Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 28. I Heti világhíredé I VASÁRNAP: Heran francia hadügyminiszter bukásához és a belpolitikai harc kiéle­ződéséhez vezet Párizsban a Rainbow Warrior ügye — Dél-afrikai csapatok betörése Angolába — Koreában befe­jeződik a kölcsönös rokonlá­togatási akció. HÉTFŐ: Az ENSZ-közgyülés ülésszakán megkezdődik az általános vita — Jelentős sze­mélyi változásokkal befejező- mit a kínai pártkonferencia — Újabb harcok a libanoni Tripoliban. KEDD; Colorado Springs-ben létrehozzák az egyesített amerikai katonai űrparancs­nokságot — Dollár-árfolyam­esés az öt nyugati pénzügy- miniszter találkozója nyo­mán. SZERDA: Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai tárgyalásai a teljes nézetazo­nosság jegyében — Választá­sok az indiai Pandzsáb ál­lamban. CSÜTÖRTÖK: Bécsben meg­kezdődik a haderőcsökkentési tárgyalások 37. fordulója — A Biztonsági Tanács rendkí­vüli ülése a külügyminiszte­rek részvételével az ENSZ 40. évfordulója alkalmából. PÉNTEK: Losonczi Pál afri­kai körútja — Sevardnadze szovjet külügyminiszter, mi­után amerfkai kollégájával megbeszélést folytatott New Yorkban, Washingtonba uta­zik, ahol Reagan elnök fo­gadja. Hogyan alakult a kelet— nyugati diplomácia, 50 nap­pal a csúcsértekezlet előtt? Az ENSZ közgyűlésein ki­alakult hagyományok közé tartozik a több héten át 1 ár­tó, szinte alaphangot adó általános vita. Ennek során a tagállamok küldöttségve­zetői — s az ENSZ-palola előtt immár 159 lobogót len­get a szél — áttekintik a nemzetközi politika legfon­tosabb területeit, kifejtjk véleményüket e problémák­kal kapcsolatosan. Az első felszólaló s ez is tradicioná­lis lehet, mindig Brazília, még azokból az időkből, amikor a csupán ötventagú világszervezetben a dél-ame­rikai ország állt az ábécé élén. Ugyancsak az első na­pon hangzik el az Egyesült Államok delegációvezetőjé­nek, s a második napon a szovjet küldöttek»,beszéde. Az idei esztendő általános vitájában azonban sok rend­kívüli elem is jelentkezik. Előreláthatólag mintegy száz országot állam- és kormány­fője képvisel, ezzel is hang­súlyozva az ENSZ-jubileum, a negyvenedik évforduló fontosságát. A Biztonsági Tanács közben külügymi­niszteri szinten rendkívüli ülést tartott, s ezúttal nem egy konkrét válságról foly­tattak megbeszélést, hanem az ENSZ és a BT lehetősé­geit, felelősségét 'mérlegel­ték a békéltető, konfliktus­megelőző és konfliktusfelol­dó tevékenységben. A másik különleges ténye­zője az idei ülésszaknak, hogy az általános vita a novemberi genfi szovjet— amerikai csúcsértekezlet előtt zajlik, s ebből a szempont­ból érthetően megkülönböz­tetett figyelem kísérte mind Shultz, mind Sevardnadze állásfoglalását. Sajnos az amerikai külügyminiszter be­szédében ezúttal is túlságo­san nagy hangsúlyt kaptak a kedvezőtlen retorikai ele­mek, a szovjetellenes táma­dások és vádak. A korábbi moszkvai javaslatokkal kap­csolatosan viszont annál szűkszavúbb volt az ameri­kai diplomácia vezetője. Se­vardnadze, amennyire ez le­hetséges volt, kerülte a szó­csaták élezését, s elsősorban a konkrét indítványokat ösz- szegezte, a nukleáris fegy­verzet szintjének lehetséges csökkentésétől egészen az ismert moratórium-bejelen­tésekig. Ezzel érzékeltette, mennyi mindenről lehetne tárgyalni, s milyen terüle­teken lehetne kompromisz­szumos alapokon megegyez­ni, ha az amerikai oldalon lenne ehhez megfelelő poli­tikai szándék és akarat. Mindenképpen kitűnt az a szovjet kívánság, hogy a csúcstalálkozón a kölcsönös biztonsági érdekek szemmel tartásával haladást kellene elérni a fegyverzetkorláto­zásban és fegyverzetcsöklcen- tésben. A földön és a vi­lágűrben egyaránt: a koz­moszra vonatkozó követel­mény nyilvánvalóan az űr­fegyverkezés megakadályo­zása. A jelentős beszédek mel­lett az ENSZ-palota és kör­nyéke más értelemben is diplomáciai nagyüzemmé vál­hatott. Találkozók százai zajlanak, állam- és kormány­fők, valamint külügymi­niszterek részvételével. (Csak kiragadott példák: a szovjet —brit külügyminiszteri ta­lálkozó különös jelentőségét az adta, hogy a minap, a kölcsönös kiutasítások kö­vetkeztében, feszültségek ke­letkeztek London és Moszk­va között; a szovjet—kínai külügyminiszteri megbeszé­léseken pedig kölcsönös meg­hívásokat adtak át egymás­nak moszkvai és pekingi lá­togatásra.) A találkozók ta­lálkozója természetesen a szovjet—amerikai volt. A Sevardnadze—Shultz eszme­cserén, amely több mint négy órán át tartott, a csúcs előtti helyzet s a felkészü­lés volt a fő téma. A mind­két részről használt jelzők (nyílt és hasznos beszélge­tés) jelezték: nem kevés még a vita, de szükség van az ellentétes nézetek tisz­tázásának folyamatára. A nemzetközi helyzetről is szó esett Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai megbeszélésein. A tel jes né­zetazonosság jegyében zajló tárgyalásokon magyar rész­ről ismét kifejezésre jutha­tott, hogy támogatjuk a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit: Budapest és Moszkva egyaránt abban ér­dekelt, hogy a terméketlen feszültség helyett újra az enyhülés erősödjék a világ- politikában. Ez a törekvés vezeti a magyar diplomáciai munkát is, amelynek híreivel az el­múlt napokban gyakran ta­lálkozhatott az újságolvasó. Elég emlékeztetni minisz­terelnökünk Japánban tett látogatására, a szingapúri külügyminiszter budapesti megbeszéléseire, Losonczi Pál folyamatban levő afri­kai kőrútjára, s arra a be­jelentésre, hogy Kádár Já­nos nemsokára Csehszlová­kiába utazik. Jóllehet nem hivatalos formában, de fő­városunkban járt Sinowatz osztrák kancellár, s ez mó­dot nyújtott a két ország kormányfőinek eszmecseré­jére is, a magyar külügy­miniszter pedig kétoldalú ta­lálkozók egész sorát bonyo­lította le az ENSZ-közgyű- lési ülésszak alkalmából. S csupán két hét, hogy újabb jelentős esemény várható, a budapesti kulturális fórum, a helsinki folyamat követke­ző állomása. Ha tehát érez­hető a koraőszi diplomáciai élénkség, ebből lehetőségei­hez és eszközeihez képest a magyar külpolitika is kive­szi részét. Réti Ervin Moszkvában baráti munkalátogatás 'során találkozott egy­mással Kádár János és (Mihail Gorbacsov (Fotó: MTI—KS) BONN Az NSZK saját űrfegyver­kezési programot kíván indí­tani, és ezzel kapcsolatos ku­tatási tervet már csütörtökön a Bundestag hadügyi bizott­sága elé terjesztették — je­lentette be tegnap Willy Wimmer, a Keresztényde­mokrata Unió hadügyi szakér­tője. TUNISZ Tunézia csütörtökön meg­szakította a diplomáciai kap­csolatait Líbiával — jelen­tette be a TAP hivatalos tu­néziai hírügynökség. A TAP hírügynökség szerint Tunisz a líbiai katonai fenyegetőzé­sek, a tunéziai légtér több­szöri megsértése és a levél­bomba-akció nyomán hatá­rozta el a diplomáciai kap­csolatok ,megs7tikí‘/isát. A Dzsana líbiai hírügvnökség koholmánynak minősítette és visszautasította Tunézia vád­jait. NEW YORK Mexikó nyomatékosan fel­szólította a nyugati ipari or­szágokat, hogy kezdjenek po­litikai párbeszédet az adós­ságprobléma megoldásáról. A hitelező és adós országok­nak arról kell tárgyalniuk, miként lehetne kialakítani a jelenleginél igazságosabb vi­lággazdasági rendet — jelen­tette ki az ország külügymi­nisztere, Bernardo Sepul­veda. BÉCS A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (IAEA) teg­nap. egyhetes bécsi konfe­renciájának befejező napján az apartheid-politika elleni tiltakozásul szankciókat ho­zott a Dél-afrikai Köztársa­ság ellen. A szervezet tag­államai felszólítják az IAEA-hoz tartozó országokat a Dél-Afrikávai való atom- energetikai együttműködés megs zakí fására. LONDON öt NATO-tagállam részvé­telével októberben nagysza­bású tengeri hadgyakorlatra kerül sor a Balti-tengeren — jelentették be Londonban. A közel három héten át tartó manőverekben az Egyesült Államok, Navv-Britannia, az NSZK, Dánia és Hollandia hadihajói, valamint repülő­gépei vesznek majd részt. PÁRIZS Sztrájkba léptek a francia vasutasok. hogy munkabe­szüntetésükkel a fizetések emelését, a munkafeltételek javítását és a tervbe vett el­bocsátásokról való lemondást követeljék. Akciójuk nyo­mán tegnap a személyv ma­tok járatainak felét törölni kellett a menetrendből. 40. ívforduló 0 BT ünnepi ülése Közép-európai időszámítás szerint a kora hajnali órák­ban ért véget az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának ünnepi ülése, amelyen megemlékez­tek a világszervezet fennál­lásának 40. évfordulójáról. Az ünnepi ülés — amelyhez hasonlót a tanács utoljára 1970-ben. az ENSZ létrejöt­tének negyedszázados jubi­leumán tartott, — foglalko­zott az ENSZ-nek a jobb életért vívott küzdelemben betöltött szerepével, s a Biz­tonsági Tanács feladataival a nemzetközi béke- és biz­tonság fenntartásában. Az ülésen a tanács csak­nem minden tagja külügymi­niszterével képviseltette ma­gát. Beszédet mondott min­den állandó és választott ta­nácstag képviselője, köztük Eduard Sevardnadze szov­jet, George Shultz amerikai, Geoffrey Howe brit, Ro­land . Dumas francia és Vu Hszüe-csien kínai külügy­miniszter. Ugyancsak beszé­det mondott Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. Várkonyi Péter taláikozéi Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésének ülésszakán New Yorkban tartózkodik, találkozott Tátik Aziz iraki, Ronald Dumas francia, Ufe Ellemann-Jensen dán, En­rique Iglesias uruguayi, Ji- chak Samir izraeli és Joa- quim Alberto Chissano mo­zambiki külügyminiszterrel. Az eszmecseréken szó volt kétoldalú kapcsolataink, va­lamint a nemzetközi helyzet fő kérdéseiről. Pandzsábl választások Győzött a szikh ükali Dal párt A mérsékelt szikheket tö­mörítő, az ésszerű kompro­misszumokra hajlandó Akaii Dal párt győzött az indiai Pandzsáb államban a hét közepén megtartott válasz­tásokon, megszerezve a he­lyi parlamenti mandátumok abszolút többségét. A pandzsáibi választásokon győztes szikh Akaii Dal párt képviselői egyhangúan párt­juk elnökét, Szurdzsit Szingh Barnalát választották az északnyugat-indiai állam fő- miniszterévé. Vetélytársa, egy volt főminiszter a párt­egység érdekében már ko­rábban visszalépett a jelölt­ségtől. Libanon Véres harcok Rasid Karami libanoni miniszterelnök csütörtökön Damaszkuszba érkezett. A libanoni kormányfő várha­tóan Szíria segítségét kéri Hafez Asszad szíriai állam­főtől a polgárháború által feldúlt Tripoli észak-libano­ni kikötőváros nyugalmának helyreállításához. Tripoliban az Iszlám Egye­sülési Mozgalom nevű szun­nita fundamentalista szerve­zet véres harcot vív a Da- maszkuszhoz közel álló Arab Demokratikus Párt milicis- táival. A 13 napja tartó harcok következtében már csaknem kétszázan haltak meg, több mint hatszázan megsebesülték és mintegy ötszázezren menekültek el a városból, a lakosság mint­egy 70 százaléka. Bejrútban is dörögtek a fegyverek: a fővárostól északkeletre, Suk el-Garb környékén tüzérségi párbajt vívott a libanoni hadsereg­nek az elnöki palotát védő alakulatai a drúz milíciává1­Nyikolaj Rizskov a Minisztertanács új elnöke XFolytatás az 1. oldalról.) feladatot, amivel megbízzák. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, mi­után megvitatta a levelet, 'megállapította: Nyikolaj Tyi- honov jelentősen hozzájárult az ország gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejleszté­sének irányításához, nagy érdemeket szerzett a párt és az állaim előtt. A testület úgy döntött, hogy eleget tesz Nyikolaj Tyihonov kérelmé­nek, és felmenti a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének tisztségéből. Az elnökség ezután áttért a miniszterelnök kinevezésé­nek kérdésére. Az ezzel kap­csolatos javaslatot Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács 'Elnökségének tagja terjesz­tette elő. Az SZKP KB Po­litikai Bizottságának megbí­zásából javasolta, hogy Nyi­kolaj Rizskovot nevezzék ki a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökévé. Az elnökség egyöntetűen támogatta az SZKP KB ja­vaslatát., és úgy döntött, hogy Nyikolaj Rizskovot nevezzék ki a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökévé. Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa teg­nap kinevezett új elnöke 1929-ben született. Orosz nemzetiségű. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956 óta tagja. A Kirov Uráli Műszaki Főiskola elvégzése után a Szergo Ordzsonikidze uráli nehézipari üzemben kezdett dolgozni. Előbb munkaveze­tő, részlegvezető, vezető he­gesztő, igazgatóhelyettes, s 1965-től főmérnök, öt évvel később, 1970-ben Nyikolaj Rizskovot ugyanennek az üzemnek az igazgatójává ne­vezték ki, majd ő lett az Uralmas ipari termelési egyesülés vezérigazgatója. 1975-ben Nyikolaj Rizskovot a nehézipari és közlekedési gyártási miniszter első he­lyettesévé, 1979-ben pedig az Állami Tervbizottság elnö­kének első helyettesévé ne­vezték ki. Az SZKP Központi Bizottsága 1982. novemberi plénumán Nyikolaj Rizskovot a Központi Bizottság titkárá­vá választották, s egyúttal betöltötte a KB gazdasági osztálya vezetőjének tisztét is. A párt Központi Bizott­ságának Nyikolaj Rizskov 1981-től tagja. Az SZKP KB ez év áprilisi plénumán megválasztották a Politikai Bizottság tagjává. Az utób­bi három választási időszak­ban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszorszá­gi SZSZK Legfelsőbb Taná­csának küldöttjévé választot­ták. Munkája elismeréseként Nyikolaj Rizskovnak kétszer ítélték oda a Szovjetunió Ál­lami Díját, két alkalommal kapta meg a Lenin-rendet és a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjét, és birtokosa az Októberi Forradalom Ér­demrendnek. Reagan és Sevardnadze tárgyalása XFolytatás az 1. oldalról.) amerikai) kollégája. Gejorgle Shultz köszöntötte. A Reagan elnökikel folyta­tott tárgyalást, mint azt elő­zőleg mindkét részről közöl­ték, a novemberben sorra k&. rülő szovjet—amerikai csúcs- találkozó előkészítésének szánták, azon olyan kérdése­ket vitatnak meg, amelyek­ről majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ta­nácskozik ©enfben Reagan elnökkel. A témák között szerepelnek a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás kérdé­sei a regionális problémák és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések. A szovjet külügyminisztert Anatolij Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövet ®e- orgij Kornyijeniko, a külügy­miniszter első helyettese és több más szakértő kísérte el a tárgyalásra. Amerikai rész­ről jelen volt George Bush alelnök, George Shultz kül­ügyminiszter, Caspar Wein­berger hadügyminiszter, Ro­bert McFarlane nemzetbiz­tonsági tanácsadó. A megbeszélés kezdetekor sem Reagan, sem Sevardnad­ze nem válaszolt arra, mi­lyen konkrét kérdésekről kí­vánnak tárgyalni, Reagan azonban egy kérdésre azt mondta, hogy a mostani ta­lálkozót „a csúcstalálkozó részének” tekinti. A szovjet külügyminiszter a kíváncsi tudósítóknak csak azt mon­dotta, hogy ha velük előre közölné a témákat, akkor nem maradna mondanivaló­ja az elnöknek. A megbeszélésre Reagan dolgozószobájában került sor. Az elnök azt mondotta, hogy esetleg néhány perces négyszemközti megbeszélést is tartanak a szovjet külügy­miniszterrel, egyébként a tárgyalást ß jelenlevő magas rangú szakértők részvételé­vel folytatják. Washingtonban tegnap be­fejeződött Reagan amerikai elnök és Sevardnadze szov­jet külügyminiszter találko­zója. A miniszter, akit Rea­gan személyesen kísért ki a Fehér Házból, távozóban nyilatkozott az újságíróknak. A szovjet politikus mintegy két órán át tárgyalt Reagan elnökkel és tanácsadóival, s ezt követően az elnök csak­nem másfé, órás munkaebé­det adott Sevardnadze tisz­teletére. n szovjet külügyminiszter megbeszélése Eduard Sevardnadze az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter New Yorkban találkozott Vu Hszüe-csien kínai külügymi­niszterrel — jelentette a TASZSZ. A megbeszélésen a két politikus tájékoztatta egymást a szocialista építés menetéről a Szovjetunióban, illetve Kínában. Sevardnadze tájékoztatót adott az SZKP XXVII. kongresszusának elő­készítő munkájáról és azok­ról a gyakorlati intézkedé­sekről, amelyek az ország társadalmi-gazdasági fejlő­désének meggyorsítását cé­lozzák. Vu Hszüe-csien be­szélt a Kínában lezajlott or­szágos pártkonferencia ered­ményeiről, a kínai népgazda­sági reform megvalósításá­nak menetéről és távlatairól. Sevardnadze átadta Vu Hszüe-csiennek a szovjet kor­mány meghívását, hogy te­gyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A KNK kül­ügyminisztere meghívta Eduard Sevardnadzét, hogy a számára alkalmas időpont­ban látogasson el a Kínai Népköztársaságba. A látoga­tások időpontját később egyeztetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom