Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

1985. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megvizsgálta a KNEB Hiányosságok a járműjavításban fllkatrészforgalmazási gondok Befejeződött a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a személygépkocsi- és alkatrészforgalmazás, valamint a hazai járműjavítás helyzetét feltáró országos célvizsgálata, ame­lyet 1984 elején indított lakossági bejelentések alapján. A vizsgálatot az tette szükségessé, hogy az utóbbi két évben jó­val több panasz érkezett az autó- és alkatrészforgalmazás­sal, valamint a járműjavítással kapcsolatban, mint a meg­előző esztendőkben. A célvizsgálat az 1983 óta eltelt idősza­kot tekintette át, de egyes kérdések előzményeinek vizsgá­lata visszanyúlik 1979-ig. A KNEB-összefoglaló je­lentése megállapítja: a sze­mélygépjárművek javításá­hoz szükséges pótalkatrészek és szerkezeti elemek iránti kereslet alapvetően a hazai autópark típus és életkor szerinti összetételétől, illet­ve az ezt meghatározó sze­mélygépkocsi importtól függ. A hazai személygépjármű állomány kor szerinti össze­tétele — évente 100 ezer au­tó importja ellenére — foko­zatosan romlott, s 1983 végén az autóknak már mintegy 30 százaléka volt öregebb a nemzetközileg még elfoga­dott 10 évnél. Azóta a sze­mélyautók 7,9 éves átlagko­ra tovább nőtt és 1984 végé­re megközelítette a 8,4 esz­tendőt. A személygépkocsi állo­mány mennyiségi növekedé­sét — 1981—1984 között mintegy 30 százalékkal nőtt az autók száma — az elmúlt öt évben nem követte ará­nyos mennyiségű, ütemes al­katrész import. Ennek egyik oka, hogy az alkatrészforgal­mazó vállalatok a gépkocsi tulajdonosok érdekeivel el­lentétben 1984-re az előző évinél mintegy 8 százalékkal kevesebb alkatrészt és szer­kezeti elemet rendeltek az autógyáraktól, s az ellátást nehezítette az is, hogy a kül­földi gyártók egy része a megrendelt alkatrészeknek csak 85—90 százalékát szál­lította le. •Problémák vannak a sze- mélygépjárműveket és a pót- alkatrészeket forgalmazó cé­gek, valamint a szervizek kapcsolatában is; a forgal­mazóknak a megrendelések gyakoriságát csökkenteni kí­vánó kezdeményezésével szemben a szervizek arra tö­rekednek, hogy a javítási feladatokat minél kisebb készletekkel oldják meg, s így növeljék gazdálkodásuk hatékonyságát. Az alkatrész ellátási gon­dokat növelte, hogy az AFIT tröszt megszűnése után a megfelelő pénzeszközökkel rendelkező önállósult egysé­gek a javításokhoz leggyak­rabban szükséges alkatré­szekből nagyobb készleteket raktároztak. Az ilyen kész­let-felhalmozás más autója­vító szervezetek elől vonta el a zökkenőmentes munkához elengedhetetlen alkatrésze­ket, s így sok esetben mes­terséges hiányhoz is veze­tett. A forgalmazásban és fel- használásban érdekelt szer­vezetek a vizsgált időszakban több kezdeményezést tettek az alkatrészgyártás és fel­újítás szélesebb körű elter­jesztésére. A nagyobb meny- nyiségű alkatrészfelújítást azonban akadályozza, hogy egyelőre hiányoznak a fel­újításhoz szükséges gépek, célszerszámok, illetve a be­szerzésükhöz szükséges pénz­eszközök. Az alkatrész-gyártásba mind nagyobb mértékben kapcsolódik be a magánkis­ipar: 1984-ben 500 kisiparos csaknem 100 millió forint értékű — többségében tartós hiánycikknek számító — pótalkatrészt állított elő. E termékekkel kapcsolatban azonban gyakori a panasz, hogy minőségük — a maga­sabb árak ellenére — nem éri el az import alkatrészek minőségét — állapítja meg a KNEB összefoglaló jelentése. Az alapos elemzés után a KNEB több javaslatot tett az illetékeseknek az alkatrész­forgalmazás- és felhasználás területén tapasztalt kedve­zőtlen jelenségek megszünte­tésére. Augusztus 3—4: Képes Újság Békefesztivál Találkozunk az ország közepén % Az ország mértani közepét jelző torony és környéke a fiatalok túráinak kedvelt helye A hagyományoknak meg­felelően az idén is augusztus első szombatján és vasár­napján rendezik meg Pusz- tavacson a Képes Űjság Bé­kefesztivált, amelynek prog­ramja most is színesnek ígérkezik. A szabadtéri nagyszínpa­don augusztus 3-án és í-én reggeltől estig — rövid' déli szünetekkel — folyik a mű­sor. Országszerte ismert és népszerű színművészek, ma- gyarnótaénekesek, táncdial- énekesek és népi együttesek lépnek a közönség elé. A könnyű- és a komoly zene hí • vei egyaránt megtalálják kedvelt előadóikat. A két nap alatt az opera és az ope­rett kedvelői hallhatják Öt­vös Csillát, Moddován Stefá­niát, Palócz Lászlót. Palcsó Sándort, Mészöly Katalint, Pende Zsoltot és Zentai An­nát. Vasárnap bizonyára so­kan tapsolnak majd a Ro­han az idő című műsor sze­replőinek: Aradszíky László­nak, Csongrádi Katának, Faragó Verának, Harangozó Terinek, Payer Andrásnak, Rátonyi Róbertnek és ifjabb Rátonyi Róbertnek. A Magyar Honvédelmi Szövetség, mint az előző bé­kefesztiválok idején, most is szép programokkal, bemuta­tókkal várja a nézőket. Az idén is lesz technikai eszköz- bemutató és látványos repü­lő- és ejtőemiyősparádé. Emellett bemutatkoznak a modellezők, a hőlégballono- sok, a sárkányrepülők, a ku­tyakiképzők és az autooros- sozók. Az Országos Béketanács békecentrumában fotó-, pla­kát- és rajzkiállítások nyíl­nak, amellett ismert közéleti emberek részvételével politi­kai vitafórumot is tartanak. A békecentrumban lesz a pol-kaszinó, a video és dia- poráma-bamutató és a kü­lönböző VIT-műsorok. A vendégeket országos be­mutató- és kirakodóvásár is várja, amelyen részt vehet­nek termékeikkel a vállala­tok, áruházak. kiskereske­dők, kisiparosok, kisterme - lók, háztáji gazdaságok és kisikerttulajdonosok. Rajtuk 'kívül helyet kapnak a nép­művészek, a népi iparművé­szek és az ősi mesterségek mai művelői. És természete­sen pavilonok nyílnak, ahol kolbászt, pecsenyét süt­nek, ételt-italt és gyümöl­csöt kínálnak. A szabadtéri ki állításon bemutatkoznak az ország amatőr festői, szobrászai, fa­faragói, grafikusai, pingálói. A legsikeresebb alkotókat a közönség szavazatai és a szakzsűri véleménye alapján választják ki, akiket a ren­dezők jutalomban részesíte­nek. A gazdag műsorkínálatból néhány: szombaton délelőtt VIT-diszikó, zenés, jelmezes bemutató az elmúlt VIT-ék­ről, délután gálaműsor az NDK-beli, a szovjet és a ma­gyar delegációk kulturális programjából. Ezt követően zenés divatbemutató, öt órá­tól nemzetközi táncház a Téka. a Gereben, a DÜVÖ együttesek közreműködésé­vel, magyar, romáin, bolgár, délszláv és görög néptáncok bemu tatójával. Vasárnap játékos vetélke­dő családok és baráti társa­ságok részvételével. Délután Berki Tamás és a Front együttes ad koncertet. A ki­egészítő programok között szerepel a volt magyar VIT- delegátusok baráti találkozó­ja Mire VIT tűk? címmel. Mindkét napon VIT-falatok várják a vendégeket a VIT- kóstolóban, ahol megízlelhe­tik a VIT-et rendezett orszá­gok speciális ételeit, italait. Népművészeti tárgyakat^áru - sító boltok is nyílnak, ahol a' szovjet, az NDK, a cseh, a lengyel és a bolgár népi kul­túra termékeit léhet megvá­sárolni Nem elég benyújtani a számlát Gondolatok a jászberényi közérdekű bejelentésekről A korábbi években a vá­lasztásokat megelőző jelölő gyűléseken, Jászberényben, négyszáznál több volt a köz­érdekű bejelentések száma, az idén viszont alig haladta meg a hatvanat. A felszóla­lók inkább a jelöltek szemé- 'Hyével, munkájával foglal­koztak. Mi lehel ennek az oka? Valószínűleg az, hogy a pénzszűke ellenére az utóbbi évtizedek talán legeredményesebb kö­zépiávú tervét zárja a vá­ros1. , Csupán néhány példa ei re; 1981dől 1200 új lakás épült. Az OTP segítségével 500 tel­ket alakítottak ki. A városi tanács ötven rászorulónak 40—80 ezer forint támogatási nyújtott telek, illetve la­kás vásárlásához. A 16 tan­termes új általános iskola mellett 15 másik tantermet alakítottak ki. Bővítették a gimnáziumot és a szakmun­kásképzőt. Elkezdték a fő­iskola kollégiumának építé­sét Három új iskolai tornate­remmel is gazdagodtak. A példákat így lehetne tovább sorolni. Érthető, ha kevesebb egy város gondja, keveseb­ben zörgetik a. tanács ajta­ját. Nem lehet kitérni Természetesen úgy még sohasem volt, és úgy tűnik, nem is lesz, hogy minden részletkérdésben teljes le­gyen a megelégedettség. Jászberényben sem lehet az- hiszen például a vezetők szerint sem lehet kielégítő­nek ítélni a város köztiszta­ságát, bővíteni kellene a csatornahálózatot és portala- nított utakat építeni, hogy csak a nagyját soroljuk. A közérdekű javaslatok ezért nem hiányoznak a je- llöűőgyíjléselk jegyzőkönyvei­ből. Jogos a választópolgá­rok kérdése: mi lesz ezeknek a javaslatoknak a sorsa? Megvalósításuk ^pénzügyi vonzatúktól” függ. Amire nincs és nem is lesz pénz. azt már a jelölő gyűléseken elmondták a tanács képvi­selői. Olyan javaslatok íf vannak, amire kell pénzt szerezni. A városi tanács il­letékesei ütemtervet készí­tettek ezek megvalósítására. Viszonylag kisebb összeget felemésztő munkákról van szó. átereszek, járdák, stb építéséről; illetve javításáról. Ennek az ütemtervnek va- lóraváltását az ügyrendi és számvizsgáló bizottság rend­szeresen ellenőrzi és jelen­tését a végrehajtó bizottság is megvitatja. Törvény is kötelezi egyébként a testüle­tet arra. hogy kétévenként vizsgálja meg a közérdekű bejelentések sorsának ala­kulását. Ez alól tehát nem lehet kitérni. I tanács hitele A közérdekű javaslatok in­tézésében a tanács városgaz- tíálkodá^i osztályára hárul nagy szerep. A titkárságra a nyilvántartás és a bejelen­tések továbbítása olyan szer­vekhez, melyek a megye- székhelyen, vagy máshol vannak, de a megoldás kul­csa az ő kezükben van. Akut probléma például a Hatvani út és a kórház kör­nyékének kereskedelmi el­látása. Gondot okoz a tele­fonhálózat bővítése. A ilyen feladatok megoldása nem­csak a tanácsra tartozik. A közérdekű javaslatok továb­bítása- megvalósításuk sür­getése viszont igen, hiszen a városi tanács hitele, szava­hihetősége is múlik ilyen ügyek intézésén. A városi népi ellenőrzési bizottságnak is van olyan köLtelezettsége, hogy el­lenőrizze a közérdekű beje­lentések sorsának alakulását. Még nem került arra sor, hogy mulasztások miatt ki­fogást emelt volna a városi tanácsnál. Azokon a helyeken, ame­lyekre vonatkozóan a leg­gyakoribbak a panaszok, be­jelentések, a városi tanács szervei megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ügy­intézésre. Bizonyára nem véletlen. hogy általában nincs különösebb gond azzal. A'kereskedelmi ágazat pél­dául igen komolyan veszi a vásáriók könyvébe jegyzett észrevételeket. Jászberényben elgondol­kodtató a közérdekű javast- iatök egy részének irreális volta. Legalábbis úgy, ahogy a javaslattevő elképzelte. Könnyű például azt javasol­ni, hogy portalanított utat építsenek ebben vagy' abban az utcában. A nehezebb az: honnan teremtsék elő a pénzügyi fedezetet. Az üt­és közműhálózbat fejleszté­sében bizonyára nem lesz­nek nagy lehetőségek ezután sein. Ezért elgondolkodtató, hogy Jászság-szerte miért épül több portalanított út társadalmi összefogással, mint Jászberényben. Lehet, hogy a városlakók hozzá­szoktak környezetük állami pénzből való fejlesztéséhez? Avagy a szervezőmunkát kellene új alapokra helyez­ni? Annyi biztos, ilyen te­kintetben szaporázni kellene a lépteket1 a városi belterüle­tén. A zártkertekben ugyan­is természetesnek veszik, hogy a közművek kiépítése érdekében zsebbe kell nyúl1- niok. I negoldás lebetűségeit is A belterületeken lakók­nak is éz az érdekük. Sokan norton-kutakból nyerik pél­dául a vizet. Rosszul, vagy egyáltalán nem szigetelt emésztőjük viszont nagy mértékben szennyezi a ta­lajt. Blőbb-utóbb saját ma­gukat fertőzik meg. Ugyan­akkor a szennyvíztisztítómű Elbírja a csattor nahálózat bővítését. Ezek a gondolatok is ön­kéntelenül megfogal/mazód- nak az emberben, amikor közérdekű javaslatokról hall, hiszen azok csak akkor ér­nek valamit, ha a megoldás lehetőségeit is megfogalmaz­zák. Simon Béla Ajánlás az alkoholizmus ellen Meglelem a Társadalmi Szemle júliusi száma Elemzés a jövedelmi helyzetről—Beszélgetés a lakóterületi pártszervek munkájáról Visszatekintő: a Komintern VII. kongresszusa Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság ajánlást adott ki az egészséges, józan életmódot elősegítő és az al­koholfogyasztást visszaszo­rító munkahelyi programok­hoz. Javasolja a vállalatok­nak, az intézményeknek, hogy hozzanak létre alkoho lizmus elleni bizottságokat, amelyek a vállalati társa­dalmi szervezetek közremű­ködésével munkacsoporto­kat, aktívagárdákat alakít­hatnak. Ezek aztán együtt­működhetnek a lakóterülé • tök alkoholizmus elleni bi­zottságaival, a szociál- és családpolitikai. munka-, gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel. Az állami bizottság ajánl­ja a vállalatoknak és veze­tőiknek: szerezzenek ér­vényt azoknak a jogszabá­lyoknak és intézkedéseknek, amelyek megtiltják alkohol bevitelét és fogyasztását a munkahelyeken. A munka­védelmi oktatáson is tudato­sítsák a mértéktelen alkohol­fogyasztás veszélyeit A munkahelyi bizottságok, il- letve aktívák szükség esetén kezdeményezzék a vállalatok munkavédelmi, üzemrendé­szeti szerveinél: szigorú el­len őrzéssel gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók mun­ka közben és azelőtt ne fo­gyasszanak alkoholt. A tervgazdaságban rejlő lehetőségiek valóra váltásá­nak számos előfeltétele van. Ilyen előfeltétel például a társadalom érdekeit tükrö­ző, a gazdaság külső és bel­ső körülményeivel, adottsá­gaival' számoló gazdaságpo­litika, valamint ennek ha­tékony megvalósulását sííoL gáló gazdaságirányítási rendszer. Hoós János cik­kében áttekinti, mi a terve­zés szerepe a népgazdaság irányításában. Az elmúlt több mint egy évtizedben külső és belső okok kövdtkeztében nagy veszteségek, megrázkódtatá­sok érték a magyar gazdasá­got, s ezek csökkentették a fogyasztásra és a felhalmozás - ra felhasználható jövedel­met. Juhász Jánosné arra keres válaszd, hogy a gazda­ságot ért negatív hatások,, majd a kialakuló gazdaság- politikai irányváltás nyo­mán hogyan változott a nép­gazdaság jövedelmi helyze­te, és a gazdaságot ért vesz­teségekből az eddigiekben mekkora rész hárult a la­kosságira. Katona István írásában méltatja Kádár János A bókéért, népünk boldogulá­sáért című, közelmúltban ki­adott kötetét, amely a párt főtitkárának. 1981 és 1985 között elhangzott beszédeit és megjelent írásait tartal­mazza. Csikós József párt­munkásokká,! beszélgetett ‘a lakóterületi pártszervek te­vékenységéről, a nyugdíjas párttagok politikai munká­járól. A szerkesztőség három szocialista országból — Csehszlovákiából, Lengyel- országból és a Német De­mokratikus Köztársaságból — az ott dolgozó magyal' tudósítók segítségével szá­mol be. A nyugat-európai tőkés or­szágok gozdasági, társadal­mi és politikai életében jelentős tényezőnek számí­tanak a szakszervezetek, amelyek a bérből és fizetés^ bői élők legkülönbözőbb ré­tegeit képviselve, számotte­vő tömegeket mozgósítanak. Borbély Szilvia elemzi fej­lődésük tendenciáit, ellent­mondásait. Szokolay Katalin áttekin­tés ad a Komintern 50 év­vel ezelőtt megtartott VII. kongresszusáról, történelmi távlatból értékeli az ott ho­zott döntéseket, határozato­kat. Papp Zsolt a fejlett ka­pitalizmus politikai válság- teoidencfcäivaL foglalkozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom