Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

xxxvi. lévf. 204. sz., 1985. »u*.. 3i. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Ésszel, de szívvel is Elhanyagolt közterületek, gondozatlan parkok Nemzetközi körkép Fiatalokról fiataloknak Hózunk tája Kitárulnak az iskolák kapui Tatabányán, Szolnokon Bányásznapi ünnepségek Havasi Ferenc beszéde — Gázüzem avatása Endrödön I Tegnap az ünnepi díszbe öltözött Tatabányán koszo­rúzást ünnepséget rendeztek aiz 1919-es csendőrsortűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél, majd a ko­szorúzás! ünnepség után a népházban díszünnepséget ren­deztek, amelyen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Véget ért a vakáció. Ma és holnap tanévnyitó ünnepsé­geket tartanak az ország is­koláiban. Emlékké válik a nyári táborozás, a nyaralás, méghozzá nem is akármi­lyenné. Az idén a korábbi éveknél nagyobb számban vakációztak a megye diák­jai a különböző hazai és külföldi úttörőtáborokban, nyári napközikben, ame­lyekben minden eddiginél gazdagabb, színesebb, peda­gógiai szempontból tartal­masabb program várta a ta­nulókat. Miközben ők pihen­tek, szorgos kezű építők, szocialista brigádok, szülők csinosították, szépítették a gyerekek második otthonát. Nyáron új óvodát avattak Kőteleken és Besenyszögön, de tovább javultak az is­kolai nevelés-oktatás tárgyi feltételei is. A megye isko­lai hálózata mintegy har­minc új tanteremmel bővül az idén. Néhány helyén saj­nos kivitelezői hiányosságok miatt késik az új tantermek felavatása. Az oktatási in­tézmények ettől függetlenül, megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel fogadhatják a diákokat. Az új tanévben közel hatszázzal lesz maga­sabb az általános iskolai ta­nulók száma mint tavaly. Hétezren először lépik át az iskola küszöbét. Külön is köszöntik az első osztályo­sokat a tanévnyitó ünnepsé­geken, a „nagy út” elején. Mint ismeretes, több mint egy évtizede kezdődött el a nevelő-oktató munka kor­szerűsítése, amelynek célja a nevelő iskola megvalósítása. Olyan iskoláé, amely min­den korábbinál felkészültebb, elkötelezett fiatalokat bocsát útjára. A nevelés-oktatás megújításában a végéhez közeledik az új tantervek bevezetése, s új korszerű eszközök, mint például a számítógép, segítik a peda­gógusok munkáját. Az új tanévben nem kerül sor lát­ványos változtatásokra, még­is jelentős állomás lesz az oktatásügy korszerűsítésében, amelynek újabb lendületet ad a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusának határozata, s az új oktatási törvény. Miként az élet minden területén, az iskolában is a minőség javítását tűzi célul a párthatározat. Mit jelent a minőség az iskolában? Min­denekelőtt a tartalmi munka színvonalának javítását, amelynek során a szocialista nevelés kerül előtérbe. A társadalom minden eddiginél magasabb mércét állít a pe­dagógusok elé, amikor azt várja el, hogy elkötelezett, szocialista emberré neveljék, formálják a fiatalokat. En­nek teljesítése azonban nem­csak az iskolán múlik. A kongresszuson minden ed­diginél több szó esett az ok­tatási intézmények kapcsola­tairól, elsősorban a család­dal, s a különböző társadal­mi szervezetekkel, munka­helyekkel való együttműkö­désről, illetve annak javítá­sáról, a közös felelősségvál­lalásáról. Tudjuk, az iskola környe­zete, a társadalom, a család nem minden esetben lehet jó példa a tanulók előtt. Ez csak fokozza a pedagógusok felelősségét. Óvónőknek, ta­nítóknak kell sok esetben felkutatni az iskolába be nem íratott, kallódó hatéve­seket, a pedagógusok fel­adata „felkarolni”, felzár­kóztatni g veszélyeztetett gyerekeket, segíteni a tehet­ségeseket a kibontakozásban, eszményképet adni a köny- nyébbik megoldás, a „kis­kapu” felé hajló fiataloknak. Nem könnyű természetesen mindennek eleget tenni. Csak az a pedagógus képes rá, aki „értjl a gyerekek nyel­vén, el tudja magát fogad­tatni, élete, munkája példa lehet a tanítványai előtt. Szerencsére egyre több olyan nevelő dolgozik iskoláinkban, aki érti, s azonosul is a megnövekedett követelmé­nyekkel, hivatástudata, el­kötelezettsége a szocialista nevelésügy mellett példás, s képes az állandó megúju: lásra. Ehhez minden bizony­nyal sok segítséget ad majd az 1985—86-os tanév egyik legfőbb újdonsága, a peda­gógus-továbbképzés korsze­rűsítése. Szolnok megye úttörő mó­don, az országban elsők kö­zött létesített az idén bázis­iskoláit, illetve -óvodát. A pályázat győztesei a szolnoki Ságvári Körúti Általános Is­kola és a Ságvári Körúti Óvoda a Szolnok Megyei Pe­dagógiai Intézet gyakorlóis­kolája, illetve óvodájaként működik az új tanévtől. Mi­ként a felsőoktatási intéz­mények gyakorlóiskolái a pedagógusképzésben, az in­tézet gyakorlóiskolája a pe­dagógus-továbbképzésben tölt be fontos szerepet. Többek között bemutató órákkal, az új pedagógiai módszerek, I taneszközök kipróbálásával, a tapasztalaitok átadásával segítik a gyakorlóiskola ne­velői a más intézményiben dolgozó pedagógusok mun­káját. Ugyancsak változik az új tanévben a szakfelügyelők szerepe. Munkájukban a ta­nácsadás, a szaktárgyi, pe­dagógiai segítségnyújtás ke­rül előtérbe. S végül mind­ez kiegészül a felsőoktatási intézmények új, intenzív tan­folyamaival. Fontos feladatuk lesz a tantestületeknek a „becsen- getés” után az iskolák fej- les2!tési programjának elké­szítése, egy vagy öt évre. Az intézmények többsége — a jelzések alapján — a kö­zéptávú tervezésre vállalko­zik. nem véletlenül, hiszen megyénkben már ennek is hagyományai vannak. A fej­lesztési programok tartal­mazzák majd a tárgyi és személyi feltételek alakítása mellett a tartalmi munkára vonatkozó terveket. Hogy melyik iskolában mi lesz a legfontosabb feladat, ter­mészetesen az adott intéz­mény helyzetétől, adottságai­tól függ. A tervezéshez azok­ban jó iránytű lehet az or­szágos, illetve megyei fej­lesztés program. A most kezdődő új tanév — noha nem kerül sor je­lentősebb változtatásokra — mégsem lesz könnyebb az eddigieknél. Újabb, jelentős mértékben kell javítani az iskolai nevelő-oktató mun­kát, túlszárnyalva az eddigi jó eredményeket, s akad még tennivaló a gondok megszün­tetésében is. A felelősség- teljes minőségi munkához — amelyet érdeklődéssel és tá­mogatással figyel a társa­dalom — erőt. sok sikert kívánunk a pedagógusoknak. S mi mást kérhetnénk a diákoktól, mint hogy lelki­ismeretes tanulással készül­jenek az órákra, választott gályájukra, az életre. (Tál Gizella Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvöz­letét az ünnepség résztvevői­nek, a magyar bányásztársa­dalom valamennyi tagjának, majd a munkásmozgalom bányászmártírjaira emléke­zett. Ezután a gazdasági építő­munka változó követelmé­nyeiről szólt, méltatva a ne­héz körülmények között, napjainkban is helytálló bá­nyászok "munkáját. ■ — Az idei rendjdvüli ke­mény tél miatt megnöveke­dett energiaigények szüksé­gessé tették a termelés foko­zását. Az év első hónapjai­ban, amikor erre a legna­gyobb szükség volt, bányá­szok ezrei áldozták szabad­napjaikat. Szombaton is, va­sárnap is dolgoztak a szén-, az olaj- és a gázmezőkön. Áldozatvállalásuk, kitartá­suk, akaraterejük, hősies helytállásuk ismét kiváltotta az ország tiszteletét. — A kormány — az ország gazdasági lehetőségeivel arányban — a közelmúltban is több intézkedést tett a szénbányászat, a bányászok helyzetének javítására. Ami pedig a hosszabb táv^n meg­oldandó feladatok között szerepel: a folyamatos bérki- emeltség, a kedvezményes lakásakció, új beruházások, műszaki fejlesztés, a Banya­művelés korszerűsítése, a szénelőkészítés és -hasznosí­tás fejlesztése, a minőség ja­vítása. Mindez szükséges a hatékony, műszakilag fej­lett, gazdaságosabb, embert kímélőbb bányaipar megte­remtéséhez. Tegnap ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztését meg­tárgyalva — törvényerejű rendeletet hozott az ország- gyűlés által ez év április 18- án élfogadott oktatási tör­vény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptem­ber 1-én lép hatályba, ennél­fogva lehetőség, lesz arra, hogy az érintettek kellően megismerjék és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete átmeneti rendel­kezéseket is tartalmaz a ta­nulmányokkal szerzett jogok védelméről és a korábbi jog­szabályok szerinti iskolai végzettség elismeréséről. Pénteken befejezte mun­káját a XIV. mérnökpeda­gógiai szimpozion. A nem­zetközi Mérnökpedagógiai Társaság négynapos tanács­kozásán mintegy háromszáz hazai és külföldi szakember cserélte ki tapasztalatait a fővárosban a korszerű m,ér­— Közismert, hogy az el­múlt évtized világszerte je­lentős gazdasági változáso­kat hozott, nagy mértékben megnőtt a föld kincseinek értéke. Ennek fő oka, hogy az egyre növekvő igényeket korlátozott mennyiségű ás- ványvagyonból kell kielégí­teni. Újfajta fejlődést kellett megalapozni, amelyben a gaz­dasági előrehaladás, növeke­dés csak egyre nagyobb em­beri teljesítményekkel, így a kutatások, a műszaki fej­lesztés gyorsításával, ugyan­akkor változatlan, vagy csök­kenő mennyiségű nyers­anyag- és energiafelhaszná­lással érhető ef. A Központi Bizottság tit­kára áttekintette a Komárom megyei szénbányászat előtt álló legfontosabb feladato­kat, majd így folytatta: — Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy tüzelő­anyagellátási zavarok okoz­tak volna gondot lakossá­gunknak. A kormány eltökélt szándéka, hogy megfelelő in­tézkedésekkel biztonságos el­látási helyzetet teremt. A Minisztertanács folyamatosan foglalkozik a tüzelőellátás­sal. A hosszú termelési kie­sések pótlására egyrészt va­lamennyi érintett vállalatnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, másrészt nö­velni kell az importot. Az állami szervek intézkedései eredményeként minőségi szénből a tavalyi tényleges felhasználásnál valamivel több áll majd rendelkezésre. Továbbra is dolgozni kell azért, hogy javuljon a terü­letenkénti elosztás, és a kü­lönféle minőségű szenek Szocialista gazdasága vi­szonyaink fejlődésének meg­felelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet ho­zott a bírósági cégnyilvártar- tás szabályozásának korsze­rűsítéséről. A csaknem négy évtizede hatályban volt ko­rábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a mlegváltoziott gazdasági, kö­rülményeknek, és alkalmazá­sa a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott. A tör­vényerejű rendelet végre­hajtásának részleteit igaz­ságügyminiszteri rendelet szabályozza. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tárgyalt. nökképzés kérdéseiről, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek műszaki képzésének vo­násairól, a legújabb techni­kai eszközök szerepéről, az ember és a technika kapcso­latáról, valamint a különbö­ző egyetemeken folyó oktató­munka koordinálásáról mindenütt az igények szerint kaphatók legyenek. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifa-ellátás kiegyen­súlyozott legyen — hangsú­lyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert, iószerenosét. kí­vánt a bányászok nagy csa­ládjának'az iparág előtt .álló feladatok teljesítéséhez. A XXXV. magyar bá­nyásznap alkalmából a Kő- olajkutató Vállalat valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kol- ilfektívájiának képviselői megkoszorúzták tegnap dél­után a szovjet hősi emlék­művet. Ezt követően a Kő- olajkutató Vállalat központi ünnepségét a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban tartották meg. (Az NKFV ünnepségére ma dél­előtt Hajdúszoboszlón kerül sor). A Kőolajkutató Vállalat bányásznapi ünnepségén részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára, Wappel László, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt gazdasági ve­zérigazgató-helyettese, a társvállalatok, a társadalmi és tömegszervezetek több képviselője. Az ünnepi be­szédet Pongrácz Istvánná vszb-titkár megnyitója után Wappel László tartotta. — A magyar társadalom megkülönböztetett tisztelet­tel tartja számon a bányá­szok ünnepét — mondta be­vezetőül. — E figyelem azok­nak szól. akik nap mint nap vívják áldozatos küzdelmü­ket a természet erőivel, szállnak a mélybe, kutatják az értékes ásványi kincse­ket, termelik a szeneit, érce­ket. bauxitot, kőolajat, föld­gázt és egyéb ásványokat. A magyar szakszervezetek alapszabályának rendelke­zései és a SZOT határozatá­nak megfelelően 1985. szep­tember elején megkezdődnek a szakszervezeti választások. Ezek szerint — október 15-ig a szak- szervezeti bizalmiak, főbi­zalmiak, a vezető bizalmiak és helyetteseik; — november 15-ig az alapszervezeti szakszervezeti vezető testületek és a me­gyei, budapesti, tröszti, nagyvállalati és intézményi középszervek; — december 31-ig a szak- szervezetek megyei, buda­pesti tanácsai (SZMT-k, SZBT); — 1986. február 1-ig az iparági-ágazati szakszerveze­tek központi vezetőségeinek választására kerül sor. A magyar szakszerveze­tek XXV. kongresszusa 1986. február 14—15—16-án lesz, ahol megválasztják a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, a SZOT vezető szerve­it és tisztségviselőit. A választások jelentős ese­ményei a szakszervezeti mozgalomnak, az egész tár­sadalomnak. A magyar szak- szervezetek ez alkalommal adnak számot arról, hogyan valósították meg Bt évvel ezelőtt vállalt feladataikat, Gorbacsov üzenete az olasz kormányfőhöz Bettino Craxi olasz kor­mányfő üzenetet kapott Mi­hail Gorbacsovtól. az SZKP KB főtitkárától — jelentet­te be az olasz miniszterelnö­ki hivatal, a Chigi-palota. A miniszterelnöki hivatal köz­leménye szerint az üzenet, amelynek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, az atomkíisérletekre egyoldalú­an meghirdetett szovjet mo­ratóriummal foglalkozik. I A Chigi-palotából szárma­zó értesülésekre hivatkozva helyi források úgy tudják, hogy Craxi — mielőtt vála­szolna — meg akarja ismer­ni azoknak a konzultációk­nak az eredményeit, amelye­ket Andreotti külügyminisz­ter kezdett a többi nyugat­európai ország kormányai­val. Atomsorompó­konferencia Horn Gyula m ■ r ■ Az atomsorompó-szerződés megvalósulását vizsgáló gen­fi konferencia általános vi­tájában tegnap felszólalt Horn gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Hangoztatta a magyar kor­mány azon állásfoglalását, hogy van reális lehetőség a nemzetközi események ked­vezőtlen menetének megvál­toztatására, az államok kö­zötti kölcsönös megértés és együttműködés erősítésére. Ennek előfeltétele a kontak­tusok fenntartása, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok bővítésére és fejlesztésére kínálkozó lehetőségek ki­használása, és mindenekelőtt a problémák tényleges meg­oldására irányuló politikai akarat. miként éltek a tagság bizal" mával, s kijelölik tenniva­lóikat a következő fél évti­zedre. A számvetéssel és a feladatmeghatározással együtt a szakszervezetek megválasztják vezető testü­letjeiket és tisztségviselőiket. A szakszervezetek a vá­lasztási munkát a mozgalom napi feladataival együtt vég­zik. Arra törekednek, hogy a mozgalom minden szintjén és területén továbbfejlődjék a szakszervezeti munka színvonala, az érdekvédelem és érdekképviselet. A vá­lasztás ilyen módon valósá­gos nagy társadalmi párbe­széd, amelynek keretében a szakszervezeti tagok százez­rei folytatnak alkotó, nyílt eszmecserét az élet- és mun­kakörülmények javításáról, közös dolgaikról, gondjaik­ról, elképzeléseikről. A választásokra széles kö­rű vita alapján kialakított, lényegesen továbbfejlesztett választási rendszer szabá­lyai szerint kerül sor. A be­vezetett új elvek erősítik a választások demokratikus vonásait, növelik a tagság közvetlen részvételét, meg­határozó szerepét a munka­helyi szakszervezeti tisztség­viselők kiválasztásában. (Folytatás io 3. oldalon.) ■ * Illést tartott az Elnöki Tanács Kezdödnek a szakszervezeti választások Kongresszus jövő év februárjában Négynapos, nemzetközi tanácskozás Mérnökpedagógiai szimpozion

Next

/
Oldalképek
Tartalom