Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
10 1985. AUGUSZTUS 10. Kulturális kilátó Debreceni hívogató Kiállítások, virágkarnevál, folklór műsor Zenekarok országszerte A Pécsi Szimfonikus Zenekar Számos kiállításra, zenei rendezvényre, s az immár hagyományos viirágkiarmevál- ra várja augusztusiban Debrecen a városba érkező turistákat, kirándulókat. Augusztus 4-én na-gysiza- bású jugoszláv népművészeti táblát nyílt meg a Déri Múzeumban. A kiállításon több mint négyszáz alkotás látható. A válogatás ízelítőt ad Jugoszlávia hat nagyobb tájegysége — az alpesi, a pannon,, az adriai, a dimári, a morvái és a macedón terület — népművészetéből!.. A tárgyaik fából, agyaiból. kőből, textiiilibőL, bőrből és fémből készülteik. Szebbnél- szebb bútorok, edények, ruhák, ékszerek dicsérik a szomszédos ország nép- és iparmű vészeinek munkáját. A kiállítást szeptemibeír végéig nézhetik meg az érdeklődőik Debrecenben. Ezt követően Miskolcon, Salgótarjániban és Budapesten is bemutatják a tárlatot. Ezzel egyidejűleg Népművészet Magyarországon címmel hasonló tárgyakat tartalmazó kiállítás vándorol Jugoszlávia négy városába: Ljubljanába. Zágrábiba; FÜétoirádba és Üj vidékre. A két kiállítás anyagát az említett városok mfűzieu mainak szakemberei állították össze, s jól szer kesztett, szép katalógussal Sopronban, a belváros legszebb részén működik az ország .egyénien erdészeti, faipari és geodéziai gyűjteménye, amelynek fenntartója a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. A múzeum gyűjtőkörébe erdészeti, faipari és föttdméréstörtóne- ti tárgyi emlékek, iratanyagok, fotók és könyvek tartoznak. Erdészeti múzeum meg- allapíttásániak igondoLatiÉíJ már több mint száz éweL ezelőtt, 1883-ban az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlésén felvetette Pisó Kornél, állami faraktárkezelő tiszt. Az 1885-ös mezőgazdasági kiállításon az ott elhelyezett erdészeti anyag - ból egy bizottság — Bedő Albert, neves erdész-szakember vezetésével — kivá- logjatta a megalapítandó múzeumba szánt tárgyakat. Az értékes anyaggal bíró múzeum 1892-ben — pénzügyi nehézségek miatt — sajnos feloszlott. A soproni főiskolán az 1920—as évek második felében létrehozták az úgyneve- tndüt .„feáiHődéstortiéneti gyűjteményt”. Ez a gyűjtemény a bányász, a kohász és az erdész szakmák anyagát is gazdagon képviselte. Ám a II. világiháború eseményei, majd az. azt követő évek sűrű átszervezései szétzilálták ezt a gondosan őrzött és gyiarapított anyagot. A múzeum gondolata azonban a legutóbbi évekig eleven volt az egyetemen. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen a szakmai tanszék mellett főilleg a Központi Könyvtár gyűjtötte és őrizte a szakmatörténeti emlékeket, dokumentumokat. E gyűjtőmunka és szakmatörténeti kutatómunka eredménye, ho,gy az egyetem 175 éves jubileumára megnyílhatott a múzeális gyűjteményi kiállítás. (Azi egyetem könyvtára 250 évesi, s mint szervezeti egység az egyetem jefJemleeii felépítésében a legrégebbi.) A múzeum erdészeti szobája a közös bányász-erdész múlt emlékeit, botanikai és zoológiái könyveket mutat be. Megemlékezik a hajdani főiskola (selmecbá • segítik a látogatókat abban, hogy jobban megismerhessék a két szomszédos ország népművészetét. Az augusztusi debreceni rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a jugoszláv kiállítás mellett természetesen a hagyományos virág- karnevál lesz, amelyre az idén immár tizenhatodik al - kálómmal kerül sor alkotmányunk ünnepén. A virág- kocsik felvonulása után, aki még mindig nem telt volna el a látvánnyal, megnézheti az Aranybika Szálló Bartók termében a Környezetünk élő díszed című kiállítást, amelyen többek között vágott ék cserepes virágok, dísznövények, cserjék), díszállatok láthatók. Ugyancsak a v.irágkameválhoz kapcsolódik a Medgyessy teremben augusztus 15-én megnyíló bemutató, amelyen virágcsendélet festményeket, ól lítanak ki. A képzőművészeti kiállítás augusztus 24-ig várja a látogatókat. Az alkotmáinynapá programban nemzetközi folklór gálaműsor is szerepel. A külföldi és hazai együttesek, néptánccsoportok. zenelka rolk, énekkarok, augusztus 20-án a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon lépnek közönség elé. nyal, itHkeibve soproni) színes, diákhagyományoktól gazdag életéről, és a régmúlt magyar erdőgazdálkodásáról. A faipari szoba fűrészipa- rá, asztalos és kárpitos emlékeket tár elénk. A bemutatott gattenmodéll az 1900 évi párizsi viMtgkfiá',l'(i.|já- son is szerepelt. A geodéziai szoba a régi földmérő eszközök és műszerek tára. Teodolit, .busz- szola, planiméter, pantográf található itt többek között. A gyűjemány becses darabja a Knippel Móric professzor általi szerkesztett szögfelira- kó. A kiállítás helyszíne a volt Esterházy palota -- jelenleg a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság otthona. Ez a középkori eredetű ház (1612—1645 között birtokol- itjálk az Esterházy-jtsaliíd fraknói ágának leszármazottai) Sopron egyik legszebb műemléképülete. A mai barokk képe a 18. század közepén alakult ki. E házra vonatkozóan a legkorábbi adat 1561-ből való. _aimiikor- is I. Ferdinand király Oláh Miklósnak, a neves humanista érseknek adományozta Lánzsér 1 várát, és a hozzá tartozó uradalmat. (Ez magában foglalta a szóban forgó soproni házat is.) Az érsek 1568-ban meghalt. Valószínűleg örökösödés révén 1591-feön Darssify Ferenc főpohárnok, sárosi alispán birtokolja a házat, aki 1604- ben 10 évre bérbe adja Helyei Bálintnak- Dersisfy 1608-iban meghal, s az özvegyen maradt Derssfy Orsolya (aki a korabeli feljegyzéseik szerint igen mutatós asszony volt) 1612 szeptember 12-én megy feleségül Esterházy Milkltóishoz. Az Esterházy csallád 1945-ig nemzedékről' nemzedékre birtokolta a palotát. A palota első osztályú műemléknek számít, és teljes felújítás előtt áll. A fel- újíbás tervei készülőben vannak és a közeljövőben várhatóan egy megszépült épületiben fogadhatja a látogatókat az ország egyetlen erdészeti, faipari és geodéziai szakgyűjteménye (borbély) Népművészeti fesztivál a Margitszigeten Külföldi magyar együttesik vendégszereplése Első alkalommal rendeznek fesztivált itthon a határainkon túl élő magyar népművészeti csoportoknak. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége, a Magyarok Világszövetsége és a Népművelési Intézet meghívására tizenegy ország — Anglia, USA. Ausztria, Belgium, ..Csehszlovákja,, Frandiáar- szág, Finnország. Kanada, Német Szövetségi Köztársaság, Jugoszlávia. Svájc — huszonhét néptánccsoportja, zenékara, kórusa érkezik P ud-a pestire, s augusztus 19- ón és 20-án gálaesten mutatják be műsoraikat a Mar- gitszigetii Szabadtéri Színpadon.. Mindkét alkalbm- mal fellépnek hazai együttesek és szólisták is. A kétnapos fesztivál programjában népmű vészeti ki - rakodóvásár, színpompás felvonulás és találkozók is szerepelnek. A fesztivál rendezői Farkas Zoltán és Zsuráfszki Zoltán. főrendezője pedig Csizmadia Tibor. Pályázat Táncház — népzene 1986 A Népművelési Intézet és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat „Táncház-népzene 1986” címmel' az idén is pályázatot hindiét fiatal nép- zen őszeik — hangszeres együttesek, szólisták, énekesek — számára. Az együttesek legfeljebb 30 perces, az énekesek és a hangszeres szólisták 15 perces hangfelvétellel pályázhatnak. A népzenei mozgalom .hagyományainak megfelelően beküldhető eredeti, valamint a hagyományokat feldolgozó népzenei anyag. A pályázatokat 1985. október 31-ig a Népművelési Intézet tánc- és zenei osztályára — Budiapast, I. Corvin tér 8. 1251. — keli beküldeni, s a pályaműveken fel kell tüntetni az együttes nevét,, címét, a műsorseámok címét és időtartamát Baranya megye központjában — feljegyzések szerint a — városi polgárság igen korán megteremtette a maiga . zenei életét, főként az egykori betelepítéseket az íeLnémete- sítő törekvéséket követő években. 1811 -bői már ismerünk tudósítást, amely szerint Haydn-szimfóniák szólaltak meg Pécsett, ahol az első zenekar az özvegyek és árvák támogatására alakult meg. A múlt század derekán már 50—60 tagú együttes is verbuválódott a város polgáraiból alkalmanként, amelynek szervező je a Pécsi Zenei Egylet volt. Ennek utódia a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete lett, amely 1950-ig fennmaradt. 1860-lban alakult meg hivatalosan a Pécsi Városi Zenekar, amely később együttműködött a Pécsi Dalárdával1. Ök már Verdi Requiemjét is megszólaltatták, valószínűleg elsőként Magyarországon, kizárólag pécsi szereposztással. Az előadás kapcsán Verdi és a pécsi dalárda között távirat- váltás jött létre. A háború előtti pécsi zenei élet éltetője mindig is a jó értelemben vett amatőr lelkesedés volt, amely a felszabadulás utáni években is éreztette jótékony hatását. 1952-iben megalakult a Pécsi Szimfb- tndkus Zenekar, amelynek vezetője Antal György volt. Ennek élén már sok neves hazai és külföldi karmester is dirigált. Emlékezetes pécsi bemutatója volt ennek az együttesnek 1953-ban, amikor Melles Károly vezényletével megszólaltatták Kodály Psalmus Hungairicu- sát, A zenekar nagyrészt pécsi zenetanárokból és lelkes amatőrökből állt, kiegészülve alkalmanként katonaze- nészekikel és a színházi együttes muzsikusaival. Az Országos Filharmónia irányításával azután 1956-ban megalálkuilit a város függetlenített zenekara, a Pécsi Filharmonikus Zeneikar, amelynek karmestere Breit- ner Tamás lett, s amelyben már alkalmanként a város összes muzsikusa tömörült, A színházban ezalatt egyre növekedtek az igények a zenés darabok iránt. 1959-től már operaelőadások is elhangzottak az épület íaüai között A színházi zenekar ekkor még csak huszonnégy tagú volt. 1973-ban határozat született a, színházi együttes továbbfejlesztésére, 'és ennek kövekezménveként 1977—78-ra ez a zenekar — amelv gvakoriatilag a legutóbbi időkig azonos volt a Pécsi Filharmonikus Zenekarral — eltérte a hatvanas létszámot. Ehhez 15—20 másodállást járult. 1983. január 1-én életbe lépett az újabb határozat, amely gazdaságilag függetlenséget biztosít az együttesnek. s amely ezúttal felvette a Pécsi Szimfonikus Zenekar nevet Az új zenekar önálló testület; önálló költségvetéssel, és szerződésben áll a Pécsi Nemzeti Színházzal. Eddigi, megközelítően hetven körüli létszámét a közeljövőiben kii.lencvenhá- romra növelheti. Vezető karmestere — miiként a színház zeneigazgatója is — Bredtner Tamás, aki immár 15 éve áll az együttes ‘■lén. A ruásodikairimiestleri állás egyelőre betöltetlen. A Pécsi Szimfonikus Zenekar a preklasszikus szerzőktől a körtére zenéig minden műfajt szin.te állandóan repertoárján tart. Műsorpo- •litiikájukban a sokszínűség az elsődleges cél, hiszen ma már nemcsak Pécsett, de az egész megyében, sőt Tolna és Somogy megyében, a fővárosban, alkalmamként pedig külföldön is koncerteznek vagy előadásokat tartanak a színházzal. Szdmfó- nilkus zene, opera, operett, musical egyaránt szerepel a repertoárban, néha pedig kortárs zeneszerző művének hazai bemutatójára is vállalkoznék. Jövőre, februárban például Balassa Sándor Egy álmodozó naplója című kompozícióját mutatják be Magyarországon először. 1984. decemberében, az év utolsó három napján,. Strauss operettjét, A denevért szólaltatták meg Nyugat- Berlinben, az ötezer személyes kongresszusi palotában. Ez voll télén eddigi legjelentősebb külföldi fellépésük. A zenekarnak immár saját sízékháza van, de koncertjeinek nagy részét a Pécsi Orvostudományi Egyetem Aulájában tartja. Bérleti hangversenyed sorában az új évadban 20 felnőtt és 44 ifjúsági hangverseny szerepel. Koncertjeik jelentős részét Pécs után Kaposvárott, Szekszárdon, Szombathelyen, Dunaújvárosban, Siklóson' mgismétlik. — Zenekarunknak különösen a hegedűs és fafúvós gárdája kiváló — mondotta Pneitner Tamás. — Mivel azonban az együttes tagjai között egyaránt megtalálhatók a sok éves múlttal rendelkező idősebb muzsikusok. valamint a zenei tanulmányait éppen befejező fiatalok, így az együttes szakmai tudásban igen heterogén. A magunk érdekében, de a tágaibb értelemiben vett zenei ' nevelés érdekében is, fontos feladatunk a fiatalok segítése, muzsikusok képzése. és — az ifjúsági koncertek révén — a magas ízlésű, a zene jó befogadójának bizonyuló közönség biztosi - tása. Szomory György A hírős város Az ország legnagyobb megyéjének, Bács-Kiskunnak székhelye a több mint 600 éves Kecskemét. A százezer la-; kosú, szépen fejlődő város számtalan látnivalót kínál az erre járónak. Múzeumok, képtár, szép régi és új épületek, szobrok, camping, strand éa fedett uszoda várja a turistákat. A Város egyik legszebb épülete a Lechner Ödön tervezte 1895-ben épült Tanácsháza. Erkélyéről a nemrég elkészült harangjáték naponta háromszor szórakoztatja hallgatóit Az új városközpontban felsaabadnlásnnk 40. évfordulója ünnepén adták át az Illés Gyula készítette hősi emlékművet 1902-ben épült a szecessziós Cifra-palota. Most itt kapott helyet a Kecskeméti Galéria. Fotó: Pásztor Az országban egyedülálló Erdészeti múzeum Sopronban
