Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
1985. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kérdések és válaszok Cigányfiatalok háromnapos találkozója Szolnokon A KISZ égisze alatt — Vita a szövetség megalakítása körül Tatán elkezdődött valami — hangzott el jópárszor a hét végén Szolnokon, a Ti- szaligetben, az alföldi megyék cigányfiataljainak találkozóján. Hogy mi kezdődött el? A KISZ fölismerte, hogy teendői, feladatai vannak a cigányfiatalok körében, és egy évvel ezelőtt megrendezte Tatán az első országos találkozót. Ezt követte a mostani, szolnoki regionális találkozó. Hogy csak a megyében maradjunk, és a tatai találkozó legközvetlenebb hatásairól szóljunk; a régóta kiváló eredménnyel működő jászfényszarui cigány KISZ- alapszervezet mintájára új cigány KISZ-alapszer vezetek alakultak a közelmúltban Karcagon, Jászkiséren és Túrkevén is tervezik egy cigányfiatalokból álló KISZ- alapszervezet létrehozását. Persze akadnak néhányan, akik inkább a cigányklubok, tánc- és másfajta művészeti csoportok megalakítását tartanák szerencsésebbnek, hangoztatva, hogy a KISZ-ben inkább a „vegyes” alapszervezetek működhetnek eredményesebben, amelyekben a cigány és nem cigány fiatalok kölcsönösen tanulhatnak egymástól, nemcsak zárt közösségeik szokásrendszerébe zárkózva dolgozhatnak a KISZ égisze alatt. Csakhogy ezek a cigány alapszervezetek többségükben lakóterület szerint szerveződnek, tagjaik legtöbbjének olyannyira azonos az életmódja — fiatal koruktól ingázó munkások —, hogy óhatatlanul is politikai közösséggé kovácsolódhat a futballcsapat, az irodalmi színpad vagy a néptánccsoport. Ügy vélem, valójában örülnünk kell mindenféle közösségalakító igénynek, neveztessék az akár KISZ-alapszervezetnek is, hiszen éppen a 14—18 éves fiatalok azok, akik a családból, az iskolából már kinőttek, önállósodnak, de új, erős közösségre munkahelyükön nem lelnek. Ráadásul egy-egy település lakói, vezetői is hajlandók segítséget nyújtani, tárgyalóasztalhoz ülni a cigányfiatalok képviselőivel, ha látják, hogy ők valamilyen szilárd közösség képviselői. Nos, az ifjúsági szövetség mozgalmi lehetőséget biztosít mindenkinek, a cigányfiataloknak is. Nemcsak alapszervezetek alakulhatnak, hanem a táborokban, a találkozókon, az orstzág különböző részein élő fiatalok kicserélhetik tapasztalataikat, a KISZ ilymódon igyekszik megteremteni a közösi gondolkodás fórumait. Ha a konkrét segítség formáit keressük, elsőként a KISZ gyermek- és ifjúságvédelmi alapját kell említsük, amelynek része a cigányfiatalok tanulási ösztöndíja, szakmunkástanulók, szakközépiskolák, gimnazisták, egyetemisták és főiskolások részére. A KISZ KB intéző bizottsága határozatot is hozott a cigányfiatalokról, amelyben rögzítette az ifjúsági szövetség feladatait, és ajánlásokat fogalmazott meg az állami, társadalmi és politikai szerveknek. Hogy mit jelent ma cigánynak lenni? Óriásiak a különbségek, szélsőséges példák is terítékre kerültek. Tény, hogy a cigányságot az életmódváltós jellemzi, azonban ez nem megy egyik napról a másikra, évtizedekig eltart. Ennek az életmódváltásnak egyik reprezentáns adata, hogy ma a cigány férfiak 85 százaléka dolgozik, és ez az arány ugyanakkora, mint a társadalom más férfitagjaié. Igaz, a dolgozók fele segédmunkás, csupán 8 százalékuk szakmunkás. A nők 53 százaléka rendszeres munkavállaló, de egyes becslések szerint a 60 százalékot is elérik, ha a rendszeresen alkalmi munkát vállalókat is ide számítjuk. A nők munkába állása egyébként több haszonnal is jár — szögezte le előadásában Kozák Istvánná, a Minisztertanács Cigányügyi Tárcaközi Koordinációs Bizottságának titkára. Mert azon kívül, hogy bővült a családban a keresők száma, a nők-munkába állása rendszerességet jelent a cigány- család életében, ráadásul a gyerekek óvodába járnak, ami — a cigánygyerekek között igencsak bizonyíthatóan — nélkülözhetetlen iskolaelőkészítő. Ez a rendszeresség aztán a következő generációra is kihat. A nők munkájának pedig az is értelmet ad, hogy a cigánycsaládoknak közel kétszer annyi gyereket kell eltartaniok, mint a nem cigányoknak. A cigány- gyerekek nem olyan régen, a nyolcvanas évek elején kezdtek óvodába járni, és ma már minden második óvodába jár, ami nem kis eredmény. Akik pedig rendszeresen iskolába járnak, azok gond nélkül elvégzik az általánost, igaz ez csak 50 százalékukról mondható. A mindennapi élet eseményein túl a legnagyobb vitát a közeljövőben megalakítandó cigányszövetség váltotta ki. A hozzászólók legtöbbje azt sérelmezte, hogy a cigányság tudta nélkül, demokratikus választás nélkül jött létre a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Cigánytanácsa. A tanács harmincöt tagú, az egyik alel- nök, Bújdosóné Seres Agnes tudomása szerint közülük négyen nem cigányok. A megalakulás pedig úgy történt, hogy a megyei népfront- bizottságok delegáltak egy- két -tagot. Milyen feladatai körvonalazódnak a szövetségnek? Évi 8 millió forinttal indul, amit lapalapításra, ösztöndíjaikra és kulturális csoportok támogatására fordítanak. A cigányság képviselői ezt az induló összeget kevésnek tartják, a fővárosban szeretnék, ha székházuk lehetne. A legvitatottabb kérdés az, hogy a szövetség csak kulturális ügyekkel foglalkozzon-e, vagy amellett elláthassa a teljes magyar- országi cigányság érdekképviseletét. Többen hiányolták, hogy a mostani találkozóra nem készült olyan hasznos, a jogokat és a kötelességeket tartalmazó kiadvány, amit hazatérve eljuttathatnának a családoknak. Néhányan úgy vélekedtek, hogy a rendszeressé váló találkozókon aktuális feladatok sorát kellene meghatározni és az eredményről évről évre beszámolni. Való igaz, hogy a mostani találkozó jónéhány hiányossággal bírt, azonban már a kérdőjelek megfogalmazása is hasznot jelenthet. Egri Sándor A találkozó vidám pillanatokban is bővelkedett Új bank alakult Tegnap tartotta alakuló közgyűlését az Általános VállaLkozási Bank Rt. a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A közgyűlésen 44 részvényes határozott az új pénzintézet megalakulásáról, megválasztotta az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot. valamint elfogadta a részvénytársasági alapszabályokat. Az új szervezet 2,2 milliárd forintos alaptőkével jött létre, a részvényeket az alapítók, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium, valamint más részvényesek, — vállalatok és egyéb szervezetek — jegyezték. A bank az MNB vállal - kozásd alapjának átvételével működik, hasznosítva az alap másféléves eredményes működésének tapasztalatait. Ikarus Korszerű festőüzem épül Európa egyik legkorszerűbb festőüzemét hozzák létre az I lcarus székesfehérvári gyárában. A már megkezdett miunka beruházási költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A magas színvonalú technológiát egy tizenhét világcéggel folytatott verseny- tárgyalás nyertese, az NSZK- beli Dürr cég szállítja. Csehszlovák vendégek Szajolban és Martfűn Az őszi szolidaritási, béke és barátsági akciósorozat rendezvényeként tegnap Szolnokra érkezett dr. Mar- cela Burdovä főorvosnő, a csehszlovák Vöröskereszt országos vezetősége tagja, akit elkísért a megyénkbe dr. Ja- roslav Musilek, a csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ budapesti igazgatója. A vendégeket a Népfront Megyei Bizottsága székiházában Sándoa* László megyei titkár fogadta. Délután a küldöttség Szájaiba látogatott, ahol az Áfor és PB üzemben megtekintett egy véradást. Ezt követően Martfűre utaztak, ahol a művelődési központban egészségügyi fóruméit rendeztek. Először a Tisza Cipőgyár üzemi véradó mozgalma helyzetéről tájékoztatták őket, maid Marcela Burdová főorvosnő hasonló csehszlovákiai tapasztalatairól számolt be magyar vendéglátóinak. A találkozó gyárlátogatással fejeződött be. Tovább folytatják Ti szaf öld váron a szennyvízcsatorna-hálózat építését. Jelenleg a főutcán építik a szennyvízcsatorna gerincvezetékét. Ide kötik be a mellékutcákból a gyűjtőve- I zetékeket . Fotó: Cs. F. Bevezetés előtt a településfejlesztési hozzájárulás A helyi tanácsok a terveket készítik Beszélgetés Boros Lajossal, a Szolnok Megyei Tanács tervosztályának vezetőjével Az Elnöki Tanács 12/1984. számú törvényerejű rendeletével településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről intézkedett. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a lakosság községfejlesztési hozzájárulásáról érvényben levő rendelet 1986. január elsejétől hatályát veszti, ez időtől a tanácskonak a lakosság egyetértésével településfejlesztési hozzájárulást lehet bevezetni. — Közeleg január elseje, a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének ideje. Hogyan készülnek föl Szolnok megyében a helyi tanácsok erre az időszakra? — kérdeztük Boros Lajost, a Szolnok Megyei Tanács Tervosztályának vezetőjét. — Valamennyi helyi tanács készített előzetes elgondolást a hetedik ötéves tervidőszakra, és részletesen felmérte úgynevezett érdekeltségi bevételeit is. Erről annyit kell tudni, hogy a helyi lehetőségek adják: beletartoznak a vállalatoktól, üzemektől, intézményektől átvett fejlesztési összegek, de ezt növeli a jövőben a településfejlesztési hozzájárulásból befolyó összeg is. Ez nem befolyásolja a központi támogatások mértékét, nem jár olyan következménnyel, hogy a központi támogatások ezek ismeretében csökkenhetnek. Ez nagyon lényeges, mert ez a pénz teljes egészében a településen marad, a település fejlődését, lakosságának boldogulását szolgálja. A várható bevételi források fölmérése után az elképzeléseket is összegyűjtötték, mire fordítják pénzalapjukat. Erről már vannak ismereteink. — Vázolná a főbb fejlesztési elgondolásokat? — A korábbi tervidőszakból áthúzódó beruházások megvalósítása után elsősorban a lakásfejlesztésre, építésre gondolnak a tanácsok. A községekben, városokban egyaránt, hiszen a községekben a családiház-építőknek megfelelően közművesített telkeket kell biztosítaniuk elviselhető áron. Mellette már lassan megszokjuk, hogy a családiház-építkezőknek is adható személyi támogatás. Támogatni akarják a fiatal családalapítókat, a két- és többgyermekes családokat otthonuk fölépítésében. Életszínvonal-politikánk leglényegesebb eleme a lakásfejlesztés, nyilvánvaló, hogy a településfejlesztésben is ez az elsődleges. Folytatom a sort a közoktatás fejlesztésével. A következő tervidőszakban a megyében mintegy 25 százalékkal nő a középiskolás korosztály aránya. Megfelelő tantermekre van szükség a városokban, s egyéb oktatási feltételek biztosítására. Ez azonban a községekre is jellemző, mert mindenütt törekednek, (ahol eddig nem sikerült) az egy- műszakos tanítás meghonosítására, s a szükségtantermek felváltására. Harmadikként a vízellátást, az egészséges ivóvíz biztosítását említhetem. Elsősorban ivóvíz, de adottságainkból eredően a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás is sok helyen jelentekzik sürgető feladatként. A társulati formákhoz, vállalkozásokhoz a tanács a lakosság, a területen levő vállalatok, intézmények adják a 60—80 százalékot, a fennmaradó 20— 40 százalék pedig központi támogatással egészül ki. Végül az egészségügyi ellátás, alapellátás, annak javítása szerepel a célok között. Faluhelyen az alapellátást, városokban a szakrendelést, a rendelőintézetek fejlesztését tűzték célul, míg három kórház korszerűsítése, bővítése, eszközeinek fejlesztése a megyei tanácsra hárul. A tervidőszakban a Hetényi kórháznál folytatjuk a korszerűsítést, a felújítást és a műszerállomány felújítását, de gondunk lesz a mezőiúri és a jászberényi kórház fejlesztésére is. — Nem beszéltünk az utak korszerűsítéséről, szilárd burkolatú járdák építéséről, pedig ez is sok helyen állandó téma. — Igen, alföldi, mezővárosi, nagyfalvas településből adódóan rosszul állnak a belterületi utakkal, nyilvánvaló, hogy ezekre is jelentős ösz- szegeket szánnak. — Mikor ismerkedhet meg a tervekkel a lakosság? — A megyei tanács elfogadta a hetedik ötéves terv koncepcióját, a településeken a korábbi elgondolásokból, valamint a megyei koncepció alapján folytatódik a tervezés. A lakosság széles rétegeit kérdezik, a helyi társadalmi szervezetek véleményét kérik a helyi koncepciókhoz, amelyeket október 15-ig a helyi testületek elfogadnak. A széles körű társadalmi vitában ismeri meg a lakosság a tervkoncepciót, azt, hogy milyen célokra, milyen mértékű, milyen időtartamra kér a tanács hozzájárulást, és döntenek arról, hogy megszavazzák-e azt? Köztudomású, hogy a lakosság fizetésre kötelezhető köre többségének, pontosan 51 százalékának igent kell mondania a településfejlesztési hozzájárulás fizetésére, amely 1986-ban évi 300—2000 forintig terjedhet. Ehhez tudni kell, hogy a tanácsok korábban már elkészítették a fizetésre kötelezhetők listáját, tudják kikhez kell fordulniuk. A döntésre sokféle fórum felhasználható a munkahelyi -megkereséstől egészen a postai válaszleveles szavazatkérésig. Amennyiben az 51 százalék megszavazza, tanácsi rendeletben rögzítik, s közadók címén fizetendők és behajthatok. — Mik a kilátások Szolnok megyében? — Szerintem jók. A községekben, ahol korábban községfejlesztési adót fizettek az emberek, és emellett is jelentős részt vállaltak, se munkát se pénzt nem sajnáltak a falu csinosításától és gazdagításától, nem jelent ez új terhet. A városokban, ahol új teherként jelentkezik a településfejlesztési hozzájárulás fizetése, olyan célokat kell választani, amiket a többség támogat, Akár .egy- egy városrészre is meg lehetne határozni, mi épüljön ebből a pénzből, és akkor meggyőzhetek az emberek. Bízom benne, hogy a VII. ötéves tervben megyénk lakosságának településfejlesztési hozzájárulása egyik fontos, alapforrása lesz a helyi fejlesztési célok rp eg valósi tusának. S. J.
