Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

1985. AUGUSZTUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Apróságok a nagybani piacról Vevőre vár a kiskunsági alma. Mellette a szentesi paprika viszont már elkelt A Holt-Tisza-parti nagy­bani piacnak nevezett par­kírozóiban ezen a szerdán is perzsel a nap. Az aszfaltsző­nyeg kemenceként Jövelli magából a hőséget: azt gon­dolná az ember, ekkora me­legben teremtett lélek se jön ide. Pedig a valóság mást mutat: aki tud. a környéket szegélyező fák lombjai alá menekül, akinek viszont nem jut árnyat adó men hely, szemére húzott kalappal da­col a sugarakkal. Vajon kik, és honnan próbálnak ezen a napon szerencsét? Pete János és Deák Árpád egytonnás teherautó tetején tanyázik. Szentesről érkez­tek, és elmondásuk szerint tizenegyedszer hoztak már paprikát. A termék a piac­felügyelő szavai szerint is gyönyörű. — A 61 zsáknyinak a fele már elkelt — közük. — Ha szabad kérdeznem, mennyiért? Ki® szünet, kíváncsian fürkésznek: adóellenőr va­gyok-e. vagy csak alkalmi ’ érdeklődő. — Tizennégyért, de tízért is adtuk kilóját. Hiába, nincs magasabb ára. pedig ebben nagyítóval sem lel hibát. Vevő érkezik Törökszent- miklósról, és néhány zsákkal ő is vásárok A neccek olda­lára ráírják: hány kiló a mennyiség. A vásárló nem mérd, fizet. Ennyire hiszünk egymásnak? — Nézze — avat be a pi­ac bizonyos kulisszatitkaiba Pete János —, átverni csak egyszer lehet valakit. Ha híre megy, hogy rosszul mé­rek, elvadulnak a vevők. Már pedig én ezt nem en­gedhetem meg, mert a jövő szerdán, meg azután is jönni szeretnék... • • • Azt hinné az ember, hogy a neve után ez csak nagy té­telek piaca. Holott koránt sincsen így. Példa rá Kuczo- ra Sándor áki a Csongrád megyei Kistelekről érkezett, és egy utánfutóban 53 láda borízű almát hozott. — Tizenötre tartam kiló­ját. — A legkevesebb, amit ad? — Egy ládával, ami tíz kiló. Befőzná elég. — Csak ide hordja? — Á, dehogy, a Bosnyák- ra is! — Szolnokon kik a vásár­lói? —* * Debreceniék, egriek, miskolciak, záhonyiak, meg a jó ég tudja. kdlk. Tényleg, ételiemben IFA teherautó áll, rajta a név: Lázár András kiskereskedő. Záhony mellől, Mándokról jött, ahol feleségestül szer­ződéses üzletet vezet. — ötszáz kilométer az út oda-vissza. Amíg a szolnoki piac meg nem nyílt, a Bos- nyáikra jártunk, de azóta ez a végcél, mert jóval köze­lebb van, és az áruk is szé­pek. — Elárulná mennyi pénzt hozott magával? — Huszonöt-hamünc- ezerért vásárolok gyümöl­csöt, mert ilyesmi az alma kivételével felénk nincsen. Ami az árakat illeti: közepe­sek. se drágák, se olcsók. — És mennyiért ad túl rajtuk? Enyhe mosoly után szabad­kozik. — Nem fizetek rá.. Ne haragudjon erről csak eny- nyit, • * * Ha nem, hát nem. A teljes­ség kedvéért közreadok né­hány aznapi árat a szolnoki nagybani, meg a benti piac­ról. A zöldségnek odakinn 4, illetve 7 forint csomója, odabenn 10—12. A rózsaba­rack kilója 12, bent 18. Szép almát (kinn lehetett venni 12—14-ért, bent 18—20-ért. Az uborka kilója 18 volt, bent 20—30. Az őszibaracké 10—16, benn 20 körül, vagy felett Dinnye temérdek akadt, de az áruik csak este­felé alakult ki. Kezdetben tízre tartották a termelők kilóját, ami azért furcsa, mert a benti piacon aznap hatért, illetve 7,50-ért ha nem is Dunát de Tiszát le­hetett volna rekeszteni ve­lük. Végül öt óra körül, meg később szinte minden teher­autónyi gazdára talált, átla­gosan kilónként 5—6 forin­tért. Noha ennek a színes, érde­kes kavallkádnak nagybani piac a neve, jó leírni: végre, valahára megjelentek a hob­bi kert-tulajdonosok, a kis­kert-gazdák is az áruikkal. Aznap is voltaik vagy húszán. Tasonvi János Alcsisziget- ről, kerékpárral hozott négy kosámyi körtét — Mennyiért adná? — Ahogy viszik. Tizenötre tartam, de eddig még úgy átnéztek rajtam, mintha üveges lennék. Mellette Sárai Miklós négy láda rózsabarackot, kevés vörö6szilvát kínál. Az egyi­ket 12, a másikat 10 forin­tért kilónként Egyelőre csak kerülgetik a vevők. A mel­lette álló Eablina István vi­szont már vásárt csinált. — Húsz csomag zöldséget adtam el, csomagonként né­gyért Tiszafüredre. Nézze, milyen szépek! Tényleg azok. A minőséget Mészáros Istvánná dr. piac- felügyelő is dicséri, és el­mondja: ide döntő többsé­gében valóban nagyon muta­tós áruk kerülnek. Mivel egyre több az egy- és kéüá- dányi terméket kínálgató el­adó, érdemes lenne ilyen­kor. augusztusban a befőzést kedvelő háziasszonyoknak hétfőn, szerdán vagy pénte­ken délután, illetve este ki­látogatni erre a látványos­ságra. Hiszen valószínű, sen­ki zsebének nem közömbös például: ott nyolc forintért, benn esetleg csak tizenhatért jut szép szilvához. • • • Noha ez a nagybani piac még olyan fiatal, hogy mind­össze a gyermekcipőjét ta­possa, azért néhány észrevé­telre már most is érdemes odafigyelni. Az egyik: a gyümölcsök, zöldáruk minő­sége sokkal jobb, különb, mint a boltokban. Elsősorban azért, mert látszik rajtuk a frissesség. Mégis ugyanezeket az árukat a pultokon 6—8 nap múlva is hasonló pén­zért árulják. Ügy tűnik, csak a nagybani piacon van mindig első és másodosztály? Jó leírni, hogy megjelentek a portékáikkal a hobbikert- tulajdonosok is. Ami viszont nehezen érthető: velük szem­ben (ki se néznek ide a szol­noki kereskedők. Így hiába hozzák az ország keleti ré­széből a tonnányi dinnyét, barackot, szilvát, azok utaz­nak tovább. Hogy hová? Egerbe, (Miskolcra, Záhony­ba, Nyíregyházára, Kisvár- dára vitte az aznap üzletet csinált félszáz kereskedő. Mi lehet ennek az oka? Az egyik mindenképpen az, hogy a szolnoki zöldség-gyü­mölcsárusok máshol, mások­tól veszik a portékát Hi­szen aki itt vásárol, túlságo­san is szem előtt van, tud­ják róla, mennyiért jutott a termékhez, illetve adta el. És ez úgy tűnik: esetenként jobb, ha titokban marad. Még akkor is ha a zöldség­félék, gyümölcsök szabad­árasak. D. Szabó Miklós Fotó: T. Z. Köszöntés Tegnap a megyei pártbi­zottságon 80. születésnapja alkalmából köszöntötték Ju­hász Imrét, a munkásmoz­galom régi harcosát, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét. A megyei pártbizottság köszöntő leve­lét és ajándékát Simon Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára adta át. Esztergagépek robottal A SZIM Budapesti Szer­számgépgyárának Soroksári úti üzemében elkészült a számítógépvezérlésű (CNC) esztergagép második gene­rációjának mintpaéldánya. A berendezés úgynevezett kiszolgáló robottal össze­kapcsolva — egyelőre emberi felügyelettel — dolgozik. A SZIM-ben kifejlesztett új típusú esztergagéppel együtt­működő robotot a Csepeli Egyedi Gépgyárban gyár­tották japán licenc alapján. A kiszolgáló robottal kö­zös vezérlésű esztergagép automatikusan forgácsolja a munkadarabokat. A beren­dezés abban különbözik a hagyományos CNC eszter­gáktól, hogy a megmunká­landó fémet ember helyett robot adagolja, amely gon­doskodik a késztermék tá­rolásáról is. így lényegesen könnyebbé válik az eszter­gapadok mellett dolgozók munkája, nem kell a nehéz fémdarabokat kézzel emel­getni. Az első ilyen hazai gyárt­mányú, robottal egybeépített automatikus esztergapadot most próbálják ki a szer­számgépgyárban. A gyakor­lati vizsga után a berende­zést szeptemberben bemu­tatják a hannoveri szerszám­gépkiállításon is. A S2ÜM ebben az esztendőben a min­tapéldánnyal együtt ötöt gyárt az új típusú eszterga­gépből. Jövőre a CNC vezér­lésű gépcsalád másik két tagját továbbfejlesztik és alkalmassá teszik robot fo­gadására, megkezdik a soro­zatgyártását és mindhárom továbbfejlesztett típusból tíz-tíz, összesen harminc da­rabot gyártanak. A berende­zések felét a hazai, a többit a KGST-piacon értékesítik. A SZIM konstruktőrei to­vább folytatják az eszterga­gépek korszerűsítését. A fejlesztési cél az, hogy a ro­bottal kiszolgált berendezé­sek emberi felügyelet nél­kül üzemeljenek. NSZN-beli technológiával Nyomottmintás szövetek A Magyar Selyemipar Vállalat a Hungarotex köz­reműködésével know how szerződést kötött az NSZK- beli KBC textilipari céggel, új termelési technológia ha­zai bevezetésére. Ennek segítségével a vál­lalat rátér nyomottmintás poliészter szövetek gyár­tására. Az eljárás lényege, hogy hő és nyomás hatásá­ra egy speciális papírról a kelmére kerül a minta, így divatos, tetszetős, igen vál­tozatos poliészter szövetkol­lekciót alakíthat ki a MSV. Münden eddiginél több, összesen 21 új paradicsom­fajtából szednek magot az idén a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztési Vállalatánál. Naponta 8— 10 vagonnyi bogyóból szedik ki a magot a vállalat vető­magüzemében, s valameny- nyit nyomban gondosan megvizsgálják. Ellenőrzik a fajtaazonosságát, a minősé­gét és a csíraképességét. Az újdonságok közül a Tinit, a Módit és a Gálát fólia alatti termesztésre javasolják a szakemberek, szántóföldre olt a tegnap zárult mezőgazdasági ki­állítás főpavilonjá­ban egy felirat, amely aizt tudatta, hogy folytatjuk agrárpoliti­kánkat. A kiállítás rendeződ a XIII. pártkongresszus ha­tározatából vették az idéze­tet, jelezve, hogy a párt ag­rárpolitikája 1956 után tág teret nyitott a mezőgazda­ságban dolgozók képességei kifejlesztéséhez, a termelési adottságok hasznosttásához. Erre a politikára alapozva értük el eddigi sikereinket, ennek nyomán fejlőlött erő­teljesen az országban az ag­rártermelés. szocialista me­zőgazdaságunk így küzdötte fel magét a világ élvonalá­ba. Olyan vívmány ez, amely meghatározza élelmiszerter­melésünk jövőjét is. Ezt a politikát folytatva a követ­kező években egyet jelent a termelés további korszerűsí­tésével. az intenzív gazdál­kodás kibontakoztatásával, a hatékonyság, a termelékeny­ség, az értéktermő képesség növelésével. Ahhoz tehát, hogy az új Igények álltai diktálta köve­telményekhez igazodhasson az országban az élelmiszer- termelés, minden olyan lehe­tőséget meg kell ragadni, ami segít a kedvező tapasz­talatok. módszerek elterjesz­tésében, a tudomány ered­ményeinek hasznosításában. Ilyen lehetőség volt az idei mezőigazdasági kiállítás, ahol a szakemberek ezrei tanul­mányozhatták mindazt, ami korszerű a -termelésben, de azt isi, hogy mit kínál a jövő a számukra. A teljesítmény-díjas nagy­üzemek a Tiszaföldváni Le­nin Tszj, a Bólyi- Mezőgazda- sági Kombinált, az Enyingi Állami Gazdaság, a Székes- fehérvári Szabad Elet, a Me­zőhegyest Kombinát, a Nád­udvari Vörös Csillag Tsz eredményei a kiállításon is meggyőző példát szolgáltat­tak, mennyi tartalék rejlik még az agrártermelésben, milyen lehetőségek kínálkoz­nak a hozamok növelésére, a termelési költségek viszony­lagos csökkentésére, illetve növekedésének mérséklésére. Az állattenyésztési ered­ményekért teljesítménydíj­ban részesült nagyüzemek, például a Kocséri Petőfi, a Martonvásári Üj Élet, a Kis- várdai Rákóczi, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát eredményei azt bizonyítják, hogy reálisak mezőgazdasá­gunkban azok a célkitűzések, amelyek az élelmiszerterme­lés gazdaságosabbá tételére ösztönöznek. Érthető, hogy a mostani kiállításon nagy volt az érdeklődés a minőséget, a hozamot javító módszerek, a takarékosabb anyag- és ener­giafelhasználási eljárások iránt. Ez utóbbira talán a forgatás nélküli talajműve- lés, vagy az ISV sertéshizla­ló technológiája volt a leg­szembetűnőbb példa.- Természetesen lehetetlen­ség felsorolni a hulladékfel- haszn álás tói a pri mőr zöldség termelésig és az élelmiszer- iparban alkalmazott új tech­nológiákig mindazt, ami a kiállításon előremutató meg­oldásiként a látogatók elé ke­rült. Ezek összessége jelzi: a mezőgazdaságban, az élelmi­szeriparban, az erdészetben, a fafeldolgozásban tevékeny­kedői emberek közül sokan pedig főleg a Robotot, a Koráit és a 407 jelű fajtát. Valamennyi új fajta maga­sabb hozamú az eddigieknél, ugyanakkor színüket és bel- tartalmi értéküket tekintve is értékesebbek. A háziker­tekbe olyan, szinte lugassá növekvő fajtát ajánlanak, amelyből négy tő fedezi egy család szükségletét. A kecskeméti paradicsom- fajták iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Ebben az évben már kereken 80 tonna pardaicsommagot ex­portál a vállalat. értik a ma követelményeit es akarnak is cselekedni. Erre utal az a nagyfokú érdeklő­dés, amely a kiállítás ren­dezvényei ránit a szakembe­rek körében megnyilvánult. A különféle szakmai tanács­kozások mindig zsúfolt ter­mekben zajlottak, olyan élénk viták bontakoztak ki, amelyeknek a középpontjá­ban mindannyiszor az új hasznosítása, a gazdaságo­sabb termelés keresése ke­rült. A mostani kiállítás nem­csak a hazai módszerekkel ismertetett meg. Bőséges le­hetőség nyílt a tanulásra a külföldi tapasztalatokból, hi­szen hazánkkal együtt 28 or­szág képviseltette magát ezen az országos seregszem­lén, A külföldi résztvevők főként gépeikkel, berendezé­seikkel jelezték: hol tart az élmezőny a mezőgazdasági technológiában. A gépbemu­tató azt is érzékeltette, hogy az utóbbi években sokat ha­ladt a hazai mezőgépgyár­tás is és ha önálló fejleszté­sek révén nem is győzi a lé­pést a legjobbakkal, a koope­rációk segítségével mind korszerűbb termékeket kí­nál a hazai termelőknek és a külkereskedelemnek. Külön színfoltjai voltak a kiállításnak — ez egybe jelzi a nagyüzemek körében zaj­ló fejlődést is — az egyes állami gazdaságok, kombiná­tok, termelőszövetkezetek és termelési rendszerek önálló pavilonjai. Eredményeikről, más mezőgazdasági nagyüze­mekben is érdeklődésre szá­mot tartó termékeikről, szol­gáltatásaikról adtak gaz­dag. általaiban jól áttekint­hető képet. Ugyancsak kiemelkedő az élelmiszeripar termékbemu­tatója. A kiállítás legszebb pavilonjának fő értékét az adta, hogy az ott látott ter­mékek szinte mindegyike kapható a kereskedelemben. Sokakat érint az is, hogy a szocialista közösségen, a KGST-n belül milyen együtt­működés alakul ki a jövőben az élelmiszertermelésben. Az idei kiállításon a KGST-or szágok közös bemutatója már a jövőt idézte, milyen lehetőségek vannak az együttműködés továbbfej­lesztésére, hogyan alakulhat­nak a mezőgazdasági terme­lésben a kapcsolatok a bará­ti országokkal. olt tehát mit tanul­ni, van mit haszno­sítani ebből az or­szágos seregszemlé­ből. Azt azonban érdemes a kiállítás tanulsá­gaiként leszűrni, hogy bár­milyen fontos is a tanulmá­nyozott jó módszerek gyors elterjesztése, az elsőséget an­nak az alkotó szemléletnek kell adni. amit a kiállítók többsége képviselt. Ez a szem­léletmód nem elégszik meg a pazarlás, a gondatlanság, a szervezetlenség megszünteté­sével, a fegyelmezett munká­val. Ennél több kell: meg­újulni, a termelés, a gazdál­kodás minden területén. Ez a munka sokszoros erőfeszí­tést kíván. A kiállítás ta­pasztalatai mindenesetre se­gítenek abban, hogy fel­gyorsuljon a haladás az élel­miszertermelésben. Haszno­sítsuk a látottakat. Cs. F. Folyékony kemikáliákat gyárt Új műtrágyaüzem Űj, folyékony műtrágyát készítő üzem építését kezd­ték meg a Vas megyei Sár­vár közelében. A csaknem 60 millió forintos beruhá­zással mintegy félszáz me­zőgazdasági nagyüzemben teremti meg a gazdaságo­sabb műtrágyafelhasználás feltételeit a Bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermelési Rendszer. Az új üzem a jö­vő év októberében kezdi meg a működését. Évente 10 000 tonna folyékony műtrágyát állít majd elő. A piacon általában 15—20 hobbikert-tulajdonos is megjele­nik néhány iádányi, kosárnyi árujával Tini, Módi, Gála Paradicsommag exportra Hasznosítsuk a látottakat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom