elnök azt mondotta, hogy esetleg néhány perces négyszemközti megbeszélést is tartanak a szovjet külügyminiszterrel, egyébként a tárgyalást ß jelenlevő magas rangú szakértők részvételével folytatják. Washingtonban tegnap befejeződött Reagan amerikai elnök és Sevardnadze szovjet külügyminiszter találkozója. A miniszter, akit Reagan személyesen kísért ki a Fehér Házból, távozóban nyilatkozott az újságíróknak. A szovjet politikus mintegy két órán át tárgyalt Reagan elnökkel és tanácsadóival, s ezt követően az elnök csaknem másfé, órás munkaebédet adott Sevardnadze tiszteletére. n szovjet külügyminiszter megbeszélése Eduard Sevardnadze az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter New Yorkban találkozott Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszterrel — jelentette a TASZSZ. A megbeszélésen a két politikus tájékoztatta egymást a szocialista építés menetéről a Szovjetunióban, illetve Kínában. Sevardnadze tájékoztatót adott az SZKP XXVII. kongresszusának előkészítő munkájáról és azokról a gyakorlati intézkedésekről, amelyek az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását célozzák. Vu Hszüe-csien beszélt a Kínában lezajlott országos pártkonferencia eredményeiről, a kínai népgazdasági reform megvalósításának menetéről és távlatairól. Sevardnadze átadta Vu Hszüe-csiennek a szovjet kormány meghívását, hogy tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A KNK külügyminisztere meghívta Eduard Sevardnadzét, hogy a számára alkalmas időpontban látogasson el a Kínai Népköztársaságba. A látogatások időpontját később egyeztetik.
