Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

1985. SZEPTEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kevós a nyelvtanár a megyében Cél: az eredményesebb nyelvoktatás Regionális módszertani konferenciát tartottak Szolnokon Nyelvtanárokat hívott meg szombatra a TIT, a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet és a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskola szolnoki tagozata Szolnokra, a főiskolába, bogy regionális konferencián tekintsék át az idegennyelv­oktatás legidőszerűbb kérdéseit. A konferencián száznál több Szolnok megyei nyelvtanár mellett Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest és Békés me­gyéből is érkeztek vendégek. Nyári László, a TIT Szol­nok megyei titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese vá­zolta az idegennyelv-okta- tás Szolnok megyei helyze­tét. Elmondta, hogy a sta­tisztikák szerint Magyaror­szágon a lakosság hét szá­zaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, a megyében azonban ez az arány csak 1,7 százalék. A nyelvtudás fejlesztésében tehát igen sok tennivalónk van még, hiszen a kapcsolatok gyarapodása, fokozottabb bekapcsolódá­sunk a nemzetközi munka- megosztásba egyre sürgő­sebben követelj meg al fel­használható nyelvtudással rendelkező szakemberek képzését. Az akadályok kö­zött a megyei tanács elnök- helyettese első helyen a tanárhiányt említette, s egy­úttal hangsúlyozta a helyi tanácsok szerepét és fele­lősségét a nyelvtanárok le­telepítésében, megtartásá­ban, lakás- és egyéb gond­jaik enyhítésében. A továb­biakban a nyelvtanítás fel­tételeinek fejlesztéséről be­szélt, megemlítve, hogy a tervekben szerepel egy ide­gen nyelven oktató gimná­zium létesítése a megyében. A továbbiakban hat elő­adás hangzott el az idegen- nyelv-oktaitás módszertani kérdéseiről. Hofmann Lász­ló vezető szakfelügyelő az auditív eszközöknek a be­szédkészség fejlesztésére történő felhasználását ele­mezte. Hegedűs József tan­székvezető egyetemi tanár a nyelvoktatás intenzitásának lehetőségeit tekintette át, Basel Péter igazgató pedig azt vizsgálta, milyen módon alkalmazhatók a kommuni­katív nyelvi játékok a be­szédkészség fejlesztésében és a hibajavításbem. -'Bár­dos Jenő, az Állami Nyelv­vizsga Bizottság alelnökeaz állami nyelvvizsgára való felkészülés tapasztalatait és lehetőségeit taglalta. Az említett előadásokban is jelentős szerepet kapottá technika, illetve a segéde eszközök alkalmazása, a két utolsó előadó viszont teljes egészében ennek szentelte a rendelkezésre álló időt. Ba­konyi István egyetemi do­cens A képi megjelenítés (oktató-, tévé- és videofil­mek) a nyelvórákon, Juhász Gyula az Idegennyelvi To­vábbképző Központ igazga­tóhelyettese pedig Video és komplek tananyagrendszer címmel tartott előadást. A sokféle segédeszközzel színesített és nagy tetszés­sel fogadott előadások után a nyelvtanároknak lehetősé­gük volt konzultációra, ki­sebb csoportokban közvet­lenül kaphattak segítséget az idegennyelv-oktatás ne­ves szakembereitől pedagó­giai gondjaik megoldására, a tanítás során fölmerült nehézségek elhárítására. A konferencia szüneteiben a résztvevők megtekintették a TIT által kiadott nyelv­könyvekből és segédköny­vekből rendezett kis kiállí­tást, illetve megvásárolhat­ták a munkájukhoz felhasz­nálható kiadványokat. B. A.. A HÉT FILMJEIBŐL Sylvester Stallone az éjszakában A jó bűnügyi történetekben mindig kiderül az igazság, a bűnö­sök elnyerik mél­tó büntetésüket. Talán ez az egyik1 motivációja, hogy világszerte ked­véit a krimi, mint műfaj. Az igazsá­got kereső és sze­rető emberek szí­vesen olvasnak olyan köny­vet, néznek olyan filmet, amelyben az emberiesség, az erkölcs, a jószándék diadal­maskodik a gonoszság fö­lött. No, persze, ahogy len­ni szokott, az ellen-sznobság is megszülte a maga sznob táborát, ők a krímiit „alan­tas” műfajnak vélik, híveit lenézik. Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani a Fan­tom az éjszakában. című film ismertetése előtt, hogy jelezhessük: a krónikás azok táborába tartozik, akik szí­vesen olvassák, nézik a jó krimit, annak ellenére, hogy szerényen irodalom, és mű­vészetbarátnak tartja ma­gát. De hangsúlyozza, a jó krimit! A Sylvester Stallone nevével fémjelzett Fantom az éjszakában című filmtől tehát nem azért fanyalog mert 'krimi, hanem azért ment „tkilóg ibelőle a lóláb”, bizonyos politikai tendenciá­kat a propaganda szintjére emel. Annyi bizonyos — ellenér­zés ide, vagy oda — hogy iól megcsinált film, a forgató- könyvet jegyző David Shra- ber érti a dolgát, a Rocky- filmek sztárja, Stallone pé­tiig újra bizonyítja. igen nagy színész. A krimik legnehezebbik (formai változatával 'építke­zik a film: a bűnüldözők tudják és várják, hogy vala­ki elköveti majd a tettet, — munkát ad a bűnüldöző ap­parátusnak Ennék a formá­nak alapműve — és csúcsa! — Forsyth könyve a Sakál napja. Ehhez hasonlóan a Fantom az éjszakában című filmben is a mikor, a 'hol és hogyan, kérdésérte toeftll *vá|- laszolma a detektívnek. Magányos terrorista Wulf- gar is a Fantom az éjszaká­ban főhőse, aki bizonytalan­ságban tartja a rendőrséget, örökös veszélyhelyzetet, ret­tegést teremt. A „jó” persze ebben, a filmben is győz. Csak éppen, közben észre­vettük azt a bizonyos lólá­bat. Nevezetesen: a film mondanivalója kísértetiesen „összecseng” az amerikai kormánykörök hivatalosan meghirdetett „terroristael­len esi” kampányával!. Ügy annyira, hogy Wulfgar tör­ténetié a nemzetközi terro­rizmus légiójában, játszódik, a világ különböző nagyváro­saiban. Az előzőekből adódó következteibésök egyértelmű­ek, — csak éppen nem iga­zak. Mert netán, úgy is le­het hamisan informálni, ha az igazságnak csak azt a ré­szét mondják eL a manipulá­ció szervezői — esetünkben a film — amely számunkra kedvezői Ez még netán, bo­csánatos bűn, különösen ak­kor, ha meg tudjuk külön­böztetni a vadalmát a gol- üentőli .Nagyobb bosszúság, hogy a film készítői — érez­vén talán a történet drama­turgiai .gyengéit — már a sztori kezdetén megbocsájt- hatatlan „szájbará'gósdit” követnek el, amolyan nem baj ha nem értitek, a lényeg, az, hogy úgy higgyétek el, ahogy mi gondoljuk szándék­kal Hellyel-közzel. talán még ezt sem tartják fontos­nak, megvannak arról győ­ződve, hogy Sylvester Stal­lone népszerűsége, valóban zseniális színészi játéka ápol s eltakar, — aki rajong, az (kevésbé gondolkodik! Csak éppen azt felejtik el hogy a krimi nemcsak azért ke­gyetlen műfaj, mert ölnek, lövöldöznek benne, hanem azért is, mert minél sikere­sebb. minél inkább megmoz­gatja az ölvasók, a nézők fantáziáját, annál1 inkább „lelepleződnek” az írói. ren­dezői „bűnök” is. Valami ilyesmi történik a Fantom az éjszakában: című filmmel is, — amely inkább Sylvester Stallone jutalom,játékának fogható fel'. — ti — Péntektől vasárnapig Ligeti napok Kisújszálláson Immár hagyomány, hogy minden év szeptemberében .megrendezik Kisújszálláson a ligeti napokat. Az idei már a ,13. volt a sorban. Pénteken kora este fák­lyás felvonulással vette kez­detét a háromnapos prog­ram. A résztvevő több ezer fiatali jó hangulatban, moz­galmi dalokat énekelve a ligeti színpadhoz vonult, ahol ifjúsági, politikai nagy­gyűlést rendeztek, mélynek szónoka Lesták József, az Ifjú Gárda országos pa­rancsnoka volt. Ezt követően mai dalosok és a chilei Los Gallos együttes szórakoztat­ta a közönséget Szombaton is bőven akadt látnivaló. Polgárvédelmi, ha­ditechnikai, tűzoltó, hőlég­ballon mű- és sárkányrepü­lő bemutatók között válogat­hattak az érdeklődők. S aki csak szurkolni akart arra is adódott alkalom, mivel kispályás labdarúgás, női ké­zilabda-mérkőzés, fejelőver­seny is szerepelt a program­ban. A szombati nap me­dencebállal zárult Tegnap rendezték a sport­versenyek döntőit valamint a járőr- és nyomozókutya, repülő- és hajómodellező be­mutatókat. A háromnapos rendezvény utolsó program­ja a gyerekeknek szólt. Az Erdei Tündér történetét idézték a művelődési ház színpadára a budapesti Me­se Színház művészei. üz Árkádról a Kossuthon A szolnoki Árkád üzletköz építése lassan-lassan a befe­jezéséhez közeledik: a me­gyeszékhely centrumának e részéről hangzik el riport- műsor pénteken, 17 órai kezdettel a Kossuthon. Fertőző betegségek régen és ma Beszélgetés dr. Várnai Ferenc professzorral A hétvégén Szolnokon tar­totta kétnapos vándorgyűlé­sét a Magyar Infektológiai Társaság. Elnökét, dr. Vár­nai Ferenc professzort a fő­városi László Kórház főigaz­gató főorvosát kérdeztem a felszámolt és a létező fertő­ző betegségekről. — Professzor úr, a kon­ferencián elhangzott, hogy a klasszikus nagy fertőző betegségeket sikerült le­küzdeni. Melyek ezek, és mennyi időbe került az emberiségnek, hogy fel­számolja? — A fertőző betegségiek az emberiség léte óta pusztíta­nak. Legjelentősebbek kö­zülük a pestis, a kolera, a malária, a himlő. Gyakorla­tilag mindig is léteztek, csak az egyiket előbb, a másikat később sikerült felfedezni. Nagy mérföldkőnek tekint­hető a XIX. század második fele, amikor a tudósok, or­vosok rájöttek, hogy ezek fertőző betegségek és fertő­ző ágensek viszik egyik em­berről a másikra, vagy más úton-módon kerülnek be a szervezetbe. Hogy néhány nevet is említsek, gondol­junk Semmelweis, Koch Ró­bert, Pasteur, Salmon felfe­dezéseire. Ekkor indult meg igazán a harc a fertőző be­tegségek ellen. Felfedezték az oltóanyagot, és később alkalmazták is. A betegsé­gek és a gyógyszerek felfe­dezése időben mérve több évszázados küzdelem volt. Igen fontos, döntő mozzanat a fekelte himlő kipusztítása — 4 évvel ezelőtt. Azóta nincs a Földöm.. — Vannak azonban olyanok, amelyek megma­radtak, vagy nem sikerült teljesen visszaszorítani. — Hogy hazai példákat említsek, megmaradt a jár­ványos májgyulladás, a kul­lancs által okozott agyvelő- gyulladás, valamint a vér­has, a salmonellózis és egyéb kórokozók által előidézett hasmenések! Fertőző gyer- ímekbeteglségiek közül most is létezik a vörheny. a ka­nyaró, a mumsz. Változatla­nul megjelenik időnként az influenza. Sikerült nagymér­tékben visszaszorítani a jár­ványos gyermekbénulást, a diftériát, a szamárköhögést, a kanyarót. Ugyanakkor, amikor egyes fertőző beteg­ségek megszűnteik, vagy je­lentősen csökkentek, új kór­okozók, betegségek jelentek meg. — Mi ennek az oka? — Ezek egy része koráb­ban is létezett, de a techni­kai fejlődés és az orvostudo­mány valószínűleg nem állt olyan szinten, hogy ki tud­ták volna mutatni őket. Másrészt jelentkeztek olyan vírusok, amelyek eddig nem voltak. Valószínűleg az ál­latoktól származnak, átala­kultak és az emberek számá­ra is kórokozókká váltak. A legjelentősebbek a légioná­rius-betegség, a vérzéses lázak, a Lyme-kór. az AIDS... Exkluzív I interjú | — Talán az AIDS-röl hallottunk a legtöbbet, kü­lönösen az utóbbi idő ben. Honnan indult az AIDS? — Az első megbetegedése­ket 1981-ben az USA-ban észlelték. Elsősorban homo­szexuális férfiak kapták meg. ök teszik ki a veszé­lyeztetett személyek 75 szá­zalékát, 15 százalékát pedig a drogosok (a közös tű hasz­nálata miatt). Történt meg­betegedés a sok vérátöm­lesztést kapott páciensek kö­rében is. A betegséget okozó vírust két évvel ezelőtt fe­dezték föl az amerikai és a francia kutatók egyszerre. Az amerikaiak HTLV—III— vírusnak, a franciák LAV- nak nevezték el. Kimutatá­sára laboratóriumi technikát dolgoztak ki, melynek se­gítségével meg lehet állapí­tani a fertőzöttséget. — Melyek a betegség tünetei? — Sok tünete van. ezek azonban a betegség kifejlő­désekor jelentkeznek. A szervezet ellenállóképessége csökken, az embert azok a kórokozók is meg tudják be- tegíteni, melyek az egészsé­ges egyéneket nem. — Hogyan terjed és ho­gyan védekezzünk ellene? — Döntően szexuális úton terjed. Veszélyt jelent, ha valaki homoszexuális vagy sok partnerrel létesít meg­gondolatlanul nemi kapcso­latot, tehát a promiszkuitás, vagy ha biszexuális (mind­két nemmel érintkező) part­nere van. A védekezést te­hát tulajdonképpen az er» kjölcsös élet, a monogámia jelenti. Az AIDS kézfogás­sal, cseppfertőzéssel, tárgyak útján és egyéb érintkezéssel nem terjed. — Az USA-ban már több ezer megbetegedés volt, az AIDS Európában is „felütötte a fejét”. Mi a helyzet hazánkban? — Nálunk még nincs ilyen megbetegedés. Körülbelül két éve Magyarországon is végzünk szűréseket a veszé­lyeztetettek körében. Két esetben kimutattuk a fertő­zöttséget. El kell mondanom azonban, hogy egészséges, normális életet élő emberek­nél a szűrővizsgálat szükség­telen. Bár megbetegedés még nem volt nálunk, felké­szültünk rá, megtettük a szükséges intézkedéseket. Az (egészségügyi miniszter uta­sítása szerint az AIDS beje-- lentendő fertőző betegség, és a betegeket a László Kór­házba kell vinni. Azért egy kijelölt kórházban fogunk gondoskodni róluk, hogy ma­gas szintű ellátást tudjunk biztosítani. Erre és a meg­előzésre gondot kell fordí­tani, mivel az AIDS nagyon 6Űlyos és magas halálozási számmal járó betegség. Fel- világosító munkát végzünk a veszélyeztetettek körében. A szakembereket az egész or­szág területén, felkészítjük, hogy felismerjék, kiszűrjék, ismerjék a tüneteit — Professzor úr, a be­szélgetés elején szó volt arról, hogy az emberiség évszázadok alatt tudott le~ küzdeni bizonyos fertőző betegségeket. Az orvostu­domány azóta sokat fejlő­dött. Bár jósolni nem lehet — megvan a remény ar­ra, hogy az AIDS vissza­szorítására nem kell ilyen sokat várni? — Két év alatt megtalál­ták a kórokozóját, ilyen gyorsan még soha nem sike­rült. Reméljük, hogy pár éven belül lesz gyógyszerünk az alapbejt egségre. (A tüne­ti kezelésre most is van.) Nyugodtan lehet mondani, hogy nem kell évszázadokat várni. Reméljük, hogy né­hány év alatt sikerül leküz­deni. Paulina Éva Könyvről könyvre Mihez kezdjünk a természetben? Az urbanizáció, a környe- eetsaemjnyfeziődés — és szá­mos egyéb ok rniaitt — ma máir meglehetősen, ellent, mbndásos az ember és a ter­mészet hétköznapi viszonya. Mezőn, réten, erdőben, he­gyek kiözött, vízparton — sé­ta. kirándulás, üdülés alkal­mával — gyakran megfogal­mazódik tanácstalanságunk: ezt és ezt a növényt vajon hogy hívják; ugyan milyen fából volna a legcélszerűbb szalonnasütő nyársat farag­ni; mit csinálhatunk (azon kívül, hogy előszedjük az esernyőt), ha kitör a vihar; hogy bithatjuk szomjunkat, ha elfogy a magunkkal ho­zott ivóvíz? És így to­vább, egészen addig, hogy tétován nézegetjük a ke­zünkbe kerüllt mád­szál bütykeit, s alig jut eszünkbe valami a nád hasz­nosítási lehetőségei közül. De eljátszhatunk a gondolat­tal — s megkísérelhetjük próbára tenni magunkat — mihez kezdenénk, ha a tech­nika „felsőfokú" vívmányai nélkül a természettel test­közelben kellene élnünk. Tiszteletre méltó vállal­kozása volt a közelmúltban a Mezőgazdasági Kiadónak, hogy megjelentette dr. Kós Károly — a híres erdélyi építész és polihisztor fia — Mihez kezdjünk a természet­ben? című könyvét, amely nemcsak egyszerűen érdekes olvasmány, de hasznos út­mutatóul is szolgál a termé­szetjáró, vagy a természetes anyagokkal barkácsolni sze­retők számára. Íme a kötet főbb fejezetei: a tápláló ter­mészet (vadon termő, ehető növények és azok feldolgo­zása) ; gyógynövények; cser­készé»; a természetközeli em­ber meteorológiai szolgálata; tenyhelyek, kunyhók; tűz­gyújtás. tűzrakás; .mester­kedések” a természet kínálta anyagokkal. Mindez bősége­sen kiegészítve néprajzi, kultúrtörténeti adalékokkal, s persze dr. Kós Károly sze­mélyes élményeivel. Ez utóbbiak — olvasva a köny­vet — rendkívül irigylésre méltóak. Az előszóbeli val­lomás szerint a szerző vaká­ciózó gyermekei számára ír­ta a könyvet, olyan ember­ként, aki az élethivatásának az emberi önismeretet szol­gáló néprajzkutatást vá­lasztotta. „Tudva tudtam — írja —, hogy az ember a természet gyermeke, hogy erre vall egész testi, lelki al­kata, és hogy egész bonyo­lult, differenciált anyagi, társadalmi és szellemi kul­túrája lényegi egységének kulcsa isi a természettel va­ló eme eredeti gyökérben és tartós kapcsolatban ke­resendő”. Eleget téve az előszóban vállaltaknak, dr. Kós Ká­roly könyve látni, érezni ta­nít, megmozgatva a képze­letet is. A szemléletes, prak­tikumot is szolgáló rajzok­kal illuszitrállt, jól tipogra- fizált .kötetnek minden ter­mészetszerető fiatal, és nem fiatal olvasó könyvespolcán a helye. (A könyv kapható a szolnoki könyvesboltok­ban). — vágner —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom