Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
1985. AUGUSZTUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 250 ftvis a hazai műszaki felsőoktatás Jubileumi tanév Jubileumi ünnepségsorozat köszönti idén a hazai műszaki felsőoktatás kezdetének 250. évfordulóját: a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem jogelődje, a Selmecbányái Pányászati Akadémia éppen két és fél évszázada kezdte meg működését. A bécsi udvari kamara rendelete alapján megszervezett Berg Scholia nemcsak a monarchia első állami tanintézete, de egész Európában is az elsőként létrejött műszaki felsőoktatási intézmény volt. Az iskola — amelynek falai közül a magyar bányászat és kohászat neves, úttörő szakemberei kerültek ki — a világon elsőként valósította meg az oktatásban az elmélet és a gyakorlat szerves összhangját, és később mintául szolgált a világ első műszaki egyetemének, a Párizsban 1794-ben alapított École Polytechnique-nek is. Az eltelt 250 év alatt hazánk felsőoktatása számos műszaki egyetemmel és főiskolával gazdagodott, többek között a nemrégiben 200 éves jubileumát ünneplő' Budapesti Műszaki Egyetemmel. A műszaki felsőoktatás nagyléptű fejlődése a felszabadulás után indult meg: 1949. augusztus 19-én az országgyűlés a XXIII sz. törvénnyel alapította meg a Nehézipari Műszaki Egyetemet, majd létrejött a veszprémi Vegyipari Egyetem és a jelenlegi 10 főiskola. Az elmúlt 35 tanév alatt az intézmény több mint tízezer okleveles mérnököt, négyezer üzemmérnököt és ezeregyszáz gazdasági és szakmérnököt bocsátott ki. Jelenleg a 38 egyetemi és 15 főiskolai kari tanszéken mintegy 600 oktató és több mint ezer munkatárs dolgozik, és szolgálja az oktatás és tudományos kutatás feladatainak zavartalan ellátását. A jubileumi tanévben számos tudományos és kulturális rendezvénnyel emlékezik meg az évfordulóról az egyetem. Ünnepélyes bizonyítvány osztás A hagyományokhoz híven, augusztus végén tartják meg az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán, ünnepélyes külsőségek mellett a tanszékek évnyitó üléseit és ilyenkor kerül sor a végzett hallgatók bizonyítványosztására. Az intézmény életének e jeles eseményeire tegnap került sor Szolnokon. Az ünnepségen, amelyen megkapták a hallgatók bizonyítványaikat, Szűcs Gyula igazgatóhelyettes köszöntötte a három éves szakosítón végzetteket, valamint a beiskolázó pártbizottságok képviselőit, majd Porkoláb Benjámin, az iskola filozófiai tanszékének vezetője beszédében elemezte a három tanév tanulságait. Utalt arra, hogy a hallgatók nemcsak marxista műveltségüket gyarapították, vitakultúrájuk is fejlődött. Az elismerés hangján szólt a hallgatók teljesítményéről, vázolta, hogy a legtöbben munkájuk, felelős beosztásuk mellett, folytatták tanulmányaikat. Az ünnepi beszéd után került sor az esemény legfontosabb aktusára, Ungor Tibor, az intézmény igazgatója átadta a bizonyítványokat. Kameraközeiben Üj olasz filmsorozat Szeptember 3-án egy olasz filmsorozat sugárzását kezdi televíziónk. Címe: Szerelem és barátság története, rendezője Franco Rossi. Visszalapozva az utóbbi egy-két év filmbemutatóinak jegyzékét, nem találtunk benne Rossi-filmet, holott korábban több alkotása szerepelt a magyar mozik műsorán. Olyan emlékezetes produkciók rendezője volt, mint például az 1961-ben készült Füst, a nagy sikerű Cicababák és a Komplekszu- sok. A filmlexikonokba pillantva láthatjuk, hogy neves kollégákkal írt forgató- könyvet és rendezett együtt. Dolgozott Pa soli nival, Co- mencinivel, RisiveL, de Sicá- val, Sordival és másokkal. A hatrészes sorozat, amelyet most a magyar közönség láthat, Guglielmo Spo- letini Egy bajnok balladája című regénye alapján készült. A történet középpontjában három fiatal ember áll, három jóbarát, két fiú és egy lány. A cselekmény 1935 és 1944 között játszódik, a fasizálódó Olaszországban. Davide — aki sikeres boxoló, innen a regény címe — és Sarah, zsidó. A három barát sorsát, tragédiáját kíséri végig a sorozat, amelynek háttere a történelem. Az érdekesnek ígérkező sorozat első részét — címe A barátság — szeptember 3-án sugározza televíziónk az 1-es programban, 20 órai kezdettel. Mezőgazdasági tudományos napok Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen szeptember 2—5. 'között rendezi meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a TOT a „Földért, kenyérért” című fotódokumentációs kiállítást. A tárlatot Dr. Eleki János, a TOT főtitkára nyitja meg, ezután kezdődik a mezőgazdasági tudományos napok eseménysorozata. Közművelő múzeum Túrkevén: növekvő látogatottság, sikeres rendezvények A múzeumok sajátos helyet foglalnak el a köz- művelődési intézményhálózatban. őrzik, gyűjtik, tudományos igénnyel földolgozzák a múlt fontos dokumentumait, s persze közérdeklődésre számottar- tó módon a nyilvánosság elé is tárják. Sokáig úgy tartották a közművelődési szakemberek: az intézményhálózat legzártabb, legnehezebben megújuló egységei a múzeumok. Éz az alapvetően népművelői indíttatású vélekedés természetesen hamis, hiszen — ha csak a Szolnok megyei múzeumi hálózatra gondolunk — csak az elismerés hangján lehet szólni e voltaképpen kis intézmények működésérőL Nézzük például a túrke- vei Finta Múzeumot. Tavaly 22 ezren nézték meg a Finta testvérek műveiből álló állandó kiállítást és az időszakos tárlatokat. Az idei nyár bővelkedett — nem látványos, ám annál hasznosabb — eseményekben. Júniusban a Túri hetek című rendezvény- sorozat keretében nyitották meg a mezőtúri faze: kasok és szőnyegszövők — nagyon szép — kiállítását, megrendezték a napközis gyerekek találkozóját, kitűnő hangulatú eszmecserékre kerül sor a két vá- pos szakemberei, vezetői között — a komplex rendezvénysorozatnak összesen hatezer-ötszáz résztvevője volt. A múzeum problémamentesen jól együttműködik a város többi közművelődési intézményével, erre jó példa a Törökszentmikló- son augusztus közepén megnyitott kiállítás, amelyen a kevi múzeum és könyvtár által működtetett népi díszítőművészeti szakkör mutatta be szebbnél szebb kunhímzéseit, a kiállítás megnyitóján a túrkevei művelődési ház pávaköre adott műsort. A folytatáshoz kellő jó ötletekben, tervekben sincs hiány. Szeptember 12-én kezdődik Hódmezővásárhelyen a KeVi hetek rendezvénysorozat. A Németh László áltál „paraszt Párizsának nevezett város lakói négy kiállítást láthatnak a túrkevei múzeum rendezésében: kunhímzéseket, a régi Ecseg-pusz- ta életét bemutatót, egy válogatást a Finta testvérek alkotásaiból, valamint a Kevi Kör amatőr és hivatásos képzőművészeinek munkáiból álló tárlatot. Több alkalommal föllép a Csongrád megyei városiban a túrkevei pávakör és néptánccsoport is. Jövőre Túrkevén rendezik meg a „Vásárhelyi he- tek”-et, s a Finta Múzeum kiállítással készül megemlékezni a nagykunok bácskai kitelepülésének 200. évfordulójáról.- v. j. Ismét díj a Gravitációnak Rofusz Ferenc Gravitáció című filmje a Pannónia Filmstúdió alkotása, igen jelentősnek számító kategória- díjat nyert Hirosima első, nemzetközi animációs film- fesztiválján. A szeretet és béke mottóval megrendezett fesztivállal a világszerte mind jobban tért hódító animáció újabb földrészt hódított meg. A versenyprogramban majd félezer műiből hatvankilencet választottak ki, s jelentős elismerés, hogy az összeállításiban több magyar film ás szerepelt. Rege Aladár vendég- szereplései Pege Aladár gordonkaművész szeptember első napjaiban Ausztriába utazik, ahol a Volkstimime fesztiválján lép fel, majd kvartettjével októberben a glasgow-i magyar napok rendezvénysorozatán vendégszerepei. Pege Aladár a napokban érkezett haza kanadai turnéjáról, augusztus 5—22. között a kanadai nagyvárosokban megtartott hangversenyei — kanadai sajtóvisszhangok tanúsága szerint is — nagy szakmai és közönségsikert arattak. Szolnoki Nyár '85 Kellemes beköszöntő Látványos búcsú A nyár elején szép kivitelű műsorfüzetet kaptak kézhez a szolnokiak. A jól ismert „pelikános” címerrel jelzett füzetecske azokat a kulturális rendezvényeket vette sorba, amelyek a nyári hónapokban kínálnak kellemes, igényes szórakozási, művelődési lehetőségeket a Tisza partján élőknek és az idelátogató idegeneknek, önmagában ez nem is érdemelne említést, ha régtől megszokott volna, hogy eképpen is „kopogtat” a szolnoki nyár. De nem volt megszokott. Nos. sok esztendő múltán, idén ezzel a füzetkével is jelezték a nyár beköszöntét a város kulturális életének szervezői, irányítói és semmi kétség, a kínálat is gazdagabbnak mutatkozott. A már hagyományossá vált programok mellett néhány újdonsággal is szolgált a nyár, bővült a rendezvények sora, mondhatnánk erőteljesebbé, „markánsabbá” vált a város kulturális arculata. Mindehhez persze a javuló tárgyi feltételek is hozzájárultak — felújításának befejezéséhez közeledik például a szabadtéri színpad, orgonahangversenyek színhelyévé vált a katolikus nagytemplom — mégis úgy véljük, hogy elsősorban a szellemi összefogás, a „fantáziadúsabb”, átgondoltabb munka hozta meg eredményét. .Thália” jött és újra győzött... „Beköszöntőül" a zenés színházak szolnoki találkozója szolgált, amelynek idén már harmadik alkalommal adott otthont a város. Az esemény ma már .országos érdeklődés közepette zajlik, a színházi bemutatók — miközben szakmai megméretést is jelentenek — estéről estére „telt házakat” vonzanak. Mintahogy majdnem mindvégig „telt házak’’ előtt ment Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátéka is, amely a Szolnoki Nyári Színház idei produkciója volt a múzeumudvarhan. A tíz előadást csaknem kétezren nézték .meg. A „statisztikai” adatok tehát feltétlenül jobbak a tavalyinál — növekvő érdeklődést jeleznek — az viszont más kérdés, hogy kiki milyen élményekkel, benyomásokkal hagyta el a nézőteret ... A múzeumudvar egyébként a jövőben megőrzi tiszta „színházi profilját”, már az idén sem adott otthont más jellegű előadásoknak. A döntés helyességén lehet vitatkozni, hisz az udvar hangulata — főleg egy alapos felújítás után — utánozhatatlan, a miliő, bármely műsornak is szolgál keretéül, már maga fél .siker. Kétségtelen azonban, hogy kár volna, ha ez a környezet olcsó haknik, igénytelen produkciók — nyaranként hemzsegnek az orsízágban az ilyenek — „áldozatául” esne. Az utóbbi esztendőkben jócskán akadt példa erre. Egyébként is a tervek szerint a következő nyáron elnyeri végleges formáját' a szabadtéri színpad, tehát hosszú távon biztos helye lesz „csillagos ég” alatt tartható koncerteknek, szórakoztató programoknak, filmvetítéseknek. I Orgonahangverseny bérletben Mindezeknek már ezen a nyáron is otthont adott a szabadtéri, hisz végső soron a legfontosabb munkálatokat befejezték. A korszerű színpad, színpadtechnika, nézőtér kialakítása után, a kiszolgáló helyiségek felújítása, a környezet rendezése maradt hátra. Néhány szabadtéri program ugyan elmaradt az idén, de gyorsan hozzátesszük, nem népművelői hanyagság miatt. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ időben megkötötte a szerződéseket, betegség, váratlanul jött elfoglaltság akadályozta esetenként a művészek fellépését. S erre sajnos a legkörültekintőbb munka mellett is számítani lehet. A szolnoki nyár kulturális eseményeinek túlnyomórészt ez az intézmény volt a gazdája. A három hónap alatt hatvan rendezvényt tartottak a művelődési központban, a szabadtéri színpadon és a város különböző pontjain. Ezeken a programokon megközelítőleg huszonhétezer látogató vett részt. Különös, a várakozásokat is felülmúló sikere volt az orgonahangversenyeknek. (Az orgonát a városi tanács és az egyház jelentős anyagi áldozattal újította fel.) A Filharmónia ideális parnernek bizonyult, segítségével olyan világhírű művészek, együttesek adtak hangversenyt Szolnokon, mint Lehotka Gábor. Kovács Endre és Simándi József, Déri András és a Magyar Rádió Gyermekkórusa. A hangversenysorozat Hollai Keresztély orgonaestjével zárul szeptember 2-án. Ezek a hangversenyek új „híveket” is szereztek a komoly zenének, ugyanakkor az ország más városaiból is érdeklődőket vonzottak, ezért is örvendetes, hogy a hagyományteremtés sízándékával rendezték meg őket, ezen a nyáron először. Gazdag volt a művelődési központ gyermekeknek és fiataloknak szánt program- sorozata is. A „Nyári játékok háza’’ színházi előadásokat, filmvetítéseket, játszóházi foglalkozásokat kínált a vakációzó kisdiákoknak, az idegen nyelvi táborokban is sokan vettek részt. A szünidei gyermek- és családi programok szervezésébe örvendetesen sok művelődési intézmény kapcsolódott be. A megyei könyvtártól a TIT-ig, a Helyőrségi Művelődési Otthontól a Széchenyi lakótelep közművelődési bizottságáig csaknem mindenki felelősnek érezte magát a megfelelő nyári időtöltés biztosításában. Az ifjúsági programok elsődleges gazdája a „Diákcentrum^,’ volt, nos ennek tevékenysége még némi tökéletesítésre szorul. Látnivalók - idegeneknek is Maradéktalanul megvalósult viszont a város művelődési intézményeinek, múzeumának kiállítási programja. A Szolnoki Galéria két kiállítást kínált, mindkettő jelentős művészeti értékeket vonultatott fel. Szolnok megye képzőművészetének, illetve a megyei múzeumok képzőművészeti gyűjteményeinek négy évtizedét tárta a közönség elé. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ elsősorban kortárs, fiatal művészek munkáiból rendezett tárlatokat. Gondolunk a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak bemutatkozására, El Kazovszkij festőművész, valamint Szigeti Magda és Botos Gerő szobrászművész kiállítására. Az állandó kiállítások mellett a város intézményei ezen a nyáron több. mint húsz alkalommal invitálták a szolnokiakat különböző, elsősorban azonban képzőművészeti tárlatok megnyitójára. Bőséggel válogathatott látnivalókban az idelátogató idegen is. Ezen a nyáron ugyanis mintha növekedett volna a város „kulturális idegenforgalma”. Az országos rendezvények — a hagyományos szövetkezeti dalostalálkozó, a vasutaskórusok országos találkozója — eleve vonzották az „érdeklődőket, de néhány más rendezvény is. Ez az „idegenforgalom” ma még elsősorban a megyehatárokon belül mozog, ami azonban cseppet sem elhanyagolandó; a tájegység legnagyobb városa jó, ha annak kulturális centrumává is válik. A szolnoki nyár látványosan „búcsúzott” augusztus 19-én. Tízezrek nézték végig a tiszai vízi karnevált, a tűzijátékot. Igazi népünnepély volt, méltó „koronája” a nyári programoknak. T. E. Fejer megye ezideig ismert legrégibb emberi településének nyomait tárták fel a régészek Napádon, a község melletti kőbányában. A száz négyzetméternyi területen talált leletek azt bizonyítják, hogy ezelőtt 19—20 ezer évvel egy kisebb embercsoport ütött itt tanyát Feltehetően a vonuló állatcsordák, — főként a rénszarvasok — nyomait követték Az Oktatási Igazgatóságon
