Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

1985. AUGUSZTUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intózmónyeink Minisztertanács A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, más elnevezéssel: a kormány, az álllamigazgatási szervezet csúcsán lévő általános hatáskörű tesitület. Minden állam- igazgatási szerv — így többek között a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, helyi tanácsok, szakigazga­tása szervei — felettese, irányítója, az állami munka vitelének legfőbb operatív központi szerve. Tevékenysé­géért közvetlenül az őt megválasztó orsizággyűlésnek fe­lelős. A kormány feladata ebből következően rendkívül' sokrétű, az állami, társadalmi élet döntő részét átfogja. A Minisztertanács: Békefesztivál Pusztavacson a./ védi és biztosítja az állami, társadalmi ren­det és az állampolgárok jogait, b. / biztosítja a törvé­nyek és törvényierejű ren- deletek végrehajtását, ma­ga is rendeleteket alkot, határozatokat hoz, c. / irányítja a miniszté­riumok és a közvetlenül alá­rendelt egyéb szervek munkiájá-t, összehangolja a tevékenységű két, <k/ irányítja a tanácsokat ellátja a törvényességi fél - ügyeletüket, e. / biztosítja a népgaz­dasági tervek kidolgozását, gondoskodik a megvalósí­tásukról. f. / meghatározza a tu­dományos és i kulturális fejlesztés irányát, biztosít­ja a szükséges személyi és anyagi feltételeket, g. / meghatározza a szo­ciális és egészségügyi el­látás rendszerét, gondos­kodik anyagi fedezetéről, ih./ nemzetközi szerződé seket köt és hagy jóvá Az államigazgatás alkot­mányos irányításának fon­tos garanciája, hogy a Mi­nisztertanács az aláren­delt szervek által hozott minden tö vénysértő vagy közérdekbe ütköző jogsza­bályt» határozatot vagy intézkedést 1 megsemmi­síthet, illetve megváltoz­tathat. A kormány hatás­köre az államigazgatás területén lényegében kor­látlan. Az alkotmány ugyanis lehetővé teszi, |hogy az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyiben > közvetlenül vagy valamely tagja után in­tézkedjen. Jogosult az ál­lamigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szer­veket létesíteni. A minisztertanács elnö­kéből, elnökhelyetteseiből, az államminiszterekből (ilyen funkcióban lévő tagja jelenleg nincs a kormánynak), a miniszté­riumokat vezető minisz terekből, az Országos Terv hivatal- és a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnökéből áll. A minisztertanács elnö­ke (a miniszterelnök) ve­zeti az üléseket, gondos­kodik a hozott rendeletek és határozatok végrehajtá­sáról; az országgyűlésen előterjeszti a kormány­programot- és beszámoló­kat; képviseli a Miniszter- tanácsot, nemzetközi: kap­csolatokban pedig eseten - ként a magyar államot. A Minisztertanács el­nökhelyettesei szükség esetén helyettesítik az el­nököt. A kialakult gya- - korlat szerint az elnökhe­lyettesek között munka­megosztás van, összefog­nak és koordinálnak bizo­nyos nagyobb ágazatokat, illetve a kormány megbí­zásából felügyeletet gya­korolnak az országos ha­táskörű szervek felett. A Minisztertanács, mint testület, ülésein működik, amit rendszerint kéthe­tenként általában a csütörtöki napon tarta­nak. 1 Szavazati joguk a kormány tagjainak, va­lamint a minisztereket he­lyettesítő államtitkárok­nak van. Az ülésen ta­nácskozási joggal vesz részt, például a legfőbb ügyész, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, a fővárosi tanács elnöke. A Minisztertanács ja­vaslattevő döntéseket elő­készítő szerveiként mű­ködnek a kormánybizott­ságok. Ezek a testületek a Minisztertanács reájuk át­ruházott hatáskörében jár­nak el, ezért határozataik az álllamigazgatási szer­vekre kötelező erejűek. A bizottságok 1 száma a fel­adatok változásaihoz iga­zodóan időszakonként mó­dosul. A központi állami gaz­dasági irányítás, és a gaz­dasági tervezés kérdései­vel az Állami Tervbizott­ság foglalkozik. A népgaz­dasági terv végrehajtását, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok irá­nyítását a Gazdasági Bi­zottság végzi. A Tudo­mánypolitikai Bizottság feladata a tudomány-po­litika kialakítása és elvi irányítása, a tudományos kutatás és a műszaki fej­lesztés állami irányításá­nak koordinálása. Áz Ál­lami Ifjúsági Bizottság az ifjúságot érintő kérdések­ben lát el döntéseket elő­készítői, valamint irányító funkciókat. A Honvédelmi Bizottság a Miniszterta­nács honvédelemmel kap­csolatos feladatainak meg­oldásában vesz részt, Eár elnevezésében a tanács megjelölés ' szerepel. de ugyancsak kormánybizott­ságként működik, a köz- művelődési tevékenység irányítását végző Országos Közművelődési Tanács, valamint az Országos Kör­nyezet- és Természetvé­delmi Tanács, amely szin­tén a Minisztertanács vé­leményező, koordináló és ellenőrző szerve. A Minisztertanácsot sa­ját hivatali apparátusa se­gíti rendeltetésszerű mun­kájában. A Miniszterta­nács titkársága, gondosko­dik az ülések adminiszt­ratív- technikai! előkészí­téséről. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala közre­működik a kormány taná­csok irányításával és tör­vényességi felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladataiban. A Miniszter- tanács Tájékoztatási Hi­vatala, az alkotmányos előírások és a kormány intenciói szerint a sajtóte­vékenység felett gyakorol­ja a szakmai és törvényes­ségi felügyeletet. Dr. Bálint Tibor Következik: Az államigaz­gatás központi szervei. Meg­hosszabbodott a szülési szabadság Az orvosok kedvező hatást várnak Az 1985. szeptember elseje után szülő édesanyák számá­ra egy hónappal meghosszab­bodik a szülési szabadság. A Minisztertanács rendelete ér­telmében ezt a négy hetet azonban csak a szülés előtt szabad kivenni. A szülési szabadság meg­növelésének egészségügyi hasznosságáról dr. öry Imre, az Egészségügyi Miniszté­rium főtanácsosa adott tájé­koztatást. Elmondta, az egészségügyi szakemberek a koraszülések és a csecsemő- halálozás csökkentését vár­ják ettől a rendelettől. Már a szülési gyermekágyi sza­badság létrehozásakor is az volt a cél, hogy a mama — terhessége védelme érdeké­ben — egy hónappal a szü­lés előtt otthon maradjon. Azért azonban, hogy a szü­lés után hosszabb időt tölt­hessen az édesanya gyerme­kével, ezt a szabadságot a gyakorlatban átvitték a szü­lés utáni időszakra, ami egészségügyi szempontból semmiképpen sem volt elő­nyös. Hasonlóan azoknak az or­szágoknak a gyakorlatához, ahol a csecsemőhalálozások a szülési szövődmények szá­ma alacsony, azt szeretnék Magyarországon is elérni, hogy a terhesség utolsó hó­napjában az anya hetenként jelentkezzen a terhességet ellenőrző orvosnál a terhes­gondozóban, vagy annak a kórháznak az ambulanciáján, ahol szülni fog. A megfele­lő ellenőrzéssel időben meg­előzhető a koraszülések és halvaszületések egy része, az egészségügyi szolgálat fel tud készülni a szövődményes szülések levezetésére. Mint a főtanácsos elmondta, a szülések számának utóbbi időben tapasztalt csökkenése miatt a szülészetek nem túl­terheltek, így mód van ar­ra, hogy ha a legkisebb gya­núja is fennáll a terhesség korábbi megszakadásának, a kismamát azonnal kórházba utalják. — Alapvető változást sze­retnénk a terhesgondozásban — mondotta végezetül dr. öry Imre. A cél, hogy a mind jobb, fejlettebb orvosi vizsgálat mellett többet tö­rődjenek a szülésre felkészí­tés lélektani kérdéseivel, hogy a terhesgondozáson körültekintően foglalkozza­nak a kismamákkal, megis­merve családi környezetüket is. Közismert, hogy Magyar- országon nem mindig az az orvos vezeti a szülést, aki a terhesgondozást végezte, már pedig az a cél, hogy ő, vagy legalábbis azonos munkakö­zösség foglalkozzon az édes­anyával. (Folytatás az 1. oldalról) lányok készülődtek minden­felé a szereplésre. Kora reggel még hangol­tak a zenészek, dolgoztak a hangosításról gondoskodó technikusok, műszakiak. Nem sokkal később azonban megkezdődlek a programok a szabadtéri színpadokon. A nagyszínpadon egymást követték az ország különbö­ző részeiről összesereglett népi és hagyományőrző együttesek, énekesek, szó­listák, felléptek bűvészek, illúzionisták, diszkótánco- sok, operetténekesek és ba- lettművészek, vidám műsort ad:ak elő fővárosi színmű­vészek, a fiatalok számára is bőven jutott látni- és hall- galnivaló, hiszen műsort adott több ismert könnyűze­nei együttes. Megkezdődött köziben a békecentrum programja is. A látogatók ismert közéleti személyiségekkel találkoz­hattak és véleményt cserél­hettek a béke és a leszere­lés kérdéseiről. A Kommunista Ifjúsági Szövetség központjában a VIT jegyében zajlottak a programok. Népek Barátsá­ga címmel rendeztek a töb­bi között zenés, jelmezes be­mutatót, amelyen a korábbi VIT-ek hangulatát elevení­tették fel. Sok ezren gyűltek össze a KISZ-udvar színpa­da előtt, ahol nemzetközi gálaműsorban lengyel, NDK- beli, magyar és szovjet együttesek, művészek léptek fel. Az ifjúsági szövetség Immár negyedik éve, hogy megrendezik az ország kö­zepén, Pusztavacson azt a fesztivált, amelyen a világ- történelem egyik legször­nyűbb eseményére emlékez­ve, a több tízezer résztvevő hitet tesz a béke ügye mel­lett. Az idei fesztiválra és a XII. VIT-re készülve, azon­ban a szervezőknek újabb ötlete támadt. Az előző ren­dezvények tapasztalatait ku­tatva rájöttek, hogy a múlt­ban nem tartottak olyan ta­lálkozókat, ahol az előző VIT-es delegációk tagjai be­számoltak volna élményeik­ről. Vajon mi lett a sorsuk azoknak, akik valamikor a magyar ifjúságot képvisel­ték? Hogyan folytatódott életpályájuk, hogyan, mi­képpen élnek napjainkban? Mindezekre keresték a vá­laszt, s így született meg a már ismert felhívás: Mire VIT-tük? Augusztus 3-a szombat délelőtt, Pusztavacs. A na­gyobb fajta repülőtérnek is nézhető füves pusztán szin­te elveszik a többtízezer em­ber. Fiúk, lányok, férfiak, asszonyok, akarva akaratla­nul egy színes népi kavalkád résztvevőivé válnak. A VIT- centrumban is nagy a sürgés, felhívást lett közzé, amely­ben arra kérte a korábbi VIT-ek résztvevőit, hogy jöjjenek el a pusztavacsi fesztiválra, közülük számo­sán meg isi érkeztek. Délután már hatalmas tö­meg vándorolt az egyik sza­badtéri színpadtól a mási­kig, attól függően, hol talált kedvérevalóbb programot. A fesztiválon több szövet­kezet és vállalat termékbe­mutatón adott tájékoztatást munkájáról a látogatóknak. Este a békecentrumban a Hirosima és Nagasaki elleni atomtámadás áldozataira emlékeztek a résztvevők, s egyben figyelmeztettek a fegyverkezés mai veszélyei­re. A rendezvényen részt vett Fujimoto Masatosi, a Japán Túlélők Szövetségének kép­viselője, az Országos Béke­tanács vendége. Tegnap reggel folytató­dott a fesztivál. Az Orszá­gos Béketanács politikai centrumában előadások hangzottak el a fegyverke­zés elleni harcról. Szinte mindig volt valaki a béke­centrumba vezető fehér pa­pírral borított fal előtt, amelyre ifjabbak és időseb­bek írták fel gondolataikat a békéről. Nem sokkal tá­volabb mesteremberek ad­tak ízelítőt szakmájuk for­télyaiból. A Kommunista Ifjúsági Szövetség központjában csa­ládoknak és baráti társasá­goknak rendeztek Játszótár­sunk mondd akarsz-e lenni címmel vidám vetélkedőt. Számosán érkeztek Puszta- vacsra az ifjúsági szövetség sorra érkeznek a régi szem­tanúk. Jól megtermett fiatalasz- szony toporog az asztal kö­rül. — Én 1949-ben a buda­pesti VIT-en voltam — magyarázza Hlatki Istvánná, a Fővárosi Tanács előadója. Amikor észreveszi meglepe­tésemet, — hisz alig látszik 35 évesnek — így folytatja: — No, nem mentem, hanem babakocsiban vittek. Tudja, akkor kéthónapos lehettem. Szüleim pedig szervezői vol­tak a találkozónak. Hát így kerültem oda. Férje, Hlatki István vi­szont a magyar delegáció tagjaként járt 1973-ban Ber­linben. — Egy szomorú sze­rencse miatt jutottam ki a VIT-re. Az előző évben — 1972-ben — ifjúgárdistaként megnyertünk egy országos versenyt. S ennek jutalmául a csapat tagjait elvitték Moszkvába. Nekem pont ak­kor halt meg édesanyám, így nem tudtam a többiek­kel menni. De úgy látszik nem felejtettek el, s a követ­kező évben beválasztottak a magyar delegációba, s így kerültem ki a X. Világifjú­sági és Diáktalálkozóra. Egy életre szóló élmény volt. Ba­rátságok születtek. felhívására, amelyben arra kérték a korábbi Világifjú­sági és Diáktalálkozók részt­vevőit, hogy itt a fesztivá­lon elevenítsék fel emlékei­ket a korábbi VIT-ekről. A rendezők az idén úgy­nevezett hangulatpontokat alakítottak ki a találkozó színhelyén, ezzel lehetővé tették, hogy az ^gy id oben több szabadtéri színpadon zajló politikai események, könnyűzenei és szórakoztató programok között — igé­nyük és ízlésük szerint — válogathassanak a résztve­vők. Egymást követték a nagy­színpadon vasárnap is az or­szág különböző részeiről összesereglett népi- és ha­gyományőrző együttesek, énekesek, szólisták, fellép­tek diszkótáncosok, operett­énekesek, vidám összeállí­tást adtak elő neves színé­szek, s az érdeklődők divat- bemutatót is megtekinthet­tek. Nagy sikert aratott a rögtönzött diszkótáncver- seny, amelyen három gene­ráció képviselői mérhették össze ügyességüket és tudá­sukat. Igyekeztek a szervezők körültekintően gondoskodni a százezer ember ellátásá­ról. A dabasi és az ócsai áfész kereskedelmi egyse • geinek nagy segítséget adott a húsáruk tárolásához a Hernádi Márius 15. Terme­lőszövetkezet, amelynek hű­tőházában tárolták az árut, s éjjel-nappal ügyeletben, a kereslethez igazodva hűtő- kocsikkaL szállították a helyszínre azt. ■ babakocsiban utazó— n zászlóvivő — ü bajószkirály Miközben beszél, leveszi nyakából a selyemkendőt, amit féltve, szinte ereklye­ként őriz. Rajta különböző aláírások a világ minden részéből. Magas, jól megtermett, őszes hajú férfi ül velem szemben. Immár nyolc éve a Mafilm népszerű tudomá­nyos filmstúdiójának veze­tője. — A Budapesti Műszaki Egyetem küldötteként vet­tem részt 1962-ben a Helsin­kiben rendezett VIT-en — emlékezik vissza Szedlay Pé­ter. — Akkor a gépészmérnöki kar KISZ-titkára voltam. Óriási megtiszteltetés ért, hiszen én vittem a magyar zászlót. Képzelje, egyedül csak nekünk volt brokátból a zászló. S míg végigjártuk a várost, megállás nélkül zu­hogott az eső, úgy. hogy mire a stadionba értünk, tekinté­lyes súlyúra gyarapodott. Egyébként felejthetetlen él­mény volt, annak ellenére, hogy a nyugati propaganda­gépezet akkor sem pihent... Vékony, szakállas férfi né­zegeti a diaképeit. — Ezek ’68-ban Szófiában készültek — mutatja Poz- derka István keszthelyi ta­nító. — Én igazából nem is küldöttként, hanem kicsit rendezőként vettem részt azon a VIT-en. Akkoriban még a törökszentmiklósi ta­nácsnál dolgoztam, ^ mint művelődési előadó. S jóval a szófiai találkozó előtt Ma­gyarországon járt tanul­mányúton Sztanko Kosztov, a bolgár Népművészeti Mi­nisztérium munkatársa. El­jutott hozzánk is. A találko­zásból barátság szövődött s a VIT előtt meghívtak Szó­fiába. A rendezvény ideje alatt afféle összekötő _ vol­tam a bolgár rendezőség és a magyar küldöttség között. Volt egy jó sztorim is. Akko­riban nagy kunsági pödrött bajuszt hordtam. Rendeztek egy bajuszversenyt, amit megnyertem. — Ezeket a diákat, amit látott egyébként a Szolnok Megyei KISZ-bizottságnak ajándékoztam — búcsúzko- dik az ötven év körüli férfi. iNagy Tibor A Mezőgép cibakházi üzemében a minőség javítása és a gyorsabb munka érdekében fel- újítják a festőműhelyt. Az új létesítményt és a konvejoros pályát saját kivitelezésben készítik. Képünkön a phaneumatikus festék szivattyúját szereli Zom bor Imre Mire VIT-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom