Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
1985. SZEPTEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az atcsisrigeti holtág mellett jelentős társadalmi munkával elkészült a Tiszamenti Regionális Vízművek szabadidőközpontja, amely a dolgozók rendszeres sportolására, kulturális és oktatási programok lebonyolítására, valamint a szabadidő kellemes és kultúrált eltöltésére alkalmas. nzs— Óvodai körkép Javuló feltételek, kevesebb elutasítás Az idén ismét csökkent megyénkben az elutasított óvodai felvételi kérelmek száma. Ebben azonban, bár évről évre gyarapodott gyermekin tézmény- há lózatu nk szerepe van annak is, hogy csökkent a 3—5 évesek száma. Elenyésző számban ugyan, de Karcagon és néhány nagyobb községben az idén helyhiány miatt elutasítottak jelentkezőket. Jászapátiban például tizenhét, Kunszentmártonban tiz kisgyerek maradt ki ilyen okból az intézményekből. Az elutasították között azonban nincsenek ötévesek — jobbára olyan gyerekekről van szó, akiknek édesanyja gyermek- gondozási segélyen van. A legtöbb kisgyerek természetesen a megyeszékhelyen jelentkezett óvodába, s azóta már mind a nyolcs^áz- hatvanheten a mesék, a játékok birodalmában töltik el hétköznapjaikat, miközben készülődnek az iskolakezdésre. A 3874 óvodásból 1416-an ötévesek. A gyermekintézmények kihasználtsága to- váb csökkent, átlagosan 113 százalékra. Ez az adat azonban aránytalanságokat takar: némelyik óvoda zsúfolt, míg a másikban több gyermeket is tudnának fogadni. Az effajta aránytalanság nemcsak Szolnokon jellemző. Mezőtúron például a 962 óvodai helyre összesen 943 gyermeket helyezték el, a belvárosi intézmények mégis zsúfoltak. Kisújszálláson már évek óta hagyomány, hogy minden jelentkezőt fel tudnak venni az óvodába. Jelenleg 673 kisgyerek — a négyéveseknek is 88 százaléka — óvodás a városban. Túrkevén a tanyasi ötéveseket az általános iskolai diákotthonban helyezik el. A kedvezőtlen feltételek között élő gyerekeket pedig már hároméves koruktól felveszik. A városban szeptember elején százötvennyolc kisgyerek lépte át először az óvodák kapuját. Jászberényben és vonzás- körzetében összesen 3974 gyermek jár óvodába. Amíg a város gyermekintézményeiben csak 101, a vonzáskörzetben 109 százalékos a kihasználtság. Minden jelentkezőt felvettek az idén a megye legfiatalabb városában Tiszafüreden és vonzáskörzetében is. A gyermekintézmények ki- használtságbeli eltéréseitől függetlenül az idén tovább javult megyénkben az óvodáztatás. A 3—5 évesek több mint 90 százaléka jár óvodába, s ez országosan is kiemelkedő eredmény. Az ötéveseket csaknem mindenütt fel tudták venni. Gondot most már inkább az okoz, hogyan lehetne megoldani azoknak a gyerekeknek a három évig tartó óvodáztatását. akik kedvezőtlen családi körülmények között élnek. A tapasztalatok szerint ugyanis ha csak ötéves korukban kezdenek el óvodába járni, egy év alatt nem képesek behozni hátrányukat. — tg — Statisztikai évkifnyv Külkereskedelemről számokban A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a {Statisztikai Kiadó (Vállalat gondozásában megjelent a Külkereskedelmi statisztikai évkönyv, 1984. A kötet átfogó, az elmúlt időszakra is visszatekintő tájékoztatást ad hazánk külkereskedelmi tevékenységéről, eredményeiről. A kiadványban közzétett számos táblázat hosszabb- rövidebb idősorok alkalmazásával ad számot az export és az import alakulásáról. Az összes forgalom, illetve a behozatal és a kivitel mutatószámait többféle csoportosításban ismerteti. Tartalmazza többek között az áruszerkezetre vonatkozó, a származási, illetve rendeltetési országcsoportok, valamint a tíevizacsoporitok szerinti részletes adatokat. Az évkönyv információi általában az összes forgalomra vonatkoznak, azaz tartalmazzák egyrészt az országba közvetlen felhasználásra — termelés, beruházás, fogyasztás céljára — behozott, másrészt a továbbeladás céljából vásárolt és átalakítás nélkül külföldön eladott árukat. Külön foglalkozik a kötet a műszaki- szellemi termékek külkereskedelmével, valamint az ár- és volumenindexek alakulásával. A Nemzetközi kereskedelem című fejezet értékes összehasonlítási lehetőséget nyújt a világ külkereskedelmében betöltött szerepünk megítéléséhez. A megyei tanácsnál Településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság alakult A Szolnok Megyei Tanács idei, július elsejei alakuló ülésén tanácsi bizottságok létrehozásáról határozott. E határozat értelmében tegnap délután tartotta alakuló ülését a településfejlesztési és körtnyezetvédeltmi bizottsága A testület tagjai megyei tanácstagok és a témában jártas, vezető szakemberek. A megyei tanácsházán, tartott alakuló ülésen Galambos Béla. a bizottság elnöke először a működéssel összefüggő ügyrendi kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket, majd javaslatokat tett további albizottságok alakítására. A területrendezési albizottság elnöke Mészáros János megyei főépítész, a környezet- és tersnésfcetvé- delmié dr. Hegedűs Lajos, a Kötivizig igazgatója, a műemléki albizottságé pedig Jenéi László, a megyei tanács osztályvezetője lett. A bizottsági ülésen ismertették a testület feladatait is. Ezek szerint közreműködik a megye építési, közlekedési, vízügyi, környezetvédelmi tervezeteinek, koncepcióinak, programjainak készítésében, ellátja e feladatok megvalósításának végrehajtásának ellenőrzését, véleményt mond szakterületét érintő kérdésekben. A bizottság sok tekintetben önálló, maga szabja meg ügyrendjét, választja meg albizottságait, s készíti el éves munkatervét. Az érvényben levő szabályok szerint negyedévenként ülést tart. A tegnapi alakuló ülésen két témában hallgatott meg előadást a bizottság. Először Jenei László, a Szolnok Megyei Tanács Építési és Vízügyi Osztályának vezetője a vízgazdálkodás hetedik ötéves tervkoncepciójáról, majd Kaposvári Kázmér, a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója a vízművek lakossági szolgáltató tevékenységéről tájékoztatta a testületet. A településfejlesztési és kömyeztvédelmi bizottság az év végén még egyszer találkozik gz idén. Akkor 1986. évi munkatervét dolgozza ki. ÚJ kBMdeményexéa II mozgó kamatozású kötvény A kötvénykibocsátás ma már nem számít újdonságnak. Ha nem is minden hónapban, de meglehetősen gyakran, olvashatjuk a közleményeket, amelyek vállalatok, szövetkezetek vagy éppen egy bank újonnan kibocsátott értékpapírjait hirdetik Egy üzlet megépítéséhez, a kínálat bővítéséhez szükséges forgóalap feltölité- sére vagy éppen gázvezeték fektetéséhez gyűjtenek pénzt ily módon*. Augusztus közepén viszont a korátjbitóll eltérő feltételek mellett kibocsátott értékpapírról érkezett hír. Az Állami Fejlesztési Bank köz- reműködéséveL a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat mozgó kamatozású kötvényt hozott forgalomba, 20 millió forintért. Osztoznak a kockázaton A feltételek eltérnek a megszokottól, az értékpapír tulajdonosai biztosan csak 9 százalékos kamatot kapnak a törlesztés hét éve alatt, ezen felül pedig akkor fizet a vállalat számukra többet — maximum négy százalékot —, ha az üzlet jól jövedelmezőnek bizonyul. A pontos számítás a következő: ha a vállalat nyeresége a vagyonhoz képest 15 százalék alatt marad, akkor arra az évre nem fizetnek plusz kamatot, ha 15 és 20 között lesz, akkor egy. 20 és 25 között kettő, 30-ig három, afölött pedig négy százalékot kapnak a kötvényekre a tulajdonosok. A fix kamatozásról való áttérés a részben mozgó részesedésre azért jelent újdonságot, mert először osztozik a kockázaton a kibocsátó és a vásárló, a vállalat és a lakosság. Eddig ugyanis bármiféle eredményt hozott is a beruházás, a kötvényesek minden esetben megkapták az ígért kamatot. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy a vállalkozás hét év alatt megtermeli az ehhez szükséges nyereséget. És ebben az esetben az előre megígért magas kamat miatt esetleg minimális hasznot hoz csak a kibocsátó cégnek az egész akció. Most viszont megosztják a kockázatot. Am azonnal ellenérveket is lehet szegezni a fenti esz, mefut tatásnak; a kötvények vásárlói csak a pénzüket fektetik be, az akció további sorsáról, a gazdálkodás mikéntjéről még információt sem kapnak. Miért viseljék tehát ők a kockázatot? Ezt az eUentmondást úgy oldották meg a Pest megyeiek, hogy ezentúl minden évben nyilvánosságra hozzák eredményeiket. így folyamatosan tájékozódhatnak a kötvényesek arról, vajon valóra válnak-e az elképzelések, és hozzájuthatnak-e az ígért plusz kamathoz. És ha úgy ítélik meg, hogy számukra ez nem megfelelő, bármikor eladhatják a kötvényt az Állami Fejlesztési Bank közvetítéssel, adási-vé- tellél foglalkozó részlegének. Többet fizet Az ellenérvek sara ennyivel aligha zárul le. Mert eddig mindenféle kockázatvállalás nélkül lehetett olyan kötvényeket vásárolni, amelyek biztosan 11 százalékos kamatot hoztak. Vagyis miféle érdeke fűződik bárkinek is ahhoz, hogy a biztos befektetést fölcserélje egy bizony talanabbra ? A válasz ebben az esetben nagyon egyszerű: a Pest megyeiek kötvénye várhatóan ennél a kamatnédi is többet fizeít, ha beválnak a számítások, és az üzlet az előre tévézett nyereséget Jhozizja. A 11 százalékon fölül még körülbelül egy-másféls zúzalékos haszonra is számíthatnak a vásárlók. Vagyis ezért a pluszért kell kockázatot: vállalniuk. Választhatnak a vásárlók A mozgó kamatozású kötvény kibocsátása várhatóan átalakítja majd a mostani piacot Eddig éppen a biztos és a takarékbetétnél többet hozó 'befektetés lehetősége vonzotta a vásárlókat a kibocsátás helyére. Ezért is fogyott el sokszor néhány óra alatt az értékpapír. Most viszont megjelent egy ennél is többet kínáló, ám a kockázatot is megosztó fajta. Így a vásárlók választhatnak: kisebb haszonért a biztosat. vagy nagyobbért a némileg bizonytalanabbat vásárolják-e meg. A befektetési formák között Is nagyobb lesz ezzel a verseny, aminek — mint minden ágazatban — — elsősorban a vásárlók láthatják hasznát. Persze mindez csak akkor bontakozhat ki, ha újabb mozgó kamatozású értékpapírokat bocsátanak kik Ez pedig valószínűleg attól is függ, hogy miként váltja be a hozzá fűzött reményeket az ÁFB és a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat első ilyen típusú értékpapírja. L. M, A szálloda drinkbárja fotó: —nzs— A siőlőflkertek mentén a Hotel Lehel Gyöngye Szálloda a Nasziirban Hotel Lehel Gvingye Jászberényben Háromcsillagos hotelt épített Jászberényben az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat a város nagyüzemei — a Hűtőgépgyár és Aprítógépgyár — anyagi támogatásával. A jászsági település szőlős vidékén — a Neszürben —. helyet kapott létesítmény 14 szobával, étteremmel és drinkbárral várja a vendégeket. A hotelekben szokásos szolgáltatásokon kívül szauna és szolárium is az odalátogatók rendelkezésére áll. A tájjellegbe híven illő létesítmény kivitelezését a Jászberényi Építőipari Szövetkezet és a Gyoma- endrődi Állami Gazdaság faipari részlege végezte példás minőségben. A Hotel Lehel Gyöngyét tegnap mutatták be az érdeklődő szakembereknek, az eseményen részt vett Szabó István, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára és Búzás Sándor a városi tanács elnöke.
