Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

1985. SZEPTEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Érdemi demokratizmus! A Göngyöleggyártó és Forgalmazó Szövetkezeti Villalat szajoli gyáregysége Jelenleg minden Igényt ki tud lelégíteni az exportszállításokhoz szükséges Szabolcs almásládából. Az au­tomatikus gyártósoron naponta 6 ezer láda készül Fotó: D. G. Hiányzik 40 ezer sertés 0 jószágnak takarmány, a termelőnek információ kell A feldolgozók segítenek e fajtaválasztásban Országos — a hazai ellá­tás és az export szempontjá­ból egyaránt kedvezőtlen — Jelenség a kisüzemi sertés­hústermelés dinamikájának megtorpanása. Megyénkben egy év alatt mintegy 20 szá­zalékkal csökkent az udva­rokban tartott kocák száma, ami azért is érzékenyen érinti az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, mert a feldolgozásra és élőexportra évente felvásárolt hízóserté­sek 50 százaléka a kisüzem­ből került ki eddig. Az el­múlt évben, augusztus végé­ig 260 ezer élősertést szállí­tottak a háztáji jószágtartók a tevékenységüket integráló mezőgazdasági és fogyasztá­si szövetkezetek közvetítésé­vel a feldolgozó iparnak. Az idén, ugyancsak nyolc hónap alatt már 40 ezerrel keve­sebbet. Ú| minősítés 87-től A felvásárlással foglalkozó szakemberek ezt a kiesést még jórészt a mostoha idő­járásnak tudják be. A jószá­goknak — a kocaállomány­nak és a hizlalásra fogott szaporulatnak egyaránt — sok takarmányra van szük­ségük, aminek a beszerzése az utóbbi két aszályos esz­tendőben bizony nem min­den esetben volt zökkenő- mentes. A legutóbbi rendkí­vül hideg tél csak tetézte a háztáji jószágtartók gondját- baját, sok kismalac elhul­lott. Az időjárási viszontag­ságokon kívül kedvezőtlenül hatottak a kocatartási, hiz- lalási kedv alakulására az újfajta átvételi minősítéssel kapcsolatos hírek is. Ugyanis: ahogyan a jószá­goknak takarmányra, úgy a gazdáknak megfelelő infor­mációkra van szükségük. Nem szívesen fog a jószág­tartáshoz az, aki nem tudja előre kalkulálni, hogyan ka­matozik a vállalkozásba be­fektetett ideje, munkája és a takarmányköltség. Sok kistermelő tartózkodott hiz- lalási szerződésének meg­hosszabbításától tudván, hogy 1986 januártól hasított állapotban történő minősítés alapján vásárolják fel a ser­téseket; és hogy egyik évről a másikra át kell térni a kisüzemekben is a hazai fel­dolgozásra és a külpiaci ér­tékesítésre egyaránt kereset­tebb fehérsertések tartására. A felvásárló-feldolgozó vállalattól kapott információ szerint az új minősítési rendszer bevezetésére csak később, 1987-től kerül sor, addig folyamatosan meg kell történnie a fajtaváltásnak. Az ÁHV, a termelőszövetke­zetek megyei szövetségével közösen, a közeljövőben, a megyében három helyen, ta­nácskozásokon igyekszik a termelők minél szélesebb ré­tegét informálni a változá­sokról. A fejvásárlást to­vábbra is a régi, élősúlyban Ami pedig a fajtaváltást illeti: a felvásárló-feldolgozó szervezet jelentős segítséget ad a termelőknek ahhoz, hogy a nagyobbrészt még tarka kistermelői kocaállo­mányt mielőbb felválthassák a jobb hús-zsír arányú fe­hérsertésekre. Már tavaly is kedvezményes áron helyezett ki az AHV 3200 minőségi kocát és 60 fehér apaállatot a kisgazdaságokhoz. Az idén, a termelők érdekeit is szol­gáló fajtaváltás meggyorsí­tására hatezer koca és 150 kan kihelyezését tervezi a Biztató hír a kistermelők­nek az is, hogy jövőre mér­sékeltebb áron juthatnak hozzá a hazai és az import fehérjetartalmú takarmá­nyokhoz. Csak legyen belő­le elegendő! És legyen min­dig időben, elegendő infor­máció is arról, hogyan, mit érdemes csinálniuk a háztá­ji sertéshizlalóknak azért, hogy minél jobban megtalál­ják számításukat. Az ÁHV és a Teszöv a közeli napok­ban sorra kerülő közös táj - értekezleteket jól időzítette: most van az ideje a jövő évi hizlalási szerződések megkö­tésének. Nem közömbös, mennyi időbe telik a kisüze­Tegnap árubemutatót és tájékoztatót rendeztek az osztrák FESTŐ-cég termékei­ből a Jászberényi Aprítógép­gyárban. A szimpóziumon a házigazdákon kívül a város nagyüzemeinek — a Hűtő­gépgyárnak, a Bubivnak, a Műszeripari Szövetkezetek­nek, a Cipőipari Vállalatnak — műszaki szakemberei vet­tek részt. A FESTO-cég kép­viselői a helyszínen felsora­koztatott kézi kisgépeken kí­vül diákon és videofilmeken mutatták be a cég széles termékskáláját, s berendezé­seik gyakorlati alkalmazásá­nak lehetőségeit. A jászsági szakembereket elsősorban az elektronikus vezérlésű rend­történő minősítés alapján végzik, változatlan alapáron. A jó minőségű fehérsertése­kért azonban többet, a ha­gyományos tarka hízókért valamivel kevesebbet fizet az AHV. vállalat. Hamarosan megte­remtik annak a feltételeit is, hogy a termelőknek rendsze­resen visszaigazolhassák a leadott sertéseik minőségét. Újszerű szolgáltatása lesz a húsiparnak, hogy a háztáji kocák fülszámozása alapján rendszeresen közlik a terme­lőkkel, milyen árat fizetné­nek a leadott hízójáért a ké­sőbb bevezetésre kerülő mi­nősítés szerint. A hizlalással foglalkozók így idejében változtathatnak tartási és ta­karmányozási technológiáju­kon a jövedelmezőbb sertés- tartás érdekében. mi sertéstartás korábbi évek­ben megszokott dinamikájá­nak helyreállítása. Most még ugyanis „csak” negyvenezer sertés hiányzik a megyében, aminek a következményét belső átcsoportosításokkal „ki tudta védeni” a feldolgo­zóipar. Ha viszont most, az év hátralévő hónapjaiban nem gyarapodna a háztáji ólakban tartott kocák, a hiz­lalásra fogott malacok szá­ma, a további kiesés már a feldolgozásban is éreztetné hatását, veszélyeztetné a fel­dolgozó üzemben a második műszak kihasználását. T. F. szerek, a pneumatika azon felhasználási területei érde­kelték, amelyek nagy beru­Nyilván észrevették hogy feltűnő demokratizáló­dási folyamat zajlik le a vál­lalatok életében. A korábban minden vállalati tevékeny­ségbe beleszóló minisztérium felügyelete alól vállalatok százai 'kerülnek kii, önkor­mányzati testületeket alakí­tanak, s a mindenható mi­nisztérium csakis a törvé- hyességi felügyeletet és — jobb kifejezés híján — afféle elvi irányítást láthatja el. Például: a vállalat gazdálko­dó-stratégiai döntéseit a vál­lalati tanács hozza vagy a küldöttközgyűlés; sőt a vál­lalat vezetőjének személyéről is e testületek döntenek. A viszonylag hirtelen el­határozott — és újabban a végrehajtás gyorsítását is sürgető — központi intézke­dés gyökeresen átfogja a vál­lalati irányítást, biztató táv­latokat jelent a vállalati ön­állóságot illetően, de fenye­get némi veszéllyel is: neve­zetesen a kollektív vállalat- irányítás formalizmusának veszélyével. Példa: az országszerte hí­red -Vállalat vezérigazgatója mesélte, hogy a frissiben megalakított vállalati tanács egyik tagja — a legkiemel­kedőbb tudású szakmunkás- gárdának is kulcsfigurája — sajnálkozva jelentette be, hogy ismerve a tanács kö­vetkező ülésének napirend­jét, nem vesz részt a tanács­ülésen. „Mert olyan beruhá­záspolitikai kérdésekről, to­vábbá olyan gyártmányfej­lesztési problémákról lesz szó, amelyekhez nem szólha­tok hozzá, hallgatni pedig nem akarok, viszont döntés- képtelen vagyok. Akkor meg miért üljek ott a tanácsban? — kérdezte az illető, s a ve­zérigazgató nem próbálta meggyőzni. Inkább elmondta, hogy régi gondja: vajon jól van-e, hogy nagyhirtelen megválasztjuk a vállalati ta­nácsokat, tagjainak jó részét a fizikai munkások köréből verbuválva, s nem gondo­Napirenden a tanévkezdés tapasztalatai Tegnap ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága. Az ülé­sen részt vett Voksán József, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének fő­titkára és Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára. A testület megtárgyalta az idei tanévkezdés tapasztalatairól szóló jelentést, továbbá a szakszervezeti választások előkészületeit összegző be­számolót. házások nélkül beépíthetők a jelenlegi gépekbe. Fotó: T. K. L. lünk azzal, hogy ezek az emberek — legyenek a saját szakmájukban. bármilyen képzettek, s emberileg bár­milyen talpraesettek is — végtére mégiscsak járatlanok a vállalatirányítás dolgai­ban. Hallottam ugyanezt más vállalatok — már megvá­lasztott — vezetőitől, s aggá­lyaik közös következtetése volt. hogy félő, túlságosan is formálissá sikerednek a vál­lalati tanácsok, vagy a kül­döttgyűlések ülések Szó se róla; magam is tu­dok olyan tanácsülésről, ahol a „legizgalmasabb” téma az volt, hogy vajon maradjon-e, vagy változtassák-e a szó­ban forgó vállalat nevét? Az igazgatóság a változtatást ja­vasolta. a tanács ellenvetés nélkül elfogadta. Aligha stra­tégiai — és még kevésbé szakértelmet kívánó döntés. De nem lesz mindig igy, szükségképpen szaporodnak majd a vállalat gazdálkodás­sal kapcsolatos lényegi dön­téshelyzetek és valóban félő, hogy ez esetben szaporodik majd a tanácsülésről kény­szeredetten hiányzók — vagy a .minden mindegy” alap­helyzetet elfoglaló fejbóloga- tók — száma. Ezzel kapcso­latban az Imént említett vál­lalatigazgatónak volt egy — magasabb fórumok élé is terjesztett — javaslata» mi­ért nem adjuk meg annak lehetőségét, hogy a vállalat- irányítás dolgaiban képzet­lenek, legalább alapfokon, néhány hónap alatt megta­nulhassák a döntéshozatallal kapcsolatos elemi tudniva­lókat? Miért elképzelhetetlen az, hogy a megválasztott kol­lektív vezetőtestület, arra rá­szoruló tagjait valami módon megtanítsuk arra, hogy na­gyobb összefüggésekben gon­dolkodjanak, vagy legalább arra, hogy néhányszori elol­vasás után értsék azt a dön­téselőkészítési anyagot. azt az információtömeget, amit egy-egy ilyen tanácsülés fel­készítéseként eléjük tárnak? Legyen tehát a vállalati ta­IfFolytatás az 1. oldalról.) kedésére, a díjak átadására. A szemle alapvetően elérte célkitűzését — hangzott el. A filmek sokféle szemlélet- móddal, sokféle megközelí­tésben mutatták 'be művé­szettörténeti értékeinket és megfelelő arányt képvisel­tek a mai, kortárs művésze­tet bemutató alkotások is. A már ismert filmrendezők mellett új „arcokkal” is ta­lálkozhatott a zsűri és a kö­zönség, az is örvendetes, hogy nőtt az alkotói szemé­lyiségjegyeket is felvállaló, magukon hordozó filmek száma. A díjakat a mozi, a tele­víziós és az amatőrfilm ka­tegória helyezettjeinek Vtn- cze Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át. Mozifilm kategóriában első díjat nyert Lakatos Iván Levélek Pétervárról című filmje. A második díjat Schuller Imre Holdfogyatko­zás, a harmadik díjat pedig Sarkantyú Mihály Szirakuzai bolond című alkotása kapta meg. A Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának külön díját megosztva György István Stabat mater és Műteremlátogatás, vala­mint Lakatos Iván Szálak és Magas hőfokon című filmjé­nek ítélték oda. A tévéfilmek kategóriájá­nak győztese Szakály István F. A. Maulbertsch Pinx (Sü­meg) című filmje. A máso­dik díjat Olasz Ferenc Tö­redék, a harmadik díjat pe­dig Szűcs Szabó Fruzsina Kecskeméti városháza című nácsok életében egy átmene­ti korszak, egy felkészülési idő, s csak ennek lejárta után várjunk el' tőlük ön­álló és felelős. — legfőkép­pen pelig a kollektív böl­csesség alapján meghozott — döntéseket. Első pillantásra szimpati­kusnak látszó javaslat, már csak azért is, mert kiötlője hozzátette: „nekem is csak egy felkészült társasággal lenne könnyebb a dolgom, s nem olyannal, amelyik in­kább a vezető tekántélyelv alapján, fogadná el a javasla­taimat....” Megkérdeztem minderről az égjük minisztérium ez ügyben illetékes vezetőjét, aki határozottan tiltakozott, mondván, hogy „...a demok­ratikus vezetési módszereket nem lehet könyvből megta­nulni”. Igenis azonnal; be kell dobni, a mélyvízbe az újonnan megalakított válla­lati tanácsokat, akik számá­ra nem az a segítség, hogy (hónapokig alapfokú vezetői tanfolyamra járatjuk a kép­zetlenebbeket, hanem inkább az, hogy megfelelően megfo­galmazott döntési alternatí­vák elé állítjuk őket. Ez is­kola a döntéselőkészítők szá­mára is — mert ugye, nekik is van mit tanulniuk —. és tanulási, gyakorlási lehetőség .kollektív vezetőtestületünk számára is. Nos, ez is megloBtolandé vélemény, ám azért elgon­dolkodtató, hogy az említett vállalat igazgatója mégiscsak szeretne minél képzettebb és tájékozottabb emberekkel együtt dolgozni. Vagyis sze­retné kivédeni annak veszé­lyét, hogy a vállalatirányí­tás demokratizálása formá­lissá váljék. Érdemi demok­ratizmust akar, mert vita­partnerekre, segítőtársakra vágyik. Nem. nehéz eldönteni; ez a rokonszenves. V. Cs. filmjéért vehette át. A Ma­gyar Televízió elnökének kü­lön díját Czabarka Péter operatőr kapta meg több filmben nyújtott művészi munkájáért. Szolnok Megye Tanácsa elnökének külön dí­ját Szakály István rendező­nek és D. Fehér Zsuzsa Szerkesztő-riporternek ítélte a zsűri Feltáruló múlt című filmjükért. A társadalmi zsűri mind­három kategóriában javasla­tot tehetett különdíjakkal való jutalmazásra.. Ennek alapján a KISZ KB kulturá­lis osztályának különdíját Szakály István F. A. Maul­bertsch Pinx, Móczár István Hagyományőrzők és Paulus Alajos Buddha pagodái című filmje kapta meg. A TIT Művészeti Választmányának különdíját B. Farkas Tamás Finn csoda című munkájá­nak ítélte a társadalmi zsű­ri. A Szakszervezetek Szol­nok Megyei Tanácsának kü­löndíját Schuller Imre Itt éltem című filmjéért vehette át. A Szolnoki Galéria Ba­ráti Köre által adományo­zott közönségdíjat Szűcs Sza­bó Fruzsina Kecskeméti vá­rosháza, Szabó Gerzson Játsz- szunk akvarelt, valamint B. Farkas Tamás Jövőnek őrzött múlt című filmje kapta. A Képzőművészeti Kiadó kü­löndíját — amelyet Szedlák György, a kiadó főosztályve­zetője adott át — Nagy Tibor Hétvégi nyári mulatság és a Lélek kövei című filmje nyerte el. Ugyanezekért az alkotásaiért Nagy Tibor ope­ratőri különdíját is kapott T. E. Bővülő szolgáltatások — jobb kapcsolat Tájékoztató tájártekezletek Befejeződött az Országos Képzőművészeti Filmszemle Automatizálási bemutató Jászberényben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom