Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
Kulturális kilátó 1985. szeptember 21. Móitőan a hagyományokhoz Új megyei könyvtár Békéscsabán A múlt és a Jelen Az ódon gépeken talán még a híres gyomai nyomdaalapító, Kner Izidor dolgozott. A múzeumi értékű berendezések ma Békés megye legkorszerűbb „könyvesházában” idézik a múltat,emlékeztetve a látogatót a békési könyvkultúra gazdag hagyományaira. Azokra, amelyek méltó folytatásaként a közelmúltban új megyei könyvtárat avattak Békéscsabán. A könyvtáravatás örömteli esemény volt a városban, márcsak azért is, mert eddigi történelmének legjelentősebb kulturális „beruházása” valósult meg átadásával. A közművelődési intézményekkel mostohán ellátott város azonban nem „ajándékba” kapta minden Igényt kielégítő, korszerű, új létesítményét. A megyei könyvtár — mondhatnánk — „csak" a koronája annak az évtizedes, felelősségteljes munkának, amelyet a könyvtárügy fejlesztése érdekében végzett Békés megye. Minden bizonnyal szakemberek „irigy” sóhajtásai kísérik a következőket: az elmúlt — hozzá tesszük nem könnyű — tíz esztendőben 50—55 millió forintot fordítottak a békési könyvtárak felújítására, újjáépítésére, gyarapítására, mindemellett ebben az időszakban kezdődtek meg a megyei könyvtár felépítésének előkészületei i#. A megyei tanács külön pénzügyi alapot hozott létre a vidéki könyvtárak korszerűsítésére, így — a helyi és központi támogatások mellett — lényegében ennek köszönhető, hogy mára jól kiépült, hosszú időre megfelelő tárgyi feltételekkel ellátott könyvtári hálózata van Békésnek. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója tehát igazán elégedett lehet. — Panaszra valóban nincs okunk — mondja — hisz ideális körülmények között dolgozhatunk. Az új könyvtárral valamennyi gondunk megoldódott itt a megye- székhelyen. A régi épület már a hatvanas években sem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. Határt szabott a szolgáltatásoknak, az állománygyarapításnak, nem bírt integráló erővel sem a városban, sem a megyében. A csabaiak egyébként nagyon kedvelték régi könyvtárukat és a város- szerkezeti, művelődéstörténeti szempontok is az eredeti hely, a főépület megtartása mellett szóltak. A ház — amely kibővítve ugyan — évtizedekig a megyei könyvtárnak adott otthont, most teljes egészében a gyerekek birodalma. Egy máris nagyon népszerű játszószobát alakítottunk ki benne, amely a gyerekkönyvtári részleggel csatlakozik az új épülethez. Az új épület felépítésének történetéről most csak a lényegesebbeket. Tervezési programja — Havassy Pál és Sallai István munkája — 1973-ban készült el a Könyvtártudományi és Módszertani Központ közreműködésével. A budapesti Középülettervező Vállalat a megye felkérésére 1974-ben belső pályázatot írt ki. A kiviteli tervek elkészítésére 1975-ben Hegedűs Péter, Csomay Zsófia és Kerecsényi Zsuzsa kapott megbízást. A beruházási programot 1977. júliusában hagyta jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az új épület „bokréta- ünnepsége” 1982-ben volt, átadására 1985. augusztus 20-án került sor. A kivitelezés a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatot dicséri, amely a beruházási költség alatt, 155 millió forintból „birkózott” meg a nagyszabású feladattal. — Az építkezést az előkészületektől az átadásig folyamatosan figyelemmel kísérték a könyvtárosok. — mondja Ábrahám Zoltán. A megyei könyvtár akkori igazgatójának, a Kossuth-dí- jas Lipták Pálnak nagy érdeme van abban, hogy vé- gülis olyan épület született, amely a szakma'i és olvasói igényeket is maradéktalanul ki tudja elégíteni. Magyar- országon nincsenek nagy tapasztalatai a könyvtárépítésnek. A csabai építőket az az alapgondolat vezette, hogy a leendő könyvtárban létesüljön egy olyan tér, amely leválasztja a „zajosabb” funkciókat. Így jött létre az a fedett „utca”, amelybe lépve a látogató tájékozódhat, beiratkozhat, kölcsönözhet. Itt található a ruhatár, a büfé, innen nyílnak a szolgálati terek. Az „utca” az épület teljes hosz- szát átszeli, két oldalon megközelíthető és természetesen azt szeretnénk, ha mindig „forgalmas” lenne, amolyan zsibongó jelleget öltene. A földszinten kapott helyet egy 60 ezer kötetes kölcsönözhető állomány azok számára, akik nem az szép találkozása elmélyült kutatás szándékával keresik fel a könyvtárat. Az „utcából” nyílik a gyermekkönyvtár is, yala- mint egy klub és egy előadóterem. Az emeleten a kevésbé forgalmas „csendesebb” könyvtári részlegek kaptak helyet. Ott található a zenei könyvtár, 11 ezer hanglemezzel, kazettával, zenei előadóteremmel. Klasz- szikus értelemben vett olvasótermünk nincs. A szak- könyvtári terekhez kutatófülkék csatlakoznak, amelyek alkalmasak az elmélyült munkára, és természetesen olvasóasztalokat is elhelyeztünk. Itt elsősorban a helyben olvasható dokumentumokat találhatják a látogatók, például az igen gazdag Békési gyűjteményt, amely a helytörténeti kutatást segíti, de itt olvasható, az a több mint 400 féle hazai és külföldi folyóirat, heti- és napilap is, amelyet rendszeresen megtalálnak nálunk az érdeklődők. A Békés Megyei Könyvtár 220 ezres állományát teljes egészében bemutatni képtelenség. Talán elég annyit megemlíteni, hogy országos báziskönyvtárként igen gazdag szlovák irodalmi gyűjteménnyel rendelkezik, állományában szép számmal találhatók régi hírlapok, folyóiratok és ma már könyvritkaságoknak számító Kner- kiadványok. A könyvtár a jelenleg hazánkban ismert legkorszerűbb technikai felszereltséggel rendelkezik. Zenei stúdiója tizenkét csatornán közvetít programokat, amelyeket a könyvtár valamennyi helyiségében hallgathatnak — természetesen fülhallgatón — az érdeklődők. A kész programokon kívül kívánság szerint irodalmi, mese, komoly- és könnyűzenei felvételeket is „sugároz” a stúdió. Hamarosan videotárral bővül a könyvtár állománya, képző- művészeti alkotások kölcsönzését is tervezik. Mindemellett szeretnénk a város közművelődési életébe is aktív szerepet vállalni — folytatja Ábrahám Zoltán. Olyan programokat tervezünk, amelyek ezidáig hiányoztak Békéscsabán, de otthont adunk kisközösségeknek, rendezünk kiállításokat, különböző irodalmi, zenei esteket is. Ugyanakkor nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a szakmai, módszertani munkára, hiszen ehhez ma már minden feltétel adott. Török Erzsébet Ceglédi fisz A cím egyúttal egy szeptember 16-án kezdődő programsorozatot is jelöl: a Pest megyei városban — immáron hagyományként — évről évre megrendezik a Ceglédi őszt, amelynek összefogója és házigazdája a Kossuth Művelődési Központ. A megnyitó is ott lesz 26-án, 19 órakor A kulturális események sorában szerepel az Állami Bábszínház előadása, a bulgáriai Trákia Állami Népiegyüttes gálaműsora, a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, a Dominó Pantomim Együttes és a Kecskeméti Katona József Színház társulatának produkciója is. A Ceglédi őszt színesíti a helyi zeneiskola tanárainak és hallgatóinak koncertje valamint a Debreceni Csokonai Színház vendégszereplése. A szegedi színház operatársulata a Nabucco című Verdi operát mutatja be. Természetesen nem maradnak el a képzőművészeti kiállítások sem. így például október 4-én nyílik meg az ötödik fa- és kisplasztikái kiállítás a Kossuth Művelődési Központban. Szeptember 26-án felavatják Perczel Mór szobrát, amelynek alkotója Ko- nyorcsik János, lesz mező- gazdasági és ipari-kereskedelmi bemutató és vásár, szakmai tanácskozás és divatbemutató. A szervezők tömegsportrendezvényekkel is igyekeznek emlékezetessé tenni az ez évi Ceglédi őszt. Az előadás egyik próbáján kerestük fel Ivanov Anatolij-t, aki Penza és Békés megye baráti kapcsolatai keretében kapott meghívást a vendégrendezésre. A Penzai Drámai Színházról elmondta, hogy az nagy múltra, gazdag hagyományokra tekint vissza. A néhány év múlva alapításának 200. évfordulóját ünneplő színház művészi munkáját a realista irányzat határozza meg. Repertoárján elsősorban olyan művek szerepelnek, amelyek a ma emberéhez is hitelesen szólhatnak egyénig tjársadalynÜ1 közösségi gondokról, élményekről. — Jómagam nem olyan régen dolgozom a penzai színháznál — folytatta a szélgetést Ivanov Anatolij. Hosszú évekig a Távol-Keleten, majd a tambovi színházban játszottam, rendeztem. Anatolij Efrosz-nál készültem a rendezői-színészi hivatásra. Tíz esztendőt töltöttem a színpadon, tizenöt éve rendezek. A váltás azt hiszem akkor következett be, amikor elkezdtem „kívülről” látni magam a Debreceni Jóllehet, nem volt minden esemény híján a debreceni nyár, a civis város kulturális életének felpezsdülését mégis csak a szeptember hozza meg igazán. A Csokonai Színház ma Erkel Ferenc Bánk bán című operájának bemutatásával nyitotta meg a múlt héten az 1086-os évadot, a zeneszerző születésének 175. évfordulója előtti tisztelgésként. Tegnap tartották a Karamazov testvérek című Dosztojevszkij dráma premierjét. Az operakedvelőket se kezeli a színház mostohagyerekként, az ő kedvükre szeptember 24-én bemutatják a Mágnás Miskát. Az operatársulat egy tavalyi „adósságát” rója le szeptember 28-án, amikor Erkel Brankovics György című művét adja elő. Szeptember 26-án a Képcsarnok Vállalat Medgyessy színpadon. Abban a pillanatban, amikor a színész átéli ezt, megszűnt színésznek lenni. — Most mégis játszania kell... — Nem, ez teljesen más... A nyelvi nehézségek miatt viszont valóban többet kell „előjátszanom” megmutatnom, hogy mi az, amit várok, mi az, amire gondolok. A helyzet számomra is teljesen új. Először dolgozom külföldön, de talán éppen ezért izgalmas. Magyar színházi mó.dszerekkel, tapasztalatokkal gazdagodhatom s ez mindenképpen hasznos. — Lát-e a módszerek között lényeges különbségeket? — Magyarországon azt hiszem túlságosan hamar színpadra mennek a művészek. Nálunk lényegesen hosszabb a próbaidő és nagyobb hangsúlyt fektetünk a darab értelmezésére, elemzésére. Sajnos a Háztűznéző bemutatójáig sincs már sok időnk, megfeszített tempóban, de jó hangulatban dolgozunk. hívogató termében kiállítás nyílik Stefániái Edit és Zajácz Tamás iparművészek alkotásaiból. Stefániái Edit nem ismeretlen a figurális tűzzománcképek kedvelői előtt, aprólékos művészi igénnyel, tüzes színekkel készült művei sok szép sikert hoztak már a művész számára. Zajácz Tamás a fiatalabb generációhoz tartozó bőrdíszműves ipraművész. A bemutatón használati és dísztárgyait láthatja a közönség. A kiállítás október 5- ig tart nyitva. A komolyzene szerelmeseinek is nyújt ínyencséget a debreceni őszelő. Szeptember 30-án a Csokonai Színházban ad hangversenyt a Debreceni MÁV Filharmó- nikus Zenekar és a Budapesti Kórus. Műsorukon Bach-művek szerepelnek, vezényel Antal Mátyás. — Miért esett a választása éppen erre a darabra? — Eredeti elképzelésem volt, hogy Oszfrovszkij Erdő című művét rendezem Békéscsabán, végülis a színészi karakterek döntöttek. Kölcsönösen úgy gondoltuk, hogy a Háztűznéző megfelelőbb szereposztásban kerülhet színre. Gogol művészete is nagyon érdekel, nagyon jelentősnek tartom. Szeretném a darabon keresztül az írót is megmutatni a magyar közönségnek. Ugyanakkor a Háztűznéző mára is érvényes, aktuális gondolatokat hordoz. A főszereplő egy kicsit furcsa, határozatlan jellemű fiatalember. A környezete azt diktálja neki: legyél olyan, mint a többi! ö magányos, valmire vágyik. Azt gondolja, a nősülés csodálatos dolog. Ám környezete sietteti a házasságot, ezzel megöli kezdődő érzelmeit, megfosztja őt a „csodálattól” és végsősoron attól, hogy önállóan saját akarata szerint élje az életét. A darab tulajdonképpen azt a folyamatot mutatja meg, hogy az agresszív környezet miképpen képes elpusztítani a személyiséget; s ebben a a folyamatban a személyiség miképpen veszti el önállóságát, hogyan „szürkül” bele környezetébe. — A békéscsabai bemutatót október 11-én tartják. Ezt követően otthon, színházában milyen feladatok várják? — Feltétlenül szeretném megrendezni a Háztűzné- zőt. Épp az itteni munka erősítette ezt meg bennem. Sok újat fedeztem fel a darabban, most értettem meg, hogy otthon is meg kell rendeznem Gogolnak ezt a művét. A békéscsabai előadás főbb szerepeiben Tomanek Gábort, Várday Zoltánt és Szabó Zsuzsát láthatja a közönség.- te Ivanov Anatolij rendez, a háttérben Tomanek Gábor Fotó: G. E. A fedett „utca”, amely a látogatót fogadja Az Egertől északkeletre fekvő NoszvaJ községnek a kastélya a magyarországi barokk művészet számos tárgyi emlékét őrzi. Egéoa megjelenése a 18. század végének könnyed, játékos hangulatát tükrözi. A községtől nem messze található a sikfőkútl hegyi tó, melyet a híres „kaptárkövek” ölelnek körűi. Szép kiránduló program lehet a műemlék és a közelében lévő természeti értékek megtekintése Gogol színműve a Jókai Színházban Beszélgetés a rendezővel: Ivanov Anatolij Érdemes Művésszel Gogol Háztűznéző című vígjátékát jó két évtizede játszották utoljára hazai színpadon. A darabot most Ivanov Anatolij, az OSZSZK Érdemes művésze, a penzai színház vezető-rendezője viszi színre a Bkéscsabai Jókai Színházban.
