Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 4. KI a Tisza vizét issza... A folyó medrében jártunk — Mikor volt probléma utoljára a. szolnoki ivóvíz minőségével? — állítok be a kérdéssel dr. Kádár György főorvoshoz, a megyei Köjál település- és környezetegész_ ségügyi osztályának vezetőjéhez. Pár csepp a vízmű történetéből — Majd mindjárt meglátja, mennyire összefügg a minőség a mennyiséggel! De azt tudja-e, hogy a kérdés „történelmi”? Ugyanis hazánkban másodikként épült Szolnokon felszíni vízmű, az építését 1906-ban kezdték. Megmondom az elsőt is: Sopronban telepítették az Ikva- patakra. — Miért felszíni vízmű adja a város ivóvizét Szolnokon? A magyarázat a geológiai adottságokban rejlik. Felszíni vizekből háromféleképpen lehet ivóvizet nyerni; tározóból — ilyenek vannak például Észak-Magyar- országon, — folyóvizek mentén létesített parti szűrésű kutakból — a főváros környékén több száz ilyen parti szűrésű kút található a Duna mentén mintegy 70 kilométer hosszan — és közvetlenül a mederből kiemelt víz tisztításával. Szolnokon miért felszíni vízművet létesítettek? Azért, mert a folyó hordaléka már annyira kötött, agyagos, iszapos, hogy egyszerűen nem lehet parti kutat működtetni a Közép'Ti- sza vidékén. A Tisza durva homok, „füredi homok” törmelék lerakása —, amely még lehetővé teszi parti szűrésű kutak működtetését — Tiszafürednél véget ér. — De, hogy a kérdésre válaszoljak; a régi vízmű napi 35 ezer köbméter csúcsteljesítményével nem fedezte Szolnok vízigényét. Technológiája a vízkezelési módszer tekintetében rugalmatlan volt. A mikroszennyezők jelentették a fő problémát; a kis molekulájú szerves anyagok, a fémek, az oldószerek, a mezőgazdasági kemikáliák bomlástermékei. Rendszeresen előfodult a gyorsszűrők — a homokszűrők — „átüté- tése”. Tehát a vízvezetékhálózatban levő víz is szeny. nyezett lehetett bakteoroló- giailag. Pocsolyába fektetett téglákon egyensúlyozok Süveges György üzemvezető mögött a szolnoki víztisztító imű legújabb „egységéhez”, az augusztus közepétől működő mederpilléres vízkivételi műhöz. Jó három emeletnyit ereszkedünk lefelé a vaslépcsőkön, itt már jócskán a „mederben” lépkedünk. Az első kérdés nyilván laikus, de hát az jutott legelőször eszembe; milyen vastagok a falak? — Legalább 50—60 centisek és vasbetonból készültek — nyugtatott meg az üzemvezető. A svéd Fügt villany- motorok egyenletes duruzso- lással működtetik a búvár- szivattyúkat, a felszínen két 800 milliméteres csövön halad tovább a kiemelt víz. — A mederpilléres vízkiemelés jóval biztonságosabb, mint a szívócsöves volt — magyarázza Süveges György. — Most a szivónyílás a folyó legkisebb vízállásának is alatta van két, két és fél méterrel. A gépek összteljesítménye naponta 110 ezer köbméter víz kiemelését teszi lehetővé. A jelenlegi fogyasztói igény csak ennek a fele még nyáron is; tavaly nyáron egyetlen napon érte el a 60 ezer köbmétert, az idei csúcs augusztus 13-án volt 56 ezer 900 köbméterrel. A szolnoki felszíni víztisztító mű jelentőségét jól szemlélteti, hogy a megye lakosságának egynegyedét — mintegy 110 ezer embert — lát el ivóvízzel. Köztudomású hogy a megyeszékhelven kívül innen kapja az ivóvizet Rákócziiéivá. Rákócziújfalu, Tószeg, Ojszász, Zagyvarék’as és Szászberek lakossága* ezekben a községekben más, az igényeket kielégítő vízbázis nincs. De maradjunk csak Szolnokon! S tározó áldásos inatása — Szolnokon 320 kilométert tesz ki a gerinchálózat, elérik a 200 kilométert a bekötővezetékek — mondja Csoknyay Pálné üzemvezető. — Az alaphálózat a legrégibb, előfordulnak 40—50 éves vezetékek. A főutcán a 4-es számú főútvonal rekonstrukciója, 1974 óta már nem ezek az öreg vezetékek találhatók. — Van elég vizünk? — Igen. Igaz. tavaly még el kellett rendelni .időbeni korlátozott locsolási és gép- kocsimosási tilalmat, az idén csupán a rekonstrukció miatt. A közúti Tisza-híd alatt áthaladó vezetéket vastagabbra cseréltük a nyáron, megoldódott Szandaszőlős, Rákóczi fallva és Rákócziújfalu lakosainak problémája, most már ott is megfelelő nyomást tudunk biztosítani. Ugyanilyen átmérőnövelést, vezeték bővítést kell megvalósítanunk Tószeg irányában is, hogy megszűnjenek az ottani problémák. — Elég tiszta a Tisza vize? — fordulok ismét a Köjál főorvosához. — Kilencéves koromig magam is a mederből közvetlenül merített vizet ittam. Ma már senkinek nem ajánlanám tisztítás nélkül. A Tisza vízminősége az utolsó negyedszázadban jelentős mértékben romlott az ipari és a kommunális szennyezés következtében. Az utóbbi öt évben viszont kedvező változást figyelhettünk meg a Kiskörei tározótónak köszönhetően. Érdekes, hogy az ott nagy területen eloszló folyóvíz minősége az oxigénbevétel. a napfénybesugárzás következtében . kedvezően változik. Egy azonban bizonyos; a Tisza vízminősége változatlanul romlik. Mitől klóros? — Hogyan vizsgálják önök a víz minőségét? — Többféleképpen. Tisza- sülytő] Tiszaugig kéthavonta veszünk vizet hat meghatározott ponton és a viz. minőségének 33 paraméterét vizsgáljuk. Az ENSZ Egészség- ügyi Szervezete a WHO hazánkban négy helyen létesített vízminőség-ellenőrző pontot: a Dunán, a Balatonon, a Duna-Tisza közén egy mélyfúrású kutból és a Tiszán Szolnoknál. A WHO-nak havonta szolgáltatunk adatokat. a mintát a szolnoki víz- kivételi műnél vesszük. — Folyamatosan figyelemmel kísérjük a város ivóvízellátását. Kéthetente 15 ponton vizsgáljuk a hálózatból kibocsátott vizet. Végezetül hetente többször is kiterjed vizsgálatunk a mikroszeny- nyezők bizonyos csoportjaira a vízmű területén, ahol a nyers és a kibocsátott vizet is vizsgálatnak vetjük alá. — Mitől klóros a szolnoki víz? — Rendszeressé váltak a Tiszán az ipari eredetű szennyvizek hullámai. Előfordulhatnak fenolszármazékok. olaiok, kis molekulájú szennyező anyagok. A klórgáz adagolása és a víz tartalma határozza meg a klór- fenol-kétoződést.. ami mi alti klórosnak érezzük a vizet. A víztisztító mű legközelebbi technológiai fejlesztése ebben is változást hoz: a klórgáz helyett klórdioxid bevezetését tervezik. A nemzetközi irodalom szerint az kitűnő hatású. Egri Sándor Vasútbiztonsági fejlesztések A MÁV biztosítóberendezési és automatizálási szakszolgálata a gondok ellenére is teljesíti a VI. ötéves terv céljait, sőt némely területen túlszárnyalja azokat. Ez a szakszolgálat olyan ágazata a vasútnak, amelynek nem kellett lefaragnia beruházási kereteit: az öt év alatt mintegy hárommilliárd forintot fordított, illetve fordít fejlesztésre. A megkülönböztetett figyelem oka egyrészt az, hogy a vasút csak a biztosítóberendezések fejlesztésével tudja garantálni a vonatközlekedés fokozott biztonságát, másrészt az automatizálás szinte az egyetlen eszköz a hiányzó munkáskezek pótlására és a nehéz fizikai munka megszüntetésére. Ezek a berendezések egyben széles körű információt nyújtanak a vasúti folyamatok irányításához és ellenőrzéséhez. A szakszolgálat egyik legfontosabb feladata az úgynevezett önműködő térközök kiépítése. A tervezett 440 kilométer helyett 480-on végzik el ezt a munkát — ebből az idén 66 kilométeren. Úgy tervezték, hogy 38 állomáson szerelnek fel korszerű/ biztosítóberendezéseket, ehelyett 45 állomást látnak el Dominó 55-ös berendezéssel, további négy nagy csomóponton — Debrecen- ben, Gyékényesen, Kőbánya- Kispesten és Kelenföldön — pedig Dominó 70-est állítottak üzembe. Automata fél- és fénysorompóból több mint száz készült, illetve készül el az öt év során. Folyamatosan „rádiósítják” a vasútvonalakat, ami lehetővé teszi, hogy a villamos mozdonyok vezetői állandó rádió-összeköttetésben legyenek a menetirányítókkal. Az import alkatrészek beszerzésének kezdeti nehézségei miatt a tervezett 950 kilométer helyett mindössze 550 kilométeren végzik el az ehhez szükséges munkálatokat, ám a gyorsuló ütemet jelzi, hogy ebből 400 kilométerrel az idén készülnek el. A következő években továbbra is elsőbbséget kapnak a biztosítóberendezési és automatizálási fejlesztések a vasút beruházásai között. A központi feladat a budapesti vasúti csomópontok korszerűsítése lesz. Egyebek között a Keleti pályaudvar kap új, korszerű Dominó 70-es biztosítóberendezést. amelynek működésében már a számítógép is szerepet játszik. A ferencvárosi személypályaudvar és rendező automatizálása ugyancsak a kiemelt munkák közé tartozik majd. A közeljövő tervei között szerepel az is, hogy több körzetbe központi forgalom- ellenőrző és -irányitó berendezést telepítenek, amelynek segítségével a központi állomáson teljes körű információt nyerhetnek egy-egy vonalszakasz forgalmáról. Egyebek között a Hatvan és Miskolc, a Székesfehérvár és Pusztaszabolcs közötti szakaszon, valamint a Dél_Bala- ton és Szeged körzetében építenek ki ilyen berendezéseket Tanszersegély A Börtexnél Találkozott a tegnap a mával Csaknem száznegyvenen ülték körül az asztalokat augiusztus utolsó előtti napján a Szolnoki Bőr és Textilipari Szövetkezet nyugdíjastalálkozóján. Szívesen jöttek a hívó szóra a szövetkezet „tegnapi” dolgozói, hogy elnökük segítségével hírt halljanak róla: amit ők félbehagytak, hogyan folytatták, mire jutottak azóta a maiak, örültek a viszontlátásnak. s azoknak a kis bőrdíszmű tárgyaknak is. miket a szocialista brigádok tagjai számukra készítettek ajándékba. Ebéd után még órákig meghitt hangulatban idézték a múltat az egykori munkatársak. Simontornya a távhívó hálózatban Simontornyát tegnap bekapcsolták az országos távhívó hálózatba. Ezzel együtt 42 Tolna megyei település hívható már közvetlen tárcsázással. A simontornyai körzetszám megegyezik a szekszárdival: 74-es. Az áttérés több mint 150 előfizetőt érint a nagyközségben. A tanév elején megszaporodik a családok kiadása. A számítások szerint mintegy 3—4 ezer forintba kerül egy diák teljes „felszerelése”. Ebben persze már minden benne van a tornacipőtől a vonalzóig, az iskolaköpenytől a tankönyvekig. A több- gyermekes családoknak, s a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek korántsem egyszerű „számtanpéldákat” kell megoldaniok augusztus végén. Mi a legfontosabb, amit feltétlenül meg kell vásárolni, s mi az, ami még várhat, esetleg használható még, a tavalyi melegítő, vagy rakott szoknya, úttörőblúz. Igaz, pontosan azért, hogy ne augusztus végére, szeptember elejére maradjon az összes kiadás — a kereskedelem számtalan akciót szervezett a nyáron. A szülők így már sok mindent megvásárolhattak júliusbain kedvezményes áron. Ettől függetlenül azonban, amelyik családban több gyermek is iskolás korú, különösen jól jön a tanszersegély. Évtizedek óta szép hagyomány, hogy a társadalom, a munkahelyek, tanácsok különböző mértékű anyagi támogatással segítik a rászoruló szülőket. Több millió forintot tesz ki megyénkben az idén is a tanszersegélyek összege. Ahány munkahely, annyiféle nagyságú a támogatás. A Tiszaimenti Vegyiművek például az idén gyermekenként háromszáz forintot tudott adni. összesen negyvennégy család részesült segélyben mintegy negyvenezer forint értékben. A Május 1. Ruhagyár hatvan család gondjában osztozott, s százezer forinttal segítette az idén a dolgozók gyerekeinek iskoláztatását. A tanszersegély mellett kedvezményes ruha-, illetve méteráru-vásárlással is csökkenti a gyár a szülők kiadásait. Sorolhatnánk tovább a példákat, hiszen nincs olyan munkahely a megyében, amelyik ne támogatná a rászorulókat. Kérés nélkül — hiszen már ez is hagyomány, hogy a tanszersegélyt nem kell igényelni. A szakszervezeti bizottságok július végén, augusztus elején felmérik a családok anyagi helyzetét. Osztanak, szoroznak, hány forint jut egy-egy gyermekre a rendelkezésre álló összegből, s még jóval a tanév kezdete előtt átvehetik a szülőik a segélyt, beépíthetik a szeptemberi családi költségvetésbe. — — A dubai Tisza-parton
